Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. MÁJUS 13., VASÁRNAP ■MCMap s Jks w&entek elelitroMimihrosskópga CSODALATOS SZERKEZET az elektronmikroszkóp: látha­tóvá teszi a láthatatlant, föl­tárja a molekulák titkait az ember számára, megmutatja az egysejtűek világát. Több százezresre nagyít; nélküle mérhetetlenül szegényebb lenne, kevesebbet tudna, te­hetne az emberi világ. Első hallásra mégis furcsáilottam, amikor'az Ipari■ S-z eveivé ny­es Gépgyár pártbizottságán beszélgetve, a végrehajtó bi­zottság egyik tagjától azt hal­lottam: az üzemek tevékeny­sége időről időre elektror.r mikroszkóp aiá kerül. Ho­gyan? Hol van ilyen csodá­latos szerkezet? Nem, nem szerkezet. Emberekből álló valami, mely időről időre az elektronmikroszkópok pontos­ságával, élességével mutatja meg az üzemi szervezet rej­tett bajait, betegségeit, sőt, a kórokozókat is. Nem más ez — mondta —, mint a terme­lési értekezlet! Érdekes gondolat. Való igaz, hogy sokféle lehe- tősége-módja van az üzemi munka mérlegelésének. Még­is, a részletező pontosság ne­hezen biztosítható, éppen a munka ki'terjedtsége, bonyo­lultsága miatt. És akkor itt van egy olyan lehetőség, amely, hogy úgy mondjam, minden ráfordítás nélkül, in­gyen kínálja a tapasztalatok seregét, világosan megjelöli a gondökat, s így tovább. Miről beszéltek a termelési értekez­leten a gyár dolgozói? A szer­számüzemben például arról, hogy nem megfelelő az oxi­génellátás, s a szerszámrajzok nagyobb része agyonjavítga­tott, lehetetlen pontos, meg­bízható munkát Végezni. A terv- és munkaügyi főosztá­lyon — többek között — a társosztályok közötti együtt­működés nehézségeiről, s ar­ról, hogy növekedtek az adat- gyűjtési igények, de vajon valóban szükséges adatokat kémek tőlük ilyen meg olyan szervezetek? Az armatúra­üzemiek szóvá tették, hogy hatvanas anyag helyett nyolc­vanast kapn ak, de pót időt a több megmunkálásra nem. Miért a munkás fizessen rá arra, hogy nem a megfelelő anyagot biztosítják? Sok a bérreklamáció — így egy má­sik munkás. Az előkészítő műhelyben a homokoló elszí­vóberendezése miatt panasz­kodtak: javítgatják, javítgat­ják, de soha nem jó. A for­gácsolóüzemben a jobbos ké­sek helyett kapott balosokat kifogásolták, s azt, hogy a munkavédelmi naplóba tör­tént bejegyzések mellé odake­rül ugyan a „megrendeltük a munkát”, de ennél több az­után nem is történik. A gyár­tásfejlesztési főosztályon — sok más mellett — arról be­széltek: a múlt esztendőben több, mint 32 ezer órát tett ki a javítható selejtre, illetve a selejt miatti újragyártásra fordított idő ... Ügy hiszem, nem kell a példákat tovább szaporítanom. Jól bizonyítják, hogy működik, mégpedig nagy alapossággal működik az üze­mi elektronmikroszkóp. ANÉLKÜL, hogy föl­menteném azokat, akik a bírált dolgokbán illetékesek a gyárban, hozzá kell tennem: ha másutt nézem meg, mit is mutat az üzem elektronmik­roszkópja, nagyjából hasonló eredményre jutok. Éppen ezért Igaz és figyelemre mél­tó a gondolat: az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az üzemi szervezet működéséről, bajai­ról mit mutat ez az időről időre — minden negyedévben — bekapcsolt elektronmik­roszkóp. Az említett példák alapvető tanulsága, hogy: baj van a szervezettséggel. Oka — s ez megintesak elhangzott, ha a felszólaló ilyen messzire nem is ment — a társosztá­lyok nem kellő együttműködé­se, azaz a balkéz és jobb kéz közötti, sűrűn hiányzó össz­hang. Azután: miért kell fe­leslegesen dolgozni? Miért kell szükségtelen adatokat gyűjte­ni, kimutatásokat készíteni? Miért kell nagyobb méretű anyagot megmunkálni, hat­vanas helyett nyolcvanast? Miért javítgatják újra és új­ra az elszívót, ahelyett, hogy egyszer tisztességesen megcsi­nálnák; miért nem végzik el a munkavédelmi naplóba be­jegyzett, s jogosnak elfogadott munkát? A TERMELÉSI ÉRTEKEZ­LETEN elhangzottak sajátos, s mással nem helyettesíthető kontrollként jelentkeznek a gyárvezetésben, a politikai szervezetek munkájában. Szándékok és tények, tervek és végrehajtás szembeállítását végzik el a termelési értekez­letek, s ha itt-ott, bár mind ritkábban, akadnak is túlzá­sok, alaptalan követelések, egészükben egészséges kriti­kai légkört képviselnek a dol­gozók összejövetelei. Élesebb lett a hang, nincs köntörfa­lazás — nemcsak itt, az ipari Szerelvény- és Gépgyárban tapasztalható ez, hanem — amint azt a szakszervezeti bizottság titkára elmondotta — például a Magyar Gördülő­csapágy Művek diósdi gyárá­ban is. Azaz: a dolgozók jól vagy legalábbis a korábbiak­nál jobban élnek az elektron­mikroszkóp nyújtotta lehető­séggel. Kritizálnak, mert azt akarják, hogy megvilágosod­janak addig homályban levő gondok, s azt, hogy: intézked­jenek az illetékesek. A mik­roszkóp mutatta „metszet” azonban ma még a gazdasági vezetők egy része előtt nem több, mint szükséges rossz. így is fogják fel a metszet mutatta gondokat, s nem haj­landók alapos munkával a végükre járni. Azaz: nincs meg a kellő becsülete a ter­melési értekezleten elhang­zottaknak. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA erősítése — ha vannak is, akik szívesen fognák fel így — nem valamiféle politikai szólam, nem az új mechaniz­mushoz kapcsolódó kortesfo­gás! A párt vezető szervei több ízben is hangsúlyt adtak állásfoglalásaikkal az üzemi demokrácia fejlesztésének, s ugyanezt tette a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa is. Fentről lefelé azonban — saj­nos — elég hosszú az űt. Igaz, a termelési értekezlet csak egyik lehetősége az üzemi demokrácia erősítésé­nek, de: igen fontos lehetőség! Mégis, napjainkig sem sike­rült eljutni addig, hogy e le­hetőség a gazdasági vezetők számára — és a vezetőkben éppúgy benne foglaltatik az. igazgató, mint az üzemvezető, az osztályvezető! — útmutató legyen. Mivel rendelkezések gondoskodnak arról, hogy a termelési értekezleten elhang­zottakra válaszolni kell, ez — nagyjából — meg is tör­ténik. Sokkal több azonban nem. Válasz van, magyará­zat, indokok, ígéretek, s ma­rad minden a régiben. A cse­lekvés kötelességeit nem lehet megfogalmazni rendelkezé­sekben, már csak azért sem, mert eleve benne foglaltatnak az irányító posztok betöltői­nek munkakörében. Úgy lát­szik azonban, hogy ez kevés. Ezért kell az üzemek politikai szervezeteinek, a pártszerve­zetnek, a szakszervezetnek az eddigieknél sakkal hatáso­sabb erkölcsi kényszert gya- korolniok; rászorítani a kés­lekedőket a gyorsabb cselek­vésre. elítélni a tehetetlenke- dőket. ROSSZ VEZETŐ AZ, aki csak a jót hajlandó tudomá­sul venni, s ami bajt, gon­dot jelez, azt figyelmen kívül hagyja. Az üzemi elektron- mikroszkópok legtöbbször a gondokat, a bajokat jelzik, s ez természetes. Hiába véli te­hát valaki elintézettnek az ügyet azzal, hogy — kikap­csolja az elektronmikroszkó­pot, a jelzéseire nem figyel oda. Attól a bajok, a gondok megmaradnak. Sőt: fölhalmo­zódnak! Mészáros Ottó Lángnyelv csap az égre, a dördül éstől megremeg tal­punk alatt a föld. Egy pilla­natra mintha felvillanni lát­nánk a magasban a vakító sárga színű nyomjelző lövedé­keket, s már újabb sorozat vágódik a felhők alá, ahol fe­hér színű tárgy — a célpont — úszik a levegőben. Itt, az ország egyik szép vidékén, a néphadsereg egyik légvédelmi alegységénél, csapat légvédelmi lőgya- ko.-tatot tart a honvédség. A parancsnokság rádió adó­vevőkészüléken vált üzenetet a fejünk fölött köröző repülő­géppel, amely kétezer méte­res drótkötélen vontatja ma­ga után a mindössze néhány méter hosszú célzsákot. Betérünk a lőelemfcépzősök gépkocsijába, vagy mond­hatnánk azt is: laborató­riumába. Csak a hozzáértő szem és kéz igazodik itt el a korszerű műszerek labirintu­sában. Fiatal hadnagy — Dunakesziről került 18 éves korában a tiszti isko­lába — magyarázza imponáló szakér­telemmel e bonyolult mecha­nizmus működését. A mozgó célpontot elsőként a közelfel­derítő lokátor észleli, innen az ütegparancsnoksághoz to­vábbítják a repülőgép koor­dinátáit. A tűzvezető lokátor a célpont minden mozdulatát már roppant távolságból auto­matikusan követi* s beméri