Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

1968. Április io., szerda :^CMgp !» Sokoldalú ösztönzés Nagy hagyományai vannak a inunkaversenynek a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában. Az új esztendő el­oszlatta a kétkedést, vajon — az új mechanizmus körül­ményei közepette — iesz-e to­vábbra is verseny, s ha igen, hogyan is lesz? A szocialista brigádvezetők hagyományos éveleji megbeszélése világos választ adott: még nagyobb szükség lesz a versenyre, s szükségességével arányban a megbecsülés lehetőségei is nö­vekednek. Hatszázezer forint jelenti a versenyzők anyagi ösztönzését, a forintok mel­lett azonban sokoldalú ösztön­zést, erkölcsi bátorítást bizto­sít a gyárvezetés a nemes ve­télkedés résztvevői számára. Januártól például lehetőség van arra, hogy gyáron belül az egyes üzemek megpályáz­zák az élüzem cím elnyeré­sét; ugyancsak új vonás, hogy növekvő szerepet biztosítanak a munkásokat és műszakiakat tömörítő komplex-brigádok­nak, azaz a versenyformák sokoldalúságát ügyesen, oko­san támogatják az elismerés anyagi-erkölcsi formáinak bő­ségével. Ami még szorosan ide tartozik: e sokoldalúság nem valamiféle mennyiségi szemlélet érvényesülését jelen­ti, hanem éppen a verseny tartalmasságának elmélyíté­sét. Inkább kevesebbet, de azt jól — így fogalmazható meg a gyár vezetőinek állásfoglalása, s csak helyeselni lehet hozzá. Sok vita volt, s van még napjainkban is azon, vajon a munkaverseny milyen szere­pet játszhat az új körülmé­nyek közepette. Diósdon is vi­tatkoztak, de — cselekedtek is. És példájuk ezért követés­re méltó azok számára, akik napjainkban is még mindig csak vitatkoznak . .. (m. o.) A törvény szellemében 9000 pártoló tagot töröltek Felülvizsgálják a panaszokat Végrehajtás alatt az „1967 lll-as' Koszorúzás Szily Dániel sírjánál A kiskőrösi temetőben nyug­szik Szily Dániel, a 125 évvel ezelőtt megrendezett első ma­gyar gyorsíróverseny győztese. Sírjánál kedden emlékünnep­séget rendeztek: Fenyvesi Má­ria, Magyarország 1968. évi jubileumi gyorsíróversenyének bajnoka koszorúztaVneg nyug­helyét, Hosszú utat tett meg a ter­melőszövetkezeti jogszabály­alkotás, amíg az 1948-ban ki­adott első rendelkezésektől kezdve, ez év januárjában életbe lépett az új ter­melőszövetkezeti törvény: az „1967-es III”-ais. Szerves ré­sze annak a folyamatnak, amely a gazdálkodó egysé­gek nagyobb önállóságát, a vállalatok és a népgazdaság kölcsönös anyagi érdekeltsé­gét, a szocialista társadalom erőinek teljes kibontakoztatá­sát segíti elő. Milyen intézkedésekre került eddig sor, hol tart az új termelőszövetkezeti törvény végrehajtása Pest megyében? — erről beszélgetünk Kusza Bélával, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével, továbbá dr. Bölkény Jánossal, az igazga­tási csoport vezetőjével. — Az új törvény — hangsú­lyozzák elöljáróban — az ed­diginél kedvezőbb helyzetet te­remt a tsz-tagságnak. Biztosít­ja a tulajdonosi jogok érvé­nyesítését, de eleget tesz an­nak az általános társadalmi követelménynek is, hogy foko­zatosan megszűnjék a különb­ség a népgazdaság más ágai­ban, szektoraiban dolgozók, valamint a tsz-tagok jogai kö­zött. A végrehajtás során a szakigazgatási szervek is arra törekszenek, hogy először a legfontosabb problémákat ren­dezzék. Még 1959-ben, a me­zőgazdaság átszervezésekor, létrejött a termelőszövetkezeti pártoló tagság intézménye. Most a tsz-tagságnak ez a faj­tája megszűnik. A közös gaz­Drága volt az A-2 Néav és fél millió munkanaa — Influenza műszak Most már, könnyű beszélni J róla. Az A—2-ről. Idei telünk influenzajárványáról. Mibe | került? összeállítottuk, s ha lehet egy vírusnak^ „benyújtani” a számlát, hát ezennel átadjuk. Kereken nyolc hétig időzött nálunk. A bejelentett megbe- [ tegedések száma: 1 millió 467 ezer volt. Számítsuk át ezt kiesett munkanapokra. Az A—2 általában 4—5 napra j vette le lábáról az embert, de ; mi csak hárommal szorozzuk meg ezt a másfél milliós szá­mot, mert ebben a kisgyerekek és az idősek is benne foglal­tatnak. Valószínűség szerint — ; szakértői vélemény ez — négy és fél millió munkanapot ra­bolt el tőlünk. A betegek 26 százaléka ke­rült táppénzbe, a vírus „ven­dég” nem volt szerencsére ve­szedelmes: az esetek 1,4 szá­zaléka járt csak szövődmény- nyél. (A leggyakoribb szövőd­ménye a tüdőgyulladás volt, a bronhitis és a középfülgyul­ladás.) Átlagosan minden har­madik szövődményes beteget kellett kórházba szállítani. Kikhez „látogatott el“ leginkább az A—2-es vírus? ! A fiatalokat „szerette”:- a 14 éven aluliakra a megbetege- | dések 30 százaléka esett, ho­lott ez a korosztály a népes­ségnek csak 20 százalékát je­lenti. Igen sok orvosság fogyott. Az A—2 tartózkodása ideje alatt több gyógyszergyárban külön „influenza műszakot” kellett tartani. Pontos adato­kat még csak a budapesti gyógyszertárak forgalmáról tudunk, de ez tükrözi az or­szágos helyzetet is. Az in­fluenzajárvány alatt egymillió 108 500 darab Chinacizál por­tai többet adtak el a patikák, daságok megerősödtek, belül­ről is meg tudják oldani azo­kat a gondokat, amelyekhez az első években külső segítség kellett. Másrészt néhány he­lyen olyanokat is felvettek, akiket jog szerint fel sem ve­hettek volna a pártoló tagok közé. A törvény úgy rendelke­zik, hogy akinek a pártoló tag­sági viszonya a törvény ha­tályba lépésekor fennáll, fel kell szólítani, be kíván-e lépni rendes tagként a szövetkezet­be. Ha a pártoló tag nem kéri felvételét, vagy ha a kérelmet a szövetkezet elutasítja, a ve­zetőség a pártoló tagsági vi­szonyt megszünteti. A végre­hajtási utasítás szerint 1969. január elsejéig valamennyi tö­rölt pártoló tag erre az évre még megkapja korábban élve­zett földhasználatát. • — Hány pártoló tagot tartottak nyilván, s közü­lük mennyien kérték felvé­telüket? — Pest megye közös gazda­ságaiban, pontosabban a ter­melőszövetkezetekben a múlt év végén 9500 pártoló tagot számláltak. Közülük, a feb­ruárban lezajlott törlési eljá­rás során 420-an kérték felvé­telüket, Különösebb problé­mát, szabálytalanságot vagy jogszabálysértő intézkedést a tagsági viszony megszüntetésé­nél nem sokat tapasztaltunk. Húszán emeltek csak panaszt. A pártoló tagokat a termelő-, szövetkezeti csoportok is tör­lik. Minthogy erre napjaink­ban kerül sor, az összesítő számadatok még nem állnak rendelkezésünkre. — Januárban a termelő­szövetkezetek felszólították a huzamosabb ideje nem dolgozó tsz-tagokat, nyilat­kozzanak, részt kívánnak-e venni a közös munkákban. Ellenkező esetben őket is törlik. Mi a felszólítás eredménye? — Pest megye 62 ezer ter­melőszövetkezeti tagja közül 6600-an maradtak távol a kö­zös munkáktól. Ennyien kap­tak felszólítást. Ennek ered­ményeként, több mint kétez­ren vállalták a rendszeres munkát. A gazdaságok több­ségében gondosan mérlegel­ték a felszólított tagok élet- körülményeit, egyes termelő- szövetkezetekben viszont a le­hetőséget általános tagreví­zióra használták fel. Kétség­kívül nehéz eldönteni ki, mennyire alkalmas a közös munkákra. Nehezítette a dön­tést, hogy néhol az orvosi iga­zolások sem voltak mindig egyértelműek. Eddig 340-en emeltek panaszt, s ezek közül 122 jogos. Ahol a termelőszö­vetkezetek jogszabálysértő határozatot hoztak, a járási, FOGYASSZON „SHASSELAS szénsavval dúsított, BALATONBOGLÁRI SZŐLŐLÉ ÜDÍTŐ ITALT Korlátlan mennyiségben kapható a PEST-KOMAROM-NÓGRAD MEGYEI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BUDAVIDÉKI, VÁCI, MONORI ÉS CEGLÉDI FIÓKJAINÁL. Fenti fiókjaink kiváló minőségű RÉTESLAP soronkívüli kiszállítását is vállalják. vagy városi mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a felleb­bezési eljárás során a törvény- sértést orvosolja. Általában azonban a megye termelőszö­vetkezeteiben idős, munkakép­telen, vagy beteg tagok törlé­sére nem került sor. A felleb­bezések elbírálása most van soron. — Sok szó esett az el­múlt hetekben a közös gaz­daságok „alkotmányáról”. Hány termelőszövetkezet­ben készült el az új alap­szabály? — Az alapszabály, mint is­meretes, a termelőszövetkeze­tek működésének és gazdál­kodásának alapokmánya. Va­lamennyi termelőszövetkezet köteles az eddigi alapszabályát felülvizsgálni, módosítani, ki­egészíteni. Az új törvény csak keretrendelkezést tartalmaz, a szövetkezetre bízza, hogy az adottságoknak megfelelően hogyan alakítsa ki „belső alkotmányát”. Pest megye 180 termelőszövetkezete közül ed­dig 151 készítette el az új alapszabályt. Ennek a túlnyo­mó részét már a közgyűlés is elfogadta, s 20 termelőszövet­kezet új alapszabályát hagyta jóvá a járási tanácsok végre­hajtó bizottsága. Általában az a tapasztalatunk, hogy a ter­melőszövetkezetek az új tör­vénynek megfelelően, körülte­kintően dolgozzák ki az új alapszabályt. Meghallgatják a szövetkezeti tagokat, figyelem­be veszik az elhangzott javas­latokat. Ehhez a munkához nagy segítséget adtak és adnak a területi szövetségek, a járási pártbizottságok, s a járási ta­nácsok szakemberei. Jó né­hány közös gazdaságban az ügyrend és a munkarend is elkészült már. Súlyán Pál Támasztja a falat. Ujjnyi szivarja kék füstöt ereszt, a csípős szél elkapkodja, mi­előtt beleveszne tömött bajsza sűrűjébe. Elégedettség sugár­zik arcáról, csizmája fényes, ruhája kopottas, de tiszta. Olyan itt, a váci Banda Marci utca sarkán, mint aki messzi földről jött, s csak éppen pi­henni, füstöt ereszteni, szusz- szanmi állt meg. — Jó napot. — Adja az isten az úrnak is. — Egy kis tüzet... — Nincs gyújtó? — Kifogyott belőle. — Az, mindig úgy szokott lenni. Azért jobb a gyufa Előhúzza a dobozt, felvil­lan az apró láng, tenyerével védő fészket formál, úgy tart­ja elém. — Melegít már a napocska. Bólint: — Jöjjön is a me­legség. öreg csontnak. Nevet, kihúzza magát, büsz­ke. hogy így tartja magát. — Hány esztendős? — No, hát hány? — Hatvan. Vagy hatvanöt. — Meg hét. Hetvenkettő. — Ugyan! — Bizony. Sok. Hát még ha hozzáveszem, hol-merre sodor­ta a szél az embert. Sokfele jártam. Választékosán beszél, csön­desen, néha fölnéz az égre, onnét tekintete ráröppen a szomszédos gyárkéményre, s vissza, rám. Nézi, érdekeL-e, j amit mond? I — Zenélt? — Ügy, úgy. Muzsikáltam. | Sokféle embernek, sok helyen. I Régen volt I — Most már nem? — Á, nem bírja a lábam. — A lába? — Hát. Állni kell hozzá. — A keze? Maga elé tartja. Finom, ápolt most is, de már ráncos rajta a bőr. magasra ugranak az ujjperecek csontjai: — Ta­Házak garancialevéllel? A legjobb építőmunkások tanácskozása Nem egyszer, többször hang- j zott el ez a szó: garancia. S ; ha kibővítve összetett szóként 1 ezt is hozzáhalljuk: garanciale­vél, s mindezt építőipari mun- j kások szájából, már érdemes odafigyelni. Oda is figyelt minden rész­vevő s vendég a Pest megyei ! Építőipari Vállalat tegnapi ta- j nácskozásán. Szocialista bri- í gádvezetők, brigádtagok vol­tak hivatalosak. A léma: hogy | vizsgáztak tavaly, mit várnak ők, s mit várnak tőlük az! idén. Az igazgatói beszámoló­ból kiderült, hogy közel félmilliárdos értéket kell építeni az idén. Ez százmillióval több, mint az elmúlt esztendőber. A Csepel Autógyár, a Csepel Vas- és Fémművek csakúgy kész épü­letet vehetnek át az idén, mint ahogy a leendő boldog lakás- tulajdonosok a gödöllői két, I egyenként 28 lakásos „félkész : házat”. A rendkívüli módon meg­növekedett igények még min­dig nem fedezik a Pest megyei rendelők kívánságait. Az idei többlet aranyfedezete a kitűnő munkásokból, megbízható szakemberekből álló szocialista gárda. Ök garantálták egy sor észrevétel és hozzászólás ke­retében, hogy mindent megtesznek a jobb minőségű és takaré­kosabb építkezések érde­kében. S itt térünk a garancialevél­re. Mindössze kái-három bri­gád vállalta eddig, hogy a mostani megbeszélés nyomán számítani lehet rá, hogy a kü­lönböző szakipari munkások, sőt az építőipari gépeket rend­ben tartó jtmk-sbk is írásban vállalnak jótállást, festési, villany-, esőszere­lési munkájukért. A legjobbak tanácskozása tegnap *210 ezer forint jutalom kiosztásával záródott, t, gy. A ceglédi Dózsa Népe Tsz tésztakészítő üzemében 7 féle száraztésztát készítenek a levesmetéltektől kezdve a mun­kaigényes csigatésztáig és tarhonyáig. A 8, 6 és a 4 to­jásos készítményeiket celofán taszkokba «csomagolva szál­lítják a megrendelőknek. Ügy tervezik, hogy éttermek­kel és üzemi konyhákkal is felveszik a kapcsolatot Az öreg Ián még... de már csak ma­gamnak. Odahaza. — Van-e, aki átvette a he­gedűt? f Ügy néz rám, mint aki po­fonütötte: — Nincsen. Két fiam van, egyik se’ lett muzsikus. Nekik ne mondják: ezt húzd cigány! — Bántotta? — Nagyon — mondja igen csöndesen, a könnyet nyelők hangján. Azután kéretlenül folytatja: — Nem voltam én a nagyok között, de sokfele jár­tam, láttam a világból, amit látni lehetett. Volt, amikor jött a pénz, kéretlenül is. Volt. hogy nem. Nekik, mondták, a biztos kell. Mások már ők. Szép az arca, mert a rán­cok nem szabdalják részekre, hanem éppen: még markán­sabbá teszik. Szép arc és nyílt arc. Leolvasható róla a gon­dolat: jólesik, hogy beszélget valakivel. Rákérdezek: — Egyedül? — Most már csak úgy. El­ment az asszony. Három éve lesz a nyáron. Jó asszony volt. Hűséges. Végét járja a szivar. Szív még egyet, azután gondosan eltapossa. Nézi a földet: -r- Jó az úrnak. Fiatal. Még sok áll előtte. Hallgatunk. Kislány jön ar­ra. köszön az öregnek. Elmo­solyodik: — Az unokáim... van három. Azokból még mu­zsikus lehet. Mégis lesz me­gint Lakatos banda. Ha lesz... — Lakatos? — Az lennék. Lakatos Vin­ce. Sok nagy Lakatos volt. Vince is, de nem én. Nekem annyira nem futotta. Azért nem kellett nekem sem res­tellni a nevem, de a többi La­katosnak sem engem. — Van titka a nagyoknak? — Van. Tanultak. Sokuk koncertzenekarba is el mehet­ne. — Kottát olvas? — Persze. — A fiai nem is muzsikáltak soha? — Purdé korukban. Tovább nem. Az egyik öntő lett. Be­jár Pestre. Most épít majd házat. A város másik feléül. Elmegy innét. — Miért, rossz itt? — Már miért lenne? Csak a felesége nem cigány, nem tud megszokni érre. — Laknak erre mások is. Ránt a vállán: — Elmen­nek, hát elmennek. Ö dolguk. Csak rossz lesz. Menni, hogy lássam az unokám. Az egyik az övék. Kettő meg a másik fiamé. — Lánya nem volt? — Volt. Elment Mezőtúrra. — A fáról is mindig lekerül a gyümölcs. — Úgy, úgy. Jól mondta az úr. öreg fa vagyok én — húz­za el kesernyés mosollyal a száját. — Aztán még hegedű se lehet belőlem. Pedig ahhoz öreg fa kell. Apa a fiára hagy­ja. Finom munka. Párszor láttam, hogyan csinálják. Nagy dolog, valami! Az vala­mi: hegedűt csinálni...! — Szeretne? — Én? Ugyan! Én csak a muzsikáláshoz értek. Máshoz nem. Lehajtja a fejét, úgy tesz, mintha a csizmája fényét vizs- gálgatná. Elrugaszkodik a fal­tól, látszik, indulni készül. Tétovázik, nyújtsa-e a kezét? Túljut pillanatnyi- zavarán; erős a szorítása, s mégis, tar­tózkodó. Köszönünk. Néhány lépésre vagyunk már egymás*- tól, amikor visszafordul: — Nekem van másik slcatu- la otthon ... Odalép, s kezembe nyomja a doboz gyufát. Mészáros Ottó mint más hasonló esztendők­ben. C-vitamin porból 279 ki­lóval fogyott több mint más­kor. Vegacilinből 112 700 fio­lával többet vettek a téli in­fluenzások, 278 ezerrel több C- viíamin drazsé fogyott és 432 800 darabbal több kalmo- pirin, mint máskor. A pesti patikusok 11 655 kilóval több kakukkfű elixirt készítettek a köhögős influenzásoknak. Nem kicsi a számla... Hogy fizetheti ki, hogyan tör- lesztheti le ezt a hívatlanul nálunk vendégeskedő influen­zavírus? Ügy, hogy lehetőleg jövőre nem teszi be hozzánk a lábát, s ha jönne is, gyor­san távozzon. — kőbányai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom