Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

1968. ÁPRILIS 24., SZERDA Ctrlap 3 A megye csücskében Egy régebbi felmérés sze­rint Csővár a megye egyike legelmaradottabb községe. Itt volt a legkevesebb járda, csak 1960-ban vezették be a vil­lanyt, rossz az ivóvízellátás és az utak. Csővár a megye északkeleti csücskében fek­szik, ha nem is az isten, de a megyei tanács háta mögött. Legalábbis erről tanúskodott az említett felmérés. Ahogy Pencet elhagyjuk, ,az eddig jóminőségű betonút 'elfogy a kerekek alól. És miután a községet csak autón és buszon lehet megközelíteni, ez nyilván sok embernek és járművezetőnek szerez nem éppen kellemes perceket. Az egykori út felfagyott, nyoma sincs annak, hogy valaki is ja­vítaná. A legmélyebb gödirök- •ből magas kőhalmokra buk­dácsol a kocsi és ilyenkor sok 'szó esik az útkarbantartók­ról. Az ember jószerével még a táj szépségét sem tudja él­vezni, pedig a lágy dombokon .virágzó fák, a lankás friss- ,zöld rétek szemgyönyörköd- Itető látvánnyal szolgálnak —, (de ehhez meg kell állni. Csővár a szelíd dombok fes­tői völgyében húzódik meg. ,Csak egy magasabb komor szírt áll őrséget a község fe­lett, rajta a közel hétszázéves •vár romjaival. A település -rendhagyó képet nyújt. A há- .zak kisebb bokrokban —, ahogy a talaj adottságai en­gedték — egymáshoz közel bújva állnák. A község leg­magasabb pontján az evangé­likus templom, vele majd egy- magasságban, egy szemközti dombon, a háromszázéves is­kola. (Persze, nem az eredeti épület, mert az leégett. Talán szerencse is, mert így 1954-ben egy viszonylag korszerű új is­kola épült.) A tanácselnököt, Németh Józsefet, á tsz-irodában talá­lom. Éppen tanácstagi fogadóórája van. Ez kapóra jönne az újságíró­nak. Mindjárt bele a sűrűjébe: a sok panaszos között hama­rabb jutok el a község gond­jaihoz. Az elnök azonban egyedül ül az udvaron. A fo­gadóórát nem nagyon veszik igénybe. Minek is? Formali­tás ez, hiszen 750 lélek lakik a faluban, ha valakinek vala­mi baja van, az elnököt bár­mikor elővehet!. Mondom, hogy úgy hallottam: Csővár a legelmaradottabb 'községek egyike. Sértve kapja fel a fe­Ez volt az első jel, ami a jelzett elmaradottságot igazol­ta. Az ötszáz felnőtt korú la­kosból mintegy kétszázan jár­nak dolgozni, többségében Vác- ra. A többiek a Virágzó Tsz- ben találnak megélhetést. A tsz az elmúlt években ígéretes fejlődésnek indult, sajnos, a tavalyi évben rosszul ütött be a málna, ami itt jelentős ter­mény. Nem kevésbé rosszul fi­zetett a cukorrépa és a kuko­rica is. Sok kár érte az állat- állományt, így másfél milliós mérleghiánnyal zárták az évet. A tagok a tervezett 30 Ft he­lyett csak 20-at kaptak mun­kaegységenként. Emiatt még mindig nagy az elégedetlenség, és bár az idén már áttértek a havi bérezésre, nem csillapod­tak le a kedélyek. ' — A munka azért rendesen halad, a tagok belátták, nem a vezetőség tehet arról, hogy a tervekből nem lett valóság. Talán sikerül őket az idei év terhére kártalanítani. Pencen hallottam:- Csővár felett elfújnak a szelek... A dombok ölén meghúzódó cseppnyi falu felett valóban el­süvít a szél, de a szólás azt is kifejezi, hogy a község nem sokat változott. És ebben van talán valami igazság. Csendesen, magának él a falu. A Csővárt körülölelő dombok nemcsak fizikai, ha­nem valamelyest szellemi el­zártságot is jelentenek. Ennek egyik külső, első pillantásra is látható jele, hogy a lányok többsége még hétköznap is népviseletben jár. Délben megélénkül az utca. Az iskola irányából hosszú-sokszoknyás lányok sietnek haza. És ezt viselik az eladósorban levők is. A községből a legritkább esetben költözik el valaki, és nem is nagyon telepednek itt meg. Az 1960-as népszámlálás óta 65 fővel csökkent a lakók száma, ezek nagy része a kicsi temetőbe költözött. Évente ed­dig átlagban 4—5 új csővári polgár született. Csak a tava­lyi év hozott változást, amikor is 18 újszülöttet jegyeztek be az anyakönyvbe. A csőváriak izgatottan figyelik a szaporu­latot. A nőtanács már végzett egy felmérést, és örömmel je­lentették a tanácselnöknek: a jelek szerint az idén több mint 10 új csővári polgárra számít­hatnak. j Persze, azért a világ hírei j akadálytalanul jutnak el a kis j faluba. Minden házban van i rádió, és 38 család már televí- | ziótulajdonos. Száznál több | napilap jár a községbe. Csak- | hogy még él az a hit: Csővár messze esik a világtól. Nem érték nagy viharok, ami távo­labb történik, ahhoz nekik nem sok közük van. Sokkal in­kább több ahhoz, ami ebben a szép kis völgyben történik. A falu léte a termelőszövetkezethez kap­csolódott. A tsz eredményeit jelzik a gomba módra szaporo­dó új porták, a tsz-től függ a falu lakosainak jóléte. Érthe­tő, hogy a tsz munkája, sike­rei és kudarcai az egész falu legfontosabb közügyét jelen­tik. És a tsz igazi gazdája a falunak. Segít a falu civilizál­tabbá tételében. Anyagi segít­séget nyújt a tanácsnak, szer­vezi a társadalmi munkát, tá­mogatja a művelődési házat. Legutóbb például egy magne­tofont vásároltak a KlSZ-klub- nak. — Mi kellene most legin­kább a falunak? — kérdeztem az elnököt. — Tűzoltószertár és pedagó­guslakás. De meglesz... — válaszolta. Mert — és ez a leg­rokonszenvesebb Csőváron — főként a maguk erejére tá­maszkodnak. Most van egy dé­delgetett álmuk: a község ha­tárában, a vár alatt egy ku­tatócsoport próbafúrásokat vé­gez. Abban reménykednek, hogy vizet találnak. — Akkor a vár tövébe épí­tenénk egy strandot. A szép környezet, a fürdő, a vár so­kat lendítene a község turista- forgalmán, és ez a további fej­lődést is segítené — mondja az elnök, és büszkén mutatja, hogy sikerült keresztülvinni: a Képzőművészeti Kiadó két ké­peslapot is készített a község­ről, és így ma már a szép cső­vári tájjal küldhetik üdvözle­tüket a helyiek és az ide láto­gatók. íme, így néz ki a megye „leg­elmaradottabb” községeinek egyike. Csővár tiszta, elégedett, civilizált kis falu. Ha megol­dódik a vízprobléma, ha az il­letékesek megjavíttatják a be­kötőutat, Csővár a környék legszebb és legtisztább telepü­lése lesz. Bíznak ebben a cső­váriak, és — tesznek is érte! Ősz Ferenc IRÁNY SZÓFIA! A színpadon katonaruhás fiatalok, egymás szavára felel- getve beszélnek a 'közönség­hez. Beszélnek, ez a helyes szó, elmondják, közvetlen át­éléssel, a bolgár nép örmeit, fájdalmait, a bolgár nép ér­zéseiről, történelméről szóló verseket. Gimnazisták, fiata­los lendülettel szavalják a fel­szabadító harcok emlékéről, a hősökről a ma derűs, alkotó munkájáról szóló verseket. Az előadást népi zene kíséri. Szünet után kavargó népi tánc következik. Ezen a budaörsi szombat estén a művelődési házban a fiatalok Bulgáriáról meséitek, a világ ifjúságának idei talál­kozóhelyéről. Még hazafelé is fel-fel hangzik egy-egy dal­lam, felismerhető a jókedvű füttyökben. A honvédségi alakulat szín­játszó csoportja és a gimná­zium irodalmi színpada vál­lalkozott a Irány Szófia című műsor bemutatására. Fémnyomó A tápiósülyi fogyasztási szövetkezet vezetősége április első hetében fémnyomóüze­met nyitott. Ügyszólván be­ruházás nélkül hozták létre a kis üzemet egy már meglevő műhelyben, ahol a felszerelé­sek rendelkezésre álltak. Bér­munkát vállaltak. Csillárok­hoz mennyezeti rózsát és réz hordócsapokat munkálnak eb­ben az évben. Az egymilliós megrendelés biztosítja az üzem rentábilitását. A szövet­kezet várható jövedelme megközelíti a negyedmilliót. A későbbiek folyamán saját árusításra kisebb használati tárgyakat is előállítanak. Színes tv Kísérleti adás Az Orion- és a Videotom- gyár, a Magyar Rádió- és Te­levízió, valamint a Magyar Posta közös vállalkozásában kísérleti színes tv-adást ter­veznek az idei nemzetközi vá­sáron. Hazánkban a színes tv- adások jelenleg kísérleti stá­diumban vannak, s ezért a vá­sáron majd látható színes tv még csak egy nagy vállalkozás első szakasza. A rendszeres szí­nes tv-adás bevezetése előre­láthatólag csak az 1970-es években várható. jét, gyorsan megmagyarázom, hogy ez természetesen nem az emberekre, hanem a járdára, vízre és a kommunális intéz­ményekre vonatkozik. — Ez volt! Ma azonban je­lentősen változott a helyzet. Több kilométer járdát építet­tünk. A legnagyobb sárban is el lehet jutni bárhová. Villany is ég minden házban. Kitűnő a közlekedésünk. Naponta nyolc buszunk jár Vácra és vissza. Egyedül a víz megoldatlan, de ehhez hatalmas támogatás kellene. Minden házban van kút, de a vizek meszesek, szinte ihatatlanok. Ez a leg­nagyobb gondunk ... A beszélgetésből kiderül, hogy a kereskedelmi ellátott­ság is jó. 1966-ban avatták a község szép művelődési házát, megfelelő az orvosi rendelő, melyben a penci körzeti orvos hetenként kétszer rendel. Ezenkívül Vácról járnak ki orvosok különböző szakren­delésekre ... A már említett iskolában négy tanterem van. Ügy vél­tem, hogy mint másutt: dél­előtt az alsó tagozat, délután pedig a felső tanul. Azorban a kis létszámú osztályok miatt, két osztályt helyeztek el egy tanteremben. Hogy ez így nem jó megoldás, azzal Kálmán Béla iskolaigazgató is egyet­ért. Egy-egy osztályra így a fele idő és energia jut. De a váltott műszaki' tanításhoz több tanerő, vagy nagyobb túlórakeret kellene. Így aztán a csővári gyerekek nemcsak a városiaknál, hanem a szom­szédos községek diákjainál is nagyobb hátránnyal indulnak továbbtanulásuk esetén. A hamis bizonyítvány Szerkesztőségünkbe nem mindennap érkezik olyan le­vél, amelynek általános isko­lás szerzője bepanaszolja sa­ját iskoláját. Mielőtt felvételi vizsgát tett volna a fővárosi postaforgalmi szakközépiskolában, „ismeret­len tettes” bizonyítványában át javította egyik osztályzatát — panaszolja a nyolcadikos G. M. — Az ügyben a helyi általános iskola nem tartott vizsgálatot, de a szakközépis­kolát értesítették a hamisítás­ról. Ezek után felvételi kérel­mét elutasították,' tehát egy puszta gyanú alapján megaka­dályozták továbbtanulását. Megvallom, ha nem ismer­ném a jó hírű Örkényi iskolát és tanárait, kissé ellenük han­golva utaztam volna a község­be. Így csak kíváncsi voltam. © Az egyszerű falusi házba szép, nagy darab szőke lányka enged be: G. M. Nagyon meg­örül, amikor elmondom, hogy levele alapján jöttem. Viszonylag idősebb házaspár fogad a konyhában. Az asz- szonyt kérném meg, hogy rész­letesebben tájékoztasson, de nem tudunk beszélgetni, mert sírógörcs fogja el. Helyette a kislánya: — A felvételi vizsga napja előtt kaptam meg a bizonyít­ványomat, mert azt is magam­mal kellett vinnem. Aznap el­mentünk tüdőszűrésre, és köz­ben az értesítőm a pádon ma­radt. Biztosan akkor írta át valaki a számtan jegyemet ket­tesről négyesre. Talán rossz- indulatból tette. Én nem tud­tam róla. Másnap, amikor in­dultunk a bátyámmal a felvé­teli vizsgára, a bátyám azt mondta, hogy át van javítva a bizonyítványom. Először azt hittem, hogy viccel. — Nem szóltatok erről sen­kinek? A szakközépiskolában sem? Az általános iskolában sem? Te sem? A szüleid, test­véreid sem? — Nem. Ö is könnyezni kezd, aztán ceruzát ragad, és a leckéjébe merül. Édesanyja süteménnyel kínál. — Én kifaggattam a kislányt, de tagadja, hogy ő lett volna. Borzasztó csapás ez rajtunk! A baj előbb kezdődött, amikor a gyerek tavaly év végén hár­mas bizonyítványt hozott ha­za, számtanból meg kettest. Én akkor, őszintén megmondom, leköptem! Mindig azt akar­tuk, hogy legyen belőle vala­mi: ő a postát választotta, mert a sógornője is ott dolgo­zik, lapkihordó. Ezért aztán számtanból különórákat ka­pott* mivel abban az iskolá­ban a legfontosabb tantárgya számtan. A postahivatal veze­tője is átnézte vele a felvételi vizsga anyagát. És most elvág­ták az útját egy életre! Rosz- szul lettem, és ágynak estém, amikor megtudtam, hogy kiér­tesítették a szakközépiskolát. © Az asszony a felszabadulás előtt takarítani járt, azóta pe­dig a háztartásukban dolgo­zik. Most már nyugdíjas férje, ácsmester volt. A fiuk, G. M. bátyja, esztergályos. — Pedig hogy szerettük volna őt is taníttatni: vasúti tisztet akartunk belőle. De közepes bizonyítványokat ho­zott haza, és meg is betege­dett. Az uram akkor úgy dön­tött, hogy legyen egy biztos szakma a kezében. így lett a fiam esztergályos. Én azóta is mondom neki, hogy végezzen el egy technikumot, de hiá­ba. És most a kislánnyal sem sikerül. Azért nem adják fel tervei­ket. G. M. vagy gépíróiskolá­ba vagy gimnáziumba jelent­kezik. — Drága dolog az a gimná­zium — vélekedik az édesapa, aki 1300 forint nyugdíjat kap, és aki a szíve szerint inkább egy varrodába vagy kereske­delmi szakmára küldené a lányát. — Már hogy lenne drága! — inti le a felesége. Mindenképpen előre akarják vinni a lányuk ügyét. És ez a szándék, törekvésük önmagá­ban tekintve, egészséges és hasznos dolog — G.-ék ren­des emberek. Csak az nem A FŐVÁROSNAK. Húszeziar csomó retek nevelkedik a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezetben. Tizenhá­romezer csomó retket leszállítottak a járás és Budapest üzleteibe. A kertészet 2500 négyzetméter melegágyi terü­leten és 1600 négyzetméternyi üvegházban neveli a pri­mőr árukat: retket, salátát — amiből 30 000 fej kerül a fővárosba —, paprikát és paradicsomot. A korai paradi­csom május táján kerül a háziasszonyok kosaraiba Liliomtulipán a soroksári „hollandi" kertben Valóságos hollandi kertet va­rázsoltak Soroksárra a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola szakemberei. A tangazdaság­ban tegnap mutatták be a pompás virágkollekciót, amely minden tekintetben felveszi a versenyt a világhírű holland tulipánültetvényekkel. A be­mutató ötholdas területén csaknem 800 ezer hagymát ül­tettek ki, s a növények kéthar­madát virágzás közben csodál­hatták meg a vendégek. Olyan tulipánkülönlegességek is sze­repeltek, mint például a főis­kola dísznövénytanszékének egyik büszkesége: a lilioméhoz hasonló virágú tulipán. A szí­ne is pompás, van belőle pi­ros, sárga és lila változat. Egyébként több mint kétszáz fajta virágját mutatták be. Önkéntesek tanácsa NÉPRAJZ ÉS HONISMERET Még a gyerekek is tudják, milyen régi hagyományai van­nak a magyar népművészet­nek, s talán azt is, mennyi még a tennivaló. Ez a gondolat jellemezte a legutóbbi tanácskozást a Nép­rajzi Múzeumban. Eljöttek ide, véleményüket, tapasztalatai­kat elmondani a megyéből a népművészetet szerető embe­rek. Fél életüket erre a célra tették, s most összegyűltek, hogy a jövő feladatairól ta­nácskozzanak. A délelőtti refe­hasznos, hogv a felemelkedés útját egyedül az úgynevezett értelmiségi pályán látják. Csak az nem, hogy az Iskolá­ban közepes képességekről árulkodó G. M. ezután már félembernek fogja érezni ma­gát egy íróasztal, egy fehér köpeny, egy érettségi bizo­nyítvány nélkül.,. © Az osztályfőnöknője: — A kislányt mi ajánlottuk a szakközépiskolába, bár tud­tuk, hogy ott sokszoros a túl­jelentkezés ... Amikor vissza­jött a felvételi vizsgáról, nem szólt semmit. Véletlenül nyi­tottam ki a bizonyítványát, s vettem észre a hamisítást. Először azt mondta, hogy nem tudott róla. Később pedig azt, hogy nem ő csinálta. Másnap kimentem a szüleihez. Har­madnap beszéltem az osztály­társaival. Végül is úgy döntöt­tünk, hogy értesítjük az ügy­ről az iskolát, ahol felvételi­zett. Megnézhetem a másolatot, amelyben az áll: a nem tanár­tól származó javítás körülmé­nyei tisztázatlanok. A levél keltezése: III. hó 26. Vissza­emlékezem, III. hó 26-án írták G.-éknek a szakközépiskolából is az elutasító választ: „Hely­hiány miatt...” A két levél tehát elkerülte egymást. G. M. meghiúsult felvételéhez az1 eredeti elégséges osztályzatnak és a többszörös túljelentkezés­nek van köze, és nem a ja­vításnak ... De ezt G.-ék úgysem fogják — akarják el­hinni .. i P. A. rátumok is ehhez kapcsolód­tak: kitűzni a legfontosabb feladatokat. Erről a tárgyról dr. Morvái Péter, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője és dr. Ikvai Nándor, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója tartott előadást. A néprajzzal foglalkozó tudósok, tanárok, önkéntes gyűjtők feladata azonban nemcsak ez. Rendkívül fontos, hogy eredményeiket, törekvéseiket sokan ismerjék, mert ez nagy segítséget jelenthet munkájukhoz. Erről Rétéi La­jos, a TIT Pest megyei nép­rajzi szakosztályának elnöke beszélt a tanácskozás végén. S hogy az itt elmondottak való­sággá válnak, megláthatjuk majd a honismereti kiállítá­son, melyre már most készül­nek. Felveszünk V KŐMŰVESEKET és kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT kiemelt, teljesítménybéres munkára. Szállást, különélési pótlékot, meleg ételt. a rendelkezések szerinti utazási költségtérítést, egy, illetve három hónap eltelte után munkaruhát adunk. ÖTNAPOS MUNKAHÉT! ' Felvétel esetén az utazás! költséget megtérítjük. JELENTKEZÉS: ViJIanyszerelőiparí Vállalat Bp. VII., Síp u. 23. (Walter Lászlóné, munkaerőgazdálkodás) A felvételhez munkakönyv személyazonossági igazolvány és katonai igazolvány szükséges j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom