Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. MÁJUS 12., VASÄRNAP ~“&&rlap 7 MŰGYANTA FÜRDŐBEN A jövő nemzetközi írása Eddig ismeretlen volt, most köznapi esetté válik. Az elké­szített pamutszálas függönyt műgyanta fürdőben teszik for­matartóvá, moshatóvá- Ezt a „Neva” függönyt tisztítás után nem kell kifeszíteni, vasalni. Tizenöt-húsz alkalommal mos­ható anélkül, hogy formájából engedne. Többek között ez volt a közel­múltban megtartott gardénia­csipke függöny- kiállítás érde­kessége. A Divatcsarnok nagy­termében a hatfajta, 350 féle termékből jól kiválogatott be­mutatót rendeztek. Egyre gya­koribb a ritka szövésű, színes, modern anyag. A műanyag be- vonatúak még a párásabb le­vegőjű helyiségben is időtál- lóak. Évente ötmillió négyzet- métert hoznak forgalomba. A magyar igényeknek megfele­lően Európában nálunk talál­ható a legnagyobb választék. A legtöbb kísérlet minden nép számára megfelelő nem­zetközi nyelv létrehozására kudarcot vallott, vagy pedig az eszperantóhoz hasonlóan szerény körre korlátozódott, miután ennek nyelvkincse kü­lönböző európai nyelvekből tevődik össze és mondatszer­kezetében is szigorúan alkal­mazkodik az európai nyelvek­hez. Az eszperantó a latin abc-t alkalmazza és ezt szá­mos saját nyelvvel és iroda­lommal rendelkező nép nem ismeri. Teljesen új útra lépett Anthony Page angol tipográ­fus, aiki megkísérelt általáno­san érthető képírást teremte­ni, amelyet minden nyelven olvasni is tudnának. Ez ugyan nem jelentene szóbeli közlési lehetőséget a különbö­ző népek között, de írásbelit igen, ami egymagában is nagy jelentőségű lenne. Page az emberi írás erede­téhez tér vissza, amely mint ismeretes, képjelekből tevő­dött össze. Példa: az ősi NAPFÉNYBEN A KÖZÉPKORI BUDA egyiptomi hieroglifák. De a modern kínai és japán írás még ugyanezen az elven alap­szik, ami lehetővé teszi pél­dául, hogy a hatalmas kínai birodalom déli és északi ré­szein ugyanazokat az íróit szövegeket megértsék, noha az ország két részében egész másképpen ejtik ki. A számok is bizonyos mértékig képírásra emlékeztetnek, miután min­den nyelven egyformán alkal­mazzák őket, de teljesen elté­rő szavakban jutnak kifeje­zésre. Miért ne lehetne ezt az elvet más fogalmaknál is kö­vetni? Page ötlete a második világháborúból származik, amikor az angolok észak-afrikai hadereje számá­ra folyóiratokat készített, amelynek szövegeit különböző nyelveken kellett megírni. A közölt képek minden kiadás­ban egyeztek, csak a szövegek okoztak nehézségeket. Meg­próbált tehát jelképes írást készíteni, amelyben minden szót bizonyos jel fejez ki. „Intac”-nak nevezi ezt a kép­írást. Rövid írásjeleket készí­tett általános jellegű tárgy­megjelölésekre és fogalmakra, így például férfi, nő, ház, idő, stb. Az egyes- és a többes­számot kis változtatásokkal könnyen jelölte, ugyancsak a mondatszerkesztés primití­vebb összefüggéseit is. Az első nehézségek a sze- mélyi nevek visszaadásánál adódtak, továbbá az absztrakt és a más képszerűen nem ki­fejezhető szavaknál, ahol pél­dául az „én”, „te” stb. sza­vaknál önkényesen kellett je­leket alkotni. Page valameny- nylt egyszerű grafikai formák­ból, pontokból, vonalakból, körökből állította össze. Tény azonban, hogy Page „Intac”-ja mind ez ideig nem jutott túl a kísérleti szakaszon; miután alkalmas ugyan kéz­írásos feljegyzésre, de nyom­tatásra nem, mert ehhez el­képzelhetetlenül költséges át­állításokra lenne szükség az író- és nyomdagépeknél. A fototipográfía és a számítógé­pekkel irányított nyomdagé­pek segítségével azonban még ezek a nehézségek is legyőz- hetők, úgy hogy a nemzetközi egységírásnak talán mégis van jövője. A kísérlet ÉVSZÁZADOKIG tíz, tizen­nyolc méter vastag földtakaró rejtette Zsigmond és Mátyás Európa-szerte hír?s budai pa­lotáit. Csak a Corvinákból, vagy a korabeli utazók fel­jegyzéseiből következtethet­tünk Zsigmond vagy Mátyás király pompás palotaépületei­re. Most, aki felsétál a budai várba, beléphet Mátyás vörös­márvány termébe, amelyet hollós címerek díszítenek, és átsétálhat Zsigmond lovagter­mén, ahol századokkal ezelőtt a lengyel, a cseh udvar és ki­rályi ház tagjait fogadta a magyar király. Húsz éve tart a budai pa­lota feltárása, dr. Gerő László építész vezetésével. A most feltárt részekhez hasonló ere­deti építészeti emlékekkel Kö- zép-Európa egyetlen királyi városa sem dicsekedhet. A PALOTA ÉPÍTÉSÉT Zsig­mond király kezdte meg. Még pedig érdekesen a szikló.s hegyoldalon, a Duna felé. A Zsigmonó palota faragott, gó­tikus kőoszlopai f!istös. égett falak között láthatók. Meg­döbbentően grote izkek a pa­lota szökőkútjait. díszítő em­berfejek. A régészek szerint az első, jelentős téglaépítkezés hazánkban a Zsigmond-palota volt. Ugyancsak páratlan a ro­mok alól előkerült gótikus kályhacsempe gyűjtemény is. Rekonstruáltak és helyreállí­tottak eay valódi kályhát. A csempék Zsigmond Sárkány­rendes címerét ábrázolják, amelyet Leánya születésekor alapított. A boltíves szobasor az István-torony tövében épült. Harmadik szobájában rabos­kodott az ifjú Mátyás. Zsig­mond márványpadlós lovag­terme az egyetlen hazánkban fenntmaradt gótikus „világi” építészeti alkotás. Eredetiek a középpillérek, a bordainditá- sok, s az ablak ülőpadjai. A lovagterem alatt a gótikus ká­polna színes üvegszemei vilá­gítanak. Itt állítják majd fel a világhírű, fából faragott Berzenkey szárnyas oltárt. S ezzel a palota „berendezése” is hitelessé válik. „ — Epítetett paloták, Öntött szobrok, remek ajtók hirdetik, Ö Mátyás” — BONFINI OLASZ UDVARI KÖLTŐ 1470-ben írta-e soro­kat, amilcor Budára Közép- Európa akkor legendás hírű re­neszánsz központjába látoga­tott. Mátyás helyreállított vö­rös és fehér márvánnyal, frí­zekkel és consolokkal díszített palotaterme — bár csak kis­méretű — képet ad az egy­kori királyi palota pompájáról. A gyümölcs-füzérek a Hollós­címer, a cseh oroszlánfigurák hitelesek. Mint ahogyan hite­les a delfinekkel díszített vö- rösmárvány kandallópárkány is. Értékes leletre bukkantak Braunschweigben egy kavics­bánya ásása közben. A lapátológép felszínre dobott egy hatalmas alsó lábszárcsontot, amely egy méter hosszú és tíz kg-ot nyom. A jégkorszakból visszamaradt mammut- csont a braunschweigi természettudományi múzeum gyűjteményébe vándorolt. A konzerválásl munkálatok után a múzeum munkatársai tudományos vizsgálatokat végeznek a szenzációs leleten. MOST, hogy megnyílt a kö­zépkori királyi palota, építé­szetileg és kortörténetileg helyreállított része, oly érték­kel gazdagodott hazánk, amelynek megismerése rend­kívüli élmény. K. M. tökéletesítése és bevezetése azonban túllépi egyetlen em­ber erejét és képességeit és ezért a National Research De- velomipment Corporation ma­gáévá tettet az ötletet és szak­értőket bízott meg az Intact lehetőségeinek alapos felül­vizsgálatával. Page, a feltaláló,' máris nemzetközi szótárat tervez „Intaxicon” névvel, amely az alkalmazott jelek és szóképek fordítását tartalmazná vala­mennyi európai és ázsiai kul- túrnyelvre. Játéktól a műszaki alkotásig Korszerű üzemépületben, csaknem félezer dolgozó ke­ze munkájával készülnek az európai hírű műszaki-poli­technikai játékok a MIKRO- LIN Ktsz-nél. Az elemekből összerakha­tó konstrukciós játékok azok, melyeknél a fantá­zia jobban érvényesülhet. A különböző nagyságú kész­Életmód és a betegségek ORVOSTUDOMÁNYI ÚJDONSÁGOK Ma már nyilvánvaló, hogy egyes betegségek kifejlődésé­ben nagy szerepe van a kör­nyezeti tényezőknek, illetve az ember idegrendszerére ha­tó ártalmaknak. Ezekről a kérdésekről tanácskozott nem­régiben az orvosi továbbképző kongresszus Berlinben. A gyomor- és, a nyom­bélfekéllyel kapcsolatban is felfedezték az örökletes té­nyezők jelentőségét, a nyom- bélfekély főleg a nullás, a gyomorfekély pedig általában az A-véreső porthoz tartozók­nál lép fel, de ezek a beteg­ségek — a kongresszus elő­adói szerint — gyakran a haj­szás, izgatott életmódban ta­lálnak kedvező talajra. Az újabb adatok szerint a civili­zált országok lakosságának legalább 10 százaléka esik át életében egyszer gyomor- . és nyombélfekélyen. A kongresz- szuson úgy vélekedtek, hogy a gyomorfekélyes betegeket feltétlenül kórházakban, fek­vő betegként kell kezelni, a nyombélfekélyes eseteknél azonban legtöbbször a járó­beteg-kezelés is eredményre vezethet, tehát a beteg kere­sőképes. A kongresszus foglalko­zott a cukorbetegséggel is. Sokan szenvednek benne, de legalább ennyien nincsenek tudatában betegségüknek. Né­hány újabb diagnosztikai el­járástól eltekintve, a betegség kezelésében alig mutatkozott fejlődés az utóbbi években. Annál jelentősebb eredmé­nyek születtek a betegség okainak kutatásában. En­nek a súlyos anyagcsere­betegségnek a kialakulásában nagy szerepe van az öröklés­nek és számos más tényező nek. Az inzulinos és néhány egyéb gyógyeljárás például negatív kiválasztást idézett elő. Nagy eredmény, hogy amíg az inzulin 1921-ben tör­tént felfedezése előtt a váran­dós asszonyok fele meghalt, ma 2,8 százalékra csökkent a halandóság. Ebből viszont az következik, hogy több cukorbe­tegséggel terhelt gyermek jön világra, s így tovább öröklő­dik a betegség. Érdeklődést keltett a kong­resszuson az angolok fejtege­tése a nátha kórokozójáról. Kezdetben egy bizonyos spe­ciális náthavírus létezését fel­tételezték, később azonban be­bizonyosodott: a legkülönfé­lébb vírusok idézhetnek elő náthát, többek között termé­szetesen az influenzavírus is. A közönséges „megfázást” is különféle vírusok, főleg az A és B grippe-törzsek kórokozói idézik elő. Azt ajánlották a kong­resszus résztvevői, hogy te­gyék általánossá a kanyaró elleni tömeges oltást, hiszen 1951—59 között a tbc után ez a betegség követelte a legtöbb halálos áldozatot. Mivel az eleven, de legyengített vírus­sal történő oltás a tapasztalat szerint csak 90 százalékos biz­tonságot nyújt, a tudósok ál­lást foglaltak a megölt víru­sokkal történő oltás mellett. A megfázásos betegségek megelőző kezelésében azonban nem tartották célszerűnek az oltással történő kísérletezést. Ezek a betegségek ugyanis olyan sok vírus közreműkö­désével jönnek létre, hogy el­hárításuk egyetlen oltással aligha lehetséges. letek alakjában forgalomba hozott Jáva és Ceylon építő- szekrény az összerakható ele­mek sokaságával (párosulva az ifjú felhasználók ügyessé­gével) számos változatban nyújtja a legkülönbözőbb szerkezeteket. A Jáva építő­szekrényt vi Hány motorral is felszerelték; távirányító egy­séggel is kiegészül majd, hogy az ifjú építő teljes élethűség­gel „utánozhassa” a komoly ipari berendezéseket. A jövő­ben hidraulikus meghajtó­szerkezet is készül hozzá, ami további ötletekre ad lehetősé­get. A politechnikai játékok másik csoportja arra al­kalmas, hogy hemutassa egy-egy szakma „munka­fogásait”, az ifjú felhasználót bevezesse egy-egy szakterület. műhelytit­kaiba. Ilyen a Junior játék­család. Már nagy sikert ara­tott a Junior I és Junior II típus. Ezekkel különféle rá­diókészülékek, valamint elektronikus kapcsolások épít­hetők úgy, hogy közben az if­jú építő — játékosan — meg­ismeri az elektronika vala­mennyi alapvető összefüggé­sét, törvényszerűségét. To­vábbi elmélyedésre ad módot a Junior III építőszekrény, melyhez hangszóró, valamint különféle mérésekhez kis mű­szer is tartozik. ötletes termék a törpe vil- lamosmotor-építő készlet; eh­hez kiegészítésként olyan hid­raulikus egységek készülnek, melyekkel különféle erőgép­munkagép kombinációkat le­het kialakítani. Az elképzelések között sze­repel egy rácsszerkezet-építő készlet gyártása is. Ez az építészet iránt érdeklő­dő fiataloknak nyújthat nagy élvezetet; segítségével a rácsszerkezet­építés szabályai, törvényszerű­ségei könnyen tanulmányoz­hatók, megérthetők. Elsősor­ban a lányok érdeklődését kelti fel az ötletes szitanyo­mójáték, mellyel tetszőleges mintákat lehet "textíliára nyomni. A mágneses mozaik­játék elemei — mint nevük is mutatja — tetszés szerinti elrendezésben mágneses úton rögzíthetők és a festékkel be­vont mintákkal nyomtatni le­het (jó indulás a nyomdászat ezernyi szakmai érdekességé­nek megismeréséhez). TUDOMÁNY-TECHNIKA FÜGGÖNY Vissza a hieroglifákhoz? Tízkilós mammutcsonl

Next

/
Oldalképek
Tartalom