a repülőgépet. Jelentős feladat hárul a lőelemképzőre, amely elektronikus úton a megfele­lő irányba és szögbe állítja be ütegének légvédelmi ágyúit. E másodpercre pontosan működő mechanizmus gyorsaságáról magunk is meggyőződhettünk. Légvédelmi figyelő távcsövei ráálltunk a lőtér fölé érkező TALÄLATKONTROLL légvédelmi FIGYELŐ TÁVCSŐVEL Foto: Dozvald Nyolcmillió íorint áruvásárlási kölcsön A „falusi bank“ hitellevele I — bárhol beváltható! osztályán megtudtuk, az igaz­ság ezzel szemben az, hogy a hitellevelek — az OTP által kibocsátottakhoz hasonlóan — az ország bármelyik álla­mi és szövetkezeti szaküz­letében beválthatók. Sőt, ahol a takarék- és a fo­gyasztási szövetkezet erre megállapodást kötött, a kívánt árucikk áruvásárlási hitelle­vél előzetes kibocsátása nél­kül is megvásárolható. Kráterhangverseny Az idén május 12—19 kö­zött rendezik meg a hagyomá­nyos kemenesaljai napokat. Az ünnepi sorozat kiemelkedő eseménye, lesz az a fúvószene­kari hangverseny, amelyet a Sághegykráter óriási „szikla­termében” rendeznek. A 30 méter magas sziklafalakkal övezett, természetes „hangver­senyteremben” Nyugat-Dunán. túl és Vas megye fúvószene­karai mutatják be műsorukat. Célzsák a felhők alatt - Nyomoz a lokátor üvegek távirányítással LÉGVÉDELMI TÜZÉREK GYAKORLATÁN köreibe beúszott a célzsák ké­pe. S ebben a pillanatban fel- bömböltek az ágyúk, s a ké­szüléken közelről figyelhettük, amint a nyomjelző lövedékek körül.pattogják a célpontot. A műszerek és a katonák pontos együttműködése biztos találatot eredményezett. A sikeres gyakorlat után az alegység parancsnoka elismerő szavakkal, méltán állapíthat­ta meg: fiatal katonáink jól vizsgáztak. Szitnyai 1600 esetben folyósítottak a takarékszövetkezetek áru- vásárlási kölcsönt, csaknem 8 millió forint érték­ben. A hitelakció növekvő 'nép­szerűségének titka abban rej­lik. hogy a falusi lakosság szá­mára is lehetővé teszi a ház­tartások korszerűsítését, nagy­értékű iparcikkek vásárlását. Érdekes, hogy noha a taka­rékszövetkezetek ezzel kap­csolatos felvilágosító propa­gandája széles körű és ala­pos, mégis kialakult az akció körül egy félreértés: sokan úgy tudják, hogy a takarék­szövetkezeti hitellevélre kizá­rólag szövetkezeti szaküzle­tekben lehet vásárolni. Mint a MÉSZÖV takarékszövetkezeti RIADÚ! A falusi lakosság régi kí­vánságának tett eleget a taka­rékszövetkezeti mozgalom, amikor 1967. január elsejével — az OTP-hez hasonlóan — bevezette az áruvásárlási hi­telakciót. Sikerére jellemző, hogy Pest megyében csupán egyetlen év alatt mintegy A BETON- ES VASBETONIPARI MŰVEK budapesti betonárugyára Budapest XXI. Csepel, Rákóczi Ferenc út 289. FELVESZ 8 általános iskolát végzett 14—16 éves fiúkat ele Idrolakatos tanulónak a 305. sz. Várpalotai Szakmunkásképző Intézethez, kollégiumi ellátással. Jelentkezés személyesen vagy írásban a fenti intézetnél. Két vagon föld - rókalyukból Pest megyében kísérletezték ki a módszert s a ta­vaszon már köd- gvertyákkal irtot­ták országszerte a mértéktelenül el­szaporodott, és a veszettség által fertőzött rókaállo­mányt. Most sor­ra feltárják a ró­kalyukakat. hogy megállapítsák, milyen eredmény­re vezetett az egészségügyi szer­vek és a vadá­szok közös akció­ja. Egyes helye­ken — a beérke­zett jelentések szerint — valósá­gos rókavárakra bukkantak. A re­kordot a Cegléd környékén talált egyik „erőd” érte el, amelyet több mint egynapos munkával tudtak csak feltárni. En­nek a rókatanyá­nak egy főbejá­rata és 30—40 méteres távolság­ban, öt kisebb „vészkijárata” volt. A lejárati ré­szek előtt két va­gon földet talál­tak. Ilyen hatal­mas mennyiséget hordtak ki az ál­latok, amíg meg­építették fedezé­küket. DÍSZES VASKAPUKAT. KERÍTÉSEKET tetszés szerinti kivitelben A HELYSZÍNEN BEÉPÍTVE HATÁRIDŐRE KÉSZÍTÜNK ócsai és dabasi (Gyón) részlegeinkben. Ugyanott OLAJKALYHAK garanciális és azon túli javítását vállaljuk. Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSZ Dabas III., Kossuth l. u. 4 Telefon: 202.

Next

/
Oldalképek
Tartalom