Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-05 / 54. szám
nur HEGYEI j&tfírlan 1968. MÁRCIUS 5., KEDD Ilacsatűrján: .Spartacus” című zenéjére Seregi László készített balett-koreográfiát. Az új mű a Magyar Állami Operaházban, májusban kerül bemutatásra. Képünkön: a szereplők közül Kun Zsuzsa, Fiilöp Viktor és Sipeki Levente Apostolok lován Négyszáz lagzit muzsikáltak végig Az volt a szép, a Zöld Vadász \ 'SSSSAtSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXt:^ 5 POLGAR ISTVÁN: Ott őrzi A jókedvű dobos a banda élén nemcsak a nyakába lógó kifeszített kutyabőrt veri, néha még az üres literes üvegen is csattog a verő. De kedvtelése még az is, hogy időnként megállapítja a vitathatatlan tényt, amely szerint a „Száz forintnak ötven a fele”. A mulató, vigadó, farsangot temető báli közönség kórusban válaszol: „nem lehet az ember fából, ki kell rúgni a hámfából" — s ahogy mondják, úgy cselekszenek. Amíg néhány percet szusszantanak a zenekar tagjai, vezetőjükkel, Geér István tűzoltó törzsőrmesterrel beszélgetek. Megtudom: a bé- nyei önkéntes tűzoltótestület megyeszerte isimért fú- vószenekara 1945-ben alakult, illetve akkor szervezték újra, mert a tagok jó része kiöregedett, vagy meghalt a háborúban. Morvái János bácsi az egyedüli, aki még most is tagja a zenekarnak. Sóhajtva emlékezik a régi „szép” időkAnyag és tudós párharca LÁTOGATÁS A MŰANYAGIPARI KUTATÓ INTÉZETBEN anyag valóságos forradalmát mégis a háború utáni esztendők hozták meg, amikor a haditermelés, a hadi kutatások átadták helyüket az építési feladatoknak. — Ma már sokan felteszik a kérdést: „Végül is melyik jobb, a hagyományos, vagy a „műanyag?” — Válasz helyett - egy példát mondanék. Vessük össze a pvc-t mondjuk az acéllal. Az acél teherbíróképessége, hőállósága, szakító- és nyo- mószilárdsáiga jobb mint á pvc-é, de ha olyan területen alkalmazzák, ahol nagyfokú rugalmasságot igényelnek, akkor az acéllal szemben győzedelmeskedik a pvc. Van olyan műanyag polyamid- csapágy, amelynek élettartama sokszorosa a legkitűnőbb acélnak. — Melyek napjainkban a legelterjedtebb műanyagok? j — Az iparban, az építkezéseken használják leginkább a műanyagot, alkatréDr. Csillag László kandidá- szek, szerelv^ye(k, hálózatok tussal, az intézet igazgatóhe- őszülnek belőle. A mezogazdasagban a foliaboritásu termesztés a legelterjedtebb s ez előtt még óriási jövő áll. Forradalmasíthatja a teljes növénytermesztést, de mindenekelőtt a kertészkedést, úgy, hogy védőburkolataival visszaszoríthatja az időjárás meghatározó szerepét. Gyártunk műanyagból gyermekjátékoktól kezdve gyógyszeres fóliákon és használati cikkeken keresztül művégtagokig szinte már mindent. Elterjedését semmi sem tartóztathatja fel, megfelelő helyét azonban még pontosabban körül kell határolni. Kinyitjuk a műanyag ka- jrosszériájú autó ajtaját, lesi- mítjuk bőrkabátunkat, megigazítjuk a műszálas nadrágunk vasalását, megforgatjuk a műanyag kormányt, műanyag talpú cipőnkkel rálépünk a gázpedálra és a műgumikerekek elindulnak. Folytathatnánk; szinte észre sem vesszük már, helyesebben meg sem tudjuk különböztetni mindennapi életünkben a műanyagot a hagyományos anyagtól. A műanyag diadalmas térhódításának azonban előzményei voltak, sikere nem egyszerre és nem könnyen született. Nagy harcot vívott, amíg a lekicsinylő „pót”, meg „műrostos” jelzőket rendre terázta magáról... Fiatal tudományág a műanyagkutatás. Alig fél évszázadosak első jelentősebb produktumai. Hazánkban pedig Jénjtógében az utóbbi évtizedben. került előtérbe. A Mű- anyagipari Kutató Intézet feladata, hogy minél jobban kifejlessze nálunk is ezt a nép- gazdaságilag oly fontos tudományágat. vállalati tevékenységet folytat; kimutatható lesz tehát, hogy „mit hoz a konyhára”. A tudósok, kutatók mind több és konkrétabb segítséget adnak az ipari célkitűzések megvalósításához modern életünk e mindannyiunk számára oly fontos területén, S ha az anyag — a kémikus professzor szavaival élve — még gyakran „rá is vigyorog” a lombikból a kudarcot valló vegyészekre, óik jól tudják: „Az nevet igazán, aki utoljára nevet!” Regős István re, amikor Budapesten a ligeti Zöld Vadászban játszottak. Még nótát is szereztek akkor, amelynek refrénje így hanzik: „A Zöld Vadászban este muzsika szól, gyerünk, egy fröccsöt igyunk, babám”. Hajnalban aztán ki a gyárba ment, ki hazafelé, Motorra. Bizony az apostolok lován, mert akkor még nem járt a sokat szidott busz. Persze azért szép idők voltak ezek, mert az 1928 óta muzsikáló János bácsi akkor alig volt még húszéves. 1945 óta a monori és nagykő tai járás minden községében játszott a zenekar, Ecser- től Szentmártonig, Üllőtől Nagykátáig. Ahol egyszer játszottak, oda aztán mindig visszatértek. A bálokon kívül több mint négyszáz lakodalomban húzták a talp alá valót. A 12 tagú zenekar, amelyet a legjobbak között emlegetnek, hetenként tart próbát. Kottaolvasó valamennyi tag. Az új számok betanulása könnyen megy. A zenekar vezetője civilben gépkocsivezető. A kottaolvasás tudományát a határőrség zenekaránál sajátította el. Most ezt osztja meg a zenekar tanulni vágyó tagjaival, akik nem sajnálnak időt, fáradságot, mert a zene széppé, tartalmassá teszi életüket. K. S. Csak néhány érv? Csak pár adat" Csak a megfagyott mozdulat? Egy hamufoltos lepedő? Egy elázott szappandarab? Csak ez maradt? Csak ez maradt? Csak a legyőzött akarat? Csak idegen szobafalak? Csak a szétesett kábulat? Csak pár foto, mit már elő sem hívok tán? Csak ez maradt? Csak hat sor, amint számyrakap s a lapon mégis ott ragad? Csak múlt, és soha már jövő? Csak egy olcsó törülköző? Csak ez maradt? Csak ez maradt? Csak a növekvő alkonyat? Csak a gyér fény a fák alatt? Csak az akác-ontotta-szag s a füvek közt settenkedő, aprócska sün? Csak ez maradt? Nem hurkol semmi mást az agy s a homlokon az új redő? S a szem, mely álmot nem fogad, nem takar mást, csak árnyakat? íme, a válasz, kérdező. Tudatod magmája alatt, mélyen, ahol már csak te vagy, hol már csak te vagy, ott van ő, ott őrzi megtalált magad, hogy ne rakódjon rá salak, hogy szét ne zúzza sziklakő. MINIVESZ Londonban nemrég Jennings professzor, ismert közgazdász egyik előadásában általános meglepetésre a többi között ezeket mondotta: „A miniszoknya, tisztelt uraim és hölgyeim, népgazdasági szempontból nézve veszélyes. Még megközelítőleg sem tudjuk kiszámítani, mennyi munkaóra veszett csak Nagy-Britanniában is Icárba, annak következtében, hogy a férfiak a miniszoknyáidat és azok viselőit nézegetik.” y SSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSrrrfS.S. Tavasz a kirakatban, a polcokon Elsejétől ingyen bukósisak — Piackutatás — Országjárás A téli vásár alkalmával „piacra dobott” árucikkeknek már a nyomát sem látni a polcokon, de még a raktárakban sem. A kirakatoknak tavaszi a képe, a polcokon tavaszi újdonságok. A ceglédi földművesszövetkezeti áruház konfekcióosztályán nehezen lehet otthagyni azokat a női kötött ruhákat, amelyeket eddig csak Budapesten a Váci utcában vagy a Luxus, Áruházban láthattunk. Ezeket a ruhákat — közvetlen megrendelésünkre — ktsz készíti — mondotta Orosz Zoltán, az áruház helyettes vezetője. — A piackutatás adta lehetőséget mi is szeretnénk kihasználni, hogy lépést tarthassunk a divattal, és kielégíthessük az egyre növekvő igénye^ két. Ennek érdekében a közeljövőben szakembereink „országjáró” körútra indulnak* felkeresik a nagyobb városokat, és a tapasztalatszerzés mellett olyan kísz-eket szeretnénk felkeresni, amelyek részünkre egyedi, tehát nem szériában készülő ruhák gyártását vállalnák. — Tehát mindent a vásárlói kért? — Természetesen. Ezért tettük lehetővé azt is, hogy aki elsejétől nálunk vásárol motorkerékpárt, az ingyen kap hozzá bukósisakot. kettesével beszélgettünk a műanyagok születéséről, alkalmazásáról. — Mit nevezünk tulajdonképpen műanyagnak? — teltük fel elsőnek a kérdést. — Egyszerűen úgy válaszolhatunk, hogy minden művi úton előállított anyag műanyag. (Elnevezése egyébként a szó szerinti fordításból származik.) A természetes anyagok szerkezetét a kutató igyekszik „eltanulni”, jellemző tulajdonságait elméletileg általánosítani és hasonlót előállítani. Először mindig lombikban születik meg az óriás (ún. makró) molekulákból felépülő új műanyag. — Mi volt az első. általánosan elterjedt műanyag? — A bakelit. Az első jelentősebb iparág, amely „felfedezte magának” a műanyagok hatalmas technikai-gazdasági jelentőségét, a villamosipar volt., Ä szigetelők tömeggyártásában egyre inkább felhasználták a bakelitokat; az 1920-as, 30-as években már hagyiparilag állították elő. Meggyorsította a fejlődést a háborús nyersanyaghiány. Ebben az időszakban — a negyvenes évek elején — a Szovjetunió a műkaucsuk- gyártás éllovasa volt a világon. Gépjárműveinek kerekeit nagy százalékban, műgumibói állították elő. Az igazi fellendülést, a mű— Milyen kutatások folynak az intézetben jelenleg? — Több érdekes alapkísér- let mellett elsősorban a műanyagipar kiszolgálása a feladatunk. Gyártás közben aktuális problémák megoldásán dolgozunk. Kialakítjuk külföldi licencek itthoni gyártási technológiáját. Kidolgoztunk például egy izofóp- keaeléses technikát, amelynek segítségévéi a gyenge minőségű természetes fát mű- apyagszerkezetűvé átalakítva, a fa ipari hasznosítási területét kibővítettük. Most éppen a Tiszai Vegyikombinát egyik új üzemének gyártási technológiájában működünk közre. A Műnyagipari Kutató Intézet január elsejétől önálló Bezzeg Alfonz tragédiája A sors útjai kifürkészhefetlenek és az élet rejtett csapdái akkor záródnak be az űzött vadként futó ember körül, amikor nem is gondolja. Sőt, az is meg-“ lehet, hogy mindössze egyszer, egyetlenegyszer szeretné kipróbálni, milyen is a sorsa egy olyan vadnak, amely szabadon kószálhat a mezők liliomai között, s rögtön űzött vad lesz, rögtön csapdára talál és rettenetes nagy pofont kap. Mint Puszpáng Alfonz, a legszerényebb, a legderekabb esztergályos a hűséges férj, a minta családapa, aki immáron negyedszázados férji fennállása óta méltán érdemelte ki a „Bezzeg” előnevet. — Bezzeg a Puszpáng ... Az szereti a családját... — Bezzeg az Alfonz, az nem koslat a nők után ... — Bezzeg a Puszpáng Alfonz kartárs, az nem ad ki a kezéből olyan munkát, hogy még annak is leég a bőr a képéről, aki a kezébe veszi... Igaz, emiatt a bezzegség miatt sokan utálták és csodálták. Szidták és irigyelték, de végtére is megbecsülve tudomásul vették, hogy ő ilyen bezzeg, mígnem... De ne vágjunk a dolgok elébe. Minden ember életében van egy pillanat. Puszpángéban is elérkezett. Elérkezett az a felismerés, hogy legfeljebb egy éve, esetleg egy hónapja, de az is lehet, hogy néhány perce van csak hátra, hogy mint férfi egyszer és utoljára kiélvezze a mellékösvények izgalmát, hogy mérlegre dobja: férfi-e még vagy sem? S ha a mérleg serpenyőjét olyan nő tarthatja, mint a tisztességben elvált, de abban ugyan különösen nem élő, éppen ezért sok irányú személyes tapasztalatai alapján szakértőnek feltétlenül elfogadható Juclka, aki riszál- ható testrészeinek morzejeleivel már néhányszor közölte, hogy e kedves feladatra örömmel vállalkozna — ki állhatna ellen eme csábító alkalomnak? — Szivecském ... úgyis kell egy kis pénz az ünnepekre ... Bent maradok az éjszakai műszakra. Nem kötelező, de úgy gondoltam, ha te is úgy gondolod — mondta halkan Puszpáng és azon csodálkozott, milyen könnyű hazudni, bár kissé félt tőle, hogy Amálka, aki úgy olvasott belőle, mint Bőrharisnya a nyomokból, megszimatol valamit. De nem. Amálka megsimogatta őszülő buksi fejét, s magában azon gondolkodott, hogyan fog elhencegni a részeges Csemcsegi feleségének, hogy lám, az ő férje nem kocsmába jár. hanem második műszakra, a családjáért. A történetet itt függesszük fel, legalábbis, ami a dolgok mellékösvényét illeti, mert az események további menetében annak már a legkisebb jelentősége sem volt, hogyan győződött meg, és miről Jucika, hogyan telt meg öntudattal és megtelt-e Puszpáng Alfonz, a mérlegelés éjszakáján. A dolgok további menetéhez ugyanis csak az a tény tartozik, hogy ... Állj meg toliam és írógépem, nehogy elfecsegjem magam! Azon a bizonyos éjszakán, amikor Puszpáng Alfonz és Jucika közösen kutatták, meddig fiatal egy' férfi, néhá- nyan mások a gyárban, annak is a pénztárában, azt kutatták, hogy milyen eredménnyel lehet megfúrni egy páncélszekrényt, amelyben néhány százezer forint rejtőzik kifizetendő bér formájában. Puszpáng éjszakáját nem tudjuk milyen siker kísérte, de a kasz- szafúrókét feltétlen, mégha átmeneti is, olyannyira, hogy a rendőrség messzemenő nyomozást foganatosított megpróbálván szűkíteni a gyanúba jöhető személyek számát. E szűkítő nyomozás keretében, teljesen véletlenül, inkább csak Puszpángot keresendőn, hogy hátha tud valami tippet adni, a nyomozó hatóság két tagja ellátogatott Puszpáng Alfonz otthonába is. Alfonz jó férj és hű férj lévén, éppen a sarki boltban vásárolt, találkozván ott két gyári szaktárssal, együtt szörnyűlködve az éjszakai lopás felett, de még nem sejtve és nem gyanítva semmit. — Szegény Alfonz, hogy az mennyit dolgozik... És most nem kap ő se fizetést? Gazemberek, ellopni a dolgozók pénzét — folyt, pergett a szó Alfonz- néból, és nem mulasztotta el azt sem közölni, hogy az ő férje még most éjszaka is bent dolgozott a gyárban, mert több pénzt akar a családjának, míg ezek a brigantik, ugye ... Hogyan is csodálkazhatnánk ezek után, hogy mint derült égből a villám- csapás, úgy érkezett a hír, Puszpáng Alfonzot a betörés miatt előzetes letartóztatásba helyezték. Logikus: otthon nem volt, mert a gyárban volt, a gyárban nem volt, mert ha ott lett volna, látták volna. Ha ott volt és nem látták, akkor csak azért lehetett ott, ugyebár ... feltételezhető, mert... — ... ért engem? — kérdezte a nyomozó Puszpáng Alfonzot, aki sárga volt és zöld, s aki nem tudott dönteni, elárulja-e, hogy Jucikával volt azon az éjszakán, s akkor megússza itt, de mi lesz otthon: vagy ne árulja el, s akkor nem ússza meg itt, de az is igaz, hogy otthon se... — Vallani akarok ... De csak úgy. hogy négyszemközt marad a dolog — makogta remegő szájjal és ujjakkal Puszpáng. A nyomozó nem tudta, hogy dührohamot vagy nevetőgörcsöt kapjon ... Méghogy négyszemközt maradjon ... — Hát mit gondol maga, hol van? A franciskánus barátok gyóntatószékében vagy a gyámügyi osztályon, mi? Halljuk azt a vallomást! Negyedóra múlva megjelent Jucika, aztán távozott és újabb öt perc múlva Puszpáng Alfonzot kiengedték a napfényes, mellékösvényektől mentes szabad levegőre. A ,hír azonban ha jó, ha rossz, szárnyon jár... Az ajtóban a kisüt szemű Amália várta a férjét, zokogva és boldogan borult Puszpáng Alfonz nyakába, aztán olyan pofont kent le, hogy a kapuügyeletes rendőr fegyveréhez kapva ugrott ki az ajtó mögül... így történt, s e történet is igazolja, hogy a sors és a betörők útjai kifür- készhetetlenek és a mellékösvények egyaránt vezethetnek ágyhoz, de desz- kapriccshez is. Tanulság: mindig tárgyaljuk meg a betörőkkel, mikor és hol óhajtanak lopni, hogy mi ne akkor óhajtsunk óhajtani... Gytirkó Géza
