Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

EZT OLVASTUK Június elején megnyílik a körösi ifjúsági park Nagykőrös 600 éves jubi­leumára a KISZ -szervezetek kezdeményezésére ifjúsági parkot építenek a cifrakerti aréna mögötti részen és a közeli kertészetből kisajá­tított területen. Makettjét a városi -művelődési osztály i nemrég elkészíttette és a munka megindulhatott. Az ifjúsági park három résziből fog állni. Az első rész az óvodás gyermekek játszótere lesz, körhintával, billenő és egyéb játékokkal, homokozóval és pancsolóval. A második részt az általános iskolásoknak szánják. Ellát­ják kosár- és röplabdajátszó­térrel, magas- és távolugró, nyújtó- és kötélmászó fel­szereléssel, hogy ott úttörő bajnoki mérkőzéseket is tart­hassanak. A harmadik rész a KRESZ oktatópálya lesz. Azt a célt szolgálja, hogy az iskolások közlekedési oktatását gyakor­latilag kiegészítse. A park te­rületére megfelelő ivó- és mosdáshoz alkalmas beren­dezések készíttetését is el­határozták. A park előrelát­hatóan júniusra elkészül. VÁCI MAPLO Egyedülállók klubja Csepel és több vidéki vá­ros után — a szakmaközi bi­zottság támogatásával — az Építők művelődési otthoná­ban Vácott is megalakul az egyedülál­lók klubja. A klub célja: a magányosan élő embereknek társasági és szórakozási lehetőséget nyúj­tani. Olyanoknak, akiknek egyéni körülményeik, vagy más okok miatt erre nincs lehetőségük, de társadalmi élet után vágynak. A szervező bizottság ápri­lis elején tartotta első össze­jövetelét. Elkészítették a mű­ködési szabályzat terveze­tét, és a programjavaslatot. Értesülésünk szerint a klubnak házasságban élők nem lehetnek tag­jai, felvételnél szigorúan ellenőr­zik a családi állapotra vo­natkozó adatokat a jelentke­zők személyazonossági iga­zolványában. A százéves Rózsa Sándort köszöntötték A váci Rózsa Sándor bácsi az osztrák—magyar kiegye­zést követő esztendőben szü­letett, 1868-ban. Századik szü­letésnapján megelevenedett Kálvin utcai otthonának köv- nyéke. Űttörők jöttek, majd Lukács Ferenc tanácselnök hatalmas ajándékkosarat nyújtott át Rózsa Sándor bácsinak, aki a 96 éves „kis húga”, számos gyermeke, uno­kája, és dédunokája jelenlé­tében fogadta a centenáriu­mi jókívánságokat. Ajándékot vitt a Vöröskereszt és a nő­tanács is a váci Matuzsálem­nek. MONOMIDtKE Átadták az első József Attila ösztöndíjat A monori művelődési ott­honban nemrég tartották meg a József Attila emlék­ünnepségeket. A költő tudva­levőlég manor: kisdiák is volt. Az ünnepségen a költő húga, József Etelka is részt vett. Az ünnepély megnyitása után Oláh István, a gim­názium igazgatója tartott be­szédet. majd bejelentette a József Attila emlékplakett és ösztöndíj megalapítását. Ez­után ünnepélyesen átnyúj­totta az első emlékplakettet József Etelkának. Lelkes ün­neplés közepett Szalay Ti- oornak, a gimnázium negye­dikes tanulójának adták át az első József Attila ösztön­díjat. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEP1 JÁRÁS E3 CEfóU XII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1968. ÁPRILIS u.l CSÜTÖRTÖK A járás valamennyi tsz ében észrevehetően gyarapodott a közös vagyon Az első most is a dánosi Micsurin Tsz Lesz-e autóbusz-pályaudvar ? Csuklóssal bővültek a járatok Ha nincs kéznél aprópénz... A zárszámadások és a le­zajlott közgyűlések után sor került a járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán a járási tsz-verseny- bizottság által összesített ered­mények nyilvánosságra hozá­sára. Megállapították, hogy vala­mennyi tsz-ben jól hajtották végre a zárszámadást megelő­ző leltározásokat. Helyes volt, hogy a vezetők széles körű tá­jékoztatást tartottak, és vitás ügyek megoldásában a tagok segítségét kérték a közgyűlés előtt. Megállapították azt is, hogy a vezetőségi beszámolók szín­vonala a legtöbb helyen ész­revehetően javult. A közgyű­lések beszámolóit elégedetten UJ címkék az üvegeken Az automata töltőről lekerülő sörösüvegek új címkéket kapnak mostanában a ceglédi töltőállomáson Is. Akik sört vásárolnak, már felfedezték, hogy vidámabb színösszeáHí- tású lett az ital „cégére”. Foto: ifjú Tóth István \rS/SS/SSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSS//rSSSSSSSSSsJl'SSSSS/SSSSSSA s í Plasztikás csíkok... Ahogy emelkedni kezdett a hőmérő higanyszála, úgy kezdett idegesen, rosszat sejtve mocorogni kis csalá­dom. Nálunk az idei tavasz nemcsak rügyet, madárcsi­csergést, virágillatot jelent. Festést is. Mésztöl pettyes ablakokat, festékes padlót, részleges kilakoltatást. Ve még a télen megbeszéltük: festetünk és kész. Megjött a majszter, lét­rástul, spanglistul, pemz- listül és felmérte a helyze­tet. Mert, ugye, ettől függ az egész móka. Nem mind- egy, hogy az a fal mit esz meg! — Most már tudjuk. Százasokat képes felfalni... — Sima csík legyen, vagy pediglen plasztikás? — kérdezte a mester. Es mert mi eddig csak sima vona­lat ismertünk, hát plaszti- kásat kértünk. Legyen olyan is. Lett. Száz forin­tért. Egy ötvenesért bólin­tottunk még a kéteresre, de utána már bólintani sem mertünk, így is remeg­tünk a végösszegtől. A majszter munkához látott. Leült a konyha közepére és azt mondta: „hiába, a szegény embernek korán kell megkezdeni a napot”. Ez magyarra fordítva any- nyit jelent, hogy iszkiri háziasszony, hozzon egy kis papramorgót! Mindent a csíkok érdekében! No, azután valóban hoz­zálátott. Szépen haladt, hamarosan minden mész- ben úszott. Délben már pucéran várt száradásra a fal. A család meg korgó gyomorral az ebédre. A fürdőszobában, a kád szé­lén ücsörögve, nyugodtan elszalonnázhattak. Csak úgy magyarosan, két te­nyérből. Megértőek, tudják majd értékelni a szép, tisz­ta lakást. Igaz, este mintha kis ellenszenvet váltott vol­na ki belőlük a zsíros ke­nyér. No, de sebaj — egész héten ezt ehetik, csak megszokják. Takarékoskod­ni kell, a plasztika miatt. Estére ki-ki ott tért nyu­govóra, ahol helyet talált: kádban, asztalon, összetolt széken. De másnap már ott volt a csíki Es odavolt a húsvétra szánt borunk fele, — mert, ugye, minek bor­ravaló, ha van kéznél bor is. Most csak a nagytakarí­tás következik. Társadalmi munkában mozgósítva az egész família. Hét végére már bekukkanthatnak a szomszédasszonyok. Tudom, a guta kerülgeti valameny- nyit. Mert az én lakásom mennyezete lesz a legfehé­rebb az egész házbanl No, és azok a csíkok!... (—cs—) hagyták jóvá a tagok. A gaz­dasági mutatók komoly fejlő­dést bizonyítanak. A ceglédi járás termelő- szövetkezeteiben 1967-ben a közös vagyon 78 millió forinttal, a tagok részesedése mintegy 7 millió forinttal növekedett. A közös vagyon különösen a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- ben, az albertirsai Dimitrov Tsz-ben és a törteti Aranyka­lászban növekedett legjobban. Az egy tagra jutó részesedés elsősorban az abonyi József Attila Tsz-ben és a Lenin Tsz-ben, az irsai Dimitrovban és Szabadságban, a berceli Egyetértésben, a kacsén Petőfi Tsz-ben, a kőröstetétleni Vö­rös Csillag, a nyársapáti Aranyhomok, valamint a törte­ti Aranykalász és a Rákóczi tsz-ekben növekedett a leg­észrevehetőbben. Közülük is kiemelkedik a dánosi Micsu­rin Tsz, ahol a 30 ezer forin­tot is megközelítették a része­sedésben. (—es) A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság a napokban tett jelentést a Minisztertanácsnak a személyszállítás problémái­ról. Országos jelenség, hogy az utóbbi időben a közlekedés gyorsan fejlődik, de rohamo­san növekszik az utasok szá­ma is. „A rendelkezésre álló lehetőségek még nem elégítik ki mindenütt a személyszállí­tás iránt támasztott követel­ményeket” — hangzik a KNEB jelentése. — Mennyiben vonatkozik ez a megállapítás a MÁVAUT ki- rendeltségére, milyen gondok­kal küszködnek? — kérdeztük Pászti Miklóstól, a kirendelt­ség vezetőjétől. — Gondjaink vannak, mint­hogy az utasoknak is, de erőnkhöz mérten igyekszünk azokat megoldani. Nemrég pél- duál bebizonyosodott, hogy szűk a kecskeméti pótkocsis járatunk, már csuklós buszt állítottunk be. Ugyancsak csuklós járat megy a közeljö­vőben Abonyba is. Ennek el­lenére felmerülhetnek jogos panaszok. Kirendeltségünk ka­pacitását teljesen kihasznál­juk. Huszonhat kocsinkkal egy 24 óra alatt 256 járát érkezik, illetve indul. — Gyakran hangzott el pa- | nasz a bejáró tanulók részé­ről. Mit tettek eddig a kifogá­sok megszüntetéséért? — Űj járatot indítottunk, amely Cifrakert felől 8.40-kor érkezik be, ez hozza a városba utazó felnőtteket. Ezenkívül minden kedden és pénteken pótkocsival küldjük ki cifra­kerti járatunkat, így elférnek a piacra igyekvők is meg a diákok is. — Hogyan tudják kielégíte­ni a kirándulók igényeit? — Nagy az igény a különjá­ratra. Ezúton is azt kérjük a kirándulóktól, lehetőleg va­sárnapra kérjenek kocsit, mert hétköznapokon már most sem tudunk annyit adni, amennyit kéne. Vasárnap viszont 10 ko­csink is bent áll, nincs rá igénylő. — Sokszor előfordul, hogy a. perselyes járathoz nincs kéz­nél aprópénzünk. Mit tegyen ilyenkor az utas? — A gépkocsivezető 30 fo­rint váltópénzt vihet magával egy-egy járathoz. Van, ami­kor kevés, de van úgy is, hogy visszahozza. 7— Vannak-e elképzeléseik a helyi járatok bővítésére? — Az új menetrend életbe­lépésével Cegléd—Jászkaraje- nő járatunk is indul úgy, hogy egy-egy törteli járatot meg­hosszabbítunk. Ugyancsak má­jusban új járat megy Buda­pestről Tiszakécskére Cegléden át. — Mit tudnának még tenni a személyszállítás további fej­lődése érdekében? — Vállalatunk anyagilag hozzájárul az autóbusz-pálya­udvar bővítéséhez. A meglevő­kön kívül újabb hat kocsiál­lást építenénk, szélesítve a je­lenlegi járdaszigetet. Felépíte­nénk egy új, korszerű pálya­udvari épületet is váróterem­mel. Ezzel azonban mintegy 15 métert vennénk el a Sza­badság térből, ami nem egye­zik a városi tanács vb város- rendezési tervével. Ezért az új pályaudvar helyéül a Kö­rösi út egy szakaszának kijelö­lését javasolják. Szeretnénk, ha adott anyagi lehetőségein­ket a napi 6—7 ezer utas ér­dekében mielőbb kihasználhat­nánk. Döntésről azonban még nem tudunk. ABONYIFANYUVOK Kik tördelték ki a gömbakácokat? A fásítási hónap során nagy lelkesedéssel ültették a cse­metéket az abonyi utcákban. Már előre örültek, hogy mi­lyen szép lesz a község, ha a kis fák növekedve, erősödve lombkoronájukkal díszítik a községet. Néhány napja bejelentések érkeztek a községi tanácshoz és a rendőrséghez. Jogosan fel­háborodott emberek adtak hírt arról, hogy ismeretlen tette­sek vandál kézzel rongálják a csemetéket a Lenin úton és a nagy magyar ornitológusról, Herman Ottóról elnevezett ut­cában, az abonyi iskolák utcá­jában. Pedig a gyerekek is ki­vették részüket az ültetésből. Kétezer órát dolgoztak társa­dalmi munkában, hogy április 4-re minden gömbakáccsemete a helyére kerüljön. Az eltelt pár nap alatt már több mint harminc kis fát törtek derék­ba a társadalom kárára du­haj ködök! A jó érzésű embereket fel­kavarja az eset. Igyekeznek le­leplezni a fanyűvő abonyi fe- nekedőket, az úttörők fárad­ságos és nagyon lelkes mun­kájának megcsúfolóit, hogy el­nyerjék méltó büntetésüket. (györe) Az „elofagyoSszentek“ nem férkőztek — Halló, Kertimagtermelő Vállalat? Érdeklődni szeret­nénk, okozott-e kárt a tele­pen a kedd esti havazás és a hajnali fagy? — Szerencsére nem. Min­den palántánk még a fólia­ágyakban erősödik. — Talán megérezték a fagy jöttét? — Nem, de előrelátó ha­gyományaink vannak. Csak április végén, május elején ültetjük ki a szabadba a pa­lántákat. Persze, ez a mód­szer akkor válik be igazán, ha a fagyosszentek sem kés­lekednek, hanem dátumra jönnek. Halálának évfordulójára Rendezzünk tárlatot Szüle Péter képeiből! 1 § s SZÜLE PÉTER nevét elég sokan ismerik a városban. De a művészetéről már csak kevesen — és keveset tudnak. E sok-sok elismeréssel jutal­mazott festőművész 1886-ban Cegléden született, 1944-ben Budapesten halt meg, így a jövő évben lesz halálának 25 éves évfordulója. Rokonai e városban éltek és élnek. Ennek ellenére a vá­rossal való kapcsolata sajnál­ható és fájdalmas módon meg­szakadt élete derekán. A hu­szas évek közepén egy repre­zentatív kiállítást rendeztek városunkban, amelyre Szüle Pé­ter is jelentős anyaggal ké­szült. Le is hozta az anyagot, érzékeny természete parázs vitát provokált. Megsértődött, összepakolt, ment vissza har­minc vagy negyven képével és ezután szakított városával. Szüle Péter fiatalon a szol­noki festőiskolába került, aho­vá a század végén főként a paraszttematika, az új század elején pedig a tájképfestészet iránt megnyilvánuló érdeklő­dés vezetett olyan művésze­ket, mint Deák-Ebner Lajos, Bihari Sándor, Fényes Adolf, Kernstock Károly, Vaszary János, Mednyánszky László, vagy Aba Novak Vilmos. IFJÜ KORÁBAN barnás, sötét tónusú, de erős karak­terű arcképeket festett. Az arcképfestés egyébként művé­szetének egyik fő jellemzője. Néhány fontosabb képének a címe is erre utal: Annus, Arc­kép, Arcképtanulmány, ' Búsu­ló. Egy sorozat zsánerképet is festett, amelyeken az arc és az alak volt a fontos s ezek kidolgozásán volt a főhang­súly. Néhány fontosabbat ezek közül is felemlítek: Bessenyei György testőrtársai között, Fehér ruhás lány, Fürdőző nő, Festő nő, Nő kutyával, Olvasó öregasszony, öreg paraszt bot­tal, Tükör előtt, Zöld ruhás lány. A sötét tónusú korszakot egy világosabb, derűsebb, az impresszionizmusra emlékez­tető korszak váltotta fel. Eb­ből az időből kiemelkedő al­kotásai a Cselédlány tálcával, és a Készül a csarapé című olajképe. Tájképei közül legismertebb a Zagyvapart, a Faluvége, A Falusi utca, a Szolnoki táj és a Virágoskert. A szolnoki művésztelepen vele együtt festett felesége, Örményi Mária is, aki szintén nevet vívott ki magának nem­csak a művésztelepen, hanem országos viszonylatban is. A MŰVÉSZET IRÁNT ér­deklődő és a művészetért ál­dozni tudó sok ceglédi család birtokában van egy-egy, eset­leg több Szüle Péter kép is. Egy reprezentatív, a művész életművének sokrétűségét be­mutató kiállítás anyagát itt helyben is össze lehetne hoz­ni. Erre a munkára egy év áll rendelkezésre, de a szerve­zést és az anyag összeállításá­nak nagy munkáját már most el kellene kezdeni. Sz. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom