Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

# Ünnepi gyűlés vasárnap a nőnap tiszteletére Városunk asszonyait, lányait vasárnap délután 6 órakor ün­nepi gyűlésen köszöntik a nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepség színhelye a mű­velődési ház asszonyklubja. Előadó: Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára. Az előadást műsor, majd kö­zös társasvaesora követi. XII. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1968. MÁRCIUS 9., SZOMBAT HÉTFŐN: 1 anar—szuio találkozó Az Arany János gimnázium szőlői munkaközössége tanár— ! A Szabadság Tsz kertészetében ■ .■ . tovább folytatja diadalútját a fóliaágy szülő találkozót rendez a II. osztályos diákok szüleinek hétfőn este fél 7 órákor a gim­názium dísztermében. ROSSZCSONT PETI NAGYKŐRÖSÖN Az Állami Bábszínház már­cius 13-án délelőtt fél II óra­kor és délután fél kettőkor be­mutatja Perh—Sapacil—Hárs— Kardos: Rosszcsont Peti ka­landjai című kétrészes zenés bábjátékot. Az előadást a moziban tart­ják. MULATUNK MA A MOZIBAN? Kártyavár. Magyar bűnügyi film. Főszereplők: Kálmán György, Törőcsik Mari, Páger Antal. Korhatár nélkül. Kísérőműsor: Világmagazin. Rege. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. A Szabadság Termelőszövet­kezet kertészetében a brigád­tagok szívesen,. kedvvel dol­goznak. Nagy része van eb­ben annak, hogy a múlt év­ben az előlegeket és a részese- i dést összeszámítva 8,15—10,30 forint órabért kaptak. Az idén előtérbe került a fóliás termelés. Az előző évek bebizonyítot- j ták, hogy fólia alatt sokkal gyorsabban és nagyobb ha­szonnal lehet termelni. Négy- százötven kisebb és 150 na­gyobb méretű fóliaágyat állí­tanak be; mindet háromszor használják lei. /Előszö-f hóna­pos retket, salátát és ’ karalá­bét termelnek, azután paradi­csomot és a szabadföldi ter­meléshez való palántákat, s végül édespaprika-töveket raknak az ágyakba. De nem hanyagolják el a korai májusi hegyespaprika termelését sem, amely — a különféle palánták nevelése után — az üvegházakban és a Néhány nappal a nyitás előtt: „Csak legyen benne ám mindig" Háziasszonyok véleménye az alszegi húsboitról Féli üllői úgy hallottam, hogy hétfőn végre megnyílik az Alszegen az új húsbolt. Mint mondják, a város leg­szebb és legkorszerűbb hús­boltja lesz. A háziasszonyok a környé­ken türelmetlenül várják a boltnyitást. Benyitottam az el­ső alszegi kapun és rákopog­tattam az első lakás ajtajára. Kocsis Józsefné nyitott ajtót, aki harminchét esztendeje la­kik a környéken. Mint mond­ta, több mint húsz esztendeje várt arra, hogy a környéken rendes húsboltot nyissanak, — Kérem, nagyon sokszor szó volt erről már. Az újság is elég gyakran emlegette, de­kát mindig annyiban maradt. Fél esztendővel ezelőtt azon­ban, amikor láttuk, hogy hord­ják az építőanyagot, már re­ménykedtünk az új boltnyitás­ban. — Volt itt hentesbolt vala­mikor kettő is. A Jakab-féle olyan kis város végi boltocska volt, nem nagyobb mint egy szoba. De már húsz esztende­je megszűnt. Azóta bizony a város közepéről hoztuk a húst. — Es milyen lesz az új bolt? — Hát amennyire abból meg lehet állapítani, hogy az ablakokon bekukucskálunk, nagyon szép, tiszta bolt lesz. Ha a kiszolgálás, meg az áru­ellátás is ilyen lesz, annak mi alszegiek örülni fogunk. — Állítólag hétfőn reggel nyit. — Meglátjuk, azaz. hogy rá­lesünk. Itt lakunk szemben, az első vevők között leszünk. Boros Istvánná a munkába járó asszonyok véleményét mondja el. — Tessék elképzelni, hogy reggel hat órára megyek mun­kába. A szociális otthonban dolgozom. A húsvásárlást nem szívesen bízom másra. De a munkából nem könnyű elké- redzkedni vásárolni. Ha el is engednek, előfordul, hogy mi­re odaérünk, bezár a bolt, vagy már elfogyott, amit ven­ni szeretnénk. Tessék elhinni, nekem az idei télen még nem volt olyan szerencsém, hogy kocsonyahúst kaptam volna. Pedig a család nagyon szere­ti... így hát elképzelheti, hogy örülünk az új boltnak. Csak legyen is benne áru mindig, este is ... Harminchárom órás asszonyműszek Lesz-e üzemi konyhájuk? hollandi ágyakban kap helyet. Újdonságképpen az idén fehér hegyespaprikáixd is próbál­koznak. A fólia- és hollandi ágyak­ba kerülő saláta-, karalábé-, paradicsom- és paprikapalán­tákat trágyával kevert föld­ből préselt tápkockákba és táphengerekbe ültetik. Ez a munka hetek óta folyik. A több mint egymillió darab tápkocka és henger elkészíté­se és a kis palánta beíetűzde- lése rengeteg munkát igényel. Némileg megkönnyíti a dol­got, hogy a termelőszövetke­zet az idén két villanyerővel dolgozó gépet szerzett be, mely a tápkocka kialakítása­kor, mindjárt beleszorítja az ügyes asszonykezek által be­leengedett kis palántát is. Ott- járíamkor az egyik gép mun­káját Simon Ambrusné, a má­sikét Szebelédi Gáboj-né irá­nyította. Kérdéseimre a gépek mel­lett dolgozó Kosa Sándorné elmondotta, hogy miután sür­gős a munka, éjjel-nappal dolgoznak. reggel 8 órától másnap délután 5 óráig, egy kis ebéd, vacsora és reg­geli szünettel. — Nem álmosodnak el a harminchárom órás munká­ban? — kérdeztem. — Nem — válaszolta Tényt Jánosné. — Az egyik munka­társunk, Katona György né, aki itt lakik a telepen, több­ször főz jó feketekávét! Bi­zony jó volna valami kis büfé is, ahol vehetnénk egy-két darab süteményt, vagy kony­ha, ahol kaphatnánk egy tá­nyér levest! Megvigasztaltam: a múlt­kor a termelőszövetkezet szo­ciális bizottságának a gyűlé­sén volt szó róla, hogy a nyárra a termelőszövet­kezetnek egy kis üzemi konyha felállítását java­solják. Az új tápkocka gyártó gépek mellett természetesen a régi táphengerpréselő masina is dolgozik, amelyet most Bato- nai Ambrus etet. A többi bri­gádtag a növényágyakat ké­szíti, öntöz, permetez s foga­tokkal hordja az ágyakba, a kockákba és hengerekbe tűz­delt palántákat. A nagy munkát Nagy Ti- bomé agrármérnöknő irányít­ja, de féllábbal ott van min­dig Bűz Albert üzemegység­vezető is. (kopa) HOVIRAGLESEN VILLÁMINTERJÚ A MOTOROS-POSTÁSSAL Nőnapi rekord: kétszáz távirat LAKODALMAS DÍSZTÁVIRAT — TÁSKA SZÁMRA Csikorog a szürke Danuvia fékje. Kattan a Ständer, a motor marad a jár­da mellett, s a bukósisakos postás még a kaput is nyitva felejti, annyira ipar­kodik. Az. utcáról látom, hogy a távirat átvétele csak egy pillanatig tart. A cím­zett kíváncsian bontogatja, a postás pe­dig siet tovább, van mit kihordania. — Bocsánat, van-e néhány perce? Megnézi az óráját. Tizenkét perc múlva a vasútnál "eszem át az Esti Hírlapot — mondja —, de azért van néhány percem, — Mióta kézbesít? — Hét éve, ha a katonaidőt leszámí­tom. 1961-ben egyik cimborám azt mondta, hogy a postán keresnek kéz­besítőt. Jelentkeztem. — Azóta motorozik? v — Kerékpáron kezdtem. Éveken át a külső területen jártam. Feketén, Tázer- dön, Bokroson, Homolytáján, Barátszi- lason. Ügy ismerem a külső részeket, mint a tenyeremet. 1966-ban szereltem le a katonaságtól. Alikor már Danúviát kaptam és én lettem az egyik táviratkézbesítő — Ketten vannak? — Fehér Dezsővel felváltva. Egyik nap reggeltől hét órát, a másikon dél­után ugyanennyit. Es minden második vasárnap egész napos szolgálat. — (Mennyi táviratot visz ki naponta? — Nem egyformán. De ritkán pihe­nünk. Egyik indítás a másikat éri. És ez még semmi, most gyakran hajrá is van. — Például? — Hét végén. Nagy ünnepeken. Név­napokon. Mária, Juliánná, Ilona... — A rekord? — Eddig a legforgalmasabb napok a nőnapok voltak. A tavalyi nőnapon például kétszáz táviratot kézbesítettem. No, meg a lakodalmak idején. Akkor némely lakodalmas házhoz egész táská­val visszük a dísztáviratokat. — És vajon, hogy viselkedik a szür­ke? — paskolom a Danuvia tankját. — Jól! A kisebb hibákat mi magunk javítjuk ki. Ha pedig nagyobb baj van, akkor be a javítóba. Egy óránál hosz- szabb kiesés nem lehet. Közben letelt az öt perc, Pálinkás Antal beindítja motorját és elsüvít a Kossuth Lajos utca irányába. öt perc múlva a vasútnál veszi át a lapot. Dr. Faith István: Operatívabban léphet fel az állategészségügyi szolgálat A KEZDET BIZTATÓ - MEGNYÍLT AZ ÚT JÓ HELYI , j A gazdasági mechanizmus reformja jelentős változásokat hozott az állategészségügyi szolgálat szervezetében, ügy­vitelében, hatás- és jogköré­ben is. Szervezetileg a szolga- j lat kivált a tanács apparátusá- j bői, és megyénként önálló ha- j iósági és szolgáltató intéz- } mennyé alakult. A megyei és j járási-városi főállatorvosok , gyakorolják a továbbiakban a í hatósági jogokat. A jogaiban j megerősödött, szervezetében j függetlenebbé vált szolgálat j így operatívabban léphet fel ! a fertőző állatbetegségek el­len, és igazgatási tevékenysé- j gét »nem fékezi a kettős alá­rendeltség terhe. Jelentős az > állatorvosi praxis rendjében beállott változás is. Ennek lényege, hogy az állat­orvos közelebb kerülhet a me­zőgazdasági nagyüzemhez, ha annak vezetősége is úgy akar­ja. Az „ómechanizmusban” az állami állatorvos arra kény- j szerűit, hogy a törvény ereje- j vei kényszerítse rá a megelő- j zést és gyógyítást a gazdaság- i ra. Akkoriban szankciók kilá- , tásba helyezésével igyekezett ] érvényt szerezni az állategész- ; ségügyi jogszabályoknak. Az állattartó köteles volt megbe­tegedett állatait gyógykezel­tetni; köteles volt azok helyes tartásáról, takarmányozásáról gondoskodni, de erre nem a jól felfogott érdeke, hanem a tör­vény ereje kényszerítette. Vi­szont miután az állategészség­ügyi követelmények a leg­újabb állatorvos-tudományi is­meretekből erednek, v-.m min­dig találtak egyetértésre, mert gyakorlati állattenyésztésben és az álattenyésztés tudomá­nyos ismeretei között még nap­jainkban is jelentős hézag tá­tong. A követelmény és a tevé­kenység közti különbség meg­hiúsította a biológia, parazito- lógia, járványtan, hygiérre stb. korszerű ismereteire épített ál­latorvosi tevékenység kibonta­kozását. Így az állatorvos és az állattenyésztő között feszült légkör keletkezett, amit csak élezett az országos állategészségügyi és az üzemi érdekek összeüt­közése. Jelentősebb állatelhul­lás esetén a tetemek fölé haj­ló állatorvos szikéjének pen­géjéről a gyanakvás szikrája vetődött vissza. Az aggasztó helyzetből szabadulni kívánó állatorvoson a belgyógyászati, sebészeti, szülészeti ismeretei nem segítettek. Létkérdéssé vált számára a járványtan, hy- giéne és az agrár-közgazdaság­tan magas szintű ismerete. Ezekkel ugyan a gátló körül­mények miatt nem élhetett, de legalább biztonságot nyújtó magyarázatot lelt. A biológia szemüvegén át tisztábban le­het látni, hogy a kisüzemi és a nagyüzemi állattenyésztés között nem a számbeli különb­ség a lényeges, hanem a nagy­üzemben az állatok tenyészté­se nagyüzemi technológiát kí­ván. A különleges téteményké- pességű állatok különleges igé­nyeket támasztanak s betegnek kell tekinteni azt a haszonál­latot, amely a fajára és fajtá­jára jellemző teljesítményt nem szolgáltatja. Sajnos, a tisztánlátás mértékével nem járt együtt a hibák kiigazításának lehetősé­ÖTLETEK lélet s a hagyományos állat­tenyésztési ágazatok, a lehető­ségek és a piac felmérése kell. Az állattenyésztés céljai, igé­nyei e két határ közé szorí­tandó!;. Az elgondolások pe­dig hosszú időre szóljanak, mert a rövid távú, üzletszerű elgondolások „állattartásra” vezetnek, s annak — tenyész- bázis nélkül — semmi létjogo­sultsága sincs. A gazdaságok vezetői már a célok kitűzésénél szakember­kollektívát vegyenek igénybe, s az ilyen tanácskozásokon ne „küldött ', hanem ,,hivott" szakértők működjenek közre. A sematikus központi irá­nyítás helyébe lépjenek végre a célravezető gazdasági szá­mítások. Országunknak adott klimatikus és tellurikus adott­ságai vannak, és államunk gazdasági teherbíró képessége véges. A nélkülözhetetlen ta- karmány-alapanyagók import­ja korlátozott. Ezzel mindig számolni kell. A gazdasági reformtól vá­rom, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben megnyíljék a gazdaságvezetők és a szak­emberek egyéni kezdeménye­sése előtt az az út, hogy a je­lenlegi nívó fölé juthassanak. Azt várom, hogy a gazdaságok igényeljék az állatorvos szak­mai ismereteit a fertőző be­tegségek, a. tömeges kár meg­előzésére. És végül azt is vá­rom e reformtól, hogy az ál­latorvos dotációját ne a laikus által is elvégezhető rutinmun­ka, hanem az állatorvos-tudo­mány átfogó érvényű, ered­ményes alkalmazása biztosítsa. A tél kellős közepén életbe­lépett reform máris tavaszi zsongással töltötte meg városunk mező- gazdasági nagyüzemeit: Az Arany János és a Szabadság termelőszövetkezet sertéste­nyésztő telepeinek nagy re­konstrukcióját nem központi intézkedés, hanem a helybeli szakemberek felelős tanácsko­zása előzte meg. A típusterve­ket a helyi adottságokhoz ido­mítják, a tenyészanyagot pe­dig nem a világpiachoz, hanem a gazdaság lehetőségeihez mérik. A Dózsa Termelőszö­vetkezet minőségi juhtermelés- sel kívánja versenytársait megelőzni, s ezért bevezeti a juhok gépi fejését. A Petőfi Termelőszövetkezet hal, a Rá­kóczi Termelőszövetkezet vad árusítását készíti elő gondos közgazdasági felméréssel — mindez bizony kezdetnek biz­tató! A vasárnap sportműsora Asztalitenisz Gödöllői Vasas—Nagykőrösi Kinizsi megyei rangadó csa­patmérkőzés Gödöllőn a férfi- és az ifjúsági csapatok között. Birkózás Megyei szabadfogású felnőtt egyéni bajnokság Abonyban. Súlycsoportonként az első há­rom helyezett jut tovább. Ti­zenöt Kinizsi-birkózó indul. Kosárlabda Szolnoki Vörös (Meteor— Nagykőrösi Kinizsi női előké­születi mérkőzés, Szolnokon. ge, hol a hozzá nem értés, hol a korlátozott anyagi lehetősé­gek miatt. Ilyen körülmények között aligha lehetett kívánatos a törvény erejével és igazgatási módszerekkel teremteni ren­det. Ezek után kézenfekvő, hogy az állatorvos az új gaz­dasági mechanizmustól a me­zőgazdasági nagyüzemek olyan fejlődését várja, amelynek so­rán lehetőség nyílik arra, hogy szakismereteit teljes egészében az állattenyésztés szolgálatába állíthassa. Ehhez újfajta szem- 1 Labdarúgás 14 óra 30 perckor Nagykő­rösi Kinizsi—Ceglédi VSE, előtte 13 órakor: Nagykőrösi Kinizsi—Nagykőrösi Építők barátságos mérkőzés az Épí- tők-pályán. Felhívja az áramszolgáltató vállalat a lakosság figyelmét arra, hogy karbantartási mun­kák miatt 1968. március 18., 19., 20., 21., 22, 25., 26., 27.. 28., 29-én az alant felsorolt utcák­ban áramszünetet tartunk. Ceg­lédi u.-tól a Vitéz u.-tól kifelé Szultán u., Vági u., Zentai u.t Tázerdő u.. Hosszúhát d., Ba­laton u. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom