Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

MÉZ — TONNASZÁMRA Vándorút Nógrádban Nem ,,betegeskedtek" a vecsési méhek A vecsési méh ászszakcso­port a múlt évi zárszámadá­son nagyon jó eredményekről számolt be: háromtormás évi tervükkel szemben 5522 kiló 70 deka mézet „szüreteltek”. De nemcsak a méhek voltak szorgalmasak, hanem a méhé­szek is, akik méheikkel végig- yándorolták Nógrád megyét. A méhészcsoport elnöke: Giiicze Ferenc, tagjai: idős Gonda Sándor, ifjú Gonda Sándor, Almási Sándor, Petz Irmáé, Fejszés Sándor, Filmy János és Szieher Mátyás. Kö­zülük idős Gonda Sándor és Füssy János adták le a leg­több mézet. (A szakcsoport ál­landóan fejlődik. Kezdetben még a kétezer kilós tervet is nehezen^ tudták teljesíteni — most pedig kérték idei tervük 4500 kilóra való felemelését.) A csoportnak 370 méhcsaládja van. A méhek között a múlt évben betegség nem fordult elő. A méhészeknek az a tervük, hogy még egy „vándorlóbó­dét” fabrikálnak. A szükséges anyagot megveszik a közös vagyonból és a bódét társa­dalmi munkában maguk meg­csinálják. A vándorláshoz a bódé elkerülhetetlenül szük­séges, mert a felszereléseket itt helyezik el és a méhekre vigyázó méhész is a bódéban tölti az éjszakát (cm) A P.EST MEGYEI HÍRLAP K |JL Ö N K I A-P A S A A rózsa általában minden talajban díszük, de mégis leg­jobban a kötött, nem túl ned­ves talajt szereti. Ültetés előtt a gyökérzetet sárpé; be merít­sük be. Ássunk 50 < entiméter mély és 40 centiméter széles gödröt. A felső földrétegből szórjunk a gödör aljára any- nyit, hogy a rózsatő két-három centiméterrel lejjebb kerüljön a földbe, mint ahogyan a 'ró­zsaiskolában volt. Ezután any- nyi földet szórunk rá, hogy a gyökérzetet ellepje. A földet óvatosan, hogy a növényt, il­letve a gyökerét ne sértsük, ta­possuk meg, majd bőségesen öntözzük. Ezután földdé érett trágyát szórhatunk rá. Végül lazán felkupacoljuk. Őszi ül­tetésnél így marad egészen rügyfakadásig, a tavaszi ülte­tésnél addig, amíg a hajtások ki nem bújtak a kupacból. Bo­rús időben óvatosan széthúz­zuk a kupacot, vigyázva, ne­hogy a hajtások letörjenek. Ősszel ültethetünk a nagyobb fagyok beálltáig, tavasszal kezdhetjük a fagyok elmúltá­val. Ültetési távolság a fajtától és a céltól függ. Lehetőleg 50 centiméternél ne ültessük kö­zelebb a töveket. Amennyiben vágott virág értékesítése cél­jából ültetünk, a távolság jó­val kevesebb lehet. A kúszóró­zsák távolsága 1—1,5 méter. A teahibrid (bokor) rózsákat megfelelő metszéssel bővebb virágzásra kényszeríthetjük. Szt úgy végezhetjük el, hogy elvirágzás után körülbelül a szár felénél elmetsszük vala­melyik rügy felett. A parkró­zsákat és kúszórózsákat nem kell metszeni, csupán alakító metszést végzünk rajtuk. A babarózsáknál pedig az elvi- rágzott bugákat kell levágni a felső elágazás alatt egy-két szemmel. A magas törzsű rózsák met­szése nagyjából megegyezik a bokorrózsáéval. A metszést ta­vasszal, a kitakarás után vé­gezzük el. Az új ültetésű ró­zsákat 3—5 szemre, a régieket — növekedésüktől függően — 6—8, illetve 4—6 szemre metsz- szűk vissza közvetlenül a rügj felett. Az elszáradt ágakat tő bői vágjuk ki. A gyökérbő felnövő vadhajtásokat szintéi tőből kell elvágni. A rózsák betegségei: a liszt harmat és a vörösrozsda. A; előbbi ellen kénporral, a vö- rösrozsda ellen pedig rézkén porral védekezzünk, de mindig eső után kell beszórni. A le véltetvek és hernyók éllel leghatásosabbaV a DDT-t tar­talmazó porozószerek. H. J. X. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1968. MÁRCIUS 3.. VASÁRNAP Megnyugodtak az asszonyok: Újra folyamatos Órabér vagy teljesítménybér? - Terjeszkedni akar Monaron a Kézműipari Vállalat A monori járásban sok az olyan asszony, aid a Pest me­gyei Kézműipari Vállalat be­dolgozója. Ez év elején, ja­nuárban és februárban ezek az asszonyok kényszerpihenőre voltak kárhoztatva, mivel a vállalat vem tudóit számukra munkát biztosítani. „Megszű­nik biztosan a bedolgozás, nem lesz több otthoni munka” — keringtek a kósza hírek. Dobossy Lászlónktól, a Kéz­műipari Vállalat monori egy­ségének vezetőjétől kérdeztük meg, mi volt a munkahiány oka és milyenék a további ki­látások ezen a téren? — Az új gazdasági évben történt árváltozások, a megvál­tozott kalkulációs módszerek miatt a nagykereskedelmi válla­latok az év elején nem ad­tak le megrendelést, csak egészen minimális mérték­ben. így csak annyi munkánk volt, hogy csak az üzemben bent dolgozókat tudtuk foglalkoz­tatni, de körülbelül 50 száza­lékkal lassúbb ütemben, mint rom nap kötelező szabadságo­lással átlábaltunk ezen a kez­deti nehézségen. Február végétől már újra folyamatosan tudunk mun­kát adni minden otthoni bedolgozónak is. Valóban, a varrodában és a „speciálteremben” hatalmas | halmokban 'tornyosul' » félig kész, vagy már csomagolásra váró konfekció® fehérnemű, ing, köpeny stb. — A köpeny a kedvencünk — súgták meg az asszonyok —, azzal lehet a legjobban ke­resni. A betegeket és szülési sza­badságon levőket nem szállít­va, 79-en dolgoznak Monoron a kézműiparban. — Vajon mennyit keres egy átlagos teljesítményű dolgozó? — 1000—1200 forintot. Évenként van nyereségré­szesedés is, tavaly 22 napi bért osztottunk. Reméljük, az idén sem lesz kevesebb. Beszélgettünk a tavalyi utol­só negyedév óta bevezetett és még mindig sokat vitatott új bérezési rendszerükről is. Hosszú éveken keresztül telje­sítménybérben, egyéni teljesí­tések alapján kapták az asz- szonyok a fizetést. Az új bérezési rendszer viszont a szalagíermelésen alapszik. Ez annyit jelent, hogy 3 hóna­ponként megállapítják min­denkinek a munkája és darab­teljesítése szerint az órabérét, és akitor már azért az óra­bérért dolgoznak. Az órabérek felülvizsgálatát, csökkentését, növelését a szalagvezető és a dolgozók közül, a dolgozók ál­tal választott három asszony végzi. Az új rendszer előnye: egyenletesebb munkatem­pót biztosít, nem tudja valaki -megcsinálni, hogy egy-két órai munkával 5—600 forintot összeszed egy hónapra, mert „fő a munka­viszony”. A szalag viszi, set kenti a lemaradozókat. Hátránya: sok a súrlódási lehetőség, az asszonyok úgy érzik, hogy az evésre, vagy pár perces pi­henésre szánt időt is egymás­tól lopják el. így nem egyön­tetű a vélemény azzal kapcso­latban , hogy így, vagy úgy jobb-e a munkamenet. Az üzemben négy szocialista brigád dolgozik. Ha nekik si­kerül az ideális kollektív lég­kört biztosítani, bizonyára másutt is így lesz. A Pest megyei Kézműipari Vállalat monori egysége évek óta egyre több dolgozónak nyújt helybeli munkalehető­séget. Sajnos, a munkakörül­mények a legkisebb mérték­ben sem kielégítőek. Nincs öltöző, nincs bent víz, nincs semmi mosdási lehetőség, nincsenek meg­felelő mellékhelyiségek. Évek óta harcolnak a mellet­tük levő telek megvételéért, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy terjeszkedjenek, korsze­rűsödjenek. Reiter Mária Vb-ülést tartanak holnap délután 3 órai kezdettel Gyömrőn. Na­pirenden: az ügyintézés, ügy­felekkel való foglalkozás ta­pasztalatai és jelentés a lakos­ság iparcikkekkel történő el­látásáról. Monoron 14 órai kezdettel a község közbiztonsági helyzeté­ről és az 1968. évi építési fel­adatok előkészületeiről tanács­koznak. Ötórai teák Üllőn, a művelődési otthon­ban ma délután ismét az Ezüst csillag zenekar játszik. Vecsésen az öt órai tea al­kalmával kerül sor a szellemi vetélkedő 6. fordulójára. Ellesett pillanat Hidegtál készítmények árusításával bő­vítette áruválasztékát Mono­ron a főtéri presszó. Már ext­ra szendvicsek, kaszinótojás, friss saláta és más hidegtál- készítmények is kaphatók. Az apostolok lován Négyszáz lagzit muzsikáltak végig — Az volt a szép, a Zöld Vadász TORNAVERSENY Képünkön Czene Emmát, a ,.B” ’.erseny egyik részvevő­jét látjuk edzés közben Foto: Somodi-- ------------' i | ha még az üres literes üvegen, i ! is csattog a verő. De kedvtelés - j se még az is, hogy időmként megállapítja a vitathatatlan ^5 tényt, mely szerint „Száz fo- § rintnak ötven a fele”. A mu- § lató, vigadó, farsangot temető ^ báli közönség kórusban vála- ’ ^ szol: „nem lehet az ember fá- § bóf, ki kell rúgni a hámfából” § — s ahogy mondják, úgy cse- ^ lekszenek. | Amíg néhány percet szusz­ai szántanak a zenekar tagjai, vezetőjükkel, Geér István tűz- § oltó törzsőrmesterrel beszélge- ^ tek. Megtudom: a bényei ön- ^ kéntes tüzoltótestület megye- szerte ismert fúvós zenekara J 1945-ben alakult, illetve akkor ^ szervezték újra, mert a tagok J jó része kiöregedett, vagy i meghalt a háborúban. ^ Morvái János bácsi az eigye- ^ dűli, aki még most is tagja a J zenekarnak. Sóhajtva emléke­zik a régi szép időkre, amikor | Budapesten a ligeti Zöld Va- 5 dászban játszottak. Még nótát $ is szereztek akkor, amelynek ^refrénje így hangák: „A Zöld ^ Vadászban este muzsika szól, ^ gyerünk, egy fröccsöt igyunk, ^ babám.” Hajnalban aztán ki J a gyár felé vette az irányt, ki J hazafelé, Monorra az aposto- % lók lován, mert akkor még ^ nem járt a sokat szidott busz. ^ Persze azért szép idők voltak ^ ezek, mert az 1928 óta muzsi- káló János bácsi akkor alig i; volt még húszéves. J 1945 óta a monori es nagy­íj kátai járás minden községé- ^ ben játszott a zenekar, Ecser- vjtől Szentmártonig. Üllőtől J Nagykátáig. Ahol egyszer ját­szottak, oda aztán mindig ^ visszatértek. A bálokon kív § több mint négyszáz lakod ; lomban húzták a talpalá valót. ^ A 12 tagú zenekar, amelyet ^ a legjobbak között emleget- $ nek, hetenként komoly próbát tart. Kottaolvasó valamennyi tag. Az új számok betanulása könnyen megy. Rengeteg szá­mot tudnak, több mint negy­ven indulót játszanak, közte Verdi Aidájából a bevonulási indult is. A zenekar vezetője civilben gépkocsivezető, s a kottaolvasás alapos tudomá­nyát a határőrség zenekaránál sajátította el. Most ezt osztja meg a zenekar tanulni vágyó tagjaival, akik nem sajnálnak időt, fáradtságot, mert a zene széppé, tartalmassá teszi éle­tüket. K. S. Üllő, Monor Szabás-varrás Az üllői nőtanács szervezé­sében március elején hat hétig tartó szabás-varrás tanfolyam kezdődik. Szabás-varrás tanfolyamot indít a monori nőtanács is március 11-i kezdettel. Helye: a Monori Magtermeltető Vál­lalat ebédlőhelyisége (Ady E. út). Jelentkezni lehet a válla­lat portásánál, a monori mozi pénztárosánál, valamint Czeg- lédy Jánosnénál (Monor, Wes­selényi utca 18.). A részvevők centimétert, irkát és ceruzát hozzanak magukkal. Foto: Csepregi Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr., Halmai Géza, Monoron: dr. Pénzes János (egészségház), Üllőn: dr. Ley,7 rer Loránd, Vecsésen: dr, Nagy Lajos tart ügy ele tét va­sárnap. Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Folytassa, Jack. Gombai Menyasszony a zsákban. Gyömrői A koppányi aga testamentuma. Hí Gyermekrablás Wiesbadenben, Maglód: Kaland az Aranyparton, H: Egy magyar nábob és Kár* páthy Zoltán. Mende: A legszebb, H: Fűre lépni szabad. Monor i Nem várok holnapig. Matiné: Ka* pitány. H: Antigone. Nyáregyhá* za: Kasztiliai sólyom. Péteri: A múmia közbeszól. Pilis: Királylány a feleségem. H: Veszedelmes sze* rep. Tápiósáp: Viva Maria. Első előadáson: A szeretet jogán. Tá- piósüly: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Űri: Szüzet a hercegnek. Első előadáson; Blood kapitány fia. Uilőj Fantomas visszatér. H: Ki* hágás szerelem miatt. Vasad: Lát* hatatlanok. Vecsés: Tanulmány a nőkről. Matiné: A szultán fogsá­gában. H: Fantomas a Scotland Yard ellen. NEG YSZEME OZ T Jó utat, kolléga! — Ezt az útszakaszt, a Nagyvárad tértől Monorig, nem is tudnám megmondani, hány­szor kocsikáztam végig a negyven év alatt. Az biztos, hogy minden fát ismerek, mindegyik­ről tudnék mesélni, olyan dolgokat, amiket csak mi ketten — ő meg én — tudunk. Az egyikre például néhány éve szabályosan fel­mászott egy osztrák kocsi. Néztem, amint ki­vágódik mellettem, mintha kzrgetnék, mire utolértem, már fenn volt a fán. Nem történt bajuk, mert az a legérdekesebb, hogy ezek a kerge vezetők a legtöbbször megússzák, mint­ha őrangyaluk lenne. — Én mindig óvatosan vezettem, mert az ember, amikor a volánt markolja, egy autó- busznyi ember életét tartja a kezében. Jól emlékszem, az egyik karácsonyon mégis majdnem baj lett. Olyan volt az út, mint a tükör. Faros kocsival jártam. Már mikor ki­hoztam, reggel, éreztem, hogy nehéz út lesz. Csúszkált, alig tudtam egyenesben tartani. El­hagytuk Vecsést, amikor a kocsi megperdűlt, és szánkózni kezdett az út széle felé. Ilyenkor minden vigyázatlanság bajt okozhat. A lé­nyeg: óvatosan visszafogni a kocsit, mert csak egy meggondolatlan mozdulat — és az isten meg nem állítja. Az utasok nem vettek észre semmit, azt nem látták, hogy rólam a hideg­ben csurog a víz. Akkor éreztem életemben először, hogy fáj a szívem. Lementünk az út­ról, a kocsi csúszkált egy kicsit, de megállt. Szóltam az utasoknak, hogy szálljanak ki, nem megyünk tovább. Aztán leültem az árok szélére és vártam a darut —, mert nekünk « kocsit soha nem szabad elhagyni, azért mi fe­lelünk, ahogy mondani szoktam: Isten és em­ber előtt. — Ahogy ott ültem, olyan látványban volt részem, amit életemben nem felejtek el. Jöt­tek a mazsolák — mi a maszekokat hívjuk így —, de úgy, mintha a kis kocsik részegen merészkedtek volna ki az útra. Pörögtek, mint a búgócsiga — mert, ahogy az előbb mond­tam, olyan volt az út, mint a tükör. Az igaz­ság az, hogy abban az időben istenkísériés volt útra kelni. Annak legalábbis, akinek nem muszáj. — Tudtam, mennyi bajt okozhat a csúszós út, mégis muszáj volt nevetni a ficánkoló kis kocsikon. Felálltam, hogy kimegyek az út szé­lére és elterelem a busz környékéről őket, alig hogy lépek egyet, kimegy a föld alólam. Arra eszméltem, hogy iszonyúan szaggat a fejem. Itt, hátul igen megütöttem, mert esés közben elvesztettem a sapkát és csupasz fe­jem vertem be a jeges betonba. — Sokat tudnék r.iég mesélni, mert negy­ven év az hosszú idő. Most kezd elszokni a kezem a volántól. A szívem kezdte. A pilóták legtöbbjének rossz a szíve. Talán ezért kezd­tem el félni, hogy egyszer megáll bennem a kis motor és negyven-ötven embert viszek magammal a másvilágra. — Búcsút mondtam a volánnak. De ha buszt látok, mindig intek a vezetőnek, és azt mondom magamban; jó utat, kolléga! Deli Mária A fagyok elmúltával Lisztharmat ellen kénporral Mit kell tudni a rózsanevelésről? A jókedvű dobos a band élén nemcsak a nyakába lói kifesátett kutyabőrt veri, nt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom