Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-07 / 56. szám
4 "s\rMírlai> 1968. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK Felemeli második díjjal Lux Erika győzőit a Magyar Rádió II. zongoraversenyén Minden erőt az építkezésre! Vác létkérdése a lakásügy Kevés a telek - Terjeszkedés felfelé — Hol maradnak az üzemek? Mini dzsungel Bácsalmáson Harton József, a Bácsalmási Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alkalmazottja, „mini” őserdőt hozott létre, trópusi madarakkal. Nagy lelkesedéssel vezet körül kis birodalmán, a trópusi környezetben, a délszaki növények párás illatában. A narancs- és citromfáin kíA Magyar Rádió II. zongoraversenyének zsűrije kedden a késő esti órákban meghozta döntését. A verseny első díját nem adták ki. A felemelt második díjat, 5000 forintot Lmx Erilui ötödéves, a felemelt harmadik díjat, 3000 forintot pedig iMkatos Katalin harmadéves főiskolai növendék kapta. Bikfalvy Árpád negyed- és Váradi Katalin másodéves növendék 1500—1500 forint jutalomban részesült. Az ünnepélyes díjkiosztásra és a győztesek nyilvános hangversenyére pénteken kerül sor. Szövetkezeti vezetők a Margitszigeten A SZÖVOSZ kétnapos tanácskozást tart, amelyen a szövetkezeti áruházak és a szövetkezeti vendéglátóipar vezetői, valamint az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeték elnökei beszélik meg az új gazdaságirányítási rendszer eddigi tapasztalatait, a szövetkezeti kereskedelem ezzel kapcsolatos problémáit, s mindezek alapján a közeljövő feladatait. A tanácskozás szerdán kezdődött a margitszigeti Nagyszállóban. Vác jövője a lakáskérdésen áll vagy bukik. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén ugyan nem éppen ebben a drámai hangú mondatban sűrítette véleményét a város lakáshelyzetéről, de a számok, a tények a helyzet komolyságára figyelmeztetnek. A város lakásainak mintegy fele avult, csaknem negyedét már le kellene bontani, s hatvannál több a hivatalosan is életveszélyesnek nyilvánított lakás. Mi hát a teendő? A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés jó alapot nyújtott e fontos probléma megvilágítására. A városban jelenleg három formában történik a nem állami lakásépítkezés: OTP-lakás, KISZ-la- kás, egyéni építkezés. A jelek szerint — negyediknek — rövidesen megkezdődik az üzemi lakásépítkezések előkészülete. A harmadik ötéves tervben összesen 855 lakás épül magánerőből. Ezt a számot növelik tovább majd az üzemi lakás- építkezések. A városi tanács a maga részéről mindent megtesz a magánépítkezők támogatására. Valamennyi építkezéshez, egészen 1972-ig, biztosították már a telket, amelyeket közművesítve bocsát az építők rendelkezésére az OTP. Takarékoskodni kell azonban a telkekkel, éppen ezért a jövőben elsősorban több emeletes házakat építenek. A lakásépítési hitelek ügyében arra az álláspontra helyezkedett a végrehajtó bizottság, hogy az OTP elsősorban a váciaknak segítsen a lakás- építkezésben. Megvizsgálták továbbá a magánerőből történő építkezések anyagellátását. Pillanatnyilag hiány van téglából, ajtó és ablak sincs elegendő. A vasbolt nem kapja meg az igényelt szerinti mennyiséget vasáruból, vízvezeték-szerelvényekből, betonacélból, fürdőszobaszerelvényből s még néhány más nélkülözhetetlen áruból. A vita során az is nyilvánvalóvá vált, hogy az üzemek, vállalatok vezetői nem érzik át kellően a városi lakásépítkezés jelentőséget s ezért keveset tettek eddig az üzemi lakásépítkezésekért. Márpedig ha nem gyorsul meg a lakásépítkezés, a lakáshiány súlyos akadálya lehet Vác további fejlődésének. A végrehajtó bizottság elemző vitája, s az akadályok leküzdésére hozott határozatai azt a célt szolgálják, hogy minden erőt ösz- szefogjanak a magánerőből L/iniofjatás a ÍÍER3fI-ben I Mossák az „importpiszkot“ Mi legyen a sampon neve? Ilyen a nagymosás, laboratóriumi körülmények között. Egy lezárt, henger alakú edénybe előzőleg vizet, mosószert és gumigolyókat tesznek, s azt megforgatják. A mosni- valót egy Svájcból importált szövetdarabocska szolgáltatja, amelyet előzőleg gondos munkával bepiszkítottak, szaknyelven „standard-piszkossá” tettek. Ez a szövetdarab tartalmazza mindazokat a szennyeződéseket, amelyek nagyvárosban a mosnivalót érhetik. A világon mindenütt ilyen anyaggal végzik a kísérleteket, így a magyar mosóporok minőségét könnyű összehasonlítani a külföldiek hatásfokával... A garanciaidőn túl... Ezt az ellenőrzést, mint any- nyi más vizsgálatot a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi, amelynek elsőrendű feladata a fogyasztók érdekeinek védelme. Az új gazdaság- irányítási rendszer ennek az intézetnek a munkáját is befolyásolja. Eddig minden kereskedelmi forgalomba kerülő termék prototípusát meg kellett Vizsgálni, most csak a fix és maximált árkategóriába tartozó cikkeket ellenőrzik. Ez a könnyebbség — amint azt az intézet titkárságának vezetője, Tolmár Tamás elmondotta — hem sérti a fogyasztók érdekeit, mivel alkalmat ad a piac lehetőségeinek jobb kihasználására. Forgalomba hozhat például a kereskedelem egy gyengébb minőségű szövetet is, ha ezt a szövet minőségi lapján és természetesen az árban is érzékelteti. Felügyeleti szervük, a Belkereskedelmi Minisztérium most dolgozza ki az új irányelveket, amelyek megfelelő módon megadják a kereskedelemnek a nagyobb haszon érdekében történő kockázat- vállalás lehetőségét. így például mód van arra, hogy egy üzlet a gyártó vállalat által megadott időn túl is garanciát vállaljon a nála vásárolt termékért. Jó ha tudja a vásárló: ha elégedetlen az áru minőségével, s a bolt nem ismeri el a panaszt, akkor a kérdéses cikk ide, a KERMI laboratóriumába kerül. Ha az intézet döntésével sem értenek egyet, akkor már polgári bíróság hatáskörbe tartozik a felülvizsgálat — A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztók megbíznak a KERMI objektivitásában — összegezi a titkár a tapasztalatokat Malacka vagy Foxi Maxi? Egyaránt hasznosak, érdekesek az intézet laboratóriumában folyó vizsgálatok. Élelmiszerektől a padlókefélőgépig szinte minden új terméket vizsgálnak. Újabban például csaknem hetenként jelentkezik a vegyipar egy-egy újfajta mosószerrel. — Az említett próbamosások eredménye általában kedvező — tájékoztat dr. Hoffmann Istvánná osztályvezető, s mindjárt meg is mutatja az ULTRA „család” egyik új tagja, az Ultra-Daisy mosószer vizsgálati lapját A kartonon 17 ellenőrzési szempont szerepel, ezek összességéből alakulhat csak ki a végső értékelés. Egyre divatosabbak az aero- sol-rendszerű csomagolású vegyikészítmények. Most vizsgálják például a borotválkozó férfiak leendő kedvencét, amely gombnyomásra kész habot bocsát ki magából. Szórófejes kivitelben kívánnak a piacra küldeni ezüstfestéket is, amely pillanatok alatt egyenletesen lefesti a kályhacsöveket Kedves műanyagfigurába csomagolják majd az újfajta gyermeksampont Ezt a hajmosószert a laboratóriumi vizsgálatok mindenben megfelelőnek találták, csak a neve nem nyerte el tetszésüket A gyár „Malacka” néven kívánja forgalomba hozni, ők viszont a Foxi Maxi nevet ajánlanák inkább. A fogyasztó tájékoztatása Egy emelettel feljebb olyan laboratóriumot találunk, melyben presszógép sistereg, s az asztalon különféle cigarettacsomagok láthatók. Itt a kávé és a cigaretta minőségét ellenőrzik. ötféle új kubai cigarettát tanulmányoznak a laboránsok, s ahogy mondják, a délután összeülő „szívási bizottság” mond majd végső véleményt róluk. Hamarosan az üzletekbe kerül két új magyar cigaretta, a füstszűrös BNV, és az enyhén mentolos Fiitol, amelyet „Fecske-típusú” cigarettának tartanak, s bizonyára elnyeri majd a dohányosok tetszését, ha állandó lesz a minősége. A KERMI laboratóriumaiban nemcsak az új termékeket ellenőrzik, kötelességszerűen szúrópróba vizsgálatoknak vetik alá a sorozatban gyártott cikkeket is. Feladata az intézetnek a fogyasztók állandó tájékoztatása is, hiszen reklám mellett a fogyasztót így is tájékoztatni kell. B. B. I. Sirató / Meghalt egy barátom, egykori katonabajtársam, testvérem. „Tragikus körülmények között elhunyt __” — írták a l apok. öngyilkos lett. Méreggel, gázzal. Harmincnyolc éves volt. Ott találtak rá lakása konyhájában, a kövön feküdt, hanyatt, ahogy elzuhant; mellette törött pohár, szétszórt gyógyszerszemcsék és a kinyitott csapokból sziszegve ömlött a gáz. Azt mondják: még meleg volt a teste, de az élet már elröppent belőle visszakérhetetlenül, visszahoz- hatatlanul. (Tizenöt éves kisfia érméket gyűjt és nem múlt el nap, hogy ne kérte volna tőle a Kennedy halálára kiadott emlék féldollárost. „Minek az neked, hiszen le nem gyűjtőd. Add nekem. Ugyan, add nekem ...” És akkor kedden délelőtt — mielőtt a fiú iskolába ment volna — neki adta 0 féldollárost. Hogy örült a fiú ... „De most már menj az iskolába. Siess?’ — „Minek kell sietni, hiszen még csak fél egy... Még van egy órám”. — „Csak menj. Siess. Siess már!”) A bejárati ajtó belülről volt bezárva; fel kellett tömi a zárat. A halál este öt és hat óra között állt be. Mentők. Rendőrség. Búcsúlevél: harmincöt gépelt sor, tele leütési hibákkal: emberséget keresett, várt, akart és az ellenkezőjét kaptörténő lakásépítkezések meggyorsítására. (ferencz) — Most még nem sokat látni nálam, majd talán jövőre — mondja. j KÖNYVESPOLC KOREYWO: Szerencsés űrutazást! vül külön említést érdemel a kaktuszgyűjtemény, mintegy háromezer van belőlük. Száz fajtát szerzett be a világ minden tájáról, rendkívül gazdag változatban. Közben a dzsungel madárhangjai szólnak, gyönyörű muzsika. A megfelelő hőmérsékletre fűtött helyiségben jól érzi magát a sokféle színes madár. Nehéz volna felsorolni, hány fajta Marek Koreywónak a Zrínyi Katonai Kiadónál most megjelent új könyve az űrkutatás nálunk eddig kevéssé ismert — az űrrepülés biológiai, fiziológiai problémáival ismertet meg bennünket A mű erényének mindenekelőtt azt a tudományos igényű, de oldott tárgyalási módot tartjuk, amely az átlagos műveltségű olvasó számára is lehetővé teszi a bonyolultabb kérdések megértését. Miről is szól a könyv? — Alapvetően a földi előkészítés és az űrrepülés alatti élettani- hatásokról, arról, hogy mit kell elviselnie az emberi szervezetnek, hogyan és mit táplálkoznak a repülés tartama alatt, hogyan működnek élettani funkciói stb. Megismerkedhetünk a felkészítés olyan eszközeivel, mint a „körhinta”, a „rakétaszán”, a „vassellő” és a „camera siíenta”. Janczar professzor és fia, Zbigniew, a könyv „hősei” keresztülvezetik az űrhajót és az olvasót egy meteorrajon, s beszélgetésükből kiderül: bármilyen veszélyes is a meteor — különösen, ha tömegben érkezik — a tragikus kimenetelű baleset lehetősége minimális. Azok a balesetek és veszélyek, amelyek kintről, a világűrből fenyegetik az űrhajóst, rendkívül komolyak és súlyosak. Nem kevésbé veszélyesek azonban a különböző, az ember pszichikumából, a pszichikai feltételekből következő balesetlehetőségek sem. Koreywo nagyon érdekesen fejtegeti a magány és az egymásrautaltság problema- likáját, s megállapítja, hogy az űrhajós felkészítésének szinte legnehezebb próbája a magány elviselésére való szoktatás. A legújabb kutatások — éppen a magányérzet nehézségeinek leküzdése érdekében — egyre többet foglalkoznak a hibemálás kérdésével. Az emberi test hőmérsékletének lehűtése, s ezáltal az életfunkciók szüneteltetése — ha kell, még évtizedekre is — a holnap űrrepülésének megoldásra váró kérdése. A szerző a már publikált kutatási eredmények alapján sok érdekes ismeretanyagot közöl a hiber- nálásról. A „Kiből válhat űrhajós” s a „Meg nem történt kozmikus élmények” című fejezetekből megtudjuk, hogy milyen szempontok alapján, milyen vizsgálatok után lehet valaki kozmonauta. Koreywo a könyv befejező részében a kibernetikus szervezetekkel végzett kutatásokról ír, majd a Hold meghódítása utáni űrrepülések célját és lehetőségét vizsgálja. A választékosán, sokhelyütt szellemesen megírt könyvet Vara Tibor rajzai díszítik. A gondos és leleményes fordítás Balázsovichné Avarosy Éva munkája. Nagy Zoltán van belőlük. Harton József rengeteget olvas, tanulmányozza az egzotikus madár- és növényvilág életét. Immár négy éve ez a hobbyja. — Kapcsolatban állok a világ minden táján élő gyűjtőkkel, akiknek hasonló a szenvedélyük. Magyarországon is van egy-két lelkes madártenyésztő, rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat. — További tervei? —, Elsősorban a kaktuszgyűjteményemet akarom tovább bővíteni. A madárállományt is növelni tudom. Némelyik ritka példány már nálam is költött, úgy hogy a szaporításra megvan a lehetőség. — Nem kerül sokba ez a szenvedély? — Nem, bár lehet, hogy ezt nehéz elhinni, pedig így van. Egyes példányok itt szaporodnak és csere útján hozzájutok újabb ritkaságokhoz. K. S. ta; először a lelkét ölte meg egy megfoghatatlan közeg és most a testét is elpusztította ... (Párbeszéd előző pénteken: ő: Ismer maga olyan gyilkos kórt, amely először a lelket, azután a testet pusztítja el? ÉN: Most azért ültünk le egy konyak mellé, hogy kísérőként Pavlovot, vagy Freudot vitassuk meg, vagy pedig hallgassuk a zenét? ö: Utálom ezt az ál-beat zenét. Olyan hangosak, mintha az egész kerületnek játszanának. A kérdésem egyébként komoly volt. • ÉN: Mire gondol? Ö: Hogy van ilyen kór. Van ilyen betegség. A kórokozó lehet a lebecsülés, a megvetés, a másik semmibe vevése, az utálat, a gyűlölet, s ezek beláthatatlan variánsai. Az ember egyszerre csak azt érzi, hogy mozdulatlanná válik minden körülötte, mintha valami nyirkos-hideg akvár- riumban úszna a víz alatt, már-már nincs levegő a tüdejében, segítségért kiáltana, de fél, hogy meg sem hallják és még az a kis oxigén is elfogy; és látja, hogy kívül, a vastag üvegfalon túl arcok vannak, kegyetlen és merevszemű rideg arcok, akik éppen ezt az utolsó kiáltást várják. ÉN: Vízió. Félelmetes vízió ez, semmi egyéb. Ö: Azt hiszi? Ne higgye. Én tudom, hogy van ilyen. Tudok valakiről, aki nap mint nap átéli ezt. És tehetetlen — mint maga mondta: a „vízió” ellen. ÉN: Kire gondol? Ismerős? Vagy csupán egy tárcatéma? ö: Nem mindegy? Hallgassuk a zenét, most mintha elviselhetőbben játszanának.) A munkahelyén azon a kedden nem jelent meg. Csak délután, úgy három óra körül telefonáltak a lakására. A készülék kitartóan csengetett, nem vette fel senki. Orvosnál lehet? Vagy a KÖZÉRT-ben? Kedd: hétköznap — hétköznapi gondokkal, még ha nincs is teljesed rendben az egészsége az embernek és pihen néhány órát, egy napot. S a mát követi a holnap, azt pedig a holnapután. Az élet megy tovább. Pedig akkorra már elhatároztatott a tett (Az előző pénteki párbeszéd folytatása. Ö: Az imént Pavlovot és Freudot említette ... ÉN: Igen. Egyrészt a kérdés felvetése miatt, másrészt mert most olvastam egy amerikai filozófus, Wells könyvét Pavlovról és Freudról. Érdekes munka. Azt írja: Pavlov a pszichikus folyamatok és a lelki életben fellépő sérült állapotok rejtélyének nyitját az idegrendszer magasabb- rendű területeinek műkör désében kereste, Freud viszont, éppen ellenkezőleg ugyanezt a célt a lélek határain belül igyekezett elérni, nem törekedett az agynak, mint a pszichikus élet szervének megismerésére ... Ö: Miért idézi? Gondolja, hogy lelki életemben sérült állapotok vannak, amelyek mint rejtélyek felfedezésre és megmagyarázásra várnak? ÉN: Félreértett. Ö: Nem értettem félre. Ismerem magamat és a környezetemet. Én is, ők is rendelkeznek „az idegrendszer magasabbrendű területeivel” és működésükkel is. Valahol mindannyian sérültek.” vagyunk és vannak pszichikai rejtélyeink. De ezek legbelül vannak és a legtöbb ember eltemeti magában és elviszi magával őket. ÉN: Mégiscsak félreértett; az idézetet távolról sem konkretizálni akarta, Csupán a probléma felvet se váltotta ki emlékezetemből a gondolatot. Ö: Hagyjuk. Inkább egyf Izonyakot igyunk még. Sérült leikeinkre.) Harmincnyolc éves volt; fiatal, okos és amit elért az életben, az önerejét dicséri. S micsoda paradoxon: önerejével idézte meg a halált is, önmaga pusztulását. Miért? Miért? A búcsúlevél nem a családnak, nem nekünk szóit, hanem mindenkinek: adjunk sok-sok szeretetet, sok melegséget egymásnak, hiszen a szeretet és az emberi melegség minden lelki kór legyőzője; maga az élet ez — a szép, gyönyörű, napsugaras élet, amely erőt ad a gyengének s az erőst a gyengébb védelijié- re állítja. Miért nem tudtuk, éreztük, akartuk ezt előbb? Akkor nem gyászolnám őt: barátomat, testvéremet. Most pedig siratom, amíg élek. Dér Ferenc
