Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-19 / 91. szám
í ___________________________________ 1968. ÁPRILIS 19., PENTEK A „gyorsírt" hizlalás haszna EGYRE TÖBB SERTÉS százalékunk azért sokkal magasai), tehát a „gy. sitott” hizlalás lehetővé teszi azt is, — Tekintettel az igényekre, I ^°Sy a fogyasztóhoz hama- , ...... . rabb kerüljön a sertéshús. A az átvételi súly egy ma- I rnúlt héten mintegy 400 hízót zsára csökkent. i adtunk a vágóhídnak. A hizlalási, illetve leadási j (csat—) Kiállítás Budapesten és Székesfehérvárott Amerigo Tot nyilatkozata a Pest megyei Hírlapnak Magasabb árak - Kisebb átvételi súly Vendéglátás — ma és holnap Százmilliós beruházás Pest vetélytársai Bürokrácia A SZOT Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatósága március 30-án kiadott egy körlevelet Laták József főosztályvezető aláírásával. Ebben arról érte- \ sitik az érdekeit vállalatokat, hogy (szó szerint idézzük): „Le kell vonni a nyugdíjjárulékot az 1967. évi eredmény, az igazgatói alap, a különleges alap, stb. számláiról áthozott és 1988. évben a részesedési alap terhére kifizetett prémium és jutalom összegéből is.” Több váci vállalat április 4-én, vagy az azt megelőző napokban jutalmakat fizetett ki a dolgozóknak, az említett igazgatói alap számláról áthozott részesedési alap terhére. Ekkor még csak egy február 20-i körlevél volt a vállalatvezetőségek kezében, amely szerint (ezt is szó szerint idézzük): „Az 1967. évi igazgatói alap terhére folyó évben kifizetett jutalom nem képez járulékalapot; nyugdíjjárulékot csak az 1968. évi részesedés terhére kifizetett juttatásból kell levonni.” 3 A bürokrácia útja lassú. A március 30-án kelt körlevél csak április 12-én érkezett a váci vállalatokhoz. Túl voltak az egy hete ünnepélyesen megtörtént jutalomosztásokon és most az a népszerűtlen feladat vár rájuk, hogy egy későbbi bérből, utólag levonogas- sák a nyugdíjjárulékokat, mert két hét kellett ahhoz, bogy egy sokszorosított levél Budapesttől Vácra érjen. Az év legjelentősebb tömegsporteseménye a KISZ és az MTS közös rendezésében kiírt VIT-verseny. A viadalon — a minősített, illetve a járási, kerületi bajnokság feletti osztályokban szereplő sportolókat kivéve — az 1940. január 1 és 1953. december 31 között született fiatalok vehetnek részt három korcsoportban. Külön a 15—16, a 17—18, valamint 19— 28 évesek. A VIT-versenyeket labdajátékokban és atlétikában rendezik. Kis- és nagypályás labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, valamint röplabda szerepel műsoron. Labdajátékokban csak háziversenyek lesznek, míg az atlétikai küzdelmek a területi döntőkkel folytatódnak. Megyénkben április 20-án kezdődik a küzdelemsorozat. A háziversenyek május 31-én zárulnak, majd a területi atlétikai döntők június 1—31 között kerülnek sorra. A finálét a július 7-én sorra kerülő gödöllői területi viadal jelenti. 25 területet jelöltek ki megyénkben. Csupán a nagykátai és a da- basi járás jelent egy körzetet, a többi járásban 2—3 területi verseny lesz a helyi adottságoknak megfelelően. A gödöllői finálé keretében rendezik a sorsolást, s a szerencsés győztes jutalma ingyenes utazás a szófiai Világifjúsági Találkozóra.- Ezenkívül még több értékes nyeremény várja gazdáját. Négy atlétikai szám szerepel műsoron: síkfutás, távolugrás, magasugrás, súlylökés. A három korcsoportot figyelembe véve, 12 férfi- és 12 női, ösz- szesen 24 győztest avatnak egy- egy területi versenyen, s a 25 terület alapján Tavaszi „gólyahír" Budapesten száz család közül átlag 35 gyermektelen. Az egygyermekes családok aránya az utóbbi időben emelkedik, a három- és négygyermekeseké továbbra is igen alacsony. A ceglédi Húsipari Vállalat sertéstelepének kapujára nyugodtan ki lehetne tenni a táblát: „Telt ház”. De még ez sem jelezné teljesen azt a zsúfoltságot, ami ezen a telepen 1963 óta uralkodik. A 2C90 férőhelyes hizlaldában most is 2300 süldő követeli napi adagját. — Malacot, süldőt, hízót egyre többen nevelnek — mondja Kisgyörgy János, a telep vezetője. — Az idén már az Állatforgalmi Vállalat 29 forintot fizet a 15—20 kilós malac kilójáért és a 30-tól 60 kilós süldőkért 24 forintot kap a termelő. Az elmúlt éviben még nagy propaganda kellett ahhoz, hogy a termelők hizlalási szerződést kössenek, ma már az értékesítési árszabály önmagáért beszél. Aki eddig idegenkedett a hizlalástól, még az is gondolkodás nélkül aláírja a szerződést. És nem is csalatkozik. Míg a piaci szabad értékesítésű sertésnek az idén 20—21 forint volt az ára kilónkint, addig a szerződő felek 2—3 forinttal többet kaptak az állatforgalmitól, mentesülve a szállítási gondoktól és a rizikótól — hogy vajon elkel-e, vagy még a következő piacra is vinni kell a sertést. — Eddig a Húsipari Vállalat csak 115 kilós hízókat vett át a hizlaldától. így is maradt ez most is? 600 név kerül a gödöllői sorsolási urnába. Aki több számban is az élen végzett, az nem egy, hanem esetleg négy szelvénnyel vesz részt a sorsoláson, természetesen ezzel esélyei is növekednek. A területi viadalokra számonként, korcsoportonként általában az 1—3. helyezettek hivatalosak. Akik a labdajátékok háziversenyén két mérkőzésen részt vettek, vagy két atlétikai számban indultak, VIT-sportemléklapot Icapnak. A területi atlétikai verseny első három helyezettje éremdíjazásban részesül. Alig 20 évesen mezítláb indult a nagyvilágnak a csurgói parasztfiú. A 30-as évek elején Berlinben, Párizsban és Dessauban élt, majd 1933-ban gyalog érkezett Olaszországba. Szegény volt, senki sem ismerte. És néhány év alatt meghódította Rómát, megnyerte a legnagyobb kitüntetést, a Prix de Romát. Közel négy évtized után világhírű szobrászművészként érkezett vissza Budapestre Amerigo Tot. — Jó nagy vargabetűvel jöttél haza, kedves öcsém — így fogadott a nagybátyám Csurgón —, valóban most érzem csak, milyen nagy is volt ez a vargabetű. Az évek teltek, s most, mintha valaki lefújta volna az évek porát. A négy évtized egy csapásra eltűnt. Nem volt honvágyam, hiszen többet éltem külföldön, mint Magyarországon. Tudat alatt talán lelki egyensúlyomat védtem azzal, hogy nem jöttem. Az ellen védekeztem, ami ez alatt az egy hét alatt természetes lett. Könnyes a szemem. Nézze meg a képeket, Csurgón készültek. Sírok. A nagybátyám, a rokonaim is. Megöregedtünk, s hogy hasonlítunk egymásra. Dunántúli arcvonások. Még a hajunk is egyforma. Eddig úgy éreztem, hogy az több, amit kinn éltem, s most egy csapásra a matematikát megváltoztatta az élet. Semmi a semmihez arányban állok. Itt keveset éltem, s mégis... Itt éltem. Járom az utcákat, és pontosan tudom, mit hol találok meg, mikor merre kell fordulni. Honnan tudom? Gondolatban sokszor jártam itt. Érzem, most már vissza kell jönnöm. Szüksé- 1 gém van rá. Tehát mikor látjuk ismét? — Most tárgyalunk arról, hogy Budapesten és szűkebb hazámban, Székesfehérvárott kiállítást rendezek. Valószínűleg az év végén kerül erre sor, s akkor visszajövök. Két- három hónapra. Az életművemet akarom bemutatni. Szépen hangzó dunántúli tájszólásban beszél. Fehér garbóinget, szűk nadrágot visel. Budapesti látogatásának utolsó napján együtt járjuk a Műcsarnok termeit, a XI. képző- művészeti tárlatot. Szinte mindenkiről tud valamit. Mi azt hittük, jobban ismerjük őt, mint ő minket. Tévedtünk. Állandóan kapkodja szemüvegét, mutogat kezével, fel-alá járkál. Rómában sem tud hosszabb ideig megmaradni. Gyakran utazik Bariba, Va- resébe. A látogatása csak egy hétre szól. A búcsúzásnál ismét megígérte, hogy az év végén találkozunk. Sebes Erzsébet A szerkesztők... Földünk lehet gömbalakú Négyszögletes, avagy kerek A szerkesztők, a szerkesztők Nem mindennapi emberek. Néha kicsiny báránykáknál Ezerszerte kedvesebbek Csiripelő verebeknél A varjúknál csendesebbek. Kéziratunkat átolvassák Lelkünk mélyében kél a nap A bűvös szó kimondatik E vers közlésre itt marad. Néha pedig hangoskodók Mint havasokon farkasok Nem törődve, hogy arra van Vagy pedig nincsen semmi ok. S a szegény költő ilyenkor Oly bús lesz mint a sírhalom Minden versére azt mondják Nem, én ezt nem használhatom. Amikor szeszélyeskedve Foglalkoznak az emberrel Az ilyen napnak reggelén Biztos ballábbal kelnek fel. I MISIK JANOS népköltő A 21 éves művezető Nagy László, a Nagykőrösi Konzervgyár gépüzemének tanműhelyét vezeti. Maga is tanul. Napi fáradságos munkája mellett a műszaki egyetem levelező tagozatát végzi. Így maga is éli a tanulók mindennapjait. — Hat esztendeje alakítottuk meg a konzervgyár gépüzemében a tanműhelyt — mondja. — Húsz fiú szerződött, mindannyian lakatosok. A tanműhely létesítésének elsőrendű célja az volt, hogy saját nevelésű szakemberekkel egészítsük ki a gyár törzsgárdáját. Tizennyolcán végig kitartottak. Közülük is kiemelkedett Bende László, akinél rendkívüli szakmai érdeklődést tapasztaltam, ö volt az évfolyam legszorgalmasabb tanulója. Elméletből, gyakorlatból egyaránt végig kitűnő volt. Részt vett az ipari tanulók megyei, majd országos versenyén, és fél évvel előbb szabadult. Rögtön helyet kaA földművesszövetkezetek megyei központja au lóbuszt bérelt és felült rá az összes vidéki szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője. Kitűnően sikerült túrát rendeztek. Tapasztalatcserére mentek Pest megye új szövetkezeti vendéglőibe, boltjaiba, presz- szóiba, megnézték, miképpen lehet kevés pénzből is jól, okosan gazdálkodni. Tavaly kereken százmilliót költöttek a vidéki földművesszövetkezetek beruházás céljaira. Ebből az összegből 80 új üzemegységet nyitottak és több százat korszerűsítettek. A korszerűsítés alatt a modem árusításra való áttérés is értendő. A kereskedelmi szakemberek elsősorban a praktikus korszerűsítési formák iránt érdeklődtek. Kiderült, a jó ötletek, a házi megoldások mindenütt csökkentették a költségeket. Tápiószelén például 600 ezer forintból olyan presszót léte- , sítettek, amely a fővárosnak is díszére válna. Az összegben épületvásárlás, központi fűtés, a teljes berendezés is szerepel. Tóalmáson, ebben a háromezer lakosú községben | A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében csütörtökön dr. Tétényi Pál igazgató sajtótájékoztatón ismertette az intézet mintegy 11 milliós költséggel felépített új részlegét és a benne e napokban üzembe helyezett K— 120 000 típusú nagy intenzitású gamma-besugárzó berendezést, amelynek hatékonysága harmincszorta nagyobb, mint hazánk eddigi karóerdejében. A munkások arcát most nemcsak a szél, hanem az öröm, a megelégedés is pirosra színezi. Mellettük egy gép dohog, azt állják körül, vizsgálgatják, ismerkednek vel*e. potf az I-es telep dobozüzemében, mint karbantartó lakatos. De még tovább akart tanulni. Ezért beiratkozott a szolnoki technikum levelező tagozatára, ahol jelenleg a harmadik évfolyamot végzi. — Most mi van Bende Lászlóval? — A huszonegy éves fiatalember a napokban egy új üzem, a dobozüzem művezet- tője lett. Három műszakban dolgoznak majd háromszáz emberrel. Egy műszakban körülbelül százan dolgoznak. Elképzelhető hát, hogy felelősségteljes munkát kell végeznie. Volt mestere azt is elmondja még Bendéről: már ipari tanuló korában feltűnt, hogy igen takarékos. Még az ösztöndíjából is félre tudott tenni. Amikor pedig kezdő fizetésképpen hat forint ötven fillért kapott óránként, akkor még nagyobb igyekezettel fogott a takarékossághoz; testvérével családi társasházat épített. Most — huszonegy éves korában — tíz forint már az órabére. —si valóságos üzleti központot hoztak létre. Impozáns presszó, gazdag áruválasztékkal rendelkező iparcikkbolt, élelmiszerüzlet, szövetkezeti fodrászat, sőt még dohánybolt is helyet kapott. Külön helyiségben hajnali háromkor nyitó bisztrót rendeztek be, és mindez alig több mint másfél millió forintot igényelt. Itt is saját építőbrigád dolgozott Tehát olcsón, és mégis nagyon vonzó, kellemes boltokat, presszókat és vendéglőket építenek. Lépést kell tartania a szövetkezeti kereskedelemnek a fővárosi boltok, vendéglátóhelyek színvonalával. El akarják érni, hogy az emberek otthon, a községben találjanak meg mindent: szórakozási lehetőséget, bőséges áruválasztékot. Jelenleg 1200 szövetkezeti bolt működik megyénkben, ennek 30 százalékát sikerült eddig korszerűsíteni. A kereskedelmi szakemberek a tapasztalatcsere tanulságai alapján rövidesen elkezdik a saját területükön levő régi típusú boltok újjáalakítását. legnagyobb aktivitású besugárzó berendezése. A sugárforrás és a berendezés főbb részeinek dokumentációját a Szovjetunió szállította, a hazai szükségletekhez az Iparterv és az intézet munkatársai alkalmazták. A berendezés, amely a maga nemében a legnagyobb intenzitású Közé p-Eu- rópában, a tudományos kutatások mellett gyakorlatilag is igen értékes. Országos viszonylatban is most kezd elterjedni. A járásban tudomásom szerint, ez az első ilyen bemutató. Pillanatnyilag még a kezelési technika elsajátításánál tartunk, tapasztalatokról, eredményekről nem beszélhetünk. A gép sűrített levegővel működik. A sűrített levegőt előállító és adagoló kompresszort a Zetor hátsó vázára szerelték. Innen kígyóznak le, egy-egy metszőollóval a végükön, a hajlékony műanyagcsövek. A szőlőmunkás tulajdonképpen ugyanazt a műveletet végzi, mint kézi ollóval. A különbség csupán az, hogy az ollók a nyél végén beépített gombok nyomására jönnek működésbe. A hagyományos tenyérfeltörő, izomlázzal járó kézi metszéshez képest szinte játszi könnyedséggel lehet lecsattantani a felesleges venyigéket. Előnye még, hogy a műanyagcsövek hosszától függően, egyszerre hat munkás is végigballaghat a tőkesorokon. — Képzelje el, hogy 114 hold szőlőnk van, ötéves telepítés. Ezt a megszámlálhatatlan mennyiségű tőkét mind kézi erővel megmetszeni igen nehéz feladat. Ezzel az új megoldással jelentősebb munkaerő-kifejtés nélkül, s rö- videbb idő alatt bonyolíthatjuk le majd a szőlőmetszés de- rékfájdító, nehéz munkáját. B. R. L. Szőlővessző — exportra Az Országos Ultetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat jelentős exportot bonyolít le a szocialista és a kapitalista országokkal. A vállalat évenként 5 és fél millió nemes szőlővesszőt exportál Április 20: a VIT-versenyek megyei rajtja Gödöllőn sorsolják: ki utazik Szófiába Az új szőlőmetsző BUDAPEST Közép-Európa legnagyobb intenzitású gamma-besugárzó berendezése Kézzel meddig tartana? Munkában az új szőlőmetsző gép Éles szél fúj a monori Kos- I magyarázza Marton suth Tsz szőlőjének beton- szőlészagronómus. — Ödön,
