Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

1968. ÁPRILIS 30., KEDD rzs t uccrn K^Cívlap 3 Kiró Gligorov hazánkban Április 24-től 28-ig néhány munkatársának kíséretében baráti látogatást tett Magyar- országon Kiró Gligorov, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Magyarorszá­gi látogatása alatt a jugoszláv kormány alelnökét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Április 25-én és 26-án Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Kiró Gligorov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke megbeszélést foly­tatott. Megvizsgálták az or­szágaink között folyó kétol­dalú gazdasági együttműködés kérdéseit. A második... Úttörőház Nagykanizsán Nagykanizsán elkészült és vasárnap délelőtt ünnepség keretében felavatták a városi úttöröházat, amely a buda­pesti IX. kerületi úttöröház után a legnagyobb az ország­ban. használtautó-vásár A debreceni Autójavító Vál­lalat a Merkur közreműködé­sével, május 7-én és 8-án Debrecenben tartja az első vi­déki használtautó-vásárt. Mintegy 300 autót kínálnak eladásra. EnniGOxnoK Minden kapu zárva? Tamók Jánosné gondolko­dás nélkül válaszol, amint megkérdem: mi okozza a leg­főbb gondot az érdi asszo­nyoknak? És a beszélgetés során refrénszerűen vissza­tér a Patyolat- és bölcsőde­hiányra. Ebben a városnyi faluban, Magyarország leg­nagyobb lélekszámú közsé­gében az asszonyoknak ott­hon kell mosni az ágyne­műt, mert néhány maszek kelmefestőn kívül egyetlen mosoda sincs. És élthez még gondolja hozzá: több mint kétezer családnál nincs vil­lany, tehát ott a gép sem segíthet. És hány, de hány ház van, ahol nincs kút! Fo­lyó víz csak a község belte­rületén van. Errefelé nem olcsó mulatság a kútfúrás. Ha jó vizet akarnak, nagyon mélyre kell lejutni, ahol pe­dig sziklás az altalaj, mint Ligeten, robbantani kell. Az agyagosban közel a víz, de veszélyes a fúrás, mert gáz halmozódott fel az üregek­ben. Tessék ilyen helyeken az öt-hattagú családra nagy- mosni. Vannak, akik bőrönd­ben hozzák-viszik a szennyest Pestre. A túlzsúfolt jármű­veken. ez sem leányálom. Tamókné tíz éve tanács­tag, a nőtanács helyi titkára. Azóta hány, de hány tanács­ülésen vitatták, mit lehetne tenni. Mert Érden legalább négy helyen, a faluban, a ne­gyedik kerületben, Ligeten és Parkvárosban kellene egy- egy Patyolat-átvevőhely. Évekkel ezelőtt járt benn a nőküldöttség a Pest me­gyei Ruhatisztító és Szol­gáltató Vállalatnál, de dolga- végezetlen fordult vissza. Ez, és az utána következő kez­deményezések sora megbu­kott — a helyiséghiányon. A bölcsőde? Amikor először hallottam, el sem akartam hinni, hogy nincs. — Pedig nincs és lassan már a reményből Is kifo­gyunk, hogy valaha is ka­punk. Érden tizenkétezer gyerekből hatezernyi isko­láskorú, ezerkétszáz a cse­csemő! Most az anyasági se­gély javított valamit, de így is tíz asszonyból hat böl­csődét sürget, mert nem tud elhelyezkedni. A nagyobbacs­ka gyerekkel már köny- nyebb, óvodába hamarább bekerül, napközink is van, a szomszéd is szívesebben vállal­ja. De az apróság nagy gond. öt-hatszáz forintot kérnek háznál a csecsemőért. Nagyon kellene a hetes bölcsőde is, de erre már nerp is merünk gondolni. — Az a rákfenéje — gesz­tikulál indulatosan Birinyi tanácselnök-helyettes —, hogy mindenki tőlünk kér helyisé­get. Befektetni senki sem akar. A vendéglátóipar tavaly 60 millió forintot forgalma­zott a faluban, de valami ren­deset építeni? Azt nem. Butik az iszákosoknak az van, olcsó szórakozóhely a fiatalságnak az nincs. Kialakult az a szem­lélet, hogy az állam, illetőleg a helyi tanács fejőstehén. Ad­jon telket, házat, sokszor tel­jesítse még a speciális kiköté­A részletfizetés feltételei Mi vásárolható OTP-re? Favorit a bútor — Hűtőszekrény készpénzért Takarékszövetkezet hitellevele csak saját üzletre Nincs még tíz esztendeje annak, hogy a kereskedelem az Országos Takarékpénztár­ral karöltve bevezette az áru­hitel-akciót. Évről évre nép­szerűbb lett ez a vásárlási forma, mivel azoknak, akik igénybe veszik, megkönnyíti számos nagyobb értékű áru­cikk megszerzését. Ugyanak­kor hasznos az iparnak, ke­reskedelemnek is, hiszen hi­telre elsősorban azokat az árukat adják, amelyekből za­vartalan az ellátás, növelhető a forgalom. Tavaly közel félmillió hitel­levelet adtak ki, csaknem két és félmilliárd forint értékben. Az idei év első negyedében mintegy 130 000 hitellevelet váltottak ki, nagyjából ugyan­annyit, mint tavaly ilyenkor. Mi jellemezte az első ne­gyed., v forgalmát — ter- méaze.escn ezúttal csak a hitelakció „tükrében"? Az első hónapban — a ko­rábbi évek tapasztalataitól el­térően — nagyon élénk volt a televízió- és rádiókészülék­forgalom. Nem titok: tavaly év végén sokan tartózkodtak a tv>- és a rádió vásárlástól, mert számítottak e cikkek árának leszállítására. Január- ban-fcb.uárban főként ezek­re a tavaly elhalasztott vá­sárlásokra került sor, immár olcsóbban. Márciusban már csökkent a forgalom, többé- kevésbé azonos a tavalyi szinttel. Egyébként hitelre minden fajta rádió és a „Del­ta" típus kivételével vala­mennyi televízió megvásárol­ható. A mindenkori favorit a bú­tor. A legtöbben ezt veszik hitelre, vagy ahogy ma mond­ják: OTP-re. Nem egy bútor­üzlet kirakatában ott a tábla: Bútor ezer forinton felül — OTP-hitelre. Általában a kereskedelem készletétől függ, hogy milyen fajta bútort áru*- sít részletre, de jelenleg hoz­závetőleg minden igényt ki tudnak elégíteni hitelleveles vásárlásnál is. A bútorforga- lom egyébként országszerte tovább emelkedik. Említésre méltóan megnőtt a motorkerékpárok forgalma, ami részben a jó áruellátás- j sál, részben azzal magyaráz­ható, hogy valamennyi típust felvették az áruhitellistára. Ezzel szemben sokan igényel­nek hitellevelet hűtőszekré­nyekre, de a kereskedelem je­lenleg hitelre nem ad el hűtő­szekrényt, tekintve, hogy készlete kisebb, mint ami le­hetővé tenné a hiteligények teljes kielégítését. A teljesség igénye nél­kül vegyük sorra, mi kap­ható pillanatnyilag részlet- fizetésre? A már említetteken kívül vásárolható magnetofon, le­mezjátszó és különböző elektroakusztikai berendezés. A háztartási gépek és felsze­relések közül kapható mosó­gép, hazai gyártmányú porszí­vó, padlókefélőgép, varrógép, villanytűzhely, villanykályha, szilárd tüzelésű kályha, gáz- boyler, valamint különböző belföldi előállítású lakásvilá­gítási cikkek. Az áruhitel-lis­tán szerepel a kerékpár, a motorkerékpár utánfutó, a mély gyermekkocsi, a csónak és csónakmotor, a sport-kem­ping cikkek, ez utóbbiaknál az értékhatár az együtt vásá­rolt áruk összértékére vonat­kozik. Említhetjük még az op­tikai. fotó-, filmtechnikai cik­keket. a hangszereket, a hét­végi faházakat, és nem utolsó sorban a különböző mezőgaz­dasági kisgépeket. Természetszerűleg felmerül­het a kérdés, hogy ki adhat ki hitellevelet. Általában csak az OTP, de ahol működik ta­karékszövetkezet, az is bocsát­hat ki hitellevelet, ám csak saját üzleteiben történő vá­sárlásra. Az OTP által kiadott hitellevelek bárhol beváltha­tók, tehát az állami és a szö­vetkezeti üzletekben egyaránt, sőt a megyében kiállított hi­telleveleket beváltják Buda­pesten is. Ami pedig a részletfize­tési feltételeket illeti, er­ről a következőket hasznos tudni: általában 5000 forint értékű vásárlásig 20 százalékos elő­törlesztéssel 12 hónap, 5000 fo­rinton felül 30 százalékos elő­törlesztéssel 18 hónap alatt kell az árukölcsönt visszafi­zetni. Kisebb értékű cikkek­nél 6 hónapos, de legalább ha­vi 150 forintot kell törleszteni (például porszívó, csillár, ke­rékpár, gyermekkocsi stb. vá­sárlásánál). A televíziók: Ho­rizont és Topáz típus 500 fo­rint saját rész lefizetése mel­lett 18 havi, a Minivizor tí­pus 12 havi lejáratra. Zene­gép 10 százalék saját rész, le­járat az általános feltételek szerint. Mind gyakrabban találkoz­hatnak a vásárlók a kereske­delem újabb kezdeményezésé­vel, hogy ti. a részletakcióban szereplő árucikkeket hitellevél nélkül is kiadják a vevőknek. Biz lényegében a fogyasztók to­vábbi kényelmét szolgálja, megkímélve őket a hitellevél megszerzésével járó fáradozás­tól is. Ez esetben — kellő iga­zolás után — a vevő rögtön megkaphatja, haza is viheti a részletfizetésre kiválasztott árut. A hitelt — utólag — a kereskedelem szerzi meg az OTP-től. (Mondani sem kell, hogy ilyenformán is csak az kaphat részletfizetési kedvez­ményt, aki megfelel az előírt feltételeknek, tehát állandó munkahelye van, és illetmé­nyét nem terheli nagyobb fi­zetési kötelezettség.) Valamit még a hitellel kapcsolatos költségekről: az OTP a kölcsön igénybe­vételi idejétől függően számít­ja fel a kamatot és a bank­költségeket magában foglaló egyszeri kezelési költséget, amely a lejárattól függően a hitelösszeg 4—8 százaléka. seket is. De miből? Nincs pén­zünk. A hétmilliós fejlesztés évente még a község „üzemel­tetéséhez” is kevés. — Most az lenne a jó, ha legalább a bölcsődéről tudnék valami biztatót. De nem tudok. Egy húsz-harminc személyes bölcsőde nálunk annyi mint a semmi. És ha a megye meg nem szánja a falut, egy sem lesz. Az íratlan szabályok szerint a riport akkor kerek, ha az illetékesek is nyilatkoznak. Cáfolnak, esetleg helyben hagynak. Dr. Békés Zoltán teljesen magáénak érzi az érdiek állás­pontját. Legutóbb, amikor a Budai Járási Tanács tárgyal­ta, mit lehetne tenni, ott volt a tanácskozáson. Az óriási fa­lunak legalább három, egyen­ként negyvenhelyes bölcsődére lenne szüksége. A három nyolcmillióba kerülne. Ha a községfejlesztés nem lenne annyira megterhelve, egy éven belül felépülhetne. De így? — Talán a harmadik ötéves tervben... A Pest megyei Ruhatisztító­val kezdtük, zárjuk a sort Új­vári Jenő főmérnök nyilatko­zatával. — Mit tegyünk, ha nem ad­tak helyiséget? Mi szolgáltató vállalat vagyunk, üzlethálózat- építésre nincs lehetőségünk. Mindössze egy-egy hatszor hat méteres, jól zárható szobára lenne szükségünk. Ahol adnak helyet, oda szívesen megyünk. Persze, ma már szállítási prob­léma is az új felvevő kialakí­tása. Mind nagyobb a forga­lom, a gépkocsink meg ugyan­annyi. ★ Minden álláspont kerek, jo­gos, objektív nehézségekkel igazolt. A teljesség kedvéért állapítsuk meg, mégis tenni kell valamit a sokezernyi érdi asszony érdekében! — komáromi — Nívódíjas váci telefonkönyv A Magyar Hirdető igazgató­ja minden évben meghirdeti „A legszebb vidéki kiadvány” pályázatot. Nyolcvanhat ki- rendeltség verseng az erköl­csi és anyagi elismerést je­lentő díjakért. A bíráló bi­zottság most értékelte a tava­lyi pályaműveket. A keresker delmi prospektus kategóriá­ban kiírt nívódíjat a váci kirendeltség nyerte el Belke­reskedelmi Vállalati Telefon­könyv című munkájáért, melynek kivitelezője a Pest megyei Nyomda váci üzeme volt. Kommunisták a szakszervezetben K ommunistákkal beszél­getve egyre sűrűbben hallani: pártmunkáját a szak- szervezetben, aktivistaként végzi. Az egyszerű, mert ténymegállapító kijelentő mondat igen lényeges változás tükrözője. A szakszervezeti munka erősödő aktivitása, a megnövekedett feladatok, a bővebb jogok és kötelességek, a szervezet munkások körében tapasztalható, elsősorban a reform hozta változásoknak szóló érdeklődés mind-mind azt bizonyítja, hogy föleleve­nednek a szakszervezeti mun­ka legnemeseb hagyományai, s hogy egyre inkább súlya- rangja van a szakszervezeti megbízatásnak. A változások­ban — a párt általános poli­tikáján túl — jelentős része van az üzemi pártbizottságok, pártszervezetek adta segítség­nek: tapasztalt, közmegbecsü­lésnek örvendő kommunisták sorát bízták meg a szakszer­vezetben végzendő pártmun­kával. A Mechanikai Müvekben például a szakszervezeti bi­zalmiak egy harmada párttag, s a vállalati szakszervezeti ta­nács 45 tagja közül 22 a kom­munista. Az Ipari Szerelvény és Gépgyárban a szakszerve­zeti bizottság maga, s a mű­helybizottságok is, a tavaly lezajlott választásokon új ta­gokkal erősödtek, akik többsé­ge komunista. Hasonló a hely­zet az Egyesült Izzó Tv-kép­cső- és Alkatrészgyárában, a Csepel Autógyárban is. Nem­hogy félreértés essék: vala- menyi kommunista választott tisztséget tölt be, társaik bi­zalmát elnyerve lehettek csak bizalmiak, műhelybizottsági, s szb-tagok, a szakszervezeti ta­nácsban társaik képviselői. Nem „kijelölték” őket, hanem megválasztották! Az azon­ban nem véletlen, hogy a vá­lasztáskor őket jelölték. Ad­digi munkájuk, magatartásuk, politikai érettségük volt az erkölcsi tőke a jelöléshez, s mellettük szólt nemes aján­lásként a kommunista kollek­tíva is. T évedés lenne olyan véle­ményt képviselni: a kommtmistáik — úgymond — a párfonkívüliek rovására nyerték el a szakszervezeti tisztségeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy az addigi, formálisan tisztséget viselő, de gyakorlatilag semmit nem tevő embereket váltották fel a kommunisták is s a pán- tonkívüliek közül megválasz­tottak is. Az úgynevezett „mi­nőségi cserék” — ezt az eltelt több, mint egy esztendő bizo­nyítja eredményeivel — sok­féle haszonnal jártak. Első­sorban azzal — s ez kétségte­lenül a kommunisták hatása —, hogy politikusabbá, elvileg szilárdabbá lett a szakszerve­Szőlőiskola A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben 23 holdon szőlőoltvány szapori- tótelepeí létesítenek (Foto: Gábor) zeti munka, sikerült biztos alapokat teremteni a párt po­litikájának érvényesítéséhez. A másik haszon: önálóbban, bátrabban, kezdeményezőbben dolgoznak a szakszervezeti bi­zottságok, de néhány üzemben már a mühelybizottságok is. A harmadik, s ugyancsak igen lényeges haszon, hogy az új emberek — elsősorban munkájukkal — az aktívan cselekvők közé vontak be ad­dig szemlélődőket vagy éppen közömbösöket. A szakszervezetek pártirá­nyítása napjainkban már men­tes mindenféle közbeavatko­zástól, operatív beleszólástól, s ez egyben a szakszervezetben dolgozó kommunisták felelős­ségét is aláhúzza. Ök a letéte­ményesei annak, hogy érvény­re jusson a párt politikája, mégpedig torzulásoktól mente­sen. Ehhez arra van szükség, hogy az eddiginél is alaposab­ban ismerjék, tudják a kom­munisták e politika részleteit, azaz elméleti képzettségük nö­vekedjék. Sajnos, ma még igen sok ebben a tennivaló. A kom­munisták körében is akadnak olyan nézetek, miszerint a szakszervezeti munka „köny- nyebb fajsúlyú” tevékenység, elég hozzá a tapasztalat, a ru­tin. A tények — így például a szakszervezeti taggyűléseken ma még ugyan nem otthonos, de nem is ritkaság számba me­nő politikai viták — azonban arra figyelmeztetnek, hogy: csak a rutinra hagyatkozni nem elég. A szervezett mun­kások politikai érdeklődése erőteljesebb, mint a korábbi esztendőkben. Nem figyelni erre, kielégítetlenül hagyni ezt az érdeklődést, nem felelni a kérdésekre, vagy felszínesen válaszolni, óhatatlanul az ak­tivitás csökkenéséhez, elsorva­dásához vezet, a ma tapasztal­ható növekvő áramlat apályá­hoz. Ez pedig politikai kérdés, s mint ilyen, elsősorban a kommunisták dolga! A másik s nem kevésbé lé­nyeges feladat a szak- szervezeti demokrácia erősíté­se, fejlesztése, s ez — már csak erkölcsi súlyuk, tekinté­lyük miatt is — elsősorban a szakszervezetben dolgozó kom­munistáktól igényli, hogy min­den ezt szolgáló kezdeménye­zést felkaroljanak, sőt ha kell — márpedig kell — ők legye­nek maguk a kezdeményezők. A szakszervezeti demokrácia azonban nem csupán annyi, hogy fórumot teremtsenek az embereknek, ahol elmondhat­ják a véleményüket az üzem dolgairól. A demokrácia szer­ves tartozéka az is, hogy az elhangzottak alapján történ­jék valami: intézkedjen a gazdasági vezetés, fölfigyelje­nek az irányító szervek s így tovább. Itt is igen sok még a tennivaló, mert a szakszer­vezetben dolgozó kommunis­ták egy része beéri az ígére­tekkel, s nem kíséri figyelem­mel, beváltották-e azokat. Márpedig csakis akkor van ér­telme a kimondott szavaknak, ha következményük a gyakor­latban válik mérhetővé jobb munkakörülményekben, egyenletesebb anyag- és szer­számellátásban, a vezetői stí­lus változásában. Érdekes s magvas útmuta­tást is magába foglaló tapasz­talatokat fogalmazott meg f Mechanikai Müvek pártbiz.' ságának titkára. Azt mondte a szakszervezeti bizottság n: még nem ismerte fel sajat 1< hetőségeit, s nagyobb „teljesí; ményhez” van biztos alapja mint amennyit nyújt. Az üze­mek többségében hasonló a helyzet. A múlt esztendőbe lezajlott választások, a kom­munista aktivisták nagyobl száma, a gazdasági reform in­tézkedéseinek érvényesülést külön-külön s együttesen mé; inkább megteremtette a jobL hatékonyabb munka feltételeit, körülményeit, kereteit. Bát­rabban kell élni ezekkel, va­lóban hasznosítani az önálló­ságot, s ezt elsősorban a kom­munistáknak kell fölismer­niük. Ahol pedig a fölismeré­sig — mint a Mechanikai Mű­vekben — már eljutottak, otl az ehhez igazodó tettek idejl jött el. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom