Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
7 3 arany 1 ezüst „Debrecenbe kéne „Április végén megkezdődnek a „Ki mit tud?’’ elődöntői a televízióban. Érdekes produkciók is lesznek, ilyen többek között a nagykőrösi dobzenekar.” Valahogy így hangzottak a sorok a Népszabadság egyik, nem is olyan régi számában. Azóta az első elődöntőt a tv már közvetítette. Ez adta az ötletet a tudósítónknak ahhoz, hogy ellátogasson a Toldi M.iklós Élelmiszeripari Szak- Középiskola és Szakmunkástanuló Intézetbe. Csipő András, az iskola KISZ-tanácsadó tanára nagy örömmel, de azért reális mértéktartással beszélt a nemrég lezajlott és a közeljövőben sorra kerülő kulturális eseményekről. — Mind a sport-, mind a kulturális életből tevékenyen kiveszik részüket tanulóink. Iskolánk az 1967—68-as tanév elejétől a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Így az eddigiektől eltérően tanulmányi — kulturális és sport- versenyek tekintetében sokkal több iskolával kell összemérnünk erőnket, mint eddig. Április 24-én az ÉDOSZ- székházban 12 iskola versenyén vettek részt tanulóink. Fiataljaink kiválóan szerepeltek, öregbítették iskolánk hírnevét. A szavaló- és prózamondó versenyben két KISZ-tagunk vett részt. Béres Erzsébet Il/a osztályos Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című vers el- szaválásáért arany, Seres Erzsébet IV/a osztályos József Attila: A város peremén című verséért ezüst fokozatot kapott. Tizenkét tagú kamarakórusunk Bálint Ferenc tanár vezényletével nagy sikert aratott. Jutalmuk szintén arany fokozat volt. Dobzenekarunk négy művet adott elő. Erőteljes dinamikus játékuk után a felhangzott sok taps őket és dr. Vecsery Zsig- mond tanárt, vezetőjüket egyaránt dicsérte. Június 5 és 8 között Debrecenben kerül sor a selejtező győzteseinek, díjazottjainak további versenyére. „Debrecenbe kéne menni” — ez sikerült a körösieknek, bár ez már régi dal. „Mindenkinek van egy álma” — ezt napjainkban dúdolják. A tv-sze- replésre már behívták az iskola dobzenekarát. Május 10-én mi is — és úgy hiszem, nagyon sok körösi ember szintén — ott ülünk majd a tv képernyője előtt, és szurkolunk fiataljainkért. (sulyok) Lottózók, figyelem! Ma a lottóiroda reggel 7 órától 14 óráig tart ügyeletet. ÖRÖK TÉMÁK a parkban, az utcákon Séta Vannak ilyenek. Angliában az időjárás, Dél-Amerikában a katonai puccsok, Budapesten a szállodakérdés, és országszerte a tv műsora. Vannak azután időszakosan jelentkező témák is. Ilyenkor, tavasszal, megállapítjuk, hogy az elmúlt tél enyhe, csapadék- mentes volt, amit azért is fontos leszögeznünk, mert ezt egyesek jó előre elraktározzák az esetenként alkalmazható objektív magyarázatok közé. Szó esik még ilyentájt csatáraink gólképtelenségéről, a szerelemről általában és konkrétan, a főidényre szóló üdülői beutalók igazságos elosztásáról és ezzel kapcsolatban arról az évről évre visszatérő problémáról, hogy az idén júliusban lesz-e helyünk, nekünk, magyaroknak a Balaton partján és hogyan készült föl a kánikulára a söripar. Vannak azután olyan témák is, amelyek ilyenkor — túl a rügyfakadáson, de még az aratásról tudósító híreken innen — a körösieket foglalkoztatják. Nagyszabású építkezés kezdődött Szegeden. A szabadtéri játékok színhelyén kialakítják a szabadtéri színház „előcsarnokát”. HétezA teljes felsorolásra elegendő hely hiányában nem vállalkozom. De a parkrongá- lókról feltétlenül szólnom kell. Naponta keresik fel a szerkesztőséget panaszosok, akik összetaposott virágágyakról, derékbatört facsemetékről, a szomszéd kiscsirkéiről mondanak vádbeszédet — nem is szólva a kotlósok- ról. De jártában-keltében az újságíró is találkozik ilyen időszerű témákkal. Parkjainkban nem egy helyen törött desz- kájú padok riasztják el az üldögélni vágyókat. Milyen szép lett volna, ha ezeket május 1-re rendbehozzuk és valamennyit lefestjük! Erről jut eszembe: érdemes lenne a múzeumkertben is néhány padot felállítani^ hiszen nagyon sokan sétálnak arra és az általános iskolások, meg óvodás csoportok is felkeresik ezt a helyet, de a játék után nincs hová leülniük. ren tartózkodnak majd benne az előadások előtt és a szünetekben. A gépkocsival érkezők számára 360 férőhelyes betonozott autóparkoló készül. A napról napra csinosodó, évfordulójának megünneplésére készülő város műemlékeit időszerű lenne végre maradandóan megjelölni. A református templom külső tatarozása befejeződött, de műemlékjellegét megörökítő márványtábla elhelyezésére ezúttal sem került sor. Ugyanezt, hiányoljuk a városi tanácsházáról is. Itt a május, sokan sétálnak a langyos tavaszi estében — és valamennyien kénytelenek megállapítani: rosszak a neonbetűk. Bár lehet, hogy ez sem időszaki probléma, hiszen előfordul olyan neonfelirat is, amelynek betűi hiányosan hunyorognak immár hónapok óta. És végül néhány szó erejéig arról a témáról, amely a földön hever. A kerékpármegőrző helyeken nagyon sok a papírhulladék. Nem ártana ezeket napközben többször is összesöpörni. Sokan utaznak keresztül a városon, és közülük néhányan csak a szél által az úttestre sodort kerékpárőrző jegyek emlékét viszik magukkal. Helyi és tavaszi témák ezek — de milyen jó lenne, ha helyettük csak a tv műsorát kellene kritizálnunk! (—ara—) „Előcsarnok" Legendás május elsejék Május elseje. Honnan e tavaszi ünnep milliókat lenyűgöző varázsa? Gondol-e valaki is erre a vi- rágbaborult fák alatt, s amikor az ünnepi hangulatban vörös zászlók bomlanak ki városaink és falvaink házain? A bot kizöldül Évszázadok, talán évezredek mélyén lehetne csak kitapogatni ennek a tavaszi ünnepnek a gyökereit. A téli fagyoktól dermedt föld felenged, megindul a nedvkeringés a fákban, füvekben: a téli szelektől, éhségtől meggyötört ember felujjong az első rügyek láttán. Az élet megújulásának ősi ünnepére a ma embere már csak az ünnep köré sűrűsödött szokásokban „emlékezik” vissza, vagy csihol új magyarázatot az előtte már „értelmetlen” szokásoknak. Lám, a régi, a lassan feledésbe merülő szép szokás: a májusfa eredetének magyarázata. Valburgát — a vándorló szűz hajadont — ellenségei tisztátalan személynek nyilvánították. Rágalmazták, gúnyolták. A leány, hogy elűzze a gúnyolódásokat, s bizonyítsa ártatlanságát, vándorbotját a tőidbe szúrta: a bot kizöldült, az ottlevők nagy ámulatára. Mindez pedig történt, a legenda szerint, május első napján. Ki emlékszik erre a legendára, mint ahogy ritka az a legény is, aki hódolva a szép hagyománynak, májusfát felállítva a lány háza előtt, s kíséretül dúdolgatná is: Kedvesemnek háza előtt Az éjszaka magas ja nőtt, S gyenge szellő lágy szárnyain Piros kendő leng ágain. Májuskirályok Aligha tartja nyilván a közemlékezet, hogy a Rákóczi- szabadságharc idején a huszárezredek május elsején mindig megünnepelték a természet ébredését. Ezen a napion királyt — huszárkirályt, másnéven májuskirályt választottak maguk közül, akinek mindenki engedelmességgel tartozott. Vidám ünnep lehetett ez a nap a huszárezredekben, amiről írásbeli feljegyzések is tanúskodnak. Az ünnep rendjére májuskirály, az ő udvari népével: adjutánsokkal, asszeszorokkal, bévá- dolókkal, lapicskás mesterekkel, tréfás asztali és udvari szolgákkal, konyhamesterrel és borra gondviselővel — vigyázott az írásba foglalt regulák szerint. Táborban élőkről lévén szó, a sereg jó hírnevének megőrzése érdekében is a májusi vigalom szabad folyását, a májuskirály kiáltványba foglalta. Vidám hangú szózatában adta a vitézek tudtára, miképpen illő viselkedni az ünnepen. „Senki ne merészkedjék szitkozódni és káromkodni... se asszonyt, se leányt erővel ne csókoljon, se mocskos beszédeket ne mondjon, se pedig illetlenképpen hozzá ne nyúljon... senki az vigadó helytől az mi szabadságunk nélkül el ne távozzék. senki házába ne menjen... az, kiket az asszonyok hivatalába rendelünk ... szép udvari szókkal, az tánchelyére vezéreljék” — mondják egyéb szabályok mellett a regulák. S ki ellenük vét, májuskirály ítéletet mond felette, mit a lapicskás mester nyomban végre is hajt. A májuskirályok ugyan feledésbe mentek, de néhol még ma is feltámadnak évente — az ugyancsak a tavaszi ünnepkörhöz tartozó pünkösdikirályokban. A majálisoktól május 1-ig Sok szép szokás élt századokon át népünk körében, a A PESTME <rY E. 1 XII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1968. MÁJUS 1., SZERDA A folyamatos, jó munka jutalma T’i&estöÉöeSs&ör éí Ismét elnyerte a szocialista címet a konzervgyár A gyár dolgozói cs a meghívott vendégek Kovács Sándor igazgató szavait hallgatják Szombat délután került sor az Arany János Filmszínházban a konzervgyár élüzem- avató ünnepségére. A gyár ez alkalommal tizenötödször lett élüzem, ötször nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, és ez évben másodszor kapta meg a Szocialista Munka Vállalata kitüntető címet. A kitüntetésekről szóló oklevelet Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át. Mindez az elismerés hosszú éveit folyamatos, jó munkáját dicséri. Tavaly például 100 millió forint értékkel több konzervet állítottak elő, mint az előző évben. Éves termelésük elérte a 8500 vagont. A számok mögött több ezer dolgozó, áldozatkész munkája rejlik. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már a gyárban hét üzemrész viseli a szocialista műhely címet is és 145 szocialista brigád dolgozik az üzemekben. május elsejékkel kapcsolatban. A hely szerint és időben folyton változó, alakuló népszokások valamennyien, megegyeznek abban, hogy mindig a természet ébredését, az élet megújulását ünnepelték — kint a szabad természetben, a legendás hírű és szépségű majálisokon. Az ünnep keletkezésének, fejlődésének történetében nézve a májusi ünnepet, nem véletlen, hogy a második In- ternacionálé első kongresszusa Párizsban 1889. júniusában, éppen május elsejét választotta a világméretű tüntetés napjául, melyen a nyolcórás munkaidő bevezetését követelték. A kongresszusi határozat második pontjában a következőképpen rendelkezett: „Tekintettel arra, hogy az amerikai munkáskövetségek 1888. évi december havában tartott kongresszusán a nemzetközi tüntetés határnapját 1890. évi május hó elsejére állapította meg: a nemzetközi tüntetés határnapjául a kitűzött idő fo- gadtatik el.” Azóta lobognak minden évben a kapitalista országokban erdők ligeteiben, folyó partjain titokban a vörös zászlók, s lobogtatva, rejtve hazánkban is a munkásmajálisokon is, amíg 1919-ben először, s utána 1945-től minden évben vörös zászlókba öltözik az ország a munkásosztály nemzetközi ünnepén. Ferencz Lajos Több mint háromszázan részesültek kitüntetésben, illetve pénzjutalomban. Közülük négyen az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kapták. Szabó Mihály szerkesztési csoportvezető átveszi a kitüntetést (Foto: Kiss András) Legjobb a meggébew» Kiváló szövetkezet A Nagykőrösi Fogyasztási Szövetkezet tagjai a Kinizsi Sportkör helyiségében ünnepelték a nagy eseményt: a megyében egyedül elnyerték a Kiváló szövetkezet címet. Az erről szóló oklevelet Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke és Bodnár Miklós, a KPVDSZ megyebizottságának képviselője nyújtotta át a szövetkezetnek. Molnár László, az igazgatóság elnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyek alapján a kitüntető cím' a birtokukba jutott. Ezután került sor a különösen jól dolgozók kitüntetésére és megjutalmazására. Nemes László étterem- és szállodavezető Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést kapott. Kiváló dolgozó jelvényt kaptak: Mester János vendéglátóipari osztályvezető, Soltész László boltvezető, Tornyi Béla áruházi dolgozó és Péli Imre, a kocséri kisvendéglő vezetője. Huszonötén kaptak Kiváló dolgozó oklevelet, és a felsoroltakkal együtt százharmincán részesültek pénzjutalomban. Az ünnepséget hangulatos vacsora követte. ÉLÜZEM K TEJÜZEM A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat tavalyi munkájáért elnyerte az élüzem címet. A vállalathoz tartozó Nagykőrösi Tejüzem termelési eredményei nagy mértékben hozzájárultak ehhez. Gyártmányaikkal a mezőgazdasági kiállításon egy arany- és egy bronzérmet, valamint két el- I ismerő oklevelet szereztek. Tavalyi termelési tervüket és export tervüket egyaránt 110 százalékra teljesítették, ami értékben 50 millió forintot jelent. Az elmúlt évben alakult két munkabrigádjuk ma már a szocialista címet viseli. A tejüzem dolgozói ma tar+ ják élüzemünnepségüket. Mii látunk ma a moziban? Horgász a pácban. A sikeres francia filmvígjáték felújítása. Főszereplő: Louis de Funes. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Csütörtöki műsor: Edgár és Krisztina. Magyarul beszélő szovjet film. Kísérőműsor: Borzasztó gyerekek. Ha én felnőtt volnék. Előadás kezdete: fél 6 és 8 I órakor.
