Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

10 ftíl HEGYEI KjCíriap 1968. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A munkakönyv visszatartásáról... és az ingyenes csecsemökelengyéröl A munkáltató tarthatja-e a munkakönyvét, tud munkát számára menni? es az vissza­dolgozó ha nem biztosítani el akar ; Többek nevében fordult hozzánk K. B. gyömröi olva­sónk, és kérdezi, hogy jár-e fizetés arra az időire, amikor a vállalat nem tud munkát biztosítani, de a munkavi­szonyt nem akarja megszün­tetni, és ezért a dolgozóknak nem adja ki munkakönyvét írja azt is, hogy egészségtelen munkakörben dolgoznak, amely után egészségügyi pót­lék jár a részükre. Ezt a vál­lalatnál úgy számítják ki, hogy az egy hónapra eső fi­zetésből először levonják a 10 százalék egészségügyi pótlékot valamilyen címen, majd hoz­záadják ugyanazt egészségügyi pótlékként Kérdezi olvasónk: hol van hát az egészségügyi pótlék? A munkáltató nem tarthat­ja vissza a dolgozó munka­könyvét és nem kényszeríthe­ti arra a dolgozót, hogy ezál­tal a vállalatnál maradjon, ha nem tud részére munkát biztosítani. A „jövő remé­nyében” senki nem tudja csa­ládját eltartani — írja olva­sónk — és kérdezi, van-e erre joga a vállalatnak? Ilyen módon nem lehet egy munkahelyhez odakötni a dol­gozókat, hanem anyagi ösztön­zőkkel kell biztosítani a mun­kahelyhez kötődésüket. Az ér­vényes rendelkezés — a 7/1967. (X. 8.) Mű. M. sz. ren­delet 6. §-a — szerint a dol­gozót a kollektív szerződésben meghatározott mértékű térí­tés illeti meg, ha a vállalat ol­daláról felmerült okból nem tud munkát végezni (állásidő), kivéve, ha a munkabérét ilyen esetben egyébként is megkap­ja. A térítés összege nem le­het kevesebb — mondja a jog­szabály — az iparágra (ágazat­ra) érvényes legalacsonyabb munkásbértétel alsó határá­nak 80 százalékánál. Olvasónk azt írja, hogy nincs kollektív szerződésük, amit eléggé ért­hetetlennek tartunk, és ha még eddig nem készült el, ak­kor a 10/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 1. §-a alapján a korábbi hatályos rendelkezé­sek előírásait kell alkalmazni. A korábbi rendelkezés szintén kimondta, hogy az említett esetben a kiesett munkaidőre a dolgozónak munkabér jár, és az sem lehet kevesebb az iparágra érvényes legalacso­nyabb munkásbértétel alsó határának 80 százalékánál. A fentiekből is megállapít­ható, hogy olvasónkkal és akik nevében hozzánk fordult, nem helyesen jártak el. Egyébként a hibát nemcsak a munkavál­lalónál találtuk, mert olva­sónk és társai is hibásak, mi­vel a kötetlen felmondási le­hetőséggel nem éltek. Munka- viszonyukat felmondhatják, és akkor pedig a munkakönyvét ki kell a vállalatnak adnia. Arra az időre pedig, amíg a vállalat munkával nem tudta saját hibájából a dolgozóit el­látni, az említett munkabér­nek megfelelő összeget ki kell fizetnie. Másik további kérdésire, ami az egészségügyi pótlékot ille­ti, ebben az esetben teljes egé­szében olvasónknak adunk igazat, ha a pótlék megilleti, akkor a pótlék alapjául a sze­mélyi alapbért kell figyelembe Venni, és nem pedig az adó le­vonása utáni összeget. Azt tanácsoljuk, hogy pana­szuk érdemleges elintézése céljából forduljanak munka­helyük munkaügyi döntőbi­zottságához, és ha ilyer nem létezne, akkor a járási közös egyeztető bizottságot ke­ressék meg. Olvasónknak arra a továb­bi kérdésére, hogy milyen cí­men kifizetett pénzt kell fi­gyelembe venni a táppénz ki­fizetése szempontjából, közöl­jük, hogy január 1-től a bért, j a részesedési alapból fizetett prémiumot, az év végi része­sedést és jutalmat, a jutalma­zási keretből folyósított össze­get kell figyelembe venni a táppénz, a terhességi és gyer­mekágyi segély összegének megállapításánál. Az ingyenes csecsemő- kelengye-juttatás a tsz- tagokat és alkalmazotta­kat is megilleti? Zs. N.-né gödöllői olvasónk azt szeretné tudni, hogy neki, mint tsz-tagnak és munkatár­sának, aki a tsz-ben alkalma­zott, jár-e ingyenes csecsemő- kelengye? Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy mindazok, akik tár­sadalombiztosításra jogosul­tak, valamint a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti tagok ingyenes csecsemőkelen gye- juttatásban részesülnek. Erre való jogukat a tsz-tagok tagsá­gi könyvükkel, az alkalmazot­tak pedig személyi igazolvá­nyukkal igazolhatják. A ren­delkezés szerint az igényjogo- sulitságot akikor is meg keli állapítani, ha azt nem a terhes nő, hanem annak házastársa vagy élettársa igazolja. Abban az esetben, ha nincsenek meg azok a feltételek, amelyet a rendelkezés megkíván a jogo­sultsághoz, akkor az illetékes tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez kell fordulni kére­lemmel, aki az egészségügyi osztály javaslata alapján kü­lönlegesen méltánylást érdem­lő esetben (több gyermek, szo­ciális körülmények, stb.) en­gedélyezheti az ingyenes cse- csecsemőkelengye juttatását. Dr. M. J. ítélet három nap alatt Csak egyszerű ügyekben — Biztosítani kell a védekezés lehetőségét Beszélgetés a megyei főügyészhelyettessel Lapunk március 15-i számá­ban beszámoltunk a gyorsított eljárással bíróság elé állítás megyei „premierjéről.” Szikora József, 32 éves dunavarsányi esztergályos március 12-én, kedden este ittasan gázolt, s 14-én, csütörtökön már elítél­ték. Azóta már — ugyancsak három napon belül — több közlekedési baleset, illetve lo­pás és tyúklopás ügyében hir­dettek ítéletet. Az új eljárási formáról beszélgettünk dr. Ha- danich Gyula megyei főügyész­helyettessel. — Mi tette indokolttá a gyor­sított eljárás bevezetését? — Már a múltban is gondot okozott többfajta ügy. Olya­nokra gondolok, amelyeknél er visszatartás érdekében sokat számított volna, ha gyor­san hoznak ítéletet. Például a néhány év előtti száj- és kö­römfájás idején, amikor sokan megszegték a járványszabályo­kat, Felelőtlen emberek voltak ezek, akik kijártak a lezárt te­rületekről, s nem egyszer álla­tot is magukkal vittek. Már ré­gen elmúlt a járvány, már mindenki mással foglalkozott, amikor a szabály megszegőit elítélték. Vagy itt volt az em­lékezetes árvíz. Sajnos, akad­tak olyanok, akik a kiürített házakból loptak. Őket is azon­nal bíróság elé kellett volna állítani; nemcsak a többi tol­vaj visszatartása miatt, hanem az amúgyis nyugtalan, amúgy- is károsult lakosság megnyug­tatására. A gyorsaságot azon­ban akadályozta az eljárási szabályok bonyolultsága ... — ... amelyek lassúvá te­szik az igazságszolgáltatást. Hadd tegyem hozzá az újság­író észrevételét. Tapasztalatom szerint sok a húzódó ügy, sok­szor két-három év telik el, amíg másodfokon is ítéletet hirdetnek. — Várjunk... Ilyen ügy ke­vés van. És ezek bonyolultak. Tisztázásuk valóban hosszabb időt igényel. Nem is ilyenekről volt szó, amikor a gyorsított eljárást bevezették. A törvény kimondja: csak egyszerű, tel­jesen világos, áttekinthető ügyekben kerülhet így sor a bíróság elé állításra. Olyanok­ban, amelyekben a tényállás és a jogi megítélés is egyszerű. De... És jönnek a szigorítá­sok. Az egyszerű ügyek közül csak azok lehetnek gyorsítot­tak, melyekben a várható bün­tetés öt évnél nem maga­sabb; a tisztázás valóban nem igényel hosszas nyomozati el­járást; amelyekben az elköve­tő jogainak szem előtt tartásá­val, védelmének biztosításával is rövid idő alatt a bírósághoz fordulhatunk. — Tehát az ügyész, az ügyészség dönti el, melyik ügy kerüljön három napon belül tárgyalásra. Nem kevés a három nap? Az idő rövidsége nem veszé­lyezteti a törvényességet? — Nem. Hiszen — így is mondhatnám —, nem az ügyész dönt, hanem maga a bűncse­lekmény, a cselekmény felderí­tésének körülményei. A tör­vénynek ugyanis egyéb kikö­tései, szigorításai is vannak. Előállítás csak tettenérés ese­tén, illetve beismerő vallomás és megfelelő bizonyítékok ese­tén lehetséges. Ha ezek nincse­nek, az ügyésznek eszébe sem jut —, s ha jutna is, nem volna rá módja —, hogy gyorsított el­járást kezdeményezzen. De ha az elkövetőt tettenérték, vagy gyors nyomozással elfogták és ő beismerő vallomást tett — ilyen esetekben is sok még az előírt tennivaló. — Mik ezek? — Mielőtt erre felelnék, hadd tegyek egy kis kitérőt. A bíró­ság elé állítás intézményét — a büntető eljárás általános egyszerűsítésének részeként — 1967. január 1-én vezették be Budapesten: Az év közepén Somogy és Veszprém megye is bekapcsolódott ebbe a — így is mondhatnám — kísérletbe. Az eredmények megnyugtatóak voltak —, s ezért március else­jével az egész országban beve­zették a gyorsítást. Pest me­gyében is jól előkészítettük. Sokat beszéltünk a rendőrök­kel és az ügyészekkel. Konzul­táltunk a bírósággal. — Vissza­térve az ügyészekre: az ügyész­nek kötelessége védőt szerezni; lehetőséget adni a védőnek, hogy beszéljen védencével; biztosítani, hogy betekinthessen az iratokba. Az ügyész köte­lessége, hogy az elkövetőt jegyzőkönyvileg tüzetesen ki­hallgassa. Ha úgy látja, az ügy nem „ül”, elrendeli a rendes (aprólékos és hosszadalmas) nyomozás lefolytatását — és ekkor már nem gyorsított az eljárás. Ha az elkövetőt mégis bíróság elé állítják, védő nél­kül nem tartható meg a tár­gyalás. Az ügyész kötelessége a bizonyítékok biztosítása — még az elkövető kihallgatása előtt Az ügyész gondoskodik arról, hogy tanúk és bizonyíté­kok a tárgyaláson ott legyenek. Ha mindezt nem tudja három napon belül elintézni, az ügy már nem kerülhet gyorsítottan a bíróságra. — Valóban sok a kötöttség. Ez a törvényesség szempontjá­ból rendkívül megnyugtató. De így is előfordulhat, hogy az ügyész a legnagyobb körülte­kintéssel járt el — és mégsem törvényes az előállítás. Ilyen esetben ? Air* i- A bíró dönt. Ha úgy látja, hogy valami nem tisztázott, visszaadja az ügyet azzal, hogy folytassák le a nyomozást. Az ügy ettől kezd­ve nem gyorsított, az eljárás a törvény általános szabályai szerint halad a maga útján. — Más hibalehetőség is van. Valaki gázolt és elítélik. Két hét múlva az áldozat, akinek súlyos sérülései voltak, belehal ezekbe a sérülésekbe. Ekkor mi a teendő? — A perújítás. De hasonló eset a rendes eljárásnál is elő­fordul. Akkor is perújításra kerül sor. — Ha a gyorsított ügy tár­gyalása után valaki felleb­bez? ... — Másodfokon már nem gyorsított az ügy. Ugyanúgy bírálják el, mint a többi fel­lebbezést, Tehát, ha a gyorsa­ság miatt esetleg kárt szenve­dett volna a törvényesség, még itt is korrigálhatják. — Köszönöm a válaszokat. Utolsó kérdésem: garázdaság , miatt kezdeményeztek már gyorsított eljárást? — Még nem. De szeretnénk. Ez azonban elsősorban a lakos­ságtól függ. Ha azonnal értesí­tenék a rendőrséget és ha vál­lalnák a tanúskodást is, né­hány kirívó botrány tettesét gyorsan el lehetne ítélni. Most mindenütt azt halljuk: sok a garázdaság, és utána hónapo­kig, vagy tovább is szabadlá­bon vannak a tettesek. Felhá­borító, mondják — de az nem mindenkinek jut eszébe, hogy ez ellen ő is felléphet, az igaz­ságszolgáltatásnak ő is segítsé­gére lehet... Murányi József ★ Már nyomdába adtuk a cik­ket, amikor hírt kaptunk az el­ső, garázdaság miatt hozott gyorsított ítéletről. Szedresi Mihály albertirsai lakos, akit garázdaságért és lopásért már többször elítéltek, a börtönből szabadulva részegen botrányt rendezett a ceglédi vasútállo­máson. Belekötött az emberek­be, majd az ellene fellépő rendőrt is megütötte. A Ceglé­di Járásbíróság egy év szabad­ságvesztésre ítélte és egy esz­tendőre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A rádió és a televízió műsora G YERMEKNEVELÉS f sak egy korty bor... József-napot ünnepelt a család és a 8 éves Jóska is koccintott édesapjával. Azután jöttek a vendégek, azokkal is koccintott csak egy korty borral. Mikor emelkedett lett hangulat, nem nagyon fi­gyelték, hogy Jóska titokban is iszogat. Amikor észrevették, akkor már Jóska eszméletlen volt, kórházba kellett szállí­tani. Jóska esete kirívó, de nem egyedi, szót kell erről ejteni, mert sok helyen az a vélemény, hogy egy korty bor nem árthat a gyereknek. Ez azonban téves elképzelés! Nyomatékosan kell hangsúlyozni, hogy a felnőtt­kor előtt, de különösen 16 éves kor alatt a kis mennyiségű al­koholfogyasztás is rendkívül súlyos következményekkel jár. Az alkohol különösen a testi fejlődésben és az idegrend­szerben okoz helyrehozhatat­lan károsodást. Rombolja a gyermek lelki egészségét és er- kölesét is. Az alkohol hatására a vér összetétele megváltozik, károsodnak az erek, veszélybe kerül a gyomor, a máj, a szív, a tüdő, az agy. Az alkoholt fo­gyasztó gyermek rosszul fejlő­dik, a betegségekkel szemben nem ellenálló. Ez a hátrány azután végig kíséri az egész életen. Az alkoholtól az ideg- rendszerben tartós elváltozá­sok keletkeznek, s a gyerek bágyadt lesz, akkor is, amikor nem iszik. Figyelmetlenség, „elbutulás” lesz jellemző rá. Ezek a súlyos tünetek a rendszeresen alkoholt fogyasz­tó gyermekeknél lépnek fel. De nehéz megállapítani, hogy a kevés szeszt fogyasztó gyer­mek mikor kezd el rendsze­resen inni. A felnőtt alkoholistáknál nagyon sok esetben úgy talál­ták, hogy az alkoholfogyasz­tás a 6—13 év között vált rendszeressé. Az egy-egy korty koccintás családi ünnepeken, összejöveteleken vezet előbb- utóbb ide. Az alkohol ugyan­is fölébe kerekedik a gyenge akaratú embernek. A gyermek akarata még nem elég fejlett, hogy visszautasítson egy kellemes állapotot, amit az alkoholélve­zés kezdeti szakasza jelent számára. Előbb csak szokás, hogy amikor a felnőttek isz­nak a saját poharát is oda­tartsa, később már szenvedély lesz és titokban keresi meg a boros vagy pálinkás üveget. Az ártatlannak tűnő koccint- gatás így válhat később alko­holista szenvedéllyé. 12—14 éves korú garázdál­kodó, bűnöző gyermekek kö­zött sok olyan van, akit az ital vitt a züllés útjára. Saj­nos, mi, felnőttek nem látjuk elég tisztán az egy korty ital súlyos következményeit. Egy gyermek sem lesz alkoholista önmagától. Általában az elő­ször ízlelt alkohol a gyermek­ből undort vált ki, mégis rá­erőszakolják. A gyermek felfo­kozott hangulata „spiccessége” tetszik nekik — ezek a felnőt­tek rosszindulatú, durva em­berek, akik a gyermek romlá­sán szórakozni t kívánnak. Többsége a felnőtteknek vi­szont azt gondolja, hogy az alkohol gyógyszer, étvágykeltő, vért csinál. Pedig tudományo­san bizonyítót' igazság, hogy a szesz nem orvosság, hanem méreg. Értetlenségből vagy felelőt­lenségből egyesek alkohollal kínálják a serdülő gyermeket, s ezzel kívánják kifejezni, hogy felnőttnek tartják. A gyereknek jólesik, hogy így „megtisztelik99 és sokszor un­dorát leküzdve fogyasztja el az italt, hogy bizonyítsa „fér- fiasságát Közeledik a húsvét Különösen ez rejt sok veszélyt. A locsolókat tekintet nélkül arra, hogy kisdiák, serdülő, vagy felnőtt férfi, itallal kí­nálják. A gyerek tekintélyét félti és ezért elfogadja az italt. Szomorú látvány húsvét hétfőjén az ittas gyerek. Azok a családok, ahol valóban sze­retik a gyermeket, ezen a na­pon sem szeszes italt, hanem gyümölcslevet, süteményt, vi­rágot adnak a locsoló kis- és nagydiákoknák. Magatartá­sukkal fejezzék ki megbecsü­lésüket a locsolkodák iránt, né pedig italkínálással. (Dr. H. A.) VASARNAP KOSSUTH RADIO kedvelőinek. 22.15: Magyar zene­szerzők műveiből. 8.15: Gyertek lányok ... Magyar gyermekdalok. 8.21: A fekete eser­nyő. Rádiójáték gyermekeknek. 9.21: Szergej Rahmaninov zongo­rázik. 9.45: A művelődéspolitikai rovat vendége: Váci Mihály. 10.00: Vasárnapi koktél. Tánczenei mű­sor. 12.10: Nótacsokor. 13.02: A sajátosságok változékonyságáról. Szántó Jenő írása. 13.12: Kodály- hang verseny Párizsból. Közben: 13.57: Tudósaink fóruma. Babies Antal akadémikussal beszélget Kerényi Mária. 15.08: Családi kör­ben. „Körben áll egy kislány”. 16.00: A hónap slágerei. 16.30: Mérkőzések percről-percre. 17.30: Az S. 116-os szoba titka. Gimes György műsora. 17.50: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József és Lakatos Sándor vezetésével. 18.25: A Magyar költészet századai. A Nyugat körüli költők. II. rész. 18.40: Uj operalemezeinkből. 19.11: Közvetítés a Vígszínházból. A | testőr. Vígjáték három felvonás­ban. Irta: Molnár Ferenc. 21.42: Gershwin: Egy amerikai Párizs­ban. 22.20: Uj lemezeinkből. 23.17: Bob herceg. Részletek Huszka— Martos operettjéből. 0.10: Magyar szerzők kórusművei. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Százados szenzációk. írja: Teknős Péter. 10.30: Lajtha László feldolgozásaiból. 10.50: Legkedve­sebb verseim. Elmondja: Greguss Zoltán (ism.). 11.05: Kapcsoljuk a pécsi Nemzeti Színházat. Opera­hangverseny a pécsi Nemzeti Színház művészeinek közremű­ködésével. Közben: kb: 11.50: Be­szélgetés a színház igazgatói iro­dájában. 13.03: A Gyermekrádió műsora. 14.03: Táskarádió. Az If­júsági Rádió zenés műsora. 15.03: Jákó Vera és Bódy József magyar nótákat énekel. 15.25: Mérkőzések percről-percre. 16.20: Ez is, az is 120 percben. 18.20: Szergej Rah­maninov saját műveiből zongorá­zik. 18.41: Régi magyar dalok és táncok. 19.10: Elfelejtett útikalan­dok. Shackleton a Déli sark vi­dékén. Rádai Ödön előadása. 19.30: Romberg operett- és filmzenéiből. 20.10: A Hesseni Rádió szimfoni­kus zenekarának hangversenye, Frankfurtból. Vezényel: Dean Dixon. Közben: 21.09: A pódiu­mon Marsall László. Beszélgetés a költővel. 21.56: Ritmus és meló­dia. — Tánczene. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Donizetti: Linda di Chamounix. Háromfelvonásos opera. Közben: 20.11: Boldog tavasz. Mai költők versei (ism.). 22.00: A dzsessz televízió 8.28: Építészeti emlékek. A régi Pszkov. Közvetítés Moszkvából. | 9.00: Kisfilmek. 1. A fal. 2. Virág­csokor. 9.30: Móra Ferenc: Kincs­kereső kisködmön. Ifjúsági tv- filmsorozat. 10.00: Üdvözlet bará­tainktól. Közvetítés Moszkvából. 10.30: Hétmérföldes kamera. Ut- törőhíradó. 10.45: Buratino új ka­bátja. Szovjet bábíilm. 11.15: Uni- verzál 007. Kezdő rádióamatőrök műsora. 15.03: Empor Rostock i (NDK)—Zalgiris Kaunas. Kézilab­da Bajnokcsapatok Európa Kupá­ja. Női döntőmérkőzés. Közvetítés Pozsonyból — felvételről. 16.06: 100 kérdés — 100 felelet. 16.50: FAO az ENSZ Nemzetközi Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Szer­vezete. 17.10: Nyugat-Európa ma­gyar szemmel. III. Albion köd nélkül — Utinapló Angliáról. 17.25: Világirodalmi Magazin | (ism.). 18.40: Nők és férfiak. Ze­nés kisfilm. 19.05: Copperfield Dá­vid. Magyarul beszélő nyugatné­met filmsorozat. 13. Végre otthon (befejező rész). 19.30: Esti mese. 19.45: Sporthírek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Szerelmet akarok. Magyarul beszélő amerikai film. 21.50: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 22.00: Tv-híradó. — 2. kiadás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Operettrészletek. 9.10: Esz­tétika az iskolában. Dr. Zrinszky László jegyzete. 9.25: A hét elő- ; adóművészei: Báthy Anna — ! Palló Imre. 10.10: Sétálunk, sétá- lünk. Óvodások műsora. 10.30: Dandi Kis Károly népi zenekara játszik. 11.00: Legkedvesebb ver- i seim. Elmondja: Bodor Tibor (ism.). 11.20: Chopin-zongoramű- ! vek. 12.15: Tánczenei koktél. i 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: i A budapesti színházak műsora, í 13.06: Hirdetőoszlop. 13.21: Zene­kari muzsika. 14.01: Az aranyem­ber. Jókai Mór regénye folytatá- | sokban. XIII. rész (ism.). 14.20: | Kóruspódium. A KISZ Központi Í Művészegyüttes egyetemi ének- j kara énekel. 14.30: Máthé Jolán I és a Magyar Néphadsereg Mű- I vészegyüttesének férfikara népda- ! lókat énekel, a Duna Művész- ! együttes népi zenekara játszik. ! 15.15: Báthy Anna Schubert-dalo- kat énekel. 15.46: Részletek Pol­gár—Kerekes—Innocent Vincze Déryné c. filmjéből. 13.55: Vála­szolunk hallgatóinknak! 16.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrá­dió műsora. 16.53: Édes anyanyel­vűnk (ism.). 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Holnap közvetítjük. Farkas Ferenc kantátájának be­mutatója a Rádiózenekar zene- akadémiai hangversenyén. 17.40: A háború utolsó napjaiban tör­tént. Karsai Elek dr. írása. 17.55: A Húszas stúdió április 1-i rém- drámája, a szégény deáknak örö­kös szorongattatásairól. 19.30: Sporthíradó. 19.40: Az Állami Népi Együttes új felvételeiből. 20.00: Április, ó április . .. Vidám zenés minden-féle. 21.34: A régi Metro­politan nagy énekesei. XV. rész. Carelli Gábor összeállítása. 22.20: Made in Hungary! Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 23.00: A XX. század zenéjéből. 23.35: Vénusz selyemben. Részletek Robert Stolz operettjéből. PETŐFI RADIO 10.00: Operaegyüttesek. 11.10: A felkelő nap háza — Ipper Pál mű­sora Joan Baezről (ism.). 11.40: Miért szép? Gulyás Pál: Itt élt... c. verséről beszél Juhász Iza­bella. 12.00: Haydn-müvek. 12.45: Gazdaszemmel hazánk mezőgaz­daságáról. Eredmények, feladatok a szőlőtermesztésben. 13.00: Verdi: Falstaff — Falstaff és Ford ket­tőse a II. felv-ból. 13.16: Ismer­kedjünk a dzsesszmuzsikával. Az örökifjú Ella Fitzgerald. Pernye András előadása (ism.). 14.08: Fú­vóspolkák. A Csehszlovák Rádió „Svitorka” fúvószenekara játszik. 14.19: Egy új Michelangello-élet- rajz margójára Barabás Tibor írása. 14.29: Két operahetes. 14.46: Tájnyelveink. Imre Samu elő­adása. 14.54: Kedvelt régi meló­diák. 15.30: Jankovicb Ferenc ver­sei. Elmondja: Pálos György. 15.37: Tavaszi hangok. 16.05: Pol beat Ruda Assuntino énekel. 16.14: Koreai népdalok. 16.30: Fal­vak — fiatalok. 16.40: Zenekari muzsika. 16.55: Széljegyzet. Földi Iván írása. 17.00: ötórai tea. 18.10: Hanglemezgyüjtők húszperce. 18.30: Tizenöt köztársaság -- ti­zenöt költemény. Szovjet költők versei. 18.50: Lakatos Antal népi zenekara játszik. 19.35: Kapcsol­juk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hang­versenye (élő). Kb 21.25: Sztrájk olasz módra. Teknős Péter írása. Kb. 21.45: Könnyűzene. 22.15: A hét előadóművészei: Báthy Anna — Palló Imre. Molnár Jenő Antal előadása. 22.50: Virágénekek. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Maria Stader és Rudolf Schock énekel. 19.35: A Moszkvai Kama­ra Dzsessz Quartett játszik. 19.59: Sebestyén János csembaloestje a Zeneakadémia kistermében. 21.32: Láttuk, hallottuk. Színház-, film- és képzőművészet kritika (ism.). 21.52: Az 1967. évi Varsói ősz hangversenyeiből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom