Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Fáklyás felvonulás, tréfás versenyek Ifjúsági találkozóra készülnek Csévharaszton „Sohase feledlek, soha, soha” — szűrődik ki a nóta a csév- haraszti művelődési otthon egyik kis helyiségéből. Közelebb húzódom, s bekukkantok a félig nyitott ajtón át. Nem akarok hinni a szememnek. Legalább húszán vannak — és takarítanak! Szombat este! Bői Sanyi, a KISZ-titkár is ott van közöttük. Éppen viccet mesél. Aztán valamelyikük félbeszakítja a nevetést: — Gyerekek, ha már ilyen szépen együtt vagyunk, akkor kiosztom a bélyegeket..-. — Na — gondolom —, vége a jókedvnek, majd lesz mindjárt sopánkodás, de helyette kellemes meglepetésként ezeket hallom: — Majd visszaadod az ötöst, ha lesz apród. — Nekem két bélyeget adj, mert a múltkor nem voltam itthon. A történethez tartozik, hogy negyed évvel ezelőtt még alig volt 15 tagja a csévharaszti KISZ-szervezetnek. Most ötve- nen vannak. A program? Sok minden. Például körzeti ifjúsági találkozót terveznek május 1-re, melynek programja az egész napot igénybe veszi. A fáklyás felvonulástól tréfás versenyekig mindenféle szerepel tervükben. Mindezeket már bent tudom meg a KISZ-esektől, s mivel közben elkészülnek a takarítással is, megszólalhat a magnó. Míg táncolnak, én közben azon tűnődöm, jó lenne, ha mindez, amit megfigyeltem itt, Csévharaszon ezen a szombat estén, egyszerű mindennapi esemény lenne minden kis faluban — s nem keltené fel senki figyelmét... (b—a) SPORT Monor—Dunakeszi Vasutas 2:1 (2:1) Négyszáz néző előtt vezette Kelemen — magabiztosan, kevés hibával (Tóth, Ali). Szögletarány: 7:2 Monor javára. Monori támadások vezették be a mérkőzést. Az 5. percben első szögletéhez jutott a hazai együttes, a belőtt labdát Gazda a kapu fölé emelte. A 12. percben sorozatos támadások után a kissé megzavarodott vendégvédelem egyik tagja, Erdész kézzel ért a labdához, a játékvezető továbbot intett. A 16. percben Sáránszki jó helyzetben kapu fölé fejelte a labdát, négy perc elteltével azonban vezetéshez juttatta csapatát. Egy ártalmatlannak tűnő támadásnál a hozzápattant labdát mintegy 14 méterről nagy erővel kapura lőtte, és az a kapufáról pattant a gólvonal mögé (1:0). A gól után erősen feljött a Dunakeszi, és a gyors, veszélyes támadások meg is hozták az egyenlítést. A 42. percben a monori kapuvédő, Kalocsa félkézzel akart egy labdát felszedni, kiperdült a kezéből, és a szemfüles Páncél egy méterről kapuba gurította (l:’l). Nem sokáig örülhetett azonban a vendégcsapat az egyenlítésnek. mert egy perc múlva már Kécskei volt eredményes (2:1). A második félidő 5. percé- oen a szerencse mentette meg a monori kaput a góltól, amikor egy közelről rálőtt labda mellé szállt. A 15. percben éles szögből, közelről lőtt labdát tornászott ki a mezőnybe Kalocsa. A játékidő hátralevő részében gyors, erőteljes és veszélyes vendégtámadásokat kellett szerelni a hazai védelemnek. A 30. és 38. percben Gazda kapu előtt jó helyzetben hibázott. Az első játékrész a monori együttesé volt. Határozott, gyors támadásokat indítottak, megérdemelten vezettek. Feltűnő volt azonban, hogy a gólok után mennyire kiengedi kezéből a csapat a kezdeményezést. Valószínűnek látszik, hogy ha az egyenlítés után gól nem érkezik olyan hamar, köny- nyen fordított eredmény születik. A vendégcsapat második félidei játéka azt mutatta, hogy rendkívül jó az erőnlétük. Az utolsó percig nem adták fel a küzdelmet, és bizony, gyakran borzolták fel szép, technikás játékukkal a szurkolók idegeit. Dicséretes azonban, hogy a kemény, nagy iramú mérkőzés mentes volt minden sportszerűtlenségtől. Szigetújfalu után ez volt Monor második győzelme, és ismét egy jó képességű, eddig veretlen csapat felett diadalmaskodott. Érthetetlen az tde- genbeni gyenge szereplés. A monori szurkolók joggal bíznak abban, hogy ez a győzelem önbizalmat ad az egész tsapatnak az idegenbeni sze- tepléshez, mert el kell ismerik ennél nagyobb igénybevétel más mérkőzésen sem lesz és ilyen játékkal idegenben is pozitívabb eredményt érhetnek el. A hazai együttesben a rendkívül küzdőképes Sáránszki ismét a mezőny fölé nőtt játékával, dicsérhető még László, Szolnoki, Bajkai. Monori ifi—Dunakeszi ifi 2:2. — d. a. — Birkózás HARMADIK HELYEZÉS MISKOLCON Szombaton és vasárnap Miskolcon bonyolították le Magyarország legjobb vidéki ifjúsági birkózóinak találkozóját. A versenyen indult a monori Dóczi Károly is, és a félne- hézsúlyúak csoportjában az előkelő harmadik helyen végzett. Az eredmény annál is értékesebb, mivel ebben a súlycsoportban tizennégy induló volt. Karcsi hat mérkőzést vívott. Volt három tus, két pontozásos győzelme és egy veresége. A harmadik hely egyben azt jelenti, hogy indulhat az ország legjobbjainak bajnokságán, a Magyar Bajnokságon. — oláh — X. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1968. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK . Híradás a bényei határból Kikelt a borsó és a lencse Késik a vetőburgonya — Már vetik a kukoricát Ki fagyott a somkóró A bényei Népfront Tsz-ben Kun László főmezőgazdásztól érdeklődtünk az időszérű mezőgazdasági munkák állásáról. Megtudtuk, hogy 100 hold- nyi szántót trágyáztak meg. A fejtrágyázást sajnos csak 260 holdon tudták elvégezni. Ez az összes fejtrágyázandó területnek csak 60 százaléka, a tsz ugyanis nem kapott elég műtrágyát, ezért kellett félbehagyniuk, a munkát, s félő, hogy ez terméskiesést fog okozni. A tavaszi vetések is megkezdődtek a tsz-ben. Tíz holdon kikelt a borsó, nagysága az öt centimétert is eléri. Nyolcvan holdon kikelt a lencse. Szépen fejlődik, a vetés nem hiányos. Időben földbe került és már szépen sorol 60 hold lucernájuk, mely a régebbi vetést van hivatva pótolni. A tízholdnyi takarmányrépájuk szintén a földben van. Baj van azonban a dughagy- ma és a vetőburgonya ellátással, a tsz 15 höldnyi hagymára kötött szerződést. Eddig csak körülbelül tíz holdra való dughagymát kaptak meg. így késik a kiültetés, veszélyben a tsz termelési és pénzügyi terve. Hasonló a helyzet a vetőburgonyával is. Eddig még egyetr len kilónyi sem érkezett meg. Az oka? Azt mondják, a hideg idő miatt nem lehetett válogatni, ezért késik a szállítás. Reméljük az idő a bényeiek- nek segít majd, s rövidesen megérkezik a vetőburgonya is. Már megkezdték a kukorica vetését is Bényén, több mint 50 holdon sikerült eddig elvetniük. Bár az időjárás erre még nem a legkedvezőbb. Szorgos munka folyik a kertészetben is. Hetven meleg- ágyi ablak alatt szépen fejlődik a paprikapalánta: már 6 levélben van. Szép a dinnye- palánta is. Kétszáz ablakráma alatt növekszik az ízletes sárga és görögdinnye. A híres bényei málnásban is szorgalmas munka folyik. Megmetszették már az idén termő 51 holdat. Befejezésül a főmezőgazdász még elmondja, hogy a tél jelentős kárt okozott a tsz-nek: kifagyott 41 hold somkórójuk. (M. J.) Eltemették Gecser Sándornét Gecser Sándomé, monori-1 erdei lakos 69 éves korában elhunyt. 1945-ben lett párttag; az MNDSZ megalakulása óta tevékenyen részt vett Monori-erdőn a nőmozgalomban, az fmsz-nél alapító tag volt. Sokáig volt a pártvezetőség és a tanács végrehajtó bizottságának is tagja. Társadalmi temetését kedden rendezték Monoron. Az elhunyttól családján kívül a társadalmi szervek vezetői és tagjai ig mély részvéttel búcsúztak. Nyerítés a moziban Szép az átalakított vecsési mozi — egy sarok kivételével. Nem tudni, miért, a terem egy sarkát az építők otthagyták „eredetiben”. Gondolom azért, hogy a laikus is különbséget tudjon tenni a régi és az új között. Ennek ellenére a terem most már valóban kulturált benyomást kelt. A közönség már kevésbé. Zaj, viháncolás, hangos közbeszólások, nyerítések és egyéb „műsorszámok” teszik elviselhetetlenné a film élvezését. Olyan apróságról nem is beszélve, hogy az ifjú teen- ágerek annyira már nem „aprózzák” el a dolgot, hogy a helyükre üljenek. Már rég elkezdődött a film, amikor sokan még mindig jobb helyet kerestek. Persze, ott már mások ültek. A jegykezelőnő, úgy látszik, már kompromisszumot kötött, és igényét már leszállította odáig, hogy a székszám nem érdekes, csak a sorszám. Szóval nemcsak a mozi külleme alakult át, hanem alakul a belső „rend” is. Hogy ez nem tetszik mindenkinek? Igaz. Tenni kellene valamit? Igaz. Akik szórakozni akarnak, azoknak legalábbis ez a véleménye. És talán figyelembe is kellene venni. Ha kell, erélyesebb intézkedésekkel. (szatti) Mai műsor: MOZIK Gomba: Nyár a hegyen. Nyáregyháza: Vékony jégen. Űri: Rablók között. Kézzel meddig tartana ? Munkában a Kossuth Tsz új szőlőmetsző gépe Éles, hideg szél fúj a monori Kossuth Tsz szőlőjének be- tonkaró-erdejében. Érezni lábunk alatt a máskor szétomló homokbuckák szilárd keménységét. A munkások is fáznak, de arcukat most nemcsak a csípős hideg, hanem az öröm, a megelégedés is pirosra színezi. Mellettük egy gép dohog, azt állják körül, vizsgálgat- ják, ismerkednek vele. — Az új szőlőmetsző gép — magyarázza Marton Ödön, szőlész-agronómus. — Országos viszonylatban is most kezd Heti úttörőkrónika MEGYEI VERSENYRE KÉSZÜLNEK Vasárnap Ceglédre indul a járás két győztes tornászcsapata. A tavaszi szünetet, de a járási verseny óta eltelt minden szabad időt nagyszerűen felhasználták a felkészülésre. A nehéz gyakorlatok megtanulása sok időt és türelmet igényel. A lányoknak a gerendán sem okoz problémát a mérleg, vagy a hátra bukfenc. A fiúk gyűrűgyakorlatolo- kai és szekrényugrással készülnek. Reméljük, hogy a verseny izgalma nem rontja az eredményt, és az üllői lá‘- nyok, valamint a monori Ady iskola fiai vasárnap megállják a helyüket. KEDVES TÁNYA! Csak most írok újból neked, mert sokáig beteg voltam ... — így kezdi levelét T. Scnyi, aki az iskolában nem tanul ugyan oroszul (járásunk egyik kis iskolájába jár), de azért magánszorgalomból, levelezés segítségévei nekivágott. Nagy öröm, ha egy-egy levél megérkezik szovjet pajtásától. A többszöri levélváltás után szinte eltűnik a több ezer kilométeres távolság. Már nagyon sokat tudnak egymás hazájáról. Szorgalmasan számontartjók egymás születésnapját is, és a jó kiváltságokat tartalmazó levél mellé mindig érkezik egy kis ajándék is. A szovjet pajtásokkal levelező gyermekek száma évről évre nő járásunkban. A levelek és apró emléktárgyak a „legféltettebb kincsek” közé kerülnek, melyekből több úttörőcsapatban kiállítást is rendeznek. INNEN-ONNAN A Pest megyei úttörővezetők hétfőn értekezletet tartanak Budapesten. Aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről ad tájékoztatást Cser- venka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára, majd a KISZ KB decemberi ülésének anyagából tart előadást Szabó László, az országos elnökség munkatársa. A péteri úttörők vasárnap délelőtt névadó ünnepségen vettek részt. Mocsári Józsefnek, a járási KISZ-bizottság munkatársának kisfia a Zoltán nevet kapta. A boldog édesanyát virággal, a kis Zoltánt kék nyakkendővel és kedves kis műsorral köszöntötték. elterjedni. A járásban, tudomásom szerint, ez az első ilyen bemutató. Pillanatnyilag még a kezelési technika elsajátításánál tartunk. tapasztalatokról, eredményekről nem beszélhetünk. A gép sűrített levegővel működik. A sűrített levegőt előállító és adagoló kompresz- szor a Zetor hátsó vázára van felszerelve. Innen kígyóznak le, egy-egy metszőollóval a végükön, a hajlékony műanyag csövek. A szőlőmunkás tulajdonképpen ugyanazt a műveletet végzi, mint kézi ollóval. A különbség csupán az, hogy az ollók a nyél végén beépített gombok nyomására jönnek működésbe. A hagyományos tenyérfeltörő, izomlázzal járó kézi metszéshez képest szinte játszi köny- nyedséggel lehet lecsattintani a felesleges venyigéket. Előnye még, hogy a műanyag csövek hosszától függően, egyszerre hat munkás is végigballaghat a tőkesorokon. — Képzelje el, hogy 114 hold szőlőnk van, ötéves telepítés. Ezt a megszámlálhatatlan mennyiségű tőkét mind kézi erővel megmetszeni igen nehéz feladat. Ezzel az új megoldással jelentősebb munkaerőkifejtés nélkül s rövi- debb idő alatt bonyolíthatjuk le majd a szőlőmetszés derékfáj dító, nehéz munkáját. B. L. Kapitális pontyok A győriek — a vizek városának horgászai — az idei tavasszal meglepő eredménnyel hódolnak kedvelt sportjuknak. Az utóbbi napokban több 8 kilónál nehezebb kapitális ponty akadt horogra. 4,5 és 6 kilós példányok már nem is számítanak ritkaságnak. Vallomás a mesterségről Átcsúsztunk a sorompó alatt lanatban értünk oda. Örült szerencse volt. Később aztán sikerült megállni, a fékcső volt törött. De ha arra gondolok, hogy kevesebb szerencsével belerohantunk volna a szerelvénybe... Hát nem kellemes. Saját kocsi ? Jó lenne. De miből? Gyűjtök rá, nyolc forintom már van. Ez az alaptőke. Egyébként nem szeretem a „maszekokat”. A legtöbben nem tekintenek se istent, se embert, csak a saját gyönyörűséges kocsijukat — ami persze a világ közepe. Járt már késő este autóval az országúton? Amikor kivi- lágítatlan kerékpárosok furikáznak a szélén? Ez a legrosszabb. Meg a vontatók. A pótkocsi és a motor zsivajától nem hall, nem lát a vezetője — dudálhatsz, amennyi jólesik, rá se ránt Imádom a kocsit, már kö- lyökkorom óta. Apám segített a volán melletti első „ügyködéseimnél”, „öreg róka” volt a vezetésben, 35 évig sofőrös- ködött. Lehet hogy tőle örököltem, de lehet, hogy magától jött a rajongás a motorért. Egyedül utazni a legrosz'- szabb. Öt kilométerre sem indulok el magam. Sztori? Igen, volt már. Azt hiszem, minden autós életében adódik egy-két sztori — az ember önmagát könnyebben irányíthatja, mint i a járművet. Azt a dolgot sosem felejtem el... A sorompó egy völgyben volt, az országút erősen lejtett. A dombtetőről láttam, hogy lecsukták a sorompót. Fékezni akartam. Nem ment. A hátam mögött ketten ültek, újságot olvastak. Nem tudták, hogy csak kínlódok a fékkel, hiába. Az utolsó vagon éppen csak elsuhant, már húzták fel a sorompót — s mi ebben a pillehet, hogy elfogult Mindenkinek az a Persze vagyok. legjobb, a legszebb jármű, amivel ő jár, ami a szívéhez nőtt. Baleset? Rossz napja mindenkinek van, bármeny»- nyire vigyáz, elég a legapróbb figyelmetlenség is. Aztán később mindig emlékszik a dologra, és talán marad benne egy tanulság aztán még feszítettebb figyelem. Aki elmondta: Fóris Sándor, a gyömrői Szolgáltató Ktsz gépkocsivezetője, aki lejegyezte: Koblencz Zsuzsanna Állattenyésztési logarléc Különleges — állattenyésztési — logarlécet szerkesztett Dobos Béla, a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat főkönyvelője. A műszaki tolómércék szisztémáján alapuló, évekre, hónapokra, hetekre és napokra beosztott hatsávos logarléc segítségével másodpercek alatt ki lehet számítani a különböző állatfajok tenyésztési és fejlődési fázisait. Ehhez eddig hosszadalmas számítások kellettek és igen nagy volt a hibalehetőség. A találmánynak beillő újítás azért is jelentős, mert — megfelelő változtatásokkal — minden olyan állatfajnál felhasználható, amelynek nagy szaporulata van: elsősorban tehát a szárnyasállatoknál, valamint a sertésnél és a nyúlnál.
