Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-16 / 113. szám
4-zMírtm* 1968. MÁJUS 16.. CSÜTÖRTÖK f ‘.*V%É 8k:V:¥ÍSÍiwí<*i(>t« Kocsiszínben A Földalatti Vasút Fehér úti végállomása melleit a felszínen készül a motorvonatok javító- és tárolóbázisa. Az előregyártott betonelemekből készülő épületben 14 tároló- és javítóvágány lesz. 1969-ben a belső szerelések is elkészülnek. A tervek szerint egyelőre 88 kocsit tárolnak a hatalmas színben. Az első szovjet gyártmányú földalatti szerelvények már elfoglalták helyüket a kocsiszín egyik már majdnem teljesen elkészült részében. Elektromos „gyufa“ Automata hőfokszabályozó CEGLED Virágpor néSküE tilos a bemenet! Egymillió kis gyűjiögető Május 3-ra kinyíltak az első akácvirágok. Tavaly csak május 8-án, azelőtt május 20-án érezhettük először illatukat. Nyári Tiborék pontos feljegyzése szerint több évtizede nem volt ilyen korán akácvirágzás. Nyáriék 53 éve méhészked- nek. Most édesapja helyett Tibor és az édasanyja gondoskodik a 70 méhcsaládról —i több mint egymillió kis szárnyasról. — Éppen most készülök, hogy meglátogatom őket. Motorral megyünk, nyolc kilométerre vannak Ceglédtől. A napokban olvastam, hogy a MÉM állategészségügyi főosztálya megszüntette a méhek forgalmának korlátozását és az ország bármely vidékére engedélyezik a vándoroltatást. A jövő héten Nógrádban leszünk. — Milyen munka van ősztől tavaszig a méhekkel? — ősszel meggyőződünk arról, hogy elég-e a téli mézkészletük. Nyugodt, csendes, szélmentes helyre rakjuk őket, szűk kijárót hagyunk. A zörgés, kalapácsolás, harkálykopogás nagyon zavarja nyugalmukat. Egy család általában 20 kiló mézzel él tavaszig. Tíz- tizenkét fokos melegnél már j előjönnek. Mézzel, sziruppal . serkentjük szaporodásukat. j — Milyen virágport gyűjt a méhészetük? — Mi akácmézet gyűjtünk, j Három hullámban virágzik az I akác. Legkőrábban Szeged környékén, aztán itt Cegléd vidékén, s legkésőbb Nógrádban. Az a legbiztosabb, ha egy vándorméhész két virág- i zásra számít. így nyugodtan megvárhatja az egyik virágzás végét, nem kell kapkodnia, többet is gyűjthet. — Hogyan szállítják a 70 családot? — Hattonnás teherautóval éjjel megyünk, hogy a nagy melegtől be ne fulladjanak a családok. Szakaszosan rakjuk le a kaptára- kat, hogy a méhek könnyen j visszataláljanak. A kapiarsor | elé a mézhordás irányában j csak 50 méternél távolabbra j szabad újabb családokat ten- j ni, így nem tévednek el. Kü- I lönben másik kaptárba szállítanak, mert minden kaptárba bemehet minden méhecske, ha visz virágport. Ha nem visz semmit, az őrök nem engedik be. Akkor is eltévedhet a méh, ha hat kilométeren belül kői töztetjük. Három kilométer a röpkörzete, ezért legalább 6—7 kilométerrel messzebb kell vinni, ha újból letelepítjük őket. Nyári Tibor készíti a lakókocsit, szabadságot kér munkahelyén, a Faipari Ktsz-nél és- a jövő héten útrákel a 70 méhcsaláddal. — Mit kívánnak a méhészek? — Szél nélküli, egyenletes meleget, párás időt, lehetőleg éjszakai csapadékot, hogy az eső ne zavarja a méheket a gyűjtésben. • Szabó Alfréd Félautomata kávéfőző Uj típusú krémkávéfőző gépet mutattak be a napokban Budapesten a III. kerületi Menüett eszpresszóban. A gép félautomata, kezelőjének a kávéadagoláson kívül nem sok dolga van. Óránként 60—70 „nagynyomású” kávét főz, anélkül, hogy napjában oly sokszor, 15—16 kilogrammos erővel kellene húzogatni a nyomást keltő karokat. Használata igen előnyös vidéken, ahol külön vízvezeték híján akár egy tejesüvegből is felszívja a vizet a gép. Nem kell előre felfűteni — nem kell sokáig várakozni a kávéra. Fejenálló halak és társaik Tovább gazdagodott az Állatkert az utóbbi hetekben. Az új szerzemények között vannak tüskés pikók, csíkozott fejenálló és diszkoszhalak, és a két jól fejlett, másfél méteres zöld leguán sem érzi már magát idegennek a Városliget környezetében, pedig eredetileg Brazíliát vallja hazájának. VELED VAGYUNK, VIETNAM! VÁC Békeműszakok a nagykőrösi üzemekben Milyen legyen a korszerű várospolitika? Szakemberek vitája a tanácson sége „A várospolitika” címen A nagykőrösi üzemek, intézmények dolgozói is csatlakoztak a megyei békenagygyűlés részvevőinek felhívásához. A Faárugyár I. telepén vasárnao 104-en dolgoztak, hogy az erre az időre eső fizetésüket felajánlhassák a szolidaritási alapra. Május 8-án az Irodagéptechnika Vállalat több mint száz dolgozója és ipari tanulója vietnami műszakot tartott. A DÁV dologozóinak békegyűlésére a napokban kerül sor. A békeakció keretében egyhavi fizetésük 2 százalékát fizetik be a szolidaritási alapra. A ládagyáriak ugyancsak fizetésük jelentős hányadával járultak hozzá a vietnami nép megsegítéséhez. Friss árut vár a főváros Holnap : járási aöMsógtermcsatési itipasatalairsorr Versáscn Két ötletes berendezést szerkesztettek az esztergomi kályhagyár műszaki dolgozói új termékükhöz: a hordozható olajtüzelésű cserépkályhákhoz. Az egyik újdonság a kályhába szerelt elektromos „gyufa”, amely gombnyomásra elektromos árammal izzítja fel a gyújtószerkezet fémszálát, s ez lobbantja lángra Robusztus, egy tömbből faragott ember. A négykilós „kiskalapács” olyan szaporán táncol a kezében, mintha köny- nyű játékszer lenne, de a tízkilós pöröllyel is könnyedén birkózik, pedig már túl van az ötvenen. — Megszoktam, ennyi az egész... — mondja Benedek István, Tahitótfalu híres vaskovácsa. — Egyszer valaki azt mondta, hogy úgy hozzámnőtt a kalapács, mintha csak azzal születtem volna. Majdnemiga- za volt. . Hatéves koromban már itt tébláboltam apám műhelyében, és amikor ő ebédelni ment, én vettem fel az üllőről a kalapácsot. Az apám is így volt vele meg a nagyapám is... Ősi vaskovács dinasztia. Az 1717-ből származó tótfalui urbárium már úgy említi Benedek István ősét, mint a környék igen nagyra becsült és híres kovácsát. Jövedelme, amint a megsárgult feljegyzések tanúsítják, annyi volt, „mint két helyes gazdának”. Ez pedig már tekintélyes jövedelemnek számított akkoriban, mivel az „egyhelyes gazdának” is legalább negyven hold földje' volt Azóta apáról fiúra száll ez a nehéz, de szép mesterség. — Azt mondja, nehéz? — gondolkozik hangosan. — Igen, szó szerint is az. Az ötszáz éves Karácsonyi kapu, amelyet ócskavasként eladott roncsokból formáltam újjá, hatvanhárom mázsa volt... — Most azért már köny- nyebb... — szól közbe csendesen a mester felesége. — A műhelyben már elektromotor éleszti a parazsat. De amikor még a hősök emlékművének kerítését készítette a férjem, jobb híján én voltam a fújtatólegénye. Télen, húszfokos hidegben, elképzelheti... A kalapácsok súlya azért ma is nehéz. És ^a vas sem lett könnyebb, engedékenyebb, hajlékonyabb. Csak a kovács ereje formálhatja kapuvá vagy vasvirággá. És a lovak Bem lettek kezesebbek. Mert Benedek István igazi kovács. Minden vasmunkát megcsinál. A kerékráftól a lópatkoláson lit a díszkapuig. — Egy ilyen kis faluban, az olajgőzöket. Az elektromos .gyufa prototípusa a gyakorlatban jól bevált, sorozat- gyártását rövidesen megkezdik. A másik új, ugyancsak a kályhára szerelhető szerkezet az automatikus hőfokszabályozó. Ezzel a tetszés szerinti egyenletes hőmérsékleten lehet tartani a helyiséget. mint a mienk, nem is lehet másként — mondja csendesen. — Nem küldbetem el a gazdaembert, ha a lovának elvásott a patkója, vagy a kocsijának kerekén elpattant a ráf. De ide hozzák a kicsorbult ekét ugyanúgy, mint az életlen baltát, a megkopott vasszerszámot. Azért kovács a kovács, hogy kezessé és hasznossá tegye a rideg vasat. A faluban csaknem minden második ház előtt nemes veretű vaskapu, vaskerítés. Valamelyik Benedek kovács keze munkája. Benedek Istváné, az apjáé, a nagyapjáé. És nemcsak itt, Tahitótfalun. — Igen, jönnek hozzám sokan, más vidékről is. Híres emberek. Színészek elsősorban. Még a háború előtt Gombaszögi Frida volt az első. Csillárokat, ablakrácsokat kovácsoltatott. De én készítettem Mikes Lilla, Koncz Gábor házának kapuját is. Most éppen Velenczei István kapuja következik. No és persze Gobbi művésznő ... Amikor először megállt az autója a házam előtt.. kiszállt, körülnézett, bejött, megkérdezte: csinálnék-e kaput neki? Kovács lenne a mesterségem, ez volt a válaszom. Tudom én azt, bólintott, de nekem nem akármilyen kapu kellene. Kapu sokfajta lehet, mondtam rá, de a vas akkor is csak vas marad. Akkor máris megegyeztünk, nyújtotta a kezét, mert hogy ilyen ember kell nekem... S attól kezdve gyakran állt meg autója a ház előtt. Minden alkalommal száz-százötven ócska patkót hozott. Mert az volt a kívánsága, hogy csupa patkóból legyen a kapu, az ablakrács, az ajtórács, minden. Kétezerkét- száz patkót dolgoztam össze. 1 íz esztendeje kapta meg A szakma kiváló kisiparosa kitüntető oklevelet. Hogy említem, a válasza csak eny- nyi: — Az apám háromszor kaA Hazafias Népfront és a Közalkalmazottak Szakszervepoít aranyérmet. Munkái híres kiállításokra is eljutottak. Közel négy évtizede dolgozik. És nem hagyná abba semmiért ezt a mesterséget. — Egyszer azért majdnem megtörtént — emlékezik komoran. — Tizenhat esztendeje. Akkora adót vetettek ki rám, hogy úgy éreztem, nem bírom tovább. Visszaadtam az iparengedélyem. Hogyan lett volna műhely nélkül, izzó vasak és kalapácsok nélkül, nem is tudom. Mégis úgy döntöttem, vége. Hogy nem így történt, nagyon boldog vagyok. Egy hét után visszaadták az iparomat. Azt mondták, én nem hagyhatom abba. Nekem a véremben van, én nem is tudnék mást' csinálni igazából, csak ezt. Igazuk volt. — És ha kiöregszik, hogyan lesz tovább? Lesz-e újabb Benedek>-kovács? — Két lányom van és egy fiam. Az egyik lányom, a Zsuzsi, építészmérnöknek készül. Most harmadéves az esti tagozaton. Erzsi itt, a tanácsnál dolgozik. A helyemet a Pista gyerek veszi át. Itt tanult nálam, ugyanúgy, ahogyan én tanultam az apámnál, hatéves korom óta. Most tölti a katonaidejét. Az ősztől már újra itt lesz köztünk. Nem vágyik el sem a műhelyből, sem a faluból. Az alacsony kovácsműhely nem sokat változott a közel három évszázad alatt. Benedek István ma is abban a kővályúban hűti le a kocsikerék ráfját, amiben a napóleoni háborúk idején, 1812- ben, egyik őse. Az üllő sem sokkal fiatalabb és a szerszámok között is • akad még Rákóczi idejéből származó darab. Persze, azért villany1- motor is van, meg új szerszámok is. A kovácsmesterség szeretete azonban változatlanul a régi. S Benedek István szerint ez a legfontosabb. Prukner Pál még ebben az évben tízezres példányszámú könyvet ad ki közigazgatási szakemberek, tanácsi vezetők és tanácstagok számára, ■•A--kötet-fejezeteit az ország más-más részén élő tanácsvezetők írták városuk — munkaterületük — sajátos feladatairól, levonva ezekből azokat a tanulságokat, amelyeket az ország más részeiben is fel lehet használni a tanácsok munkájában. Ennek a kötetnek egyik fejezetét Arany István, a Váci Városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára írta. A kötet szerkesztő bizottsága a fejezeteket a szerzők munkahelyén vitatja meg, hogy az általános elméleti megállapításoknak a gyakorlatban való megvalósítását ellenőrizhessék. így lett Vác város tanácsa is vitahély. Arany István vb-tit- kár, a kötet „A városigazgatás és a területi munka" című fejezetének szerzője, itt védte meg tanulmányának megállapításait. Ez a fejezet a lakosság körében végzett tanácsi munka tapasztalatait tárgyalja, az igazgatás szemszögéből, kapcsolatban a várospolitikai célok megvalósításávaL Lukács Ferenc, a végrehajtó bizottság elnöke, köszöntötte a megjelenteket, ezután került sor a vitára. Az ülésen részt vett dr. Aibner Pál, a tanácsakadémia igazgatója, Sziráki Ferenc, a Közakalma- zottak Szakszervezetének munkatársa, valamint Cegléd, Tata, Kiskunhalas, Eger, Sopron, Debrecen városok vb-tit- kárai, a budapesti I. kerületi Tanács titkára és Heves megye képviselője. A kiskunhalasi és a tatai vb-titkárok tapasztalatszerzésre is felhasználták ezt a napot: tanulmányozták a városi tanács igazgatási munkáját. A vita végén dr. Aibner Pál elismerését fejezte ki Arany István nagy szaktudást igazoló gondos írásáért, amely segíti a szerkesztő bizottságot céljának elérésében: egy korszerű közigazgatási útmutató I kibocsátásában. Gazdaságosan — e fogalom jegyében kerül megrendezésre 17-én a vecsési Zöld Mező Tsz-ben az évenként esedékes kertészeti, pontosabban zöldségtermesztési tapaszta*- latcsere. A járás valamennyi, nagyobb zöldségterületén gazdálkodó tsz-ének vezetői lesznek jelen ezen az összejövetelen. A tervek szerint megtekintik a vendéglátó szövetkezet palántanevelőjét, majd a határt. A megbeszélésen azt vizsgálják: hogyan lehet a meglevő adottságokat a lehető legjobban hasznosítani. A járás földrajzi helyzete, a főváros közelsége sajátságos lehetőséget teremt a zöldség- termesztésre. Nagy az igény, nagy az értékesítési lehetőség, s mégis, a járás konkrét termesztési tényszámait vizsgálva, az tűnik ki, hogy évről évre csökken a zöldségnövények összterülete. Miért? Sokan azt mondják, nem gazdaságos a termesztés. De akkor miért vannak kiugró szövetkezetek, amelyek növelik a területet, növelni tudják az átlagtermést, s az egy holdra eső nettó jövedelmet? Hol tehát a hiba? Mindezekről szó esik majd Vecsésen. Két magyar koncert A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara szerdán a csehszlovák fővárosba utazott. Az együttes két hangversenyt ad a Prágai Tavasz programjában. A Gödöllői Állami Erdőqazdasáq alábbi erdészeteinek telephelyein korlátlan mennyiséqben. kis tételben is eladunk — egységes, kemény, száraz tűzifát (akác. tölgy, cser stb.) — fűrészelt hasznos (építkezésre alkalmas) és tüzelési célra felhasználható fürészm Itadékoi. — építkezésre alkalmas, kémény és lágy lombos gömbfát. kívánatra faragott, vagy fűrészelt állapotban (szarufa, gerenda, szelvényáru. rúdfa stb l építési anyagot. — kerítésanyagot — rendelt méret és minőség szerint — akácból, — különböző fagyártmányokat és faárukat (szőlőkaró deszka, léc stb) rendelésre A vásárolt áru közvetlenül, azonnal szállítható. MEGRENDELÉS: GÖDÖLLŐI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG GÖDÖLLŐ. SZABADSÁG TÉR 6. Telefon: 20. vaqy erdészeteinknél: Gödöllői-Domb vidéki Erdészet. Gödöllő. Szabadsáa út 72 (Telefon: 114) Gödöllői-Sikvldékl Erdészet. Isaszeq. Szentqyörqypuszta (Telefon: Isaszeq, 13) Püspöksziláqyi Erdészet, Püspöksziláqy (Telefon: Püspöksziláqy 2) Galqamácsai Erdészet. Galqamácsa (T*l.: Galqamácsa 1.) Mendei Erdészet. Mende Fő u. (Telefon: Mende 16) Ceqlédi Erdészet. Ceqled. Pesti út 5. (Telefon: Ceqléd 310) Pusztavacsi Erdészet. Pusztavacs (Telefon: Puszta vacs 4) Csévharasztl Erdészet Csévharaszt (Telefon: Csévharaszt 3) Ráckevei Erdészét. Ráckeve. Tanárshaza (Tel.: Ráckeve 7) Budapesti Erdészet Bp. II., Budakeszi út 9t. (Telefon: Bp. 164 — 005) zetének tanácsi munkaközösHárom évszázad Apár ól fiúra J
