Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

4 1968. Április 3., szekda NÁDEXPORT A Balatoni Nádgazdasági Vállalat az idén 70 000 kéve nádat szállít külföldre. A kül­földi megrendelők közé tarto­zik Svájc, Ausztria, az NDK és Csehszlovákia. A svájci Alpokban az utóbbi években divatba jöttek a nádfedeles nyaralók. Hasonlóképpen ked­veltek a tűzálló anyaggal be­futtatott, „nyitott” mennyeze­tek is. Az idei első Svájcba irányított exportszállítmányok összeállításánál ezekre a spe­ciális igényekre is tekintettel voltak. Húsvéti körkép: EGYÜTT A IAK0SSÁGGAI - A VÁROSÉRT Beszélgetés Váe népfrontbizottsága új titkárával Feladatuk: a saját területükön jelentkező problémák felderí­tése, összefogása és az illeté­kes tanácsi, s más szervekkel történő megbeszélése. Munká­juk kimondottan tanácsadó jellegű, a lakosság köréből szerzett információk alapján. — Hol tart a vietnami ak­ció? — Eddig Vác város dolgozói 79 ezer forintot fizettek be a több százezer forintra emelke­dett felajánlásokból. A befi­zetéseknek most már nincs Megtartotta első ülését a Hazafias Népfront újonnan megválasztott váci bizottságá­nak elnöksége. Megkértük Pásztor Sándort, a gépipari technikum igazgatóját, a HNF városi titkárát, adjon tájékoz­tatást munkájukról. — Első lépésként létrehoz­tuk a szakbizottságokat — mondotta. Ipar-kereskedelmi, kultúrpolitikai, jogi, közegész­ségügyi, sport, béketnozgalmi, társadalmi munkával foglal­kozó, városfejlesztési és ifjú­ságvédelmi szakbizottság ala­kult. Az elnökség összetétele lehetővé teszi az egyes csopor­tok szervezett összefogását. — Mi e bizottságok fel­adata? — Négy-öt személyből áll­nak. Tagjaik a népfront helyi bizottságából kerülnek ki. Étel, ital, kölni - korlátlan mennyiségben akadálya, s reméljük, rövid黕 sen átnyújthatjuk a váciak se­gítségének első részét a viet­namiaknak. — A népfronttitkár mit Kívánság kosár házhoz szállítva A húsvét közeledte izgalmat okoz a gyerekeknek, gondot a háziasszonyoknak; be tudják-e szerezni a húsvéti asztalra valót? — Néhány nap múlva már nemcsak az édességosztályunk kirakata jelzi a közelgő ünne­pet, hanem a „húsos” pultunk is — mondja a ceglédi élel­miszer kisker. áruforgalmi osztályának vezetője. — A húsipari vállalat Mindenből ki tudjuk elégíteni a vevőket. Hogy teljes legyen húsvéti körképünk, az illatszerboltba is ellátogattunk. A polcokon hazai és külföl­di gyártmányú kölniket, par­fümöket láttunk. Nagyon szépek és ízlésesek a díszdobozok is. Aki ide be­tér, bizonyára letesz arról a gondolatról, hogy kútvízzel locsolja meg nőismerőseit. (cs—i) üzen a város lakosságának? — Az új vezetőségnek előle­gezett bizalom bennünket kö­telez. Kívánom, hogy mun­kánk megelégedést váltson ki, s összefogva a város polgárai­val — minél nagyobb eredmé­nyeket érjünk el városunk fel­virágoztatásában. (p. r.) Ötmillió nyers tégla év végéig gondoskodik a füstölt sonká­ról, oldalasról, csülökről. Áprilishan livsilik aa égetést — Vasárnapi masaakak Akik nem kedvelik a füs­tölt árut, azok számára nagy mennyiségű kötözött sonka áll rendelkezésre. A hagyományos húsvéti étrendből nem hiány­zik a tojás sem, több ezer áll mér belőle raktáron. — Az ajándék vásárlók az idén nem egykönnyen választ­hatnak: az édesipar ugyancsak kitett magáért. A hagyományos csokoládé- figurák mellett ott a putto­nyos nyuszi, amelynek putto­nyába a vásárlók ízlése és pénztárcája szerint különféle csemegéket lehet elrejteni. Ugyancsak a vásárlók kíván­ságára ajándékkosarat állí­tunk össze, és ha úgy kíván­ják, házhoz is szállítjuk. — Es mit ihatunk? — Pecsenyebortól kezdve a legkülönfélébb italok választé­kában bővelkedünk. Nagyon kedvelt a desszertbor. Sokan már a koktélokat keresik. Ma még kicsit csendes a nagykőrösi téglagyár, bár már­cius 20-án megkezdődött a nyerstégla-gyártás. Ez csak az első fázisa a munkáknak a visszaállított téglagyár életé-, ben, az idény április közepén kezdődik a téglaégetéssel. Briglovits Antal telepveze­tőnek most is van elég dolga. Tőle tudakolom, mennyi a na­pi kapacitás. — Nyers téglából naponta 25—30 ezer darabot gyártunk. Az égetés folyamatosságával pedig napi 18—20 ezer kész í téglát készítünk. — Hagyományos módszerek- í kel? — Nem! Hiszen a téglagyár visszaállításával a jelentősebb folyamatokat gépesítettük, ezért lényegesen könnyebb lett a mi munkánk is. Például az automata szeletelőgép órán­ként körülbelül négyezer tég­lát tud darabolni. — A kereslet milyen? — Óriási! Csak néhány pél­dát. Kecskemétre 500 ezer darabot adunk, azután az AKÖV, Tápiógyörgye, az élel­miszeripari szakközépiskola igénye. Csőlakó - Torony őr Műteremkápolna A második negyedévben 1 millió 400 ezer égetett téglát kell gyártanunk. Év végéig öt­millió nyers téglát kell feldol­goznunk. A telep negyven dol­gozója vállalta, hogy legalább 10 százalékkal több téglát gyárt. Mivel az agyagkiterme­lés az időjárás függvénye, a dolgozók felajánlották, hogy vasárnaponként is hajlandók termelni. Reméljük, a fel­ajánlást felettes hatóságaink is tudomásul veszik, és biztosít­ják hozzá az anyagi fedezetet — mondta a telepvezető. (mitru) Üzletek a Fő utcán: A váci városkép korszerűsítése 1963-ban Vácon a tanács­ülés határozatot hozott, a belterületnek számító utcák- terek külső képének felül­vizsgálatára, az oda nem illő építmények eltüntetésére. Ez a rendelkezés a városkép har­monikusabb kialakítását se­gítette. A legtöbb gondot a Széchenyi utca rengeteg kis boltocskája okozza. Vác min­dig is vonzotta a környék lakosságát, a hegyi falvak­ból ide járnak vásárolni. Naponta csak a MÁVAUT 20—22 ezer embert hoz. Az üzletek örökké zsúfoltak. Ter­jeszkedésről pedig pénzügyi és műszaki okokból alig es­het szó. A tanács és a ke­reskedők összefogásával mégis sikerült jó néhány szép üz­letet kialakítani. A Széche­nyi utcában már nívós az édesség-, az illatszerbolt, a hús-, vad- és halárusító, vagy az fmsz új zöldségesboltja. Ugyanakkor ott található a legtöbb „szégyenfolt". Még a kezdeti, rendezetlen viszo­nyok között települt ide több műhely. A városi tanács igyekszik jól megközelíthető, de mégsem fő útvonalon levő helyet találni számukra. A tárgyalások eddig még nem sok sikert hoztak. A mind­két felet kielégítő megoldás csak egyféleképpen elképzel­hető, amihez az első lépés megtörtént. A KISZÖV a Magyar Nemzeti Bank ki- rendeltségével közösen szék­házat épít a Köztársaság úton. Ha jövőre elkészül, ide települ át egy férfi-női fodrászüzlet, egy fényké­pészműhely és egy mérték- utáni szabóság. Lakás a szentélyben DR. - DOKTOR A közelmúlt­ban olvashattuk: vidékieknek a fő­várost övező fal­vakba áramlása olyan nagymére­tű, hogy helyen­ként istállókat, lépcsöház-reke- szeket alakítanak át családok lakár saivá. Jó néhány kü­lönös otthonnal azonban főváro­sunkban is talál­kozunk, Az ötve­nes években, ami­kor a középkori budavári vízveze­ték — Hunyadi János út környéki — aknájának ré­gészeti feltárásá­ra került sor, a föld alatti akna egyik szakaszából (amelyet egy vi­lágháborús bomba szakított be) egy, ott kényelmesen berendezkedett „csőlakót” kellett kitelepíteni. Akadtak lakói a budai várbarlanr goknak is. A kö­zelmúltban költö­zött ki az egyik budai templom hetven méter ma­gas tornyából egy fiatalember, a to­ronyőr, aki e viz- telen és fűthetet- len, 15 emelet ma­gas lakásáról csak fájó szívvel mon­dott lel Most a főváros műemléki hatósár ga előtt fekszik egy festőművész kérelme: az elha­gyott, s újra meg újra feltört fe- renchalmi kápol­nát kéri — mű­teremlakásnak. Még különösebb otthona van egy fiatal, kisgyerme­kes házaspárnak a II., Budakeszi út egyik házikójá­ban. Ezen a tel­ken valaha, az 1300 körül épített úgynevezett buda- szentlőrinci pálos kolostor állt. 1526 őszén a török tett- te földdel egyen­lővé a felégetett, hatalmas monos­tort. Am szen­télyének alapfalai megmaradtak — (többi kövét jó­részt Budakeszi házaiba építették be) —, s e szen­télyromra a telek múlt századi tu­lajdonosa, Bugát Pál, a híres orvos, egyemeletes kis nyárilakot emelt. E vityilló föld­szintjén — tehát a 668 éves temp­lomszentélyben — talált most ott­honra az említett fiatal házaspár, párhónapos gyer­mekével. Fiatal, vidéki férfiismerő­söm azt állította, hogy a lá­nyok ma is számítók. ,Eszme­cserénk közben olyan mu­latságos csattanójú történet­tel érvelt, hogy — elveim fenntartása mellett — el kell mondanom. — A barátommal a megye- székhelyről járunk ki mun­kahelyünkre, a b-i járás köz­pontjába. Reggel hétkor in­dulunk az én kocsimmal. Út­vonalunkon sok autóbusz jár. Aki lekési az egyiket, tíz perc múlva tovább mehet a má­sikkal. Ennek ellenére na­gyon sok az autóstoppos. Mit tagadjam ha, csinos, fiatal nő, még akkor is megállunk, ha nem integet. — Ugyanis vannak olyan lányok, akik az autóbusz- megállókat csak arra hasz­nálják, hogy stoppoljanak. Olcsóbb és szórakoztatóbb is. És mondja, ki nem vesz fel egy csinos, fiatal nőt? Leg­feljebb az, akinek a felesége is a kocsiban van. Vagy aki a menyasszonyához megy. — Szóval egyik reggel egy halálijó lányt láttunk a meg­állóban. Lassítunk, kérdez­zük, hova megy, kérdezi, hogy mi hova megyünk, mondjuk, ő meg biccent, hogy rendben van, ő is odajött. — Mellettem a haver, hátul a lány. A visszapillantó tü­körből figyelem az arcát és közben esz a sárga irigység, hogy a barátotn mellettem ülve hátrafordul és főzi. Hogy ne maradjak le, én is nyo­mom a rizsát, kérdezem, ugye sokáig kellett volna várni, ha nem jövünk. Erre a lány közli, hogy ugyan, ha mi nem jövünk, lestoppol mást. — A járási székhelyre be­érve azt kérdezi tőlem, hogy mondja, maga orvos? Miután aznap vettem a tiszta vál­tást, ami az ülésen volt, könnyen kitalálhatta. És a barátja, kérdezte, mire kol­légám óvatosan bokánrúg. Ö is az, mondom és figyelem a lány arcát a visszapillantó tükörből. Szinte elolvadt a tekintete. Szerintem csak azt nem tudta eldönteni, me­lyikünkre szálljon rá. En­Három hektár palánta Nagyüzem a földeken Kevés a panasz a vetőmagellátásra A Monori Járási Tanács me­zőgazdasági osztályának tájé­koztatása szerint az idei tavasz időjárása ideális, ezért a me­zőgazdasági munkákat ebben az évben a szokásosnál koráb­ban megkezdhették. Tizennégyezer-cgyszáz holdon — az őszi kalászo­soknak szánt területen — befejezték a műtrágyázást. 3 ezer holdon pedig a tavaszi szántást. A tavaszi vetés — a szántó­földi, kertészeti növényeket számítva — ezernyolcszáz hol­don befejeződött. 570 holdon vetették el a borsót, 100 hol­don a mákot, a sárgarépa te­rülete 380 hold, a petrezselye­mé 50; a zab 80 holdon került földbe, 280 holdon a zabosbük­köny és 380 holdon fejezték be a lucernatelepítést. A négyzetes vetés gyomtala­nításának eredményességéről az elmúlt évek jó tapasztala­tai meggyőzték azokat, akik kezdetben idegenkedtek tőle. Sokféle új, a régieknél hatékonyabb vegyszer ke­rült forgalomba, évről évre nagyobb területen alkalmazzák őket. Bár a vegyszerek zömét a kapások gyomtalanítására szórják ki, de most tavasszal is alkalmazzák — eddig 150 holdon szórtak ki vegyszert. Összesen háromhektárnyi területen, harmincegyezer négyzetméter üveg alatt cse­perednek a palánták, hogy az ideális hőmérsékleten, védett környezetben alkalmassá vál­janak a kiültetésre. Vetőmagellátási problémák­ról csak néhány termelőszö­vetkezet panaszkodott — most már a közös gazdaságok köz­vetlenül az illetékes vál­lalattól szerzik be a vető­magot. A szőlőben, a gyümölcsösök­ben is megkezdődtek a tavaszi munkák. A gyümölcsfák met­szése jól halad, a rügyfakadás előtti növényvédő munkát megkezdték. A szőlőkben már február­ban hozzákezdtek a tavaszi tennivalókhoz. A szőlő nyitá­sával egy időben a talaj táp­anyag-visszapótlását is elvé­gezték. A Gödöllői Kisállattenyész­tési Kutató Intézet kisúj­szállási halastavánál készül­nek a lehalászásra. Most zsi­lipen keresztül eresztik le » vizet. NAGYOTHALLÓ SZEMÜVEG A nagyothallók régi kíván­ságát teljesítette az esztergo­mi szemüvegkeretgyár: elké­szítette az úgynevezett na­gyothalló szemüveg mintapél­dányát. A szemüveg szárába beépítette azokat a műszere­ket, amelyek pótolják a zseb­ben hordozható hallókészülé­ket. KÖNYVESPOLC Jonel Teodoreanu: Utak Teodoreanu a két háború közti Románia egyik legjelen­tősebb és legnépszerűbb re­gényírója. Legnagyobb kö­zönségsikerét azzal a regény­ciklusával érte el', amelynek első része Ködös határ cím­mel a közelmúltban magyar nyelven is megjelent, s amely­nek második része a most ki­adott Utak című regény. A kétségkívül önéletrajzi eleme­ket is tartalmazó mű közép­gém válasszon, akié a kocsi, s aki középtermetű, s kissé korán hátracsúszott hajú va­gyok, vagy kollégámat, aki­vel küllemben nem versenyez­hetek. Megkérdeztem gyor­san, hol tegyem le, mire készségesen felajánlotta, hogy elkísér bennünket a munka­helyünkre. Most én rúgtam bokán a barátomat, majd kölcsönös egyetértésben ki­hajtottunk munkahelyünkhöz. Utasunk közben önfeledten csevegett velünk, kifejtette, milyen nagyra becsüli az or­vosokat, akik a gyógyítás szol­gálatában állnak, s nincs an­nál szebb hivatás, ö már ré­gen elhatározta, hogy vagy orvos felesége lesz, vagy senki másé. — Amikor megálltam, je­lezve, hogy megérkeztünk, a lány gyanakodva kipillan­tott, majd bosszúsan vissza­kapta a fejét. „Ez nem a ren­delőintézet!”, jelentette ki. Mondtam neki, hogy tudom, de mi nem is oda megyünk, hanem a munkahelyünkre, s mivel 6 azt kívánta, hát íme, olvassa csak el a kaputáblát: „Mesterséges megtermékenyí­tő állomás”. Mivelhogy mi ál­latorvosok vagyunk. Szemes Piroska iskolás főhősének, Danutnak érdekfeszítő története ez a re­gény, amelyben a tehetséges fiatalember érzelmi kalandjait beszéli el, férfivá és íróvá vá­lásának folyamatát ábrázol­ja. A regény lényegében nem több, mint egy nyár története a középiskola hetedik és nyol­cadik osztálya között. / Egy nyár négy szerelmének vissz­hangja a tizennyolc - esztendős Danut lelkében. Adina, a csöppnyi asszony, aki megis­mertette vele a szerelem igazi misztériumát, a leikébe hatolt, de nyomtalanul el is távozott onnan, loana, az elérhetetlen nő, egy ablakon át benyúló, túlságosan illatos kéz csupán, amelytől az embernek meg­fájdul a feje. Danut becsuk­ja hát az ablakot és kinyit egy másikat: ott meg Rodica várja, a szórakozás, amely csak arra szolgál, hogy elüsse vele az időt. A negyedik, az igazi, a legnehezebben elérhe­tő szerelem — pedig ott él Dunattal egy fedél alatt — Monica. Pedig egész nyáron át őt keresi, a jövőt kémlelve, ahelyett, hogy maga mellett keresné, a gyermekkorában, keresi álmodozva azt a rövid­szoknyás, copfos Monicát, aki­vel szembekötősdit játszott mindig, s aki ezen a nyáron váratlanul nő lett, a legszeb­bek közül való. Teodoreanu művésze a nyelvnek. Váratlan szókapcso­latok, szokatlan metaforák tarkítják egyébként is költői stílusát. Változatosan és for­dulatosán bonyolítja cselek­ményét, ugyanakkor mestere a lélekelemzésnek, különösen a kamaszlélek és a női lélek áb­rázolásának. (Európa Könyv­kiadó, Gálái László fordítása.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom