Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
KST MEGYEI 1968. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK Munkaerőcsábítás, segédiizemágak Monoron tanácskoztak négy járás mezőgazdaságban dolgozó fiataljai konsztanlyin Szimonov: Szeretnek Külföldön gyakran megesik: közrefognak nagyok-kicsik, és meghatódnak könnyekig, annyira kedves vagy nekik. Mert nem az vagy ott, aki vagy, s bár nem a legkülönb vagy ott, de szemeidben messzi, nagy ' hazád szempárját hordozod. S úgy faggatnak az emberek, arcodra úgy tekintenek, úgy lesik igened, nemed, minthogyha nem csupán Veiled szőnék a szót, mélyen kitárt lelkedig találva utat, de mintha végtelen hazád tisztelné meg asztalukat. Hogy szeretnek, ő is oka, az a szakállas katona, aki a Téli Palotát vette be (aztájt szült anyád), s a szervező is, aki a kolhozokért halt szörny halált, meg aki Dnyeprogeszt csinált, míg téged gyúrt az iskola; s a harcos, ki a Don alatt, a kormos havon megmeredt, s a lágetrab, ki százakat vett rá, hogy együtt szökjenek... Ha sorsod hát úgy hozza, hogy idegen föld lakóinak szeretetét fogadhatod, tekintetüket, szavukat, postásukká válj — nem lehet ennél szebb ... Minden küldeményt fogadjon magába szíved különös postástáskaként, s magadnak semmit el ne tégy — nem az ország vagy, fia csak - vidd, hogy a címzettek vegyék, akinek szánták, annak add. Polgár István fordítása ív///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////^ Bőséges áruválaszték A csomagolópultnál találom Németh Ambrust, a nagykőrösi áruház üzletvezetőjét; éppen segít. Szükség is van erre, mert a nyereségrészesedések kifizetése után ugrásszerűen megnőtt az áruház forgalma. Kézenfekvő az első kérdés: — Hogyan készültek fel a várható nagyobb forgalomra és általában a tavaszi idényre? — Az utóbbi napok csúcsforgalma nem ért bennünket váratlanul. Azt a tervünket ugyanis, hogy a tavalyi több mint húszmillió forintos bevételünket az idén tíz százalékkal túlszárnyaljuk, csak akkor tudjuk teljesíteni, ha minden idényben elegendő áruval és megfelelő választékkal állunk a vásárlók rendelkezésére. Előre biztosítottuk, hpgy minden osztályunkon elegendő készlet legyen a tavaszi szezon kezdetére. Színes női magyar és olasz szandálok, cseh és magyar férfi víkendcipők, gyermekfélcipők gazdag választéka szerepel listánkon. Konfekcióáruink között a különböző átmeneti kabátok és orkánok , mellett, különleges nylon-, jerseykosztümmel és kabáttal szolgálhatunk. Kötöttáruink között angol és olasz importtermékek is találhatók. Újdonságként kaphatók és nagyon szépek a szintetikus anyagból készült magas nyakú — úgynevezett Garbó-nyakú — ujjatlan pulóverek, 160—200 forintos árban. (Az újságíró tanúsítja — valóban ízlésesek.) Különböző szintetikus anyagból készült csipkeblúzok, a legdivatosabb szembiztos női harisnyák és elnyűhetetlen fémszálas német férfizoknik. Mindez a tavalyinál kétszeresen nagyobb választékban. Az áruház a Fiatalok tavasza címen nemrég megrendezett divatbemutatójával bebizonyította, hogy vállalkozik a korszerű, ízléses öltözködés propagálására. Folytatják-e ezt a kezdeményezést a jövőben is? — Természetesen. Legközelebb e hónap végén kerül sor erre. Ezt a divatbemutatónkat az anyák napjának, jegyében rendezzük. Erre utalnak majd a bemutatásra kerülő modellek is — tájékoztat befejezésül Németh Ambrus. (Karai) A nagykátai, a dabasi, a ráckevei járás mezőgazdasági jellegű KISZ-alapszervezeteinek küldöttei a monori járás fiataljaival tanácskoztak, és megvitatták az 1967-es gazdasági év problémáit, értékelték a munkaversenyben elért eredményeket, s megbeszélték az idei feladatokat. A munkaversenyről szólva, Berla Ferenc, a KISZ monori járási titkára elmondotta, hogy fiataljaik a vállalásokat több mint 10 százalékkal túlteljesítették. Pintér István, a KISZ Pest megyei Bizottságának parasztifjúsági felelőse vitaindító előadásában számszerű eredményekkel igazolta, milyen nagy jelentősége van a versenymozgalomnak. — A. nagykátai járásban több mint ötmillió forint volt a fiatalok terven felüli vállalása, a ceglédieknél is négymillió felett. Mégis az a tapasztalat — hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetők sem anyagilag’ sem erkölcsileg nem ismerik el a fiatalok tevékenységét. Arra kell törekednünk, hogy a munkaversenyben kiváló eredményt elért fiatalokat jobban megbecsüljék. Az előadást érdekes vita követte. Misek János, a péteri Rákóczi Tsz KISZ-es gépcsoportvezetője elmondotta, hogy sok helyütt baj van az alkatrész-utánpótlással. A csúcsidőben bekövetkezett rongálódások esetén olykor több tízezer forintos kiesést is jelenthet egy csekély összegű alkatrész hiánya. Javasolta, hogy a munkaerő-csábítást központilag akadályozzák meg. Szólt a munkafegyelemről is. amely szerint nagyban befolyásolja a munkaversenyt. Kovács János, az üllői Kossuth Tsz fiatal állattenyésztője elmondotta, hogy a munkaerő-vándorlást csupán azok a tsz-ek tudják megakadályozni, ahol erkölcsileg is, anyagilag is honorálni tudják dolgozóikat. Ha ilyen tsz-hez jönnek egyes ipari üzemek vezetői „agitálni”, kevés eredménnyel járnak. Süli János, az úri Béke Tsz KISZ-titkára kifogásolta, hogy a tanácskozásokon csak a problémák kerülnek megvitatásra, s az eredményekről, azok elérésének módszereiről hallgatnak. — Tanulni nemcsak a hibákból, hanem az elért eredményekből mondotta. is lehet — A felelős: a társadalom- de ez a társadalom: mi vagyunk! Cegléden a városi pártbizottság a napokban iskolaigazgatók és a szülőd munkaközösségek elnökei bevonásával megbeszélést tartott. Bárdos Endre, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa vitaindító előadásában elmondotta, hogy a társadalom és az iskola együttműködésének alapja a szülői munkaközösség. Tevékenységével a nevelést kell segítenie. Erre sok lehetőség kínálkozik, de szükséges hozzá a szülők pedagógiai VÁC V a vidéki könyvesboltok között A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat e hét elején értékelte a március 25 óta tartó időleges könyvárleszállítás eredményét. Ez volt a második rangsorolás az akció kezdete óta és a sorrend azt mutatja, hogy a 33 vidéki rokonszak: -lt között változz 'anul Vác tartja r : első helyet. A Szé' lenyi utcai üzletben ezekben a napokban 87 ezer forint értékű kötet talált féláron gazdára, ami az eredeti árban 174 ezer forintos forgalmat jelent. Az érdeklődés — mint a bolt dolgozói elmondták — töretlen az első naptól kezdve. Nagyszámú ifjúsági, képzőművészeti és szépirodalmi könyv talált utat az olvasóhoz. Hasonlóan nagy érdeklődés mutatkozik az üzemi bizományosoknál. A Fortéban két hét alatt nyolcezer forint értékű művet adtak el. Sorrendben a kötöttárugyár és a DCM következik utánuk. A Lenin út sarkán levő sátorban csak a napos délutánokon volt jelentősebb forgalom. kulturáltságának gyarapítása is. Részletesen foglalkozott azokkal a lehetőségekkel, amelyek az eddigieknél még jobban kihasználhatók — mint például a szülők akadémiája — nyílt órák, a szülői könyvtár, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, a szórakozóhelyek ellenőrzése, az iskola otthonossá tétele, közreműködés műsoros összejövetelek szervezésében, szemléltető eszközök készítése, üzemlátogatás szervezése. A vita során sok értékes hozzászólás hangzott cl. Ócsai István városi úttörőtitkár arról beszélt, hogy miként segítheti a szülői munka- közösség az úttörőmozgalmat. A vita összefoglalójaként Sági Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője a szülői munkaközösségek felelősségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a szülői munkaközösség szervezeti keret, amelyet meg kell tölteni tartalommal. Helytelen felfogás az, hogy a tanköteles kortól a felelősség csak az iskoláé. Az iskola ne csak az ifjúságé legyen, hanem a szülőké is. Sokat hangoztatjuk, hogy a társadalom a felelős a nevelésért, de ne feledjük, hogy ez a társadalom- mi vagyunk! (peresztegi) A tanácskozáson részt vett Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke, aki elmondotta: — Addig, míg a péteri Rákóczi Tsz például mindössze alig 20 forintot tud fizetni előlegként, s ugyanakkor a mo- nori Űj Élet Tsz 50 forintot fizet, várható is az elvándorlás. Ez természetes folyamat. A továbbiakban a segédüzemágakkal kapcsolatos problémákkal foglalkozott. Elmondotta : az új segédüzemek nyitását szorgalmazni kell, de csak ott, ahol erre megvannak a lehetőségek. Meg kell akadályozni azt, hogy a segédüzemágakban „szocialista ösz- szeköttetések'’ útján, sógorOTP-statisztika Az Országos Takarékpénztár legfrissebb jelentése szerint a takarékbetét-ál'lomány az első negyedév végéin meghaladta a 27 milliárd forintot. Az év első három hónapjában 2,5 milliárd forinttal növekedett a lakosság megtakarított pénze, szemben a tavalyi első negyedévi másfélmilliárdos növekedéssel. Az utóbbi három hónapban 5,5 százalékkal emelkedett a takarékbetétkönyvek száma, s most mintegy 3,5 millió. Változatlanul népszerű a gépkocsá-nyereménybetét- könyv, 450 000-et tartanak nyilván belőle, s az ezekben elhelyezett összeg 2,7 milliárd forint. Nem mind igaz Az újságíró néha úgy érzi magát, mint a klinikai orvos, ha nem szokványos esettel áll szemben. A hozzá forduló ember panasza hallatára tűzbejön, a „jó téma” elragadja, mutatós címen töri a fejét, kényesebb esetekben azon, hogy milyen helyszínt és nevet költsön úgy, hogy ki tudja kerülni egy sajtóper időrabló kellemetlenségeit, de az érdekelt szereplők azért önmagukra ismerjenek. Őszinte igazság, hogy mi a mások bajából, nagyritkán a mások örömeiből élünk. Nincs az az aktív riporter, akit munka közben ne érnének kellemes, vagy kellemetlen meglepetések. A kellemesek azok, amelyekben a hozzánk fordulónak igaza van, s azt tényekkel is alá tudjuk támasztani, még kellemesebb, ha a riport megjelenése után hivatalosan is megerősítik a panasz jogosságát s arról értesítenek, hogy azt orvosolták. A másik fajta meglepetés — ebben is van részünk —, amikor kiderül, hogy a panaszosok egyoldalúan tájékoztattak, s a tényéktől függetlenül csak saját érdeküknek szerettek volna visszhangot adni a sajtóban. Mire idáig eljutunk, tengernyi időnk elúszott, feljegyeztünk egy tucat véleményt, majd összecsukjuk a blokkot, hogy más téma után nézzünk. A legutóbbi tapasztalataimból három ilyen esetet szeretnék elmondani. AZ ELSŐ A televízió előtt ülök. Telefon cseng. Zokogó nőd hang kér, hallgassam meg, milyen méltánytalanság érte őt, s írjam meg, mert égbekiált. Üldözik a vállalatnál. Alacsonyabb beosztásba helyezték, noha több kitüntetés is tanúsítja, milyen jó munkaerő. Míg mások malmoznak, őt rengeteg munkával terhelik meg, mégsem kap újabban jutalmat, vagy erkölcsi elismerést. Nem mer szólni, mert főnöke szemében úgyis szálka, még azt is hallotta, hogy el akarja bocsátani. Megkérem, nevezzen meg valakit a munkahelyén, akinél tovább tájékozódhatnék, olyan valakit mondjon, aki iránt bizalma van. Élénken tiltakozik. Higy- . gyek neki, amit elmond, az így : van, ne kérdezzek senkit, ír- ■ jam meg, mert rajta kívül senki nem mondaná el az igazat. Olyan kétségbeesetten j mondja mindezt, hogy nem kételkedem: oka van az aggályoskodásra. Megnyugtatom, nem kell félnie, alkalomadtán személyesen és nem televízióműsor közben megbeszéljük j problémáját. Megnyugszik. Néhány nap múlva nagyon , óvatosan elindulok, hogy ki- s tapogassam, mi is van a két- < ségbeesett asszony panasza j mögött. ; Egyöntetű véleményt mond- 1 tak róla munkatársai, főnökei: j jó munkaerő. Két nyelven ki- ( tűnőén levelez. Az utóbbi idő- kig ő főzte az osztály számára a kávét, majdnem önköltségi 5 áron. Ahogy ez a legtöbb hi- ' vatalban szokás. Aztán az új i vezető, a gazdaságos időfel- s használás végett átszervezte az osztályt. A feketefőzést a büfére bízta, ezzel megszüntette a maszek-presszót. Panaszosom, aki korábban szak- szervezeti bizalmi volt, a legutóbbi választáskor nem kapta meg a szükséges szavazatokat, aminek feltehetően az volt az oka, hogy megbízatásával némileg visszaélt. Ugyanis, munkatársai rovására, közösségi munka végzése címén gyakran egyéni bevásárlásait végezte. Üj főnöke viszont nem méltányolta ezt az előjogát, s tőle is ugyanúgy megköveteli az intenzív munkát, mint a többiektől, amit azonban panaszosom személye elleni hajszának fog fiel. Továbbá azt is, hogy a legutóbbi szakszervezeti jutalmazásnál nem szerepelt a névsoron, mert a kollektíva úgy találta, mások jobban rászolgáltak az elismerésre. Amikor megkérdeztem tőle, miért nem mondta el őszintén az igazságot, sértődötten azt mondta: „Én nem kértem, hogy nyomozzon utánam! Témát adtam, de ha nem érdekli, s másoknak jobban hisz, na1- gyón sajnálom, hogy megbíztam!” A MÁSODIK Üzemi baleset következtében hetvenöt százalékos rokkant férfi panaszkodik levélben. Kiskörű gyermeke, beteges felesége van, dolgozni szeretne, de nem kap munkát. Elhelyezkedett ugyan egy vállalatnál, hat évig volt ott portás, aztán egyik napról a másikra minden indokolás nélkül kitették, ráadásul most még a szolgálati ruha árát is meg akarják vele fizettetni, noha a személyzetis megígérte, nem kell térítést fizetnie. Felháborító eljárás egy félkarú, negyvenöt éves emberrel szemben. írok az igazgatónak. A válasz tárgyilagos, rövid: „X. Y. volt dolgozónk, hat éven át jól látta el megbízatását. Az utóbbi időkben azon»- ban több szabálytalanságot, majd törvénybe ütköző dolgot is elkövetett. Részegen és késve jelent meg munkahelyén, több figyelmeztetés és fegyelmi eljárás lefolytatása után sem változtatott magatartásán, sőt felvette és elköltötte egyik munkatársnője fizetését, amiért azonnali hatállyal elbocsátottuk. A két hónap híján kihordott szolgálati ruha térítési díját egyébként elengedtük. Tisztelettel... igazgató”. A HARMADIK A jómúltkor egy kétdiplomás mérnök keresett fel azzal, hogy két hónapja nem tud elhelyezkedni, a felesége tartja el. Naponta jelentkezik az újságokban megjelenő hirdetésekre, de jelentkezése után néhány nappal, vagy még azon a napon közük vele: alkalmazása tárgytalan. Nem tudja elképzelni, mi lehet az oka, hiszen régi munkahelyéről „hozzájárulással” lépett ki, s legutóbbi helyén sem volt vele probléma, csak egyszerűen nem újították meg lejárt szerződését. Ha sürgősen nem tud elnelyezkedni, családi békéje forog kockán, nem kívánhatja, hogy műszaki rajzolói fizetéséből a felesége tartsa el. Megegyeztünk: néhány nap múlva találkozunk, amikor is lesz annyi időm, hogy alaposabban megnézzem ügyét és a megoldás lehetőségét. Felhívtam azt a vállalatot, ahol a leghosszabb időt töltötte, s a személyzeti osztály vezetőjével kerestem a kapcsolatot. Kértem, őszintén mondja meg, mi a helyzet, mire a hölgy ingerülten felcsattant, kijelentette, telefonon nem tárgyal, de ha ragaszkodom ehhez a formához, adjam meg a számomat. Percek múlva ugyanaz a női hang elnézésemet kérte, s azt mondta, már egészen higgadt hangon: „Azt hittem, hogy újabb cirkuszt készített elő X. Y. Kérem, higgye el, már előre félek, ha valaki felőle érdeklődik. Tőlünk már két éve elment, azóta több munkahelye volt, s mi mindig tudjuk, mikor akar újra elhelyezkedni. Amikor éppen állás nélkül van, bejelentéseket tesz ellenünk, gondolhatja, mennyi bosszúságot okoz ezzel. Nekem személy szerint semmi kifogásom ellene, sehova rossz véleményt nem adtam, aki érdeklődik, annak azt mondom: hozzájárulással távozott. Őszinte leszek, legszívesebben nem ezt mondanám, hanem azt, hogy tőlünk azért lépett ki, mart talált egy jó maszek-bulit. És a többi munkahelyeit is azért hagyta ott. Ha vége a maszekboltnak, vándorol, sajnáltat- ja magát, hogy nem tud elhelyezkedni, s olyankor mindenünnen jönnek a telefonok. Még komoly emberek is bedőlnek neki. Van úgy, hogy felfogad valakit, hogy beszéljen X. vagy Y vezető nevében. Ezért kértem az ön számát is, nehogy megint átejtsen valakivel...” A következő héten jelentkezett telefonon a kétdiplomás mérnök. Még mindig nem volt állása. Megemlítettem, hogy beszéltem régi vállalatával és szeretném, ha bejönne, elmondaná a véleményét, s megnéznénk, mit tehetünk érdekében. Megígérte. Két hónap múl' el, de azóta sem jelentkezett ★ Azok, akik hozzánk fordul nak, többnyire jogos sérelmeiket, valódi gondjaikat mondják eL Vannak köztük olyanok, akik túlságosan érzékenyek, járatlanok saját ügyeik képviseletében, a valóságosnál nagyobbnak látják problémáikat, egy-egy személlyel való konfliktusukat az egész világra kivetítik. De vannak olyanok is. akik azt hiszik, elég egy telefon, egy levél, egy személyes találkozás, s megindító történeteket mondanak el „szenvedéseikről”, de kihagyják belőle asszociálás magatartásuk vázolását. Ők a főszereplői a jegyzetben maradt riportoknak. Ezúttal kivételesen ennek a megírt riportnak is. Szemes Piroska koma alapon történjen a munkások foglalkoztatása. Nem lehet megengedni, hogy ilyen részlegekben egyes „szerencselovagok” havi 7—10 ezer forintos jövedelemhez jussanak. Előtérbe kell helyezni a népgazdaság s az adott tsz tagságának érdekeit. Az elhangzott hozzászólásokra Pintér István válaszolt, majd Berla Ferenc foglalta össze az elhangzottakat. Az 1967. évi munkaverseny értékelése alapján Bálint Istvánt, j az úri Béke Tsz-ből, a Monori I Gépjavító Állomásról pedig I Böjti ’ Gabriellát — kiváló | eredményeikért — egyhetes I ND^-beli úttal jutalmazták.
