Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

/ Olcsó társasutazás Jugoszláviába Az IBUSZ váci utazási iro­dája olcsó, ötnapos társasuta­zást hirdet. Vácról indul a társasgépkocsi a jugoszláv Ri­viéra legszebb helyeire, Opa- tijába, június 23—27 közötti időpontban. A részvételi díj j körülbelül 1500 forint. Az uta­sok fejenként 80 dinár költő­pénzt is igényelhetnek. Jelent­kezési határidő: április 15. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1968. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP A tizenhat évesek ünnepe ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Fenyves István, szerdán: dr. Papp Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Okolicsányi Já­nos, szombaton és vasárnap: dr. Papp Miklós. A beosztásban hét közben változás történhet. Háromszázhúsz írni®! megkapta a személyi igazolványát | Szorníbat délután 320 ünnep- j lőbe öltözött leány és fiú fog- | lalt helyet a gépipari techni­kum dísztermében. Valameny- nyien most töltötték be a ti­zenhatodik életévüket, s most kapták meg személyi igazolvá­nyaikat. | Sok szülő, középiskolás igaz- j gató és nevelő is jelen volt e j szép ünnepségen. Képviseltet- I te magát a városi pártbizott- 1 ság és a tanács is. Négy óra­kor felhangzott a Demokrati­kus Világifjúsági Szövetség in- ‘ dulója, majd Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság nevé­ben köszöntötte a megjelen­teket. Bucsánszky János, a gép­ipari technikum helyettes igazgatója mondta az ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy közeledik április negye­diké, az ország felszabadulásá­nak évfordulója. A mai ma­gyar fiatalok Együtt a lakossággal ­Interjú a városi népfrontbizottság új Megtartotta első ülését a Hazafias Népfront újonnan megválasztott városi bizottsá­gának elnöksége. Megkértük Pásztor Sándort, a gépipari technikum igazgatóját, a HNF városi titkárát, adjon tájékoz­tatást munkájuk megindulá­sáról. — Első lépésként létrehoz­tuk a szakbizottságokat — mondotta. Ipar-kereskedelmi, bizottságából kerülnek ki. Fel­adatuk: a saját területükön jelentkező problémák felderí­tése, összefogása és az illeté­kes tanácsi, s más szervekkel történő megbeszélése. Munká­juk kimondottan tanácsadó jellegű, a lakosság köréből szerzett információk alapján. — Olvastuk felszólalását a megyei tanácskozáson. — A megyei küldöttértekez­Pásztor Sándor — dolgozóasztalánál (Cserny felvétele) kultúrpolitikai, jogi, közegész­ségügyi,. sport, bókemozgalmi, társadalmi munkával foglal­kozó, városfejlesztési és ifjú­ságvédelmi szakbizottság ala­kult. Az elnökség összetétele lehetővé teszi az egyes csopor­tok szervezett összefogását. — Mi e bizottságok felada­ta? — Négy-öt személyből áll­nak. Tagjaik a népfront helyi létén városunkból tizenhatan vettünk részt. Nyolc váci la­kos: Balaton Gyula, dr. Ká­vai Géza, Lukács Ferenc, dr. Pataki Géza, Rácz Sándomé, Sivó Antal, Szűts Lajos és I Zsebesi István tagja lett a megyei népfrontbizottságnak. Az áprilisi országos értekezle­ten városunkat Búzás István­ná, Berkó Árpád, Rácz Sán- dorné, s én képviseljük. a városért titkárával — Hol tart a vietnami ak­ció? — Csütörtökig Vác város dolgozói 79 ezer forintot fizet­tek be a több százezer forint­ra emelkedett felajánlásokból. A befizetéseknek most már nincs akadálya, s reméljük, rövidesen átnyújthatjuk a vá*- ciak segítségének első részét a vietnamiaknak. — A népfronttitkár mit üzen a város lakosságának? — Az új vezetőségnek elő­legezett bizalom bennünket kötelez, Kívánom, hogy mun­káik megelégedést yáltsqsj.kj, eíógva a város poi vai j— minél nagyobb éred- ményeket érjünk el városunk felvirágoztatásában. (P. r.) szabad hazában élnek, dolgoznak, tanúinak. Csak szüleik elbeszéléséből, filmekből, könyvekből isme­rik a harmincas évek 16 éve­seinek sivár, kilátástalan helyzetét. Kérte, hogy becsül­jék meg magukat munkahe­lyen, iskolában és mindenütt, ahová az élet állította őket. Ezután felolvasták 24 kö­zépiskolás és MŰM. taninté­zetbeid növendék nevét. Mun­kában, tanulásban, társadalmi tevékenységben példamutató fiatalok voltak, akik részére Kotvász István rendőrőrnagy — egy-egy baráti kézszorítás kíséretében — átnyújtotta a bordó kötésű személyi igazolványt. A hivatalos ünnepséget ki­egészítette a KlSZ-kamarakő- rus és a városi művelődési ház népitánc-csoportjának műsora. Este mégegyszer be­népesedett a terem. Hattól ki­lencig itt rendezték meg a ti­zenhat évesek bálját. (p. r.) Csopakit amo­lyan félgórénak hozták a vállalat­hoz. A régi félgó- ré helyébe, aki — mint neki mind­járt megmagya­rázták — túlsá­gosan bratyizó természetű volt. Bratyizással pedig nem lehet tekint- télyt tartani. — Bízzák csak rám, majd én megmutatom. S meg is mu­tatta. Már első al­kalommal — utá-v na sem másként — még a kalapját sem pöccintette meg, amikor el­lenőrző sétát tett a félgóréságára bízott műhelyek­ben. Az első he­tekben az embe­Csopaki és a bírálat refc fel-felnéztek munkájukból, amikor mellettük elvonult. Később a szerszámaikra tapasztották te­kintetüket, s dol­goztak a megszo­kott tempóban, mintha meg sem jelent volna a láthatáron a „szép új fiú” — ahogy egymás között ne­vezték. — Megmutat­tam — közölte ké­sőbb a háromne­gyed góréval, 'aki a tekintély dol­gában kioktatta volt. Mi tagadás, bor­zolta az emberek ' önérzetét a köszö­nés elmaradása. Morogtak egymás között, amiért e tisztességet sem adja meg nekik, amikor közéjük belép. A sok mor­gás hatására vég­re, egy alkalmi értekezleten, az egyik tizedrangú kis göré nekibá­torodott: — Melyik nagy­apjától örökölte azt a szokását, hogy még a ka­lapját sem eme­li meg, amikor a műhelybe lép? Azóta Csopaki félgóré megemeli kalapját, de mé g nem köszön. (ferencz) GÁZMÉRGEZÉS AZ ÜGYÉSZSÉG Molnár Lászlóné üzemvezető és Kár­páti Kamill művezető ellen foglalkozás körében elköve­tett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés mialt emelt vádat. Miért? Mert Molnár Lászlóné üzemvezető­nek feladata volt, hogy bizto­sítsa a veszélytelen munkakö­rülményeket, hogy ellenőrizze: a munkások betartják-e a bal­esetvédelmi utasításokat, hogy el vannak-e látva védőfel­szerelésekkel? Tudnia kellett azt is, hogy ez a készülék vegyipari tartály, tehát az azokra vonatkozó óvórendsza­bályok kötelezők erre is. Ilyen készülékbe beszállni csak az üzem vezetőjének írásos enge­délyével, állandó ellenőrzés mellett, légzést védő készü­lékkel szabad. Tudnia kellett azt is, hogy a tisztítás meny­nyi időt igényel, hogy Szarvas­nak több műszakot kell bent töltenie, s hogy a szabályos túlóráztatástól csak különleges esetekben lehet eltérni. (Szarvas egyfolytában 27 órát dolgozott az üzemben!) És tudni kellett azt is, hogy tech­nológiai utasítás nélkül nem kezdhetik meg az üzemszerű gyártást. A technológiai osz­tály pedig nem adott utasítást, nem is adhatott, mert az osz­tályt nem vonták be a kísér­letbe! Kárpáti Kamillnak is tudni kellett volna minderről. S ha semmi mást, figyelmez­tethette volna a veszélyre, hogy maga is érezte a gáz szagát. „Kissé berúgtam tőle” — vallotta. AKI A VÁDLOTTAK pad­ján ül — rendszerint — kiseb­bíteni igyekszik felelősségét. Molnámé így védekezik: 1. A dolgozó a készülékbe nem mászhatott be és nem is kel­lett bemásznia. 2. Valóban utasítást adott a tisztításra, de ő délután hazament, a többiért a művezetők a felelősek. 3. A készülék nem vegyipari tar­tály, nem azonosak az óvó II. rendszabályok sem. 4. Szerin­te Szarvas nem is a gyárban betegedett meg. Kárpáti védekezése: 1. Ö nem vegyész, hanem gépész­technikus. 2. Nem tudja, hogy egy dolgozó mennyit túlóráz­hat. 3. Szarvas nem panasz­kodott: „Kénytelen vagyok feltételezni, hogy nem is ott szenvedte el sérülését.” CSAK KÉT EMBER ült a vádlottak padján. Pedig a bi­zonyítási eljárás során kide­rült, hogy „mulasztott” a HAGY legfelsőbb vezetése is. Ügy nyilatkoztak, hogy nem is tudtak az új vegyszer fel- használásáról. Szerintük Szarvas István munkaköre az egészségre ártalmatlan. El­mulasztották az újítást véle­ményeztetni, a kísérletbe nem vonták be a technológiai osz­tályt, de a főmérnök, a fő­könyvelő és az újítási előadó mégis engedélyezték az újí­tási díj tíz százalékának kifi­zetését. Szabály írja elő, a klórozott szénhidrogénekkel ) dolgozók részére, ilyen a szén- 1 tetraklorid is —, különleges I gázálarc, az u. n. Dréger-féle készülék és a friss levegős ké- j szülék használatát. Ilyen ké- j szülék az HAGY-ban e g y - j általán nem volt. A BÍRÓSÁG dr. Huszti bünr ! tető tanácsa, nem jogerősen,j Molnár Lászlónét egyévi, [ Kárpáti . Kamillt tízhónapi j szabadságvesztésre ítélte. Az Ítélet végrehajtását háromévi ! próbaidőre felfüggesztette. A j felfüggesztés indoka: Szarvas István is hibás volt, hiszen régi munkás, tudta, hogy amit tesz, nem veszélytelen. KOMMENTÁR HELYETT: Szarvas István a vállalattól önszántából kilépett. Még nem indított kártérítési pert a HAGY ellen. A járásbíróság dr. Huszti tanácsa előtt az utóbbi években immáron ez volt az ötödik bűnügy a Hír- | adástechnikából. Bányász Hédi í Kiállítás Dunakeszin Külföld után itthon Rozs Péter szobrai a művelődési ház tárlatán A Petőfi Sándor Művelődési Házban tegnap délelőtt nyi­tották meg az év első kiállítá­sát, Rozs Péter szobrászmű­vész alkotásaiból. A Dunakeszin lakó művész­nek ez az első önálló kiállítá­sa. A kiállított anyag négy csoportra osztható: kövek, portrék, munkásfigurák és egyebek. Látható a Színház című vörös márványszobor is, amit a művész a Leláncolt Prométheusz bemutatójának hatására alkotott. Kiállította Kun László Árpád-házi kirá­lyunk krónikásának, Kézai Si­monnak a szobrát is — egyéb művei mellett. A kiállítás április 15-ig lesz nyitva. — Május elsején újabb tár>- lat következik, Uhrig Zsigmond festőművész kiállítása. Ezt kö­vetően a helyi képzőművészek és fotósolt: kiállítására kerül sor — mondotta Dalmy János, a művelődési ház igazgatója. (sólymost) MI LENNE? Ha téged érne él kígyóméreg, ha le kéne mondanod a csókról, ha keserű lenne a patak a falutok alatt, ha leszakadna a lomb a fákról, s kínlódnál bombarobbanástól — mondd, mi lenne? Mi lenne, ha az áradásban a te asszonyod terelné csibéit és könnye vádolna vérig: az égig, a messzeségig — mondd, mi lenne, ha fájna, vagy nem is fájna már gennyedő karod és foszfortól olvadna ki alkonyt csókoló ablakod — mondd, mi lenne? Mi lenne, ha szeretőd, a lenge, halott lenne és elfelejtne, mi lenne, ha laktató étel izeit előled vennék el és horpaszodba csapna ismét éhség, mint régen, húsz-egynéhány év előtt? Mi lenne, ha fiad bölcsőjét összelőnék részeg katonák, lelépnének, s könnyeid alatt vérborítva osonnál tovább — mi lenne, ó mi lenne emberek? ha valami őrült akarat eltörölne távolt és teret és nem lenne Vietnam, Magyarország, nem lenne a földnek túlfele, ha újra járnánk a poklok hosszát halálba keringő kanosszát — lenne még reménynek reggele? Csankó Lajos Újból városunkban Schirilla György, a Vasas táv­futója. Ezúttal az Építők Rádi úti munkásszállásán tartott élménybeszámolót. Sok mindent elmesélt, a kö­vetkező történetet mégsem hallotta mindenki. — Tudvalevő, hogy a szov­jet emberek igen vendégszere- tőek. Nem maradhat el ilyen­kor a vodka sem. A futás alatt azonban én nem ihattam. Kí­sérőimre, dr. Krajvich József versenybíróra és dr. Prónay Lászlóra, az öttusaválogatott orvosára maradt a feladat, hogy eleget tegyenek a szíves kínál gatásnak. — Bizony előfordult, hogy kitűnő kísérőim a nagy ven­dégszeretet közepette csak di­cséretes erőfeszítések árán tudták megvédeni evési és ivási képességeinkről elter­jedt legendás hírnevünket. Igyekezetüknek azonban én szenvedtem a kárát. Kitúfnt egyik alltalommal, hogy két bal lábam van. Krajvich dok­tor ugyanis — aki a futások szüneteiben gyakran masszíro­zott —, egy ilyen „bizonyítási próba” után megfeledkezett a jobb lábamról, s helyette má­sodszor is a bal lábamat masz- szírozgatta vidám fütyüxészés közben. (b) Schirilla két bal lába járt Tavaszi nagytakarítás A hajókat csinosítják, tisz­títják, a vízreszállást készítik elő a Váci Hajó evezősei. Eb­ben a sportágban nemcsak a lapátforgatáshoz kell érteni, mint ahogy azt Nere Gábor, Buehnitz Zoltán és Dulay La­jos példája is igazolja. Ellenőrzés felvételkor Egyedülállók klubja Újabb klubalakulásról kap­tunk hírt. A szakmaközi bi­zottság támogatásával az Épí­tők művelődési otthonában rövidesen — Csepel és több vidéki város után — Vácott is megalakul az EGYEDÜLÁL­LÓK KLUBJA. Célja: társa­sági és szórakozási lehetőséget nyújtani azoknak az általában középkorú magányosan élő embereknek, akiknek egyéni körülményeik vagy más okok­nál fogva erre nincs lehetősé­gük, de társadalmi élet után vágynak. A szervező bizottság ked­den este hat órakor tartja el­ső összejövetelét. Elkészítik a működési szabályzat terveze­tét és a klubprogramjavasla­tot. Értesülésünk szerint a klubnak házasságban élők nem lehetnek tagjai, felvétel­nél szigorúan ellenőrzik a „családi állapotra” vonatkozó adatokat a személyi igazol­ványban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom