Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

NEM ÉRDEMES? Friss árut vár a főváros Vecsésen: járási zöldségtermesztési tapasztalatcsere Gazdaságosan — e fogalom jegyében kerül megrendezésre 17-én a vecsési Zöld Mező Tsz- ben az évenként esedékes ker­tészeti, pontosabban, zöldség­termesztési tapasztalatcsere. A járás valamennyi, nagyobb zöldségterületén gazdálkodó tsz-éüek vezetői lesznek je­len ezen az összejövetelen. A tervek szerint megtekintik a vendéglátó szövetkezet palán­tanevelőjét, majd a határt. A megbeszélésen azt vizs­gálják meg, hogy hogyan lehet a meglevő adottsá­gokat a lehető legjobban hasznosítani. A járás földrajzi elhelyezke­dése, a főváros közelsége sa­játságos helyzetet teremt a zöldségtermesztés terén. Nagy az igény, nagy az értékesítési lehetőség, s mégis, a járás konkrét termesztési tényszá- mait vizsgálva, az tűnik ki, hogy évről évre csökken a zöldségnövények összte­| rülete. Miért? Sokan azt mondják, nem gazda­ságos a termesztésük. j De ,arckor miért vannak kiug- ! ró szövetkezetek, amelyek nö- ! vélik a területet, növelni tud- I ják az átlagtermést,«.s az egy holdra eső nettó jövedelmet? i Hol tehát a hiba? Mindezekről szó esik majd Vecsésen. (klein) Pénteken, a monori TIT-klubban CZINE MIHÁLY ELŐADÁSA MÓRICZ ZSIGMONDRÓL A monori TIT-klub előre- I hozott új évadjának első ren- I dezvényére pénteken este ke- j rül sor, a gimnázium klub- helyiségében. Czine Mihály irodalomtörténész tart elő­adást Móricz Zsigmond a magyar irodalomban címmel. Az előadás este 6 órakor kez­dődik. A rnendei Lenin Tsz-ben jártunk (1.) A str»ii«Iásis8í.iáíól a ..inintaszállásiü* • II ! rh A bognárműhely hamarosan költözik. Fazekas Károlyt, a rnendei Lenin Tsz elnökét kértük meg, beszéljen a tsz-ről, az eredményekről, a tervekről. De a beszélgetésből egy érde­kes, fél napos séta lett — a bognárműhelytől egészen a most épülő tehénisitállóig. Sok mindent láttunk, s nem túlzás talán az a kijelentés, hogy já­rásunk egyik legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkezetét ismertük meg. A bognárműhelynél kezdtük, ahol Bartos István, Rock Já­nos és Riskó János dolgoztak. Hát ez bizony elég elavult, roskatag épület — és szűk is. — Hamarosan kiköltözhet­nek már — mondja az elnök. — A tsz anyagi helyzete most már lehetővé teszi, hogy új bognár-kovácsműhelybe kerül­jenek. Ők végzik a belső ház- építkezések asztalos- és ács­munkáit, a gazdasági felszere­léseket javítják. A nagy, sárgára festett épü­letben csend volt, nem is akartam elhinni, hogy itt csu­pa asszony dolgozik. Szapo­rán járt a kezük — szabták a mintás anyagokat, készültek a strandtáskák. A belső mű­helyben polietilén zacskókat ragasztott Bimbó Lászlóné, Barna Józsefné és Mondák Jó- zsefné. A tsz-nek szövőműhe­lye is van — itt készítik az „előszobafalat” — sárga, bar­na, zöld, millió színű, tarka­csíkos anyag a gépeken. — Gutái Mihályné, Sipos Ferenc- né gyakorlott mozdulatokkal végezték a munkát. A szomszédos műhelyben bálában állt az áru. Egyiptom­nak szállítják az itt készülő cukroszsákokat, több tízezres mennyiségben. Akik itt dolgoznak — asszo­nyok, akik nem tudnak egész napos munkát vállalni a csa­lád mellett, s a bejárás nehéz lenne nekik. A tsz így biztosít keresetet számukra. Az öt órás műszak nem megerőltető, — de megfizethetetlen, hogy egy­általán van ilyen. (koblencz) (Folytatjuk) Bálában áll az áru M0N0B*VmfcI X. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1968. MÁJUS 15.. SZERDA Pályaválasztási gondok Érdeklődés az ipa Csökken a továbbtanulók száma A járás általános iskoláiban 220-szal többen végeznek, mint tavaly, így júniusban 1689 nyolcadik osztályos hagyja el az iskolát. Nagy részük tovább­ra is kapcsolatban akar ma­radni a diákélettel: 467-en kö­zépiskolába jelentkeztek. Csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt, vi­szont nőtt a szakközépis­kolába jelentkezettek szá­ma. Ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a fiatalok körében az ipari szakmák iránt. A szakmunkástanulóknak jelent­kezették száma 907, három­százzal több, mint egy éve. Még mindig nincs elég vonz­ereje a mezőgazdaságnak, alig ötvenen akarnak itt elhelyez­kedni, egy részük mezőgazda- sági szakközépiskola, illetve technikum elvégzése után. A termelőszövetkezetek­nek lenne igényük mező- gazdasági szakmunkásra, mégis félnek a fiatalok szerződtetésétől. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy so­kan — a szövetkezet pénzén kitanulva a mezőgazdasági szakmát — elpályáztak más munkahelyre. Járásunk területén a külön­féle vállalatok, ktsz-ek 209 ipari tanulót szerződtettek. A tavalyi 14-hez képest ez jelen­tős emelkedés. Ha az érdeklődés ilyen ütemben tant-' — s nemcsak ná­lunk —, akkor hamarosan megszűnik az gépírónőhdány. Majdnem kétszer annyi kislány jelentkezett gyors- és gépíróiskolába, mint egy éve, összesen 80-an. Az idén nagy azok száma, akik nem jelentkeztek tovább­tanulásra: 405-en vannak. Ezt több okkal lehet magyarázni. Kétségtelen, hogy komoly tért hódít a 4—6 órás munkaválla­lás, csábít az azonnali pénzke­reseti lehetőség. Kecsegtetőbb a „felnőtt, szabad élet”, mint a három-négy évi tanulás. Ez bizonyos mértékig nevelési probléma is, a gyermek győzi meg a szülőt a maga felfogá­sának a helyességéről (?). A járás területén nincs olyan jelentékeny ipar, hogy róluk szervezettebb formában gon­doskodni lehetne. Különösen a lányok s a még otthon levő nem dolgozó nők, asszonyok foglalkoztatása veti fel azt a gondolatot, hogy a nagyobb községekben le­hetne olyan tanfolyamokat szervezni, ahol a varrás-, szabás-, népihímzés- s a bedolgozásra való tanítás lenne a cél. Az idén gimnáziumban 121 tanuló végez. Egyetemre, fő­iskolákra, felsőfokú iskolákba 71-en jelentkeztek. Csecsemő­gondozónak 11-en, szakmun­kásnak 35-en mennek, mind­össze 6 lány választotta ez i ideig élethivatásának az ott­hon maradást, a családellátást, a háziasszonykodást. A felsőfokú tanintézetekbe a jelentkezéseket nemrég küld­ték el az igazgatók, a felvéte­lik eredményei csak júliusban lesznek ismertek. A tavalyi számadatok azonban nem sok jót mutatnak, így a fiatalok bizonyos százaléka a nyár elején feltehetően ismét elhelyez­kedési, pályaválasztási gondokkal küzd majd. A két éve alakult járási pálya- választási tanácsadó bizottság munkája tehát nem zárul le a tanév befejezésével. Folytató­dik. S folytatódik szeptember­ben is, amikor felmérik az el nem helyezkedett tizenöt-ti­zenhét éves fiatalok számát, s ha számuk meghaladja a ti- | zenötöt, továbbképző iskolát i indítanak a részükre. A becsület ennyit ér? Az utóbbi időben az üllői önkiszolgáló élelmiszerbol­tokban elszaporodtak a lo­pások. Csokoládét, cukorkát, konzervet és palackozott ru­mot lopnak leginkább. A boltok személyzete eddig megbízott mindenkiben, úgy látszik — túlságosan is. Most ezen változtatnak, na­gyobb figyelmet fordítanak az ellenőrzésre. A napokban az egyik bolt­ban kilencven forint értékű árut akartak fizetés nélkül elvinni, ez volt eddig az egyik legnagyobb vállalko­zás. A tettesek ellen a szabály­sértési eljárás megindult, súlyos pénzbüntetésre szá­míthatnak. Megérte? De különben is: a becsület csak ennyit ér? (em) Fest a matematikatanár TÖMÖR MIHÁLY KEPKIALLITASAROL Az átrendezett gyömrői mű­velődési klub helyiségében vasárnap nyitották meg Tö­mör Mihály vecsési tanár kép- kiállítását. Ebből az alkalomból Tömör Mihály elmondotta, hogy bár matematika—fizika szakos, mindig vonzották a színek, mindig szerette volna színek­ben kifejezni gondolatait, ér­zéseit. Végül a pasztellt vá­lasztotta kifejezőeszköznek. Régen dolgozik. A második CSEMEGE A GESZTENYE Vadászok - kapával Készül az „előszobafal”. Foto: Somodi A napokban az üllői határ visszhangzott a puskalövések­től, pedig még messze van a vadászati idény. A vadásztár­saság tagjai járták a határt, irtották a szőrmés és szárnyas vadakat. A vadásztársaság előrelátó: a dúvadak irtásán kívül már gondoskodik a va- dak'téfi-etetéséről.-— Az erdő tisztásaira vadgesztenyefákat ültettek ki, mert az őznek a vadgesztenye téli csemege, annyira szereti, hogy még a hóból is kikaparja. A társaság a rnendei erdő- gazdaságtól hat hold földet kapott. Másfél holdra lucer­nát, három és fél holdra ku­koricát vetettek. A kukoricát maguk a vadászok ültették el, és a kapálást is ők végzik. A vadakról nemcsak télen, de nyáron is gondoskodni kell. A száraz május miatt a fogoly és a fácán nem tud ivóvízhez jutni — harmat sincs —, ezért a téli etetőhelyeken fel­állított vályúkban vizet tá­rolnak. Az üllői határban a Magne­zit gyár vadászterületén most sok a nyúl, egy évig ezekre nem vadásztak, kímélték az állományt. Megmaradt a törzs- állomány, és ehhez jön most a szaporulat. Lesz tehát nyúl bőven! Az erdő tele van sok hasznos madárral, csicsergés­től és a sárga- és feketerigó hangjától zeng az erdő. Gás­pár István vadászmester bol­dogan járja a határt, Kovács István vadőrrel ügyelnek és vigyáznak az állományra. A társaság portája rendben van. Bohus Ferenc, a vadásztár­saság ellenőrző bizottságának tagja mondja: — Az állomány jól telelt, a szárnyasok jól fészkelnek. Ko­rán jött a tavasz, sok a kis nyúl, és már a kis őzek is sé­tálnak a határban. — Foglalkozunk most azzal a gondolattal, hogy a Gödöllői Állami Kísérleti Gazdaságtól „szirti fogoly” törzseket szer­zünk be. Nagyobb testű, mint a szürke fogoly. Erdőben is lehet tenyészteni, nagyon sza­pora és igénytelen. — Róka van-e a határban? — A rókákat kiirtottuk, a veszetteket a környék lakossá­ga még a télen agyonütötte. A múlt héten két olasz ven­dégünk volt, akik három őz­bak lövésére kaptak enge­délyt. A vadászat sikerült. — em — világháborúban régi képei csaknem kivétel nélkül meg­semmisültek. Egyetlen maradt épen, egy temetőrészlet, ez 1938-ban készült és most a kiállítás anyagához tartozik. Legszívesebben tájképeket fest. Kedvenc témája a Bala­ton, ahol csaknem minden év­ben megfordul. Az élet apró mozzanatai is megragadják, néhány ceruzarajza bizonyít­ja, közülük elsősorban talán a Szónok és az Andalgó pár emelhető ki. A kis klubterem nem nyúj­tott lehetőséget az autodidak­ta festőművész egész munká­jának bemutatására, de a ki­állított anyag megnyerte a látogatók tetszését. A népmű­velők elhatározták, hogy a ki­állítást vándoroltatják: május végétől Tápiósülyben, ezután más községekben is bemutat­ják Tömör Mihály munkáit. (furuglyás) Birkonyirás A juhok nyírása ma kez­dődött meg a kávai Haladás Tsz-ben. Jó takarmányon tar­tották az állatokat, ez az egyik oka annak, hogy nagyon szép bundát nyírhatnak le ró­luk. Úgy néz ki, hogy gyapjú­ból meglesz a tervezett meny- nyiség. Tizennégy éves bronzérmes Tápiósülyben még mindig j együtt nehéz járőrszolgálatot emlegetik a május elsejei ün­nepséget. Szép volt — egyik legkedvesebb színfoltja: a községfejlesztési érmek kiosz­tása. Kovács József tanácsel­nök, Németh Benedek tűzol­tóparancsnok (ezúttal már harmadszor) és Dóczi János fuvaros aranyérmet kaptak. A tanácsházán megtudtam, hogy Dóczi János többek kö­zött a Fő utca járdájának ké­szítéséhez szükséges összes építkezési anyagot — több mint egy kilométer hosszú a járda — a helyszínre fuvaroz­ta. A múlt év folyamán több mint 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Az érmek kiosztása során nagy meglepetést keltett egy tizennégy éves kislány kitün­tetése. A nyolcadikos Vattai Ida sokoldalú tevékenysége révén jutott a bronzéremhez. Nyáron, a többi tűzoltóval teljesített; a tanácsházán 83 óra társadalmi munkát vég­zett. Részt vett a választások szervezési munkáiban, a tüdő­szűrés, valamint a statisztikai összeírások adminisztrációjá­ban. — Nem tudok tétlenkedni — mondja — az a jó, ha el- fqglalt vagyok. Tanulmányi eredménye az első félévben 4,9 volt. Ha vé­gez, utána gyors- és gépírói tanfolyamra iratkozik. Szeret­né a mezőgazdasági techni­kumot is elvégezni. Ha levizs­gázik, belép a KISZ-be. de nem válik meg úttörőcsapatá­tól sem: a leány tűzoltó raj­nak továbbra is ő lesz a veze­tője.-ky­A busz Úriban éjszakázik Az Ikarus gyár egyik autó­busza Úriban tölti az éjsza­káit. Délután három után ér­kezik a faluba, a délelőttös műszak dolgozóit hozza haza, és hajnalonta velük indul Bu­dapestre. A mátyásföldi gyár vezetői most azzal a gondolattal fog­lalkoznak. hogy megduplázzák az Úriból bejáró munkások számát. Szeretnék, ha a busz naponta kétszer fordulna a község és Mátyásföld között. A gyár és a falu kapcsolatát más módon is bővítik. Szó van arról — mint ahogy Csák Ágoston, az úri művelődési ház igazgatója mondja —, hogy a közeljövőben a gyár művésze­ti csoportja Úriba látogat. A gyár vezetői megfelelő térítés ellenében a falusiak rendelke­zésére bocsátják az autóbuszt hét végére, kirándulásokra. Lehet, hogy egy csoport már ezen a buszon utazik fel a nemzetközi vásárra. (f. g.) POTMAJÁLIS Üllőn, a jól sikerült május elsejei majálisra való tekin­tettel, pótmajálist rendeznek május 19-én, vasárnap a „Csi- nusi” erdőben. Zenéről, finom ételekről, hurkáról, kolbász­ról, virsliről és hűsítő és üdí­tő italokról a Kanyar-fala­tozóból ismert Burján Já­nosáé gondoskodik. Mai mnsor MOZIK Maglód: Folytassa Jack. Mende: Kasztíliai sólyom. Monor: A ka­lózkapitány újra tengerre száll. Tápiósüly: Találkoztam boldog cigányokkal is. Úri: A hajók aki­kötőben robbannak. Vecsés: Ho­gyan kell egymilliót lopni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom