Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

4 "'v/fif-ííin 1968. MÁJUS 14.. KEDD Márkás szőnyegek, teenager-kosztümök9 diva tújdonságok Kibővített gyártmánycsaládok Ceglédi gépek, műszerek a BNV pavilonjaiban VÁCRÁTÓT „Coca-cola"-cserje A vácrátóti botanikus kert­ben: az 52 “holdas parkban mintegy 15 000 meleg égövi növény pompázik. A különle­A Városligetben, a nemzet­közi vásárok helyén éjjel­nappal lázas ütemű már a ké­szülődés. Hamarosan kaput nyit az idei BNV. Nemcsak a szakemberek, az üzletfelek számára i6 nagy eseményt je­lent évente ez a kiállítás. Az ország minden részéből vonz látogatókat — köztük is első­sorban azokat, akiknek részük van abban, hogy egy-egy gép oda kerülhetett. Az idei vásáron is talál­kozunk a BNV pavilonjá­ban a ceglédi gyárak, vállalatok, ktsz-ek készít­ményeivel. Az ÉVIG bemutatóján szinte az összes, ceglédi üzemben ké­szült gyártmány szerepel. Is­mét bemutatják az új típu­sokkal kibővített gyártmány- családokat, a barkácssoroza- tot és az új prototípus soro­zatát. Először szerepel a NAGYKŐRÖS Június 1-ig minden gép rajtra kész Alkatrész van - lemez nincs a Szabadság Tsz-ben A PVKV Elegáns kollekcióval — márkás szőnyegekkel, kézzel horgolt női ruhákkal, bőrdísz­műcikkekkel, golyóstollakkal — vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat. Erről számolt be tegnap a sajtó képviselőinek Cseh Mihály főmérnök — s a divatbemutatóval tarkított tá­jékoztatón az újságírók a ki­állításra kerülő árukat is megtekintették. Pest megye egyik legered­ményesebben működő helyi­ipari vállalatának konfekció-, fonalfeldolgozó, bőrdíszmű»-, írószer- és alugrafikai részle­ge, továbbá vegyiüzeme ebben az esztendőben már több mint háromszázötvenmilliói forint értékű — legnagyobb- j részt — közszükségleti cikket készít. Márkás szőnyegei ke­resett cikkek a nyugati piaco­Ezerkilencszázötvenben lett önálló község Sződliget. Ked­vező fekvése, a közeli Duna, a jó vasúti és awtóbusz-ösz- szeköttetés, alkalmassá tenné arra, hogy a főváros víkend- településévé váljék. Máris so­kan építenek, vagy szeretné­nek hétvégi házat építeni a iözségben. Nem véletlen előkészületéi kon, a közismert Pax golyós­tollak a szocialista országok­ban is hírnevet szereztek már a vállalatnak. Elismeréssel nyilatkozhatunk a kiállításra kerülő női ruhákról, a teen- ager-kosztümökről, az ötletes divattáskákról. Az ízléses női divatholmikból egészen kis szériákat gyártanak. Keresi a vállalat a lehetőséget, miként törhetne be a nyugati piacok­ra kézi horgolású női ruhái­val. A kézműipari vállalat igyekszik kihasználni a gaz­dasági reformból eredő na­gyobb önállóságot, és elsc-- rendű feladatának tekinti a piac igényeinek kielégítését. A kiállításra kerülő cikkeik minden bizonnyal újabb elis­merést szereznek majd a vál­lalat dolgozóinak. leinek nagy része dunai dr>- terület, és éppen ezért pilla­natnyilag nem lehet beépí­teni. Az első és fő feladat te­hát az, hogy a községnek ezt a részét vízmentesítsék. , A járási tanács a közelmúlt­ban tárgyalt a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság szakembereivel. Véleményük szerint a terület ármentesí­tése mintegy A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet gépjavító­udvarán Lekner Sándor mű­kolatánál a meder rendezése. További feladat: a Duna- parti részen, a kemping és a Beugrócsárda között árvíz- védelmi töltés építése, amely megoldaná a község és a ter­vezett üdülőtelep ármentesí­tését. Körülbelül ezer hét­végi házhely kialakítására van itt lehetőség. Ez az az alap, amelyen megfelelő be­ruházásokkal kiemelt üdülő­hellyé lehetne fejleszteni a községet. Közben mos feladatok helyvezető mutogatta a javí­tás alatt álló gépeket. — Harminc erőgépünk van, ebből csak kettő áll javítás alattt, a többi készen van. Vizsgázott, rendszámmal ellá­tott gépek mind. Van két kombájnunk, két cséplőgé­pünk. De még esetleg egy új kombájnt is vásárolunk. Eze­ket a gépeket saját műhe­lyünkben javítjuk ki. — Alkatrész? — Végre azt is elmondhat­juk, volt pénzünk és a gép­állomás megszűnése után a szükséges alkatrészeket meg­vásároltuk. A lakatosrészleg­nél az aratáshoz szükséges pótkocsikat javítják. 10 áll javítás alatt. Itt már bajban vagyunk. A vasboltokbah sem vasat, sem lemezt, sem idom­vasat beszerezni nem lehet. Innen-onnan szerzett anya­gokkal dolgozunk, de június 1-re, vagyis az aratásra, min­den gépünk bevetésre készen áll. | BNV-n az F—61-es kettős szi- ■ getelésű kézi fúró, az F—101-es és F—13-as elektromos kézi- fúró-sorozat. Kiállítják a CSH ' —101-es csavarhúzógép proto­típusát és az MF—10—12 ne­vet viselő menetírókat. A ceglédi Vasipari Ktsz mindig elismerést szerző gyártmánya, a tablettázógép ismét szerepel a kiállításon. Most mutatják be először laboratóriumi homogeni­záló berendezésüket, diszpécserbútoruk prototípusát is a külföldi ügyfeleknek. A gépek mellett egyik szakem­berük tart ügyeletet, hogy ál­landóan felvilágosítást ad­hasson az érdeklődőknek. melőszövetkezetben Bogyó Ist­ván főmezőgazdász tájékozta­tott a tavaszi munkákról. A termelőszövetkezet fő profilja a kertészet, ahol a munkák igen szépen haladnak. Már megkezdték az eladásra szánt karalábé szedését, s még e hónapban az erős és édes zöldpaprikát is szállítják. A palántázást elvégezték, 5 hold karalábét, 20 hold korai paradicsomot és 7 hold késői paradicsomot ültettek. A szá­razság miatt nyújtott, 16 órás műszakban locsolnak. A ker­tészetben az egyes és kettes brigád igen jó munkát végez. gességek számát, rendszeres magcsere útján, évről évre gyarapítják. A világ minden tájáról 420 testvérintézmény- nyel tartanak kapcsolatot. A hazai növények magvaiból ez évben 20 000 tasakot külde­nek a határon túlra, amelye­kért cserébe 5000 magmintát kértek. Eddig 3500 növény­fajta, köztük pálmaritkaságok, japán és koreai fenyőfélék és cserjék magvai érkeztek meg. Nigériából Cola-cserje magot küldtek. Ennek terméséből készül a divatos Coca-cola ital alapanyaga. A burgonyavetés 56 holdon befejeződött, ebből 36 holdon már a vegyszeres gyomirtást is elvégezték. A kukoricát 130 holdon április 24-ig elvetették, földben van már 40 holdon a ^silókukorica is. Kaszálják a lucernát, 44 holdon pedig új lucernát te-= lepítenek. Ez évben problémát csak az erőgépek vizsgáztatása oko- zott, mert a torlódás miatt a levizsgáztatott gépeknek az elő- 'ző időszakhoz képest még több munkát kellett végezniük. Jó lenne, ha a gépek vizsgáztatá­sát a mezőgazdaságnak meg­felelő időszakban oldanák meg. (drabek) BUDAPEST Nápolyi királyi palota kiállítási s. p. A főváros víkendtelepe lehetne Sződliget Ezer házhely ármentesítésre vár Horgászparadicsom — mesterséges tavon í—es) Locsolás nyújtott műszakban Rövidesen szállítják a paprikát a vecsési Zöld Mező Tsz-ből A vecsési Zöld Mező Ter­iiét, hogy a Váci Járási Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén Sződli- get üdülőhellyé fejlesztése szerepelt napirenden. A község tájékoztató jelen­tésében többek között arról is szólnak a helyi tanács ve­zetői, hogy a sok hétvégi te­lekigény kielégítésére a köz­ségnek nincs elég tartalék­területe. Elképzelések sze­rint a község régi határá­ban, a régi malomárok men­tén, valamint a Sződ—Rá­kospatak, a vasút és az or­szágút által határolt terüle­ten, több száz holdnyi parlag fekszik kihasználatlanul, ame­lyet parcellázással lehetne hasznosítani. Ennek a terű­PATKÁNYIRTÁS idomított vadászó görényekkel, kutyákkal, lyukqázosítással, mérgezett csalétekkel. Közületeknek, magánosoknak, vidékre is. Kiskunsági Mtsz Budapest XX. Eläd u. *8. Telefon: 478-632 A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT keres vidéki (ajkai, almásfüzitői, diósgyőri, kazincbarcikai) szerelési területeire lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és segédmunkásokat. A külszolgálatra vonatkozó összes juttatást nyújtjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Budapest VI., Paulay Ede u. 52. alatt (Személyzeti Főosztály) az Operaházban tizenkétmillió forintot venne igénybe. Kö­rülbelül húszmillió forintra tehető az az összeg, amelyet a parcellázott telekért kapna a község. A vételár tehát tel­jes egészében fedezné az ár­mentesítés kiadásait, sőt, a fennmaradó 7—8 millió fo­rintból el lehetne végezni a legszükségesebb közművesí- tési munkákat. Az ármentesítés első sza­kaszában a jövő évben elké­szül a Sződ—Rákospatak tor­is megoldásra várnak. A köz­ségben csupán két bolt van, amely pillanatnyilag még a helyi lakosságot sem , tudja ellátni. Könnyítene a hely­zeten, ha korszerű strandon épült élelmiszeráruház nem­csak a főszezonban, hanem legalább hat hónapon ke­resztül nyitva tartana. A szép távlati tervekből még csak egyet említünk: a víkendte- lep szomszédságában hetven- holdas tavat akarnak kiala­kítani, partján horgászta­nyákkal. (b) — Sokat köszönhetünk a ve­zetőségnek, mert az utóbbi idő­ben minden hiányzó gépet megvásároltak. Van már ka­szaköszörű, szeleptányér és kézi köszörű, asztali fúrógép. Sőt szeretnénk egy eszterga­gépet is vásárolni. — Még ebben az évben la­katos- és gépkezelőműhely épül a termelőszövetkezetben. Ez óriási segítséget nyújt, kü­lönösen télen, amikor fedett helyen lehet dolgozni. (fehér) Vasárnap érkezett Buda­pestre, hétfőn délelőtt már kamerák elé állt a hazánkban is ismert filmszínésznő, Nadja Tiller. Christian Jaque rendező stábja — francia—nyugat­német—olasz koprodukcióban forgatják itt a Lady Hamilton című filmet — az Operaház­ban ütötte fel tanyáját: az impozáns márványtermek er­re az időre a nápolyi királyi palotát idézték, ahol a nápolyi királynőt játszó Nadja Tiller találkozását örökítette meg a celluloidszalag Nelson admi­rális kedvesével, Lady Hamil- tonnal, akinek alakját ugyan­csak világsztár, Michele Mer- cier formálja meg. Nadja Tiller csupán a for­gatási időt tölti Budapesten, kedden már Rómába repül, ahol újabb szerep várja. publicisztika Mozgó Kollégáiról ritkán ír az em­ber. Nem lenne etikus, ha egy újságíró egy publicistát mél­tatna. Ebben az esetben is csak azért lehet kivételt ten­ni, mert Magyar József a publicisztika hagyományos eszköze, a toll és az írógép, egyszóval a betű helyett a filmszalagot, a felvevőgépet és az élő hangot alkalmazza. A modern technikát állítja szolgálatába, hogy minden­kor Izgalmas és nagyon ak­tuális mondanivalóját még hatásosabbá, emberközeleb­bivé tegye. Á filmgyár liázivetítőjében találkoztunk. Az utóbbi évek négy kisfilmjét néztük meg újra. Mind a négyet Magyar József írta és egyben ő volt filmjeinek rendezője és ope­ratőre is. A négy film, négy olyan problértia, mely kelet­kezésének idején az egész országot foglalkoztatta. Mór ez is dicséretes szándék, de ez nem lenne elég Magyar Józsefnek. Témáihoz az új­keresés igényével közeledett, attól a szándéktól vezérelten, hogy a közhelyek, az előre csomagolt igazságok, a kon­vencionális gondolatpanelek helyett egy réteggel mélyebb­re ásson. Hol vagytok fiatalok? Évek óta téma ez: a tsz-tagság el­öregedése. Hogy miért? A film a már tudott választ adja: vonzza a fiatalokat a városi élet, a szórakozás és kultúra sok-sok lehetősége. És a néző önmagában már vitatkozik. Túl kézenfekvő lenne ez. És máris megje­lenik a képen egy olyan falu, ahol a vezetők megteremtet­ték mindazt, amiért állítólag elvágyódnak a fiatalok. Van presszó, szép művelődési ház, mozgalmas ifjúsági élet. Es­ténként tömött a táncos szó­rakozóhely, vidáman élnek a fiatalok a lehetőségekkel. Ám reggel rohan a falu. No, nem a földekre, hanem az autó­buszhoz és a vonathoz. És a tsz-föld tábláján egy hatvan év körüli öregember nyilat­kozik a fiatalság nevében. Joggal teheti: ő a legifjabb a dolgozók között. A film a to­vábbiakban sorra lefejti a ké­nyelmes hiteket, a tudálékos magyarázatokat, míg eljut a lényegig: kimondja, hogy nem a város,, nem a szín­ház és a presszó nem a szülőföldtől való el­vágyódás az ok: a hiba nem­csak a fiatalságban van. Ahol a mezőgazdaságot valóban a kor követelményeinek megfe­lelő szintre tudják emelni, ott nem mennek el a fiatalok. Nemcsak a betonjárdában, ze­nés presszóban kell a meg­oldás kulcsát keresni... Hi­szen ezek — mint ahogy meg is tanultuk — csak fel- építményi jelenségek. Az ala­pot, a gazdaságot, a terme­lés lehetőségeit és feltéte­leit kell megjavítani. Ha ez sikerül, időszerűtlenné vá­lik a kérdés: Hol vagytok fia­talok? A következő film a vándormadár égető problé­máját boncolgatja. És ismét tovább tud lépni eggyel. Nem­csak a vándorló munkásban keresi a hibát. Megkeresi azo­kat az üzemeket, ahol a leg­nagyobb a fluktuáció és ki­mondja: jogos a munkás igé­nye, hogy elhagyja azokat a helyeket, ahol a munkafel­tételek, a szociális gondos­kodás, az emberi bánásmód nem felel meg igényeinek. A film még az új mechaniz­mus bevezetése előtt készült és ma érezzük tökéletesen igaznak. „A látszat csal” és az „Egy dolgos hétköznap” ismét való­ságos kérdésekhez közelít, ez­úttal nem csupán a dokumen­tumfilm eszközeivel. Míg az előbbi filmekben eredeti hely­színeken, valóságos emberek mozogtak, e két utóbbiban a valóságot rekonstruálja, fel­használva a szatírát. Az első film „hőse” születésétől a ha­lálig csak a látszatnak élt. Látszat a munkában, a csa­ládi életében és természetes minden csak rövid távon. Az épület legyen szép és csak ad­dig álljon, amíg átveszik. A kapuban ölelkezve búcsúzik a házaspár és így is érkeznek haza, de a zárt ajtók mögött már dúl a vihar. Lényeg a látszat.., Az „Egy dolgos hétköznap” helyszíne a termelőszövetke­zet. Az elnök dolgozna __De j önnek az ellenőrök, látoga­tók, barátok, ügynökök, kül­földiek. A vásznon ezúttal szí­nészek mozognak, a történet torz karikatúra és mégis, mintha a valóságot látnánk... Magyar József ma is az új­ságíró szemével járja az or­szágot. Filmjei nevet és ran­got szereztek már neki, ilyen­kor egy filmrendező már az örökkévalóságra tör. Mara­dandót akar alkotni. Magyar filmjei — ez már a műfaj sa­játja — csak addig élnék, amíg a probléma valóságos. Ha megszűnnek az ostorozott jelenségek, meghal a film és legfeljebb a kor kutatói szá­mára mond már csak valamit. És mégis Magyar József tol­lát és kameráját újra a direkt agitáció szolgálatába állítja. Napjaink gazdasági problémái izgatják, ez következő filmjé­nek témája is. A közgazdász, a technikus, a szociológus alaposságával keresi azt, ami fékezi életünk fejlődését. Ars poeticáját így fogalmazza meg: — Sokáig csak azokat is­merték el, akik hajlandók voltak gátlástalanul dicsérni. Pedig — legalábbis szerintem — az elvtelen hurrázók többet ártottak, mint az, aki esetleg bírálataiban időnként túllőtt a célon. Az a feladatunk, hogy a visszahúzót kutassuk és ezt irtsuk minden eszköz­zel. Sok embernek és szerv­nek ma sem rokonszenves a bíráló hang. Látszólag az „üevet” féltik, valójában sa­ját pozíciójukat véde'mezik. Nem szabad tekintettel lenni rájuk, mert így kerül veszély­be az „ügy”. Sajnos — és ez az összes kisfilmes alkotó panasza — a rövidfilm legfeljebb csak a fesztiválok idején kerül a köz­figyelembe. A MOKÉP csak fanyalogva, mintegy töltelék­anyagként veszi át a filmeket és az sem ritka, hogy a mo­zikban, bár a film műsoron van, le sem vetítik. Ez szinte a mozigépész kényétől-kedvé- től függ. Pedig — és erre a hazai, valamint külföldi fesz­tiválok is figyelmeztetnek — a hazai kisfilm rangos, művé­szi alkotásokra képes. Na­gyobb figyelmet érdemelne... Ősz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom