Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-16 / 64. szám
rt»f megyei '^Mírkai 1968. MÁRCIUS 6.. SZOMBAT k alagútfiíní szerelvény a Kossuth térre érkezett Péntekre virradó éjjel megérkezett a Kossuth Lajos téri metróállomásra a szovjet ala- gútfúró. mechanikus pajzs. Eleinte nehézségeket kellett legyűrnie, mert a Deák tértől több száz méter. hosszan meglehetősen zavart geológiai viszonyok között kellett haladnia, a felszín alatt mintegy 35—40 méternyire. Később azonban már gyorsabb volt az előrehaladás s így pénteken éjjel fogadhatták az alagútfúró szerelvényt a Kossuth Lajos téren előre kialakított föld alatti kamrában. Malomból - csárda Egy éve árván áll a kista- polcai vízimalom — az utolsó Baranyában —, miután meghalt a molnár, s nem akadt ember, aki ezt a különös mesterséget folytatta volna. Most végre gazdája akadt a romantikus vízimalomnak: a helybeli termelőszövetkezet vásárolta meg és csárdává alakítja át A NEB ELŐTT az utolsó három év lakáspolitikája 1966: az igénylés csúcspontja Nagyon sok a lakbérhátralék Nagy érdeklődés kísérte a népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülését. A fokozott figyelem elsősorban a napirendnek szólt. Dr. Zilay István vezetésével öt népi ellenőr húsz munkanapnak megfelelő időt szánt annak megállapítására, hogy Vácott. a lakáselosztás milyen módszerrel történik; az elosztásnál hogyan tartják be a törvényt. Ugyanakkor azt is megvizsgálták, hogy az állami házakat miként kezeli a városgazdálkodási vállalat. Vác rohamosan iparosodó város. Két évtized alatt közel tízezerrel növekedett a lakosok száma. tivrfsssirsfirsssssssrsssfAr/rs/'ssjtsrsss'sssssssSii'ssrttfAsssArssssssss/Ysrsssssssssssssssssss* ' I EZ MÁR TAVASZ Az épülő lakások az igénynek csak nyolc-tíz százalékát fedezik. Az elmúlt években a lakáselosztás az úgynevezett százas lista alapján történt. Erre vették fel az életveszélyes házban lakók, a nagy családosok, az egészségtelen otthonban élők névsorát. Nem megnyugtató, hogy a lakásügyek előadója elég gyakran változik. Egyikük idegösszeroppanást kapott, a másikat a bíróság ítélte el nyolc hónapra; a jelenlegi főelőadó 1966 februárja óta áll a posztján. Dr. Szabó Géza vezető ügyész, a NEB-ülésen történt felszólalásában elmondta, hogy a lakáselosztásoknál a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Dornai Sándor, a vállalat igazgatója ígéretet tett, hogy a körzeti megbízottak segítségével felszámolják a nagy összegű hátralékot. Dr. Sza- mosvölffyi Alfréd igazgatási osztályvezető arról beszélt, hogy az állami házakban jobban be kell tartani a szocialista együttélés szabályait. (n. r.) SÁRVÁR Az első magyar nyomda Sárvárolt megtalálták az első magyar nyomda pontos helyét. A község mostani központi óvodájában működött 153,7-töl a jeles nyomda, amelyben hazánkban először készült könyv magyar nyelven. Sylvester János: „Grammatica hungo.ro-latiná”-ja. a latinul írt. magyar példázatokkal ellátott kettős, összehasonlító nyelvtana volt e mű. A nyomda helyét régóta kutatják, hosszú ideig félreértésre adott okot, hogy az eredeti dokumentumokban szereplő Sárvár-Üjszigetről azt hitték, az egy Sárvár melletti külön helység. Beigazolódott azonban, hogy az akkori szóhasználat szerint Sárvár csak a Nádasdyak várát jelentette, s a vár körüli települést Üjsligetnek nevezték. A nyomda létesítésének idejéről az Új- Testamentum utolsó lapjáról való, nemrég előkerült egyesített Nádasdy—Kanizsai címer ad megbízható felvilágosítást A rajta szereplő 1537-es évszám mutatta, hogy a bécsi nyomdász ekkor kezdte el tevékenységét Sárvárott. ^ demokratikus ' ■ döntéseket. Tavasz? Hiszen ez téli kép! Nem... Csupán csalóka, mint az időjárás. A fiatalok mii jégen korcsolyáznak alapon hozzák Szikora Páll *NEB-elnök is hasonló szellemben szólalt fel. Többen $ sürgették a megígért új lakás- | kódex kiadását. . ; A jogos lakásigénylések szá- í ma így alakult; 1964: 1076, g1965: 1185, 1966: 1325 és ^1967: 1002. Ugyanezen idő | alatt a tanács 275 esetben utalt ^ki lakást. $ J A 100-as listából ma már $ csak 23 igénylőt tartanak nyilván. j;Az ő ügyük előreláthatólag í 1908-ban megoldódik. % Négy év alatt 167 lakás- öcsére történt. A népi éllén- őrzés szerint több esetben jóváhagytak olyan cserét, amit 5: meg kellett volna tagadni, s § A vizsgálat megállapította. ^ hogy a városgazdálkodási vállalat 2173 állami lakást készéi. A lakások negyven szá- S zaléka erősen elhasználódott. $;Az épületek állagának mégis óvása érdekében a jelenlegi ^ nak több mint . | lenne szükség. a kétszeresére ^ Meglepően sok a lakbér$ hátralék. $ ^ 1967 -ben 541 bérlőnél 62 000 | forint tartozást mutattak ki. S Soknál teljesen, indokolatlan 8 a tartozás. Orvos, ügyvéd szea hátralékosok között, akiknek megf^ repel | s más olyanok i felelő keresetük van. s Szerelmem, Elektra iGyurkó László tragédiája a Nemzeti Színházban V astaps köszönti az előadó- j sokat. Szokatlanul erős ‘ és hosszú vastaps. Szokatlan ez, mert az utóbbi időben mintha egy kimondatlan érzés vezetne bennünket: nem szívesen verjük ütemes tapsra tenyerünket. Ezt az ütemes- tapsok korszakára reagáló, éppen olyan jellegzetes beidegzettsá- get is áttöri Gyvrkó László: „Szerelmem, Elektra” című drámája, s a közönség mindenre emlékezve és mindent feledve, lelkesen üdvözli: nem Gyurkó gondolatait, nem Gyurkó stílusát, nem a színészek játékát, nem a díszleteket és nem a jelmezeket, hanem az egészet — amit színháznak nevezünk. A színháznak állitólag vannak törvényei. Bizonyára így van, hiszen sokan értenek hozzá. Mégis furcsa, hogy azok az alkotó művészek, akik nem rutint, hanem újdonságot hoznak a színháznak, mindig bátrabbak annál, hogy betartsák a színház állítólagos dramaturgiai vastörvényeit. A .-.törvénytisztelő” drámákból mindig az hiányzik, ami a „tiszteletlen” drámákban megvan, a gondolatoknak és érzelmeknek átütő erejű, hajlékony játékossága. Ezért hat rám mindig a meglepetés erejével, ha a kritika egy-egy elsöműves színpadi szerző kiforrott, öntörvényű alkotását meglepetésként üdvözli. Mintha a kritika az első színpadi művükkel színre lépő szerzőket amolyan tanáros elnézéssel és fen- sőbbségtudattal kezelné, s ha a tanuló feleim tud, a tanár meglepődik. Ez a „pedagógiai” szemlélet, az elnézés az „első- dráraás” rossz művek és váll- veregető dicséret az „első- drámás” jó művek iránt, semmiképpen nem válik hasznára a színháznak. A dolog ugyanis éppen fordítva érvényes. A jó színpadi műnek kéne hatni a természetesség és a rossz színpadi műnek kéne hatni a meglepetés erejével. Ezért hát rám nem is hatott a meglepetés erejével Gyuiácó drámája. Amint (még sötétben) felcsattan. Béres Ilona szép zengésű hangján a dráma első mondata: „Elektra, te nem vagy normális" — azonnal színházban éreztem magam. S abban sincs semmi meglepő, hogy az ember a színházban .,színházban” érzi magát! De milyen összetevők eredményezik ezt az érzést? Hiszen, ha jól meggondolom, Gyurkó László műve nem más, mint színpadra írt esszé, korunk nagy és sokat vitatott kérdéséről, a hatalom és erkölcs viszonyáról, Gyurkó műve esszé, s ennyiben, a színház törvényednek tekintetében tiszteletlen mű, de Gyurkó drámája színpadra írt esszé, amely mégis minden ízében érzi és érezteti a színház törvényéit. Hagyományról és újításról van tehát szó, a hagyomány és újítás egymást feltételező viszonyáról. Elhangzott tehát az első mondat, amely már önmagában is dráma. Klütaimnesztra, szeretője, Aigiszthosz segítségével megöli férjét, a királyt, Agarnemnont. A meggyilkolt Agamemnon fia Oresztész távol, két lánya Elektra és Khriiszotemisz az udvarban nevelkedik. A gyilkosság után Aigiszthosz lesz a király, de Elektra nem tud felejteni. Elektra az örök nyugtalanság. az örök szembenállás, Elektra a minden igenre a nem és minden nemre az igen — Elektra az örök elégedetlenség. Elektra visszavárja Oresz- tészt, mert Elektra a bosszú örökös tüze, Elektra az. aki Pacalpörkölt Még bundában, de már duzzadó rügyek alatt sétálnak a a kicsik "Eltűntek a védőfóliák. A salátapalánták kis zöld fejecskéi fürdenek a fényben (Foto: Szigetfü) ^ Mintha tüzet markolt volis na, úgy dobta vissza a mire- lit pacalpörköltet a hűtőpultéra. Karcsi kedvencét. Nem, ^ nem fog a kedvébe járni! Még ^ mit nem? — háborgott magá- S ban az asszony. Ma is érteke- $ zik! Tegnap is. És tegnapelőtt 5 is. Gyanús a férj már régen. ^ Es ócska trükk... Értekezlet?! ^ Öt nem fogjak az orránál § fogva vezetni. Ez az ember ml. Komiszul érezte magát. Ki- § vánszorgott az önkiszolgálóból. ^Nem vásárolt semmit. Minek? i Tíz óra is, mire hazajön a $ drága. Egyen ott, ahol érte- | kezik! é Lődörgőit a Körúton, célta- ^ lanul, mormolt magában. ^ Hopp, megvan! Már tudta, §mit kell tennie. Itt csak a ^ mama segíthet. Igen, a mama. 8 Három csapodár férj' magas- 8 iskoláját járta ki. Kettőtől el- §vált, egy nyugszik a csendes ^ temetőben. Hogy ez nem ju- § tott előbb eszébe. \ ^ Be az első telefonfülkébe, é Idegesen tárcsázik. $ — Mama, kérlek, csak te é adhatsz tanácsot. Kedves vöd é ma megint értekezik. Előjött ^ ismét a tsz-szel. Hogy feljött ^ az elnök, a főkönyvelő, az ag- 8 ronómus, az állatgondozó... — Mit? — rikolt a mama, hát majd gondozásba veszem én őt. Régen nem tetszik nekem ez a tsz vendégkoszorú. Ne izgulj, kezembe veszem a sorsodat. Vágy be andaxint. Holnap korán hívlak. P Es dagadtra beszélte a lánya fejét. Ez aztán olaj volt a tűzre. Az asszonyban levő féltékenység bomlásnak indult a gerincagyi központtól kezdve, minden idegszálában egy volt — ő a felszarvazott asszony, a megcsalatott hitves. Ez az ember megunta őt, ennek valakije van. Ezért az álmok, a tervek a kicsiről, a kocsiról, a lakáscseréről és mindenről... Beleroskadt a fotelbe, egyik cigaretta a másik után. — Igen, az előbb még ott állt Karcsi. S milyen ideges volt, amikor megkérdezte tőle: — Milyen az értekezlet? Szőke vagy barna? Karcsi idegesen órájára nézett és már az ajtóból mondta: — Tévedsz szivi, se nem szőke, se nem barna, hanem kopasz és ősz részvevőkkel tartom az értekezletet. A magány ross~ tanácsadó, de Bell találmánya újból segített. — Mama, nem bírom tovább, gyere azonnal, lessük meg ezt az átkozott fickót. S fél órán belül a mama megjelent, drámaibb arccal, mint Aida, Radames szikla- börtöni látogatásánál. Ez neki való misszió. Irány a vállalathoz. Pontot tenni erre az ügyre. Egyetlen cse m été je sorsát kezébe vette. Még a taxiköltséget sem sajnálta ilyen esetben. Mindent bele. A manőver sikerrel járt. A vállalat minden ablaka vaksötét. Nincs értekezlet. — Tudtam — visít a mama, mint egy szopós malac. — Mind gazember, mind csaló. Ma már be se engedd. A fiatalasszony sír, mint az a bizonyos kislány a Balaton partján... Ez a duett a vállalati portást is kicsalta fülkéjéből, s bajszán pödörve egyet, hivatásának magaslatáról, dörmögte: — Kit keresnek? Az asszonyka szinte csak lehelte: Gergely Károlyt. — Amott, a harmadik udvarban a kis tanácsteremben értekeznek. Tessék felszólni telefonon. Dehogy szóltak. Rohant tok. A marna, kalapja után, amit levitt a kora tavaszi szél, a lánya pedig a Közértbe. Mirelit pacalpörköltért... Horváth Erzsi tudja és hiszi, hogy a gyilkosságok nem maradhatnak meg- bosszulatlanul. A zsarnok Aigiszthosz gyűlöli Elektrát, de fél is tőle. Már kiirtotta minden ellenfelét, de Elektrát megölni nem meri, mert tudja, hogy Elektra a meggyilkolt igazság örök jelképe lenne az emberek szemében, s a „politikus-király” érzi, hogy a halott Elektra még veszélyesebb lehet trónjára, mint az élő. Hiszen az élő Elektrát például hozzá lehet kényszeríteni egy disznópásztorhoz — az igazságot nem lehet megölni, de be lehet szennyezni! ördögi terv! 1 p rre azonban nem kerül 1/ sor, mert megérkezik az álruhába öltözött Oresztész, aki saját halálhírét költi. Elektra előtt sem fedi fel magát, nem is tudja, hogy Elektra a saját testvére, de szövetségesre találnak egymásban. S kettőjük szövetsége — a szerelem. Oresztész betölti hivatását, megöli a zsarnokot és felszabadítja a várost. De Elektrának ennyi nem elég, hiszen Elektra az emberiségben élő abszolút igazság örök szelleme, az elégedetlenség örök tüze. Elektra egyik igazsága: a bűnök nem maradhatnak megtorlat- lanul; nemcsak a király volt a bűnös; a bűn kollektivizáló- dott a városban, mindenki bűnös volt, aki Aigisztiioszt kiszolgálta. Elektra másik igazsága: nem az a fontos, hogy testvérek, hanem az, hogy szeretik egymást. Oresztész egyik igazsága; Aigiszthoszt meg kellett ölni — a szabadságért, de a bosszúnak soha nem lenne vége, ha nem tennénk különbséget a bűnre csábító hatalom és a bűnbe hajszolt alattvalók között. Oresztész másik igazsága: Elektra iránt érzett szerelmének meg kell törnie a társadalmi hagyományon, amely tiltja a testvérek közötti szerelmet; mindenki megsértheti a törvényt, csak a király nem! Egyenlő és egymással ellenkező igazságok ezek! Sorsuk ezért a tragikus hősök sorsa.' Elektra a lázadás örök tüze, most már szerelmesével. Oresztésszel. a reálpolitikussal is szembefordul. Oresztész megöli Elektrát. S elhangzik a tragédia utolsó mondata: „És most már Elektra Elektra marad és Oresztész Oresztész marad mindörökké!” igaz ez a be- a tragédia mindig a sorssal áll perben. Történelmi sorsunkkal, amely az igazságot és a szükségszerűséget. hatalmat és erkölcsöt szembefordítja. Gyurkó tragédiája éppen azért perel, az emberiségnek azt az örök vágyát közvetíti, hogy Elektra és Oresztész együtt uralkodjanak a világon! A mű stílusát, az értelem és érzelem tökéletes harmóniáját a címszereplő Berek Katalin érzi leginkább a színészek közül. Alakítása a kristálytiszta értelemnek és a legsötétebb — legfényesebb érzelmeknek tökéletes egysége. Olyan színészi teljesítmény, amit méltán tart majd számon a színháztörténelem. Hiszen egy olyan színpadi mű főszereplője, amely méltó módon reprezentálja és emeli a művészet szférájába korunk nagy kérdéseit. Nádas Péter S orsszerűén fejezés, de
