Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

Tanulmány Palákról Szoborkert Gyomron Bizonyára kevesen tudják, hogy a monori járásban is szép számmal élnek képző­művészek. Monoron, Vecsé- sen, Pilisen és Gyomrán az a tkotok és látogatóik, az al­kotásokat megtekintők kap­csolata is szépen alakul. A képzőművészeti nevelés rendkívül fontos része a nép­művelésének. A szép meglát- tatása, a művészi alkotás meg­ismertetése azonban hoaszú, fáradságos munka. Most „segítőtársat” kapnak a népművelők. Idős és ifjú Pál Mihály gyömrői szobrászmű­vészek kertjében szoborkertet létesítenek, még ebben az pvben. A szoborkert tervei csak­nem készen vannak már. Rövidesen sor kerül a kivite­lezésre is. A megnyitással (agyidőiben a Hazafias Nép­front községi bizottsága és a művelődési ház gondozásában megjelenik a Pál család alko­tó tevékenységéről szóló ta­nulmány, amelyet Hegyi Füs­tös István ír. A szoborkertet mindenki meglátogathatja. Előtte a mű­velődési háziban kell majd je­lentkezni, s ott a tárlatvezetést is biztosítják. Ugyancsak ott árusítják Hegyi Füstös István tanulmányát is. MOHOG-VlDfn NEGYEZER SEGÍTŐTÁRS MINDENKIT SZERETETTEL VÁRÓNK PEST M E G Y.E RLAP Kp L ÖNKI A.D A S A X. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1968. ÁPRILIS 2., KEDD Ötvenöt milliós forgalom Ki legyen az elnök? KÜLDÖTTGYŰLÉST TARTOTT AZ ÜLLŐI SZÖVETKEZET Az Üllői Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet szombaton tartotta küldött- gyűlését. A 110 küldöttből 107 jelent meg. Vágner József megbízott igazgató tartotta meg a múlt évről szóló beszámolót. Az ösz- szes forgalom 55 millió forint volt, az előző évivel szemben hétmillióval több. A gazdál­kodási eredmény a kiskeres­kedelemnél volt a legjobb: 39 millió. Az igazgatóság és felügyelő bizottság kiegészítésére vonat­kozó tárgyat a napirendről le­vették. Ezután a hozzászólá­sok következtek. Didek István az elért jó eredményért Vág­ner József megbízott elnöknek és az összes dolgozónak kö­szönetét mondott Göbölyös Mihály és Szabó enc arról beszélt hogy J'ísszanak oh an elnököt /it ismernek, és akiben ,j eizík a tagság. Átszállás nélkül Köszönet ti MÁVA.UT-nak A közelmúltban zajlottak le fiz úttörőcsapatok járási szem­léi. Vecsésen volt a zenés­énekes csoportok találkozója, amelyre — kórusokról lévén pzó — a dolog természeténél fogva a legtöbben utaztak. A MáVAUT vezetői és el­lenőrei a szállítást a szabályok rugalmas alkalmazásával ol­dották meg. Gyomrán az in­dulásnál csaknem tíz percet vártak két késön érkező kis­lányra, akikre nagy szükség volt. Visszafelé jövet a Vecsés- ről érkező buszt egy ellenőr átszállás nélkül irányította Gyömrőre — tele gyéreitekkel. A gyömrői csapatvezetők és kísérő nevelők nevében mon­dok köszönetét ezért a segít­ségért, amely hozzzá járult szemlénk sikeréhez. Furuglyás Géza A pártvezetöségtől kértek ja­vaslatot. Koncz János ismertette a vecsési üzleti lehetőségeket. (Vecsésen 1300itagja van a szövetkezetnek.) A szövetkezet élére olyan vezetőt kell állíta­ni — mondotta —, aki szak­képzett és mind a négy köz­ségnek megfelel. Tóth Imréné vágóhíd létesí­tését sürgette. Többek között bírálta dr. Pásztor László, a volt elnök működését. Markovszky Tibor, a MÉ­SZÖV kép-viselője üdvözölte a küldöttgyűlést és türelemre hívta fel a jelenlevők figyel­mét. Nagy Imre a szakszervezeti bizottság nevében szólalt fel. A túlóra csökkentését kér­te, hangoztatva, hogy a bolti dolgozók mindent el­követnek a terv teljesítése érdekében. Beszélt a 67 ezer forintos -lel­tárhiány megoszlásáról. Vángel János a házibrigád hiányos felszerelésének pótlá­sát kérte. Kiss Sándor java­solta, hogy a szövetkezet ne csak a vecsési kultúrcsoportot finanszírozza, de juttasson az üllői és péteri kultúrcsoport- nak is anyagi segítséget. Csömör Sándorné a járási nőtanács üdvözletét tolmácsol­ta. Felhívta a figyelmet a ba­romfitenyésztési versenyre és a kölcsönzőboltok fontos sze­repére. Javasolta, hogy a kül­döttgyűlés küldjön tiltakozó táviratot az amerikai követ­ségnek a vietnami agresszió miatt. A küldöttgyűlés a ja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ta. Juhász János a pártszerve­zet nevében üdvözölte a kül­döttgyűlést. Javasolta, hogy az igazgatói állás betölté­sének kérdését a párt és szakszervezet bevonásával oldják meg, mert az indulatok nem vezet­nek jóra. Ezt a kérdést a négy község együttesen oldja meg. Csorba Ferenc megígérte, hogy az elnök személyét gon­dos mérlegelés után közösen fogják kiválasztani. Kiss István, a vecsési kül- túrcsoport vezetője beszámolt a csoport működéséről. Majd Vajda Jolán ezüstérmes és Fi­scher Mátyás országos döntő­be került szavaló szerepelt. A felszólalásokra Vágner József megbízott igazgató válaszolt. A küldöttgyűlés a beszámolót egyhangúlag elfogadta. E. M. Több mint száz éve, már születésének pillanatától kezd­ve, az egészségügyi szakszol­gálat segítése, az emberi sze­retet, az emberi humanitás ápolása a Vöröskereszt tevé­kenységének jellemzője. Ebben a szellemben mun­kálkodik a Magyar Vöröske­reszt is — bár hazánk társa­dalmi viszonyai egyéb felada­tok megoldásához is kedvező lehetőségeket nyújtanak. A Vöröskereszt segíti a lakosság egészségügyi kultúrájának emelését és az egészségügyi szakszolgálat betegségmegelő­ző tevékenységét. Az egészség- ügyi előadások, az elsősegély- nyújtó és házibeteg-ápolói tan­folyamok, az anyák iskolája hallgatói sok hasznos ismeret­re tesznek szert. A véradás szervezése egyik legszebb fel­adata a Vöröskeresztnek, hi­szen ezzel az emberek ezrei­nek gyógyulását, életének meg­mentését segíti. A feladatok végrehajtásához sok áldozatkész emberre van szükség. Járásunkban csaknem négyezer vöröskeresztes tag van, akik szeretettel és em­berséggel segítik megoldani a egészségügyi előadásokat, azon fáradoznak, hogy járásunk mi­nél több vért tudjon a kórhá­zaknak adni. A tennivaló sok és nagyon szép. Jó lenne tehát, ha még többen éreznék, hogy a fel­adatokból részt kell vállalniuk, hogy áldozatos munkájuk nyo­mán szebbek, egészségesebbek legyenek községeink. Ezúton szeretettel hívjuk so­rainkba azokat, akik részt vál­lalnának a Vöröskereszt hu­mánus munkájából. Minden községi és üzemi szervezet várja a jelentkezőket. Gál Jánosné SPORT Szellemes játék — korszerű támadások Monor—Szigetújfalu 4:0 (1:0) Vezette Szécsényi — néha erélytelenül (Tóth, Hídvégi). Mintegy 300 néző előtt, jó labdarúgóidőben vendégfölény Esób&n, herckptírral Kallódó gyerekek „pótmamája“ Három ijedt szemű apróság ült a Monori Községi Tanács egyik irodájában. Dóra néni, Szilháti Dóra, a gyermekvé­delmi felügyelő „pótmamává” lépett elő: megetette őket, közben kedvesen mosolyogva beszélgetett velük. A gyerekek lassan megnyugodtak. Sorsukról később ezt mond­ta a gyermekvédelmi felügye­lő. — Vasadra kerülnek, neve­lőszülőkhöz, ahol már nagyon várják őket. A két nagyobb egy családba kerül, a harma­dik, a kicsi, tőlük külön, de ugyanabban az utcában lesz majd. Az apa nem törődik ve­lük, édesanyjuk nincs... Mi és az új szülők vigyázunk rá­juk. — Sajnos, nagyon sok ilyen esettel találkozom. Nyolc köz­ségben nyolcvan ilyen „gyere­kem” van, akik a széthullott, elhanyagolt családból először a pomázi átmeneti gyermekotthonba kerültek, azután nevelőszülőkhöz. Szil­háti Dóra fáradhatatlan, nagyon-nagyon lelkiismeretes gyermekvédelmi felügyelő. Az állami gondozottak sorsát a nevelőszülőknél való elhelye­zés után is figyelemmel kíséri. Egy 18 éves fiú a Farkasdi Ál­M AI MII SOR MOZIK Gyömrő: A halál esőben jön. Maglód: Hamis pénz. Mende: Má­ria és Napóleon. Monor: Gyilkos a túlvilágról. Pilis: Gábor diák. Üllő: Egymllliárd a biliárdasz­talban. Vecsés: Kötelék. lami Gazdaságba került ipari tanulónak, s Dóra néni meglá­togatta. Zuhogott az eső, busz nem jár arrafelé — s a nap minden órája, riőre zsúfolt programokkal. Kért Gombán egy kerékpárt, s az esőben ki­kerékpározott Farkasára, hogy tájékozódjon a fiú körülmé­nyeiről. Kevesen tennék meg ezt — csupán hivatástudatból. •— Az iskolákkal, a munka­hellyel rendszeres kapcsolatot tartok, tudnom kell, mi van a gyerekekkel. Az első napok a legnehezebbek: még a legrendezetlenebb családoknak is óriási vonzóereje van, aho­vá a gyerekek mindig vissza­vágynak. A nevelőotthonban eltöltött kis idő után láthatóan feloldódnak, felszabadulnak. Az új családot úgy választjuk meg, hogy nyugodt, békés lég­körbe kerüljenek. Innen csak rendkívüli esetben helyezzük őket máshoz — általában egy helyen nőnek fel. — Előfordul, hogy bizonyos idő után jelentkezik az igazi szülő. A gyerekek életében ez jelenti az igazi törést. Hová tartozik tulajdonképpen? Ki szereti őt? Nagyon nehéz ilyenkor cselekedni, hogy em­berséges és törvényszerű is legyen. — Monoron, szerdán, Gyomron pedig kedden tartok fogadóórát. Jönnek a nevelő­szülők tanácsot kérni, s én segítek is, amikor csak lehet. Nagyon szeretem a gyereke­ket, úgy érzem, egy kicsit az enyémek is, mindannyian. Fel­nőtt korukban is visszajárnak hozzám: megmutatják az ap­róságaikat — büszkén jönnek a gyerekkocsival. Szombaton esküvőre hívtak férjhez megy egy volt állami gondozott „kislányom”. — Jó érzés látni, hogy ki­egyensúlyozott, optimista em­ber válik belőlük — s ebben és is játszottam egy kis szere­pet. (koblencz) SORÁLLÁS — SÖRÉRT Ifjabb Tóth István felv. Erről az évszakról beszélni kell — és beszélünk is eleget. A költők megéneklik a rügyfakadást, a szellőt és egyebet, az írók szintúgy, persze prózában — az új­ságírók pedig vizsla szemmel figyelik az eseményeketv hátha felcsipegethetnek egy-két használható tavaszi sztorit. — Fiacskám — mondja ilyenkor az apa érettségi előtt álló gyermekének — fiacskám, ha te ép­pen most leszel sze­relmes, ha nem fogsz nekem tanulni, de úgy tanulni, mint egy ar.gyal, hát én ... — a folytatás vérmér­séklet és atyai józan­ság függvénye. Pe­dig az érettségi előtt álló „fiacskák”... Na, de példának itt a történet. Az autóbuszmeg­állóban három hos'z- szú hajú srác és egy bömbölő tranziszto­ros várakozott. Tavasz van — Te ló — szólt az egyik a barátjához — hát nem mersz oda­menni hozzá? — A „hozzá” egy ugyan­csak várakozó szőke kislányt jelentett. — Én? Hiszen te szúrod a fejét, te ug­rálsz mindig a sző­kékért! Persze, most... — gúnyosan végigmérte a tran­zisztoros tulajdono­sát. — Ide figyelj! — így a másik. — Ne játszd itt nekem a menőt, startolj oda hozzá, átengedem! — Na, ne mondd! Ilyen nagylelkű vagy? — Te... és ha odamegyek, aztán nem válaszol? — ez már félénkebben és egészen halkan hang­zott. — Akkor benéz a szürke ló az ablakon, amelyiknek csillag van a homlokán! Mu- lya! — mondta a másik tömör és ért­hető nyelven. Elhallgattak. Né­hány perces fegyver- szünet, majd: — Gyere, odamegyünk mind a ketten. Most a harmadik fiú is közbeszólt: — Nem vagytok észnél. Egy évig fogtok itt vitatkozni, közben a csaj elmegy. Cipó, menj oda hozzá, té­ged néz. Cipó elvörösödött: — Engem? Ö? Néz? — kérdezte és ijed­ten tekintgetett kör­be, hátha van ott va­laki más is, akire a pillantások irányul­nak. De nem volt más. — Nyamvad­tak — szögezte le az egyik, aztán feszeng­tek tovább. Hogy kik a nyamvadtak, mind- hárman-e, avagy csak a másik kettő? — ez a túl tömör megfo­galmazásból nem de­rült ki. Ám ekkor megér­kezett a.z autóbusz, a kislány felszállt, és az ablakból vissza- mosolygott a fiúkra, integetett is. — Ezt elszúrtuk mondta Cipó, közben kitekeredett nyak kai csókokat cup- pantgatott az elrobo­gó autóbusz után. — Ezt el! — felelt a haverja, aki még akkor is integetett, amikor a kocsi már a sarkon túl járt. — A lába nem is volt klassz — szólt közbe a harmadik. — A haja lehetett volna hosszabb ... — Kicsi volt a sze­me és savószínű. Miután ilyen szé­pen megegyeztek, hosszú hallgatás kö vetkezett. És rette­netesen unalmas lett az élet a buszmegái ló környékén... (k. zs.) vezette be a mérkőzést. Nagy feladat hárult ekkor a monori védőkre. Tíz perc elteltével mindinkább kiegyenlítetté vált a játék, s a félidő második ré­szében már a monori tizenegy irányított. A 36. percben tör­tént említésre méltó esemény: középen vezetett hazai táma­dás után a bal oldalon felfutó Gazdához került ki a labda, aki azonnal kapura lőtt. A kimozduló kapus mellett éles szögből, a kapufáról vágódott be a labda (1:0). Szünet után egyoldalú já­ték alakult ki. Monor szinte az egész félidőt végigtámadta. A vendégek néhány, a bal­szélen erőltetett támadása nem jelentett különösebb veszélyt. A támadás és védekezés fel­adatából Sáránszki és Szolno­ki fáradhatatlanul kivette ré­szét ebben az időben. A 16. percben szögletről élesen be­lőtt labdát László fejjel a bal kapufára csúsztatta, onnan a hálóba esett (2:0). Ezután a vendégkapus erős közeli lö­vést, majd veszélyes közeli ha­zaadást hárított. Monori tá­madások után újabb látványos gól következett. A kapunak félig háttal álló Petries egy félmagas labdát ügyesen rá­emelt. A kapus csak ujjhegy­gyei tudta érinteni (3:0). Tizenkét perccel a befejezés előtt Petries beállította a vég­eredményt. A felezővonal kör­nyékén tiszta helyzetben ka­pott egy előrevágott labdát. Néhány ügyes szöktetés után a kivetödő kapus mellett oko­san gurított a bal sarokba (4:0). Játéka és helyzetei alapján nagyobb arányú is lehetett volna a monori győzelem, ami­re szükség is lett volna. A csa­pat szinte feledtette a nézők­kel a törökbálinti vereséget Látványos, szellemes megoldá­sokat mutattak be, korszerű támadásokat vezettek. A szigetújfalui együttes já­tékában nem lehetett felfedez­ni a korábbi évek veszélyes és eredményes csapatát. Kezdeti fellángolások után kiengedték kezükből az irányítást. A na­gyobb arányú vereségtől kapu­védője mentette meg a ven­dégegyüttest. A csapatból Sáránszki « mezőny legjobbja, me'. : 'e Szolnoki, László és Petries á\ csérhető. ★ Monori ifi—Szigetújfalui ifi 5:0. (darányi) i Birkózás Vasárnap rendezték meg a budapesti területi birkózóver- senyt, melyen a 45 kilós súly csoportban a monori Hadril László első helyezést ért el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom