Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

^ssss^ssssrsss^ssssssssssssrssssyssssssssw^ X Híradás, Irsának | s s Hat óra múlt, csendes az ^ ^ albertirsai vasútállomás. § ^ Kis idő kell, hogy a szama- S ^ for zöldje szabad utat je- S ^ lezzen a tehervonatinak, ^ ^ majd az utána jövő — itt ^ ^ soha meg nem álló sze- ^ ^ mélynek. Néhány gyerek ^ & lődörög: épp ezt, a meg ^ | nem állót várjáik. 5 Érkezik is; Csattogó kere- ^ ^ kei begördülnek az álló- ^ ^ másra, és mielőtt elhagyná, ^ ablak nyílik az egyik ko- ^ | csín. Kéz nyúl ki rajta és ^ § kiszór valamit. A kavargó^ ^ levegő papírokat libegte!, ^ ^ mintha röpcédulák hulla- ^ § nának. De nem azok, csak ^ § tarka füzetek, a pesti szín- ^ | házak áprilisi műsorával. ^ | — Mindig dobnak vala- s | mi érdekeset — magyaráz- ^ | za az egyik kis srác. — Mi í ^ meg gyűjtjük. Olvassa a fél § S falu! 5 I (e.) PEST MEGYEI hIbIAP KÜIÖNKIAD&A A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEguÉP VÁROS RÉSZÉRB XII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1968. MÁRCIUS 30., SZOMBAT 134 KOCSI MINDIG ÚTRA KÉSZÉN Kedden kibújik húszezer csibe Kedden reggel mintegy 20 ezer csibe látja meg a nap­világot a baromfikeltető állo­máson. Jelenleg közel 50 ezer tojás van a keltetőgépekben. Márciusban követ, májusban méheket is szállítanak A CEGLÉDI AKÖV-TELEP TEHERAUTÓI ZIL teherautók húznak a vasútállomás felől a városba. A teherszállítmányokat viszik a megrendelő üzemekhez, vál­lalatokhoz. ZIL-ek viszik a FÜSZÉHT-szállítmányokat, se­gítenek a Húsipari Vállalat­nak az ellátás lebonyolításá­ban, követ, homokot horda­nak útépítéshez. Tulajdon­képpen nehéz lenne felsorolni, Minden kárból van haszon: Az iszákos biciklitől vájt elvonókúrával „büntetik" Kovács József 28 éves bün­tetlen előéletű tsz-rakodót a bíróság lopás miatt vonta fe­lelősségre és ítélte el. Kovács alkoholista, mérték­űét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél 8 órakor Könnyű a nőknek című 3 fel- vonásos vígjátékkal vendég­szerepei az Állami Déryné Színház. Este táncest, szomba­ton délután tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüt­tes. A Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától tánc. Ját­szik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Gyilkos a túlvilágról (cseh­szlovák). Kossuth: vasárnap: Az utolsó vérbosszú (szovjet). Dózsa: vasárnap: Rettegett Iván I—II. (szovjet). Jászkarajenő: ma és holnap: Finom kis háború (román— francia). Ceglédbercel: vasár­nap: Lúdas Matyi (magyar). Abony: ma és holnap: Játék a gyilkossággal (francia). Al- bertirsa: vasárnap: Az agyag- galamb (jugoszláv). Törtei: ma és holnap: Egy milliárd a biliárdasztalban (francia— nyugatnémet—olasz). telenül fogyasztja a szeszes italt. Akaratereje meggyen­gült, italozó életmódja miatt családi élete is megromlott, dolgozni sem szeretett. Augusztus közepén egy na­pon már hajnalban inni kez­dett. A délelőtti órákban elfo­gyott a pénze, ezért — hogy tovább folytathassa az italo­zást — a ceglédi Vörös Csillag Xss>-ből a tagok kerékpárjai közül az egyiket elvitte. El­ment rajta egyik ismerőséhez és a biciklit Otthagyta zálog­ban, mert 200 forint kölcsönt kórt, mondván, hogy nem kapta meg a fizetését és sür­gősen vásárolni kell valamit. — A pénzt italra költötte. — A nyomozás során a kerékpárt visszakapta tulajdonosa Kovács bűnösségét beismer­te, tettét megbánta. Tudatában van annak, hogy a mértékte­len italozás sodorta bűnbe. Mivel a bűncselekmény ki­sebb jelentőségű, a kár megté­rült, és mert Kovács először került összeütközésbe a tör­vénnyel, a bíróság négyhónapi szabadságvesztésre és 500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte ugyan, de a szabadságvesztést háromévi próbaidőre felfüg­gesztette. Egyben elrendelte Kovács József kényszerelvonó kezelését, amit zárt intézetben kell végrehajtani. A bűnügyi költséget is meg kell térítenie. Amennyiben a pénzbüntetést nem fizetné meg, szabadság- vesztésre kell változtatni. hogy mióta jobbra fordult az idő, hol, merre lehet látni a ceglédi AKÖV-telep szállító autóit. Az év első hónapjai még aránylag csendesek vol­tak, de már március egészen más! A ceglédi telepen 85 nagy ZIL-t és 54 két és fél ton­nás teherautót tudnak egyszerre munkába ál­lítani. Az ősszel és a tél ele­jén a vasúti felüljáró építésé­hez hordták az építőanyagot, a töltés homokját. Most a 4-es főútvonalon folyó építéshez, az út szélesítéséhez szállítják az anyagot. A forgalom teljes kiala­kulása májusra várható, amikor a friss zöldséget ter­mesztő területekről kell — szinte az ország minden tájára — szállítaniuk. Emellett ipari szállításokat is végeznek, hét végén — általában szombaton és vasárnap — pedig a lakos­ság kívánságára a költözők­nek segítenek. Május elején különös rakománnyal száguld néhány teherautó a virágba boruló, messzi vidékek felé: ők a vándor méhészeket viszik kaptárostul, ha a zúgó-dongó mézgyűjtőik itt már végeztek a munkával. (-es) A sikeres gyakorlat után ünnepélyesen fogadták a visszatérő tartalékosokat Színes zászlócskákat lengető, fehér bukósisakos katonák, pi­ros tárcsát tartó rendőrök zár­ták le a Kossuth Ferenc utca tanácsháza előtti szakaszát csütörtök délben. Katonák áll­tak nyílegyenes sorokban, a honvédzenekar trombitáin megcsillant a napfény. Az iskolások osztályonként igyekeztek az esemény színhe­lyére, de az arra tartó járóke­lőkből is nagy csoportok ve­rődtek össze a járda szélén. Felhangzott a zeneszó, majd jelentést tett egy katonatiszt. A tavaszi gyakorlatról vissza­térő tartalékos hadkötelezet­teket, tiszthelyetteseket és tisz­teket köszöntötték itt a város és a járás vezetői. A rögtönzött emelvényen, a katonák parancsnokai mellett, ott állt Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság első titká­ra, Varga Ferenc, a . járási pártbizottság első titkára, Kür­ti András városi, dr. Bencsik Mihály járási tanácselnök, to­vábbá a pártbizottságok és a tanácsok több függetlenített vezetője. Eljöttek a vállalatok, gazdaságok, iskolák igazgatói is, de a KISZ és a népfront képviselője sem hiányzott az ünnepségről. Szeleczki Mihály mondott beszédet, méltatta a tartalékos katonák felkészültségét, akik fegyelmezettségben, a felada­tok tökéletes végrehajtásában helytálltak. — A szocialista haza védel­me mindennél előbbre való, éppen ezért hasonló gyakorla­tokra a jövőben is sor kerül — folytatta, majd köszönetét mondott azoknak is, akik munkahelyükön tettek eleget feladatuknak, és igyekeztek el­végezni a munkát bevonult társaik helyett is. Beszédet mondott a katonák egyik parancsnoka is, majd indulók frissen pattogó üte­mére díszlépésben vonultak el az alakulatok a tribün előtt. Közlekedünk, közlekedünk Dugók a forg A vasúinál mikor lesz bérletes biciklimegörzés? A szép, napsütéses tavaszi idő beköszöntővel szemláto­mást megszaporodtak utain- kon a járművek. A nap né­mely órájában a forgalmasabb csomópontokon dugók, torló­dások keletkeznek. Így szokott ez lenni reggel hét és nyolc között és délután úgy fél öt-öt tájban. Néhány napja készült el a pontos kimutatás a magántu­lajdonban levő fontosabb gép­járművekről. Eszerint 1987 vé­gén 506 magántulajdonban AZ ÚJ TŰZOLTÓLAKTANYA falai mellől már lebontották az állványokat. Most az utolsó simításokat végzik az építők, és rövidesen beköltözhetnek új helyükre a tűzoltók Foto: Ifj. Tóth István AZ ÖREGEK NAPJÁN 1914. JULIUS 26-AN hajnalban meg­perdültek a nagydobok szerte az or­szágban. Bevonulni! Bevonulni! — szólt a felhívás. Hoch den Krieg! Harsogott Bécsben a felvonultatod tömeg. Éljen a háború! Feleltek rá a budapesti utcá­kon azok, akiknek nem kellett bevonul­ni- Mindent meggondoltam! Mindent megfontoltam! — hirdették Ferenc Jó­zsef plakátjai. Pedig ez időben min­dent józanul meggondolni csak a lai­kusnak tartott egyszerű szellemi és fizi­kai munkások és a parasztok tudtak. Mozgósításkor 42 éves korig, majd nemsoká 48 évesig vonultatták be a kis­embereket. Utánuk ped;g a fiatalokat, alighogy betöltötték a 17. évüket, már is vitték ágyútölteléknek. — A jövőtökért harcoltok! Ontsátok bátran a véreteket — buzdították őket. Azonban a napi 14 deka bizonytalan színű kenyértől, a né­hány deka mócsingtól és a dörgemüze nevű főzeléktől kevés ontani való vér képződött a gyerekkatonák meghajszolt szervezetében. Annak is nagy részét ki­szívta a hideg és az elszaporodott fér­gek tömege. A gránátszilánknak nem­igen maradt mit kicsorgatni. A TÖRTÉNELEMBEN nem volt még egy nemzedék, amelyik többet szenve­dett volna a harcok mezején, mint azon időbeli fiatalok, akiknek két világhá­borúban kellett részt venni. A két vi­lágháború között pedig a mindennapi kenyérért vívták az elkeseredett küz­delmet. Mire a második világháború romjait eltakarították — a közülük megmaradtak — életerejük nagyresz- ben már felmorzsolódott. Voltak azért egyesek, ebben a nemze­dékben is, akikre kevesebb szenvedés és több öröm jutott. Az ügyes konjunktú- ralovagok. A sugárzó nap felé hajlongó jó mohamedánok. A mások verejtékéből hasznot hajtó spekulánsok. Voltak, akik akkor is az árral úsztak, amikor ember­társaikat nem a jellemük, hanem szár­mazásuk, születésük szerint minősítet­ték. AZ ÁRRAL SZEMBEN már nehezebb volt úszni, különösen 25—30 évvel ez­előtt, valamint az 1920-as évek elején. Akik akkor kiálltak népünk érdeke mellett, nem érvényesülési vágyból koc­káztatták életüket, sőt a fasiszta meg­szállás után a családjukét is. Nem azért, hogy idővel fényes lakásokhoz, nagy autókhoz jussanak, avagy hogy a tör­vény előtt kivételes bánásmódban ré­szesüljenek. Ténykedésüket a szenvedő embertársaikkal való együttérzés, és nem az önzés határozta meg. A nép érdekéért sokat szenvedett küzdőtársaink maguktól is megértik azt az elvet, hogy bármennyi érdemük le­gyen is, ha bűnt követnek el, azért ne­jeik is bűnhődniük kell. VANNAK MÉG elvétve egyesek — bár ugyan napról napra kevesebben — akik felelőtlenül korcsoportonként mi­nősítik embertársaikat Háttérbe kell szorítani az öregeket — mondják. Hadd kerüljenek most ők sorra, mivel 40—50 évvel ezelőtt a fiatalokra járt rá a rúd. Reméljük azonban, hogy csoportosító hajlamú barátaink is meg fognak öre­gedni, és akkor, de esetleg hamarabb is, megváltozik a véleményük. Ha ránézünk becsületben megőszült öregeink szenvedéstől megviselt arcá­ra, az arcuk vonalaiból, ráncaiból betű­ket és a betűkből egy-egy hosszú élet­regényt tudunk kiolvasni. E regények hősei sok szenvedést el tudtak volna kerülni feltétlen alkalmazkodással, kö­nyökléssel, Icöpönyegforgatással. Szívük azonban az egyenes útra kényszerítette őket. Minden esetben, még az árral szemben is! A TÖRTÉNELEMBEN legtöbb ziva­tart átélt nemzedék életének alkonyodó egére szivárványt varázsol a fiatalabb nemzedék nagy többségének szere tét e, megbecsülése, valamint annak a tudata, hogy a jövő nemzedékeknek már köny- nyebb lesz az élete és kevesebb a szen­vedése. Mostanában hol ebben, hol abban a községben rendeznek ünnepélyt az öre­gek tiszteletére. Minden elhangzott ver­sikés pohárköszöntő, minden virágcso­kor ragyogóbbá teszi számukra a szi­várványt. A SZERETET MEGNYILVÁNULÁ­SÁT köszönjük nektek, fiatalok. Kíván­juk és akarjuk, hogy a ti életetek derű­sebb, színesebb legyen, mint amilyen a mienk volt. Egy tanyai öreg paraszt levő személygépkocsi szaladó- zott városunkban. Az utolsó három évben a fejlődés egyen­letes volt, évenként mintegy száz új gépkocsitulajdonos lépett be a forgalomba. A szám növekszik, jelenleg is látjuk a KPM oktatókocsijait utcáinkon. Pár nap és itt a vizsga. Negyven új vezetői jogosítványt adnák ki és tu­lajdonosaik előbb-utóbb kocsi­tulajdonosok lesznek. Többük­nek már a garázsban van a használatlan, esetleg újonnan vásárolt gépkocsija. Ha a növekedés ilyen ütem­ben folytatódik, tíz év múlva legalább 1500 magánautó lesz Cegléden. Az ezer lakosra eső átlag még nagyon alacsony, jóval alatta van a budapesti átlagnak. Ennek ellenére fő­ként az átmenő forgalmat is lebonyolító utaink forgalma túlterheltségre vall. Szilárd burkolattal ellátott útjainkon a lovas kocsik szá­ma elenyészően csekély, de rengeteg a kerékpáros. Közép-Európa egyetlen orszá­gában sincs üzemben annyi kerékpár, mint hazánkban. A kerékpár ma már nem nyilvántartott jármű, de be­cses holmi. Ezért tilos őrizet­lenül hagyni. A városban csak kerékpú mieg őr/, ésse I mintegy húszán foglalkoznak. A ta­nácsnak a múlt évben 355 ezer forint volt a bevétele ezen a címen. Tekintettel ar­ra, hogy családonként 2—3 kerékpár is van, az egy főre jutó kerékpármegőrzési díj rendkívül alacsony. Ez a szám is mutatja, hogy milyen sok az őrizetlenül hagyott bicikli a piacterek környékén, a bol­tok előtt, a munkahelyeken, úton-útfélen. A vidékre uta­zó munkások évek óta hiányolják a vasútállomás közvetlen kö­zelében építendő kerékpár- őrzőstandot, ahol esetleg bér­letes alapon hagyhatnák biz­tonságos őrizet alatt kerék­párjukat. A magánosok tulajdonában levő járművek mellett igen sok a vállalati kocsi. A teher­gépkocsi-állomány is jelentő­sen megnövekedett. A helyi AKÖV-kirendeltség megszer­vezése maga mutatja, hogy miért szaporodott meg a te­hergépkocsik száma olyan je­lentősen. Beszámolónk nem lenne teljes, ha kimaradnának be­lőle a motorkerékpárok. Az adóköteles és magántulaj­donban levő úgynevezett nagy­motorok száma 776, de válla­lati, szövetkezeti, termelőszö­vetkezeti tulajdonban is van jó néhány. A 126 köbcentis űrméretnél kisebb motorok száma nem áll rendelkezé­sünkre. de jó pár száz vagy esetleg ezer van belőlük üzemben. Üjabb és újabb, csá­bítóan szép kivitelű kismoto­rok kerülnek forgalomba. Az egykori Danuvia fazon ma már kiment a divatból, pedig annak idején sztár volt, A jövő bizonyára egyenle­tes és fokozott fejlődést hoz, és a járművek szaporodásával egyidejűleg jelentkezik egy gond, s ez a közutak problé­mája. Erről majd legközelebb. Sz. I. /té/ftí'ii esurran. este cseppen Egy' kutat javítanak, au egy hete... Igaz, hogy a hőmérő higany­szála magasan a mínusz fö­lött jár, de senki nem gondol­hat arra, hogy emiatt szenve­dünk — immár közel egy he­te (!) — vízhiányban. A vízcsa­pok kinyitásakor tavaly nyá­ri rossz emlékek jutották eszünkbe. Akkor viszont ma­gunk is indokolhattuk a víz­hiányt, a locsolással, a hűtés­sel, a fürdéssel. De mivel ma­gyarázzuk ezt március vé­gén!? Különösen a többszintes házak lakói mérgelődnek, mert még a földszinten olykor-oly­kor csurran-csöppen a víz, az emeleti lakásokban szárazak a csapok. Ráadásul ez az egy hete tartó „szárazság” nem­csak a délelőtti és déli óráki­ban jelentkezik, hanem dél­után és este is, amikor a mun­kából hazatérők első dolga a I vízcsap megnyitása, hogy für­déshez, főzéshez, és a második műszakban végzendő mosás­hoz, a gyerek fürösztéséhez stb. vízhez jussanak. A Víz- és Csatornamű Vál­lalat kirendeltségénél nem mi jelentkeztünk elsőnek a panasszal. A vízhiány a fél vá­rost sanyargatja. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — Városunk vízellátását 12 mélyfúrású kút biztosítja, ezek közül a múlt héten az egyik elromlott. Javításához azonnal hozzáfogtunk, és re­méljük e hét végére (!) már az emeletekre is feljut a víz. Nem vagyunk szakemberek, de azért megkérdezzük: egy kút kijavításához másfél hét szükséges?! (cs.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom