Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

Tito Moszkvába utazik Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Tito jugo­szláv elnök iráni látogatása befejeztével Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának meghívására rövid időre a szovjet fővárosba ér­kezik. Aláírták a csehszlovák- bolgár szerződést Pénteken a prágai várban Ludvik Svoboda köztársasági elnök jelenlétében Alexander Dubcek, a CSKP KB első tit­kára, Oldrich Cernik minisz­terelnök, valamint Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, aláírták a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Bolgár Népköz- társaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. ENSZ Az ENSZ közgyűlése pén­teken a napirend szerint meg­kezdte a délnyugat-afrikai kérdés vitáját. A közgyűlés politikai bizottsága ugyancsak pénteken megkezdte az atom- sorompó-szerződés tervezeté­nek tárgyalását. A megyei tanács tárgyalta Vicinálistól a robotvasútig Megszűnnek egyes állomások — Háztól házig Az ülésen felszólalt a megyei pártbizottság első titkára és a közlekedésügyi miniszter Az elkövetkező évek egyik legkorszerűbb és legnagyobb szabású programjának Pest megyét érintő részletei kerül­tek a megyei tanács tegnapi ülése elé. Modernizálni a vasútvonalakat, állomásokat és egy időben megszüntetni néhány megállót, illetve állo­mást 1980-ig. A végrehajtó bizottság Czap Miklós elnök- helyettes előterjesztésében a program jóváhagyását kérte. Előre bocsátva, hogy az érintett körzetek lako­sai sem a személyszállí­tásban, sem a teherfuva­rozásnál nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az írásbeli és szóbeli előter­jesztés után a modernizálás helyessége mellett az állomás Ellenőrzés és információ Mi jelent ma na-yobb ve­szélyt: az-e, hogy a gazda­sági vezetők, élve a nagyobb hatáskörrel, önállósággal mintegy „kicsúsznak” a párt­ós társadalmi szervek ellen­őrzése alól, avagy az, hogy tartva az esetleges összeüt­közésektől, továbbra sem mer­nek önállóan dönteni, fele­lősséget vállalni. Nyilván ez utóbbi veszély a nagyobb. Azért is, mert a gazdasági vezetők a múltban hozzá­szoktak a gyámkodáshoz, és azért is, mert a nagyobb ön­állóság és döntési jog ma­gától értetődően kockázatot jelent. Már maga ez a tény is mutatja: a pártszerveze­teknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége ak­kor helyes az új gazdasági irányítási rendszerben, ha nem gyámkodás jellegű, ba önálló, a felelősséggel szá­moló és azzal szembenéző cselekvésre, a maximális eredményeket ígérő felada­tok vállalására ösztönöz. Magától értetődően követke­zik ebből, hogy a pártszer­vezeteknek a gazdasági mun­kát ellenőrző tevékenysége nem jelenthet beavatkozást a termelőmunka mindennapos részletproblémáiba. Ez ugyan­is eleve korlátozná az önál­lóságot és a gyors, felelős dön­téseket, amelyek olyannyira fontos jellemzői a gazdaság- irányítás új rendszerének. Nem a gyakoriság, a „meny- nyiség” fémjelzi tehát a hoz­záértő, alapos ellenőrző- munkát, hanem sokkal in­kább az: mire és milyen mélységre terjed az ellenőr­zés? A lényeges, a termelés sorsát döntően befolyásoló kérdésekre-e, avagy a ke­vésbé fontos, az üzem éle­tét, a termelés sorsát csak másod-harmadlagosan meg­határozó problémákra. Ah­hoz azonban, hogy lényeges dolgokba beleszóljon a párt- szervezet, hogy ellenőrizni tudja: mennyiben állnak össz­hangban a gazdasági vezetés tervei, céljai a párt politi­kájával, a népgazdasági ér­dekkel, az üzemi kollektíva érdekével, s milyen határig merítik ki a tervek a ren­delkezésre álló lehetősége­ket — mindehhez arra van szükség, hogy a pártszerve­zetek hozzáértő, kíméletlenül őszinte, alapos elemzésre tá­maszkodjanak, mert csakis egy ilyen elemzés lehet a ha­tékony ellenőrzés alapja. Az ellenőrzés egyik lénye­ges formája a beszámoltatás. Előzetes elemzés, tájékozott­ság híján azonban a beszá­moltatás legfeljebb rögtön­zött információt nyújt a párt- szervezeteknek. S ez még nem ellenőrzés. A beszámolta­tás akkor válik ellenőrzéssé, ha nemcsak regisztrálja a té­nyeket, hanem elemezve az eredmények összetevőit, a hi­bák okait, feladatokat ad, lehetőségeket mutat meg. Az ellenőrző munka a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben nem problémamentes, egy ideig még konfliktusokat is okozhat. A gazdasági vezetők közül egyesek a nagyobb ön­állóság, cselekvési szabadság birtokában az ellenőrzést úgy tekintik, mint az önállóság, a felelős döntési jogkör meg­nyirbálását. S hogy helyen­ként jelentkeznek ennek a tüneted, példaként idézzük egyik vállalat műhelyének esetét. Arról panaszkodtak itt a dolgozók, hogy a munkaver­senyben szépen elindított új brigádokat az üzemvezető úgymond „szétszórta”. Tudo­mására jutott a panasz a párt- bizottság titkárának s beszélt az üzemvezetővel. Az pedig elmondta: kénytelen volt igy cselekedni, mert új feladatot kaptak, szigorú határidővel, s ahhoz, hogy azt eredményesen végrehajtsák, neki össze kel­lett gyűjtenie a legjobb mun­kásokat, kiemelve őket. a nem kis fáradtsággal megszervezett brigádokból. „Ha nem hagy­ják jóvá a döntésemet, adja írásban nekem a pártbizottság, hogy magára vállalja a fele­lősséget, a gyártmány sor­sáért.” Igaza volt a gazdasági vezetőnek? Feltétlenül. Csak­hogy — és itt történt mulasz­tás a gazdasági vezető részé­ről — a végrehajtás közben már egyáltalán nem kívánatos vitát simán elkerülhette volna, ha döntéséről, annak okairól kellő időben tájékoztatja a pártszervezetet. Valószínű, hogy ezzel nemcsak az egyet­értést kaphatta volna meg, ha­nem azt az erkölcsi támogatást is, amely lényegesen megköny- nyítheti egy ilyen kényes in­tézkedés végrehajtását. Az ellenőrzés nem egysze­rűen számonkérés, hanem közvetlen és közvetett segítés is. Nyilvánvaló ez, ha arra gondolunk, mi mindennel kell párosulnia egy-egy beszámol­tatásnak. Egy sör gazdasági feladat kerülhet tervbe ilyen­kor, amelyek végrehajtásában, az emberi vonatkozásokat ille­tően, a pártszervezet is részt vállal. Az ellenőrző és a min­dennapos politikai munka te­hát egymástól elválaszthatat­lan feladatok. A pártszervezet­nek akkor van igazában poli­tikai és erkölcsi alapja a be­számoltatásra, a számonké­résre, ha a gazdasági vezetők mindennapos erőfeszítéseihez hozzáadta a magáét, ha a pártmunka eszközeivel való­ban segített az eredményes végrehajtásban. Faragó Jenő nélkül maradó települések képviselői különböző ellen­vetéseket tettek. Ezt követően kért szót az ülésen megjelent közlekedési miniszter, dr. Csanádi György. — Több száz kiváló szak­emberünk dolgozott a progra­mon és abban a meggyőződés­ben éltem mostanáig, hogy mindenki világosan látja, itt nemcsak egyszerűen néhány állomás megszüntetéséről van szó. Ügy látszik, a KPM és részben az előterjesztés hibá­jából ez itt sem derült ki elég világosan. Nem arról van szó, hogy segíteni kell a vasúton, hogy annak anyagi boldogu­lását, gazdaságosságát előse­gítsük. A miniszter előrehajolva, széles mozdulatokkal, szenve­délyesen magyarázta, amit er­ről mindenkinek tudni kell. Magyarország 9 ezer kilomé­teres vasúthálózatából kétez­ret akarnak megszüntetni, amelyen mindössze a forgalom másfél százalékát bonyolítják. összesen 500 olyan állo­más bezárásáról van szó, amely az ország vérkerin­gésében mindössze másfél, két százalékot képvisel. A rendelkezésre álló anyagiak birtokában, az egész ország javára kellett dönteni. A leg­fontosabb, hogy európai szín­vonalú, korszerűsített, auto­matizált vonalakat létesítse­nek. A vicinálisjáratok he­(Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 27., SZOMBAT CENTENÁRIUMI DlSZÜNNEPSÉG A LÁNG GÉPGYÁRBAN Kádár János beszéde A Láng Gépgyár dolgozói péntek délután a Fémmunkás művelődési házban díszün­nepséget tartottak az üzem alapításának 100. évfordulója alkalmából. Kedves vendég­ként, régi személyes ismerős­ként köszöntötték körükben Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, akit a legutóbbi vá­lasztások idején a Láng-gyá­riak jelöltek országgyűlési képviselőnek. A Himnusz elhangzása után Ónodi Ferenc, a gyár párt- bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Erdősi Nándor műszaki igaz­gató mondott beszédet. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára emelkedett szólásra. A Központi Bizottság ne­vében üdvözölte az ünnep­ség részvevőit s a gyár egész kollektíváját. A 100 év eredményeiről és háremről megemlékezve szólt a Láng-gyári munkások helyt­állásáról, sikereiről. Beszélt a gyár alapítójáról, Láng László­ról is, aki maradandót alko­tott. A gyár története, alapítása óta, elválaszthatatlan a két­kezi és az értelmiségi dolgo­zók munkájától — mondta. — A Láng-gyáriak már a tőkés időkben is helytálltak a tár­sadalmi haladásért vívott harcban, tevékenységük össze­forrott az egész magyar mun­kásosztályéval, amely méltó­nak bizonyult, hogy a társa­dalom vezető ereje legyen. Az elmúlt huszonhárom év eredményei, küzdelmei bebizonyították, hogy a munkásosztály érett a ve­zetésre. Ezután utalt a gazdasági re­formmal kapcsolatos felada­tokra, s végezetül gratulált a jubiláló gyár valamennyi dol­gozójának, s külön azoknak, akik kiemelkedő munkájukért kitüntetést, jutalmat kaptak. Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Hor­gos Gyula és Nemeslaki Tiva­dar a múlt évi munka jutal­maként átnyújtotta az élüzem- kitüntetést dr. Erdősi Nándor­nak, a Láng Gépgyár mű- szaki igazgatójának. Az ünnepség hivatalos része az Intemacionálévál ért véget. Miért mondott le Goldberg? „Úgy ítélem meg, hogy ma­gánemberként többet tehetek a vietnami háború befejezé­séért, mint amit megtehettem abban a 33 hónapban, amely­ben az Amerikai Egyesült Ál­lamok ENSZ-képviseletének élén állottam.” Arthur Goldberg, az Egye­sült Államok ENSZ-födelegá- tusa mondotta péntek reggel ezeket a szavakat abból az alkalomból, hogy lemondott a Jo hnson-adminisztráció ba n viselt magas tisztségéről. Be­igazolódtak tehát a korábbi találgatások: Goldberg való­ban hónapokkal ezelőtt szem­bekerült a Johnsoil-politiká- val és elsősorban a Vietnam kérdésében tanúsított ameri­kai álláspont vezetett lemon­dásához. NIGERIA—BIAFRA Okoi Arikpo nigériai kül­ügyminiszter Londonban be­jelentette, hogy május else­jén megkezdődhetnek a béke­tárgyalások a Nigériai Ál­lamszövetség és a Biafra néven elszakadt keleti tar.- tomány között. Nigéria nem támaszt előzetes feltételeket. A Times pénteken vezércikk­ben szólítja fel Ojukwu ez­redest, Biafra vezetőjét, hogy feltétel nélkül fogadja el a tárgyalási ajánlatot. Fürdik a spárga A dabasi Szikra Tsz 15 holdas spárga­földjén is megkez­dődött már a spárgaszedés. Naponta 3 és fél, 4 mázsa ke­rül ki a földből, egy része exportra megy, a többi hazai fogyasztásra. Mielőtt útnak indul azonban, jókedvű asz- szonyok megfürdetik, aztán osztályozzák (Foto: Márkus) ASSZONYOK ____ A z Országos Nőtanács vb-ülése Pest megyében a közéletben a munkában Jelentős esemény zajlott le pénteken délután a Pest me­gyei Nőtanácsnál, Szerveze­tük országos vezetőségének végrehajtó bizottsága nálunk tartotta vb-iilését. Az Orszá­gos Nőtanács tagjaként is részt vett a megbeszélésen Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága első titkára. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke bemutatta Ortutay Zsu­zsa titkárt, Móricz Virág al- elnököt és a vb tagjait. Az elnöknő bevezetőjében elmondta, hogy összejövetelük célja: megismerni, milyen volt a megyei nőtanács együtt­működése és munkameg­osztása a különböző szer­vezetekkel a gazdasági mechanizmus megismertetésében. Bejelen­tette, hogy az országos vb tagjaiból öt, egyenként há­romtagú brigád alakult, akik előzőleg Úri községben a Bé­ke Tsz-ben, Kiskunlacházán a Petőfi Termelőszövetkezet­ben, Nagykovácsiban a Vörös Hajnal Tsz-ben, a zsámboki Petőfi Tsz-ben és a Csepel Autógyárban vizsgálták felül: a dolgozók mennyire ismerik az új rendelkezéseket. Ugyan­akkor igyekeztek általános ké­pet kapni a nők munka- körülményeiről, bérezésükről és hogy hogyan veszik ki részüket munkahe­lyük gazdasági-politikai éle­téből. Az országos tapasztalat sze­rint a gazdasági mechanizmus óriási érdeklődést váltott ki az asszonyok között is. Bár ez eleinte sok helyütt leszűkült csupán árkérdésre, mert a változás valamilyen formában minden családot érintett. A propagandamunkán kívül igen jó hatású volt az elmúlt hetekben az egyes állami szervek és a termelőszövetke­zetek összefogása az új kez­deményezésekre. Több üzem­ben bevezették a szabad szombatot, ami nagy örömet keltett. A nagykátad járásban kisüzemeket hoztak létre, amelyekben a nőknek mun­kát biztosítottak, a szentend­rei és a budai járásban párt- vb, illetőleg fmsz és nőtanács megbeszélést tartottak a nők második műszakjá­nak megkönnyítésére. Vannak még aggodalmak is, Előfordul, hogy félnek az új kezdeményezésektől. Másutt félnek, hogy a nyereségre va­ló törekvés nem megy-e a szociális intézmények létreho­zásának rovására, hiszen a megyében jelenleg sem elég a bölcsőde és az óvoda. A me­zőgazdaságban még nem tisz­tázott, ki foglalkozzék a nők (Folytatás a 2. oldalon) MA Gálaest Len ingrád ban Csütörtökön a késő esti órákban Leningrádba érkezett a Fővárosi Operettszínház mű­vészeinek újabb csoportja: Honthy Hanna, Latabár Kál­mán, Sárdy János és Kovács Ibi. Az újonnan érkezett mű­vészek részt vesznek azon a nagyszabású gálaesten, ame­lyet ma este ad a színház az Október hangversenyterem­ben. Az ember tragédiája - bolgár nyelven Ivan Kirkov grafikusmű­vész illusztrációival, különle­ges finom papíron, ciceró be­tűtípussal, kézi szedéssel meg­jelent bolgár nyelven Madách: Az ember tragédiája című műve. Georgi Krumov bolgár író és költő, a mű fordítója három évet szentelt Az ember tragédiájának. Négy változat­ban fordította le a művet, amíg az utolsót méltónak ta­lálta a megjelentetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom