Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

1968. MÁRCIUS 29.. PÉNTEK T/ílWrtD Tanácskozik az országgyűlés Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter ra utalt, amelyek meghatároz­zák a közállapotokat, valamint törvényeinkre és jogszabá­lyainkra, amelyek szabályoz­zák az életet és a szocialista építést. Ez utóbbiak sorában nagyon fontos szerep vár a most benyújtott és elfogadásra ajánlott szabálysértési tör­vényjavaslatra. Az igazságügy-miniszter el­mondotta, hogy a jogsértés társadalmi veszélyességi foká­tól és jellegétől függően a to­vábbiakban majd még jobban differenciálni lehet az intéz­kedéseket, és ehhez nyújt ala­pot az új törvényjavaslat. Azokról az egyszerűbb fegyel­mezetlenségekről, szabályta­lanságokról van szó, amelyek nem érik el a büntetőjogi ér­tékelhetőség határát, s ame­lyek nagy része kívül esik a fegyelmi vagy a kártérítési fe­lelősség keretein is. Ilyenek a túlnyomórészt az államigazga­tási szabályok megsértéséből adódó szabálysértések, ame­lyekért — a jelenlegi jogsza­bályok érvényesítésével — mintegy 350 ezer személyt vonnak felelősségre évente. S a kiszabott bírságok összege meghaladja az évi 50 millió forintot. Felhívta a figyelmet a mi­niszter a társadalomellenes magatartás, a garázda visel­kedés, a botrányokozás, a szó- cialista együttélés elemi meg­sértése, a nyilvános helyen való felháborító viselkedés, az éjszakai hangoskodás számos formájára, amelyekkel szem­ben a közvélemény következe­tesebb és szigorúbb fellépést kíván. Az új törvényjavaslat nem kis részben ennek figye­lembevételével készült. A magyar törvényhozás | utoljára 90 esztendővel ezelőtt I fogadott el törvényt ebben a tárgyban az úgynevezett ki­hágásokról, ahogy akkor ne­vezték, s ez a törvény és szá­mos más jogszabály, bár már eléggé elavult és áttekinthe­tetlen, máig is érvényben van. Az új törvényjavaslat két vi­lágos. könnyen áttekinthető jogszabályt foglal magába, ti­pikus büntetésként a pénzbír­ságot ajánlja, mellőz sok el­avult jogszabályt, így minden- ki számára közérthető, figye­lembe veszi a gazdasági re­form követelményeit, ami a teljes korszerűségre vall. Fon­tos jellemzője, hogy a joggya­korlat demokratizálása érde­kében az eljárások jelenté­keny részét a községi taná­csok hatáskörébe utalja, illet­ve minden ügy megtárgyalá­sát oda. ahol azt elkövették. Végül felhívta a miniszter a figyelmet arra, hogy az 1953- ban 3000 forintban megállapí­tott legmagasabb pénzbírságot emelnék fel 5000 forintra, kü­lönös tekintettel arra, hogy bizonyos szabálysértésekből az elkövetőknek tetemes anyagi hasznuk is származhat. Dr. Gonda György előadói beszéde A törvényjavaslat előadója, dr. Gonda György emelkedett ezután szólásra. Kijelentette, hogy bár a szabálysértési el­járások száma eddig is megle­hetősen magas volt, az eljárá­sok nevelő hatása nem érvé­nyesült kellően, nem is szólva arról, hogy bizonyos típusú j ügyekben eddig sajnálatos módon nem is indítottak el­járást. Ilyenek például az életveszélyes fenyegetések, amelyek eddig megtprlatlanul maradtak. Utalt az előadó a községi ta­nácsok jelentékeny szerepére az eljárásban, és kijelentette, hogy nem lát különösebb ve­szélyt a bizonyos jogi ismere­tek hiánya miatt sem, mert ezekben az esetekben az igaz­ságérzetnek, a helyi körülmé­nyek ismeretének, az ember­ségnek és a józan mérlegelő­képességnek legalább olyan fontossága van, mint a jogi is­mereteknek. Érdekessége a törvényjavas­latnak, hogy a szabálysértés­ben hozott ítéletek esetenkénti nyilvánosságra hozatalát is le­hetővé teszi. Dr. Gonda György hangsúlyozta, hogy ez­zel is nyomatékosabbá válhat majd a társadalmi rosszallás, elítélés, de figyelmeztetett is, hogy alkalmazásánál megfele­lő körültekintéssel kell bánni, nehogy a kívánt hatás ellen­kezőjét érjük el. A törvényjavaslat elfogadása Vita után az országgyűlés az állandó bizottság négy és a képviselők három módosító javaslatát szavazta meg, majd a törvényjavaslatot általában és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Vietnami jelenté.« Jkbnttns iiíbttmak riss znatásott Sím ifjan bit Nagy titkolózástól körülvett hivatalos tárgyalásainak befe­jeztével szerdán visszautazott állomáshelyére, Saigonba, Creighton Abrams tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai expedíciós hadsereg főparancsnok-helyettese. A dél-vietnami hadszínte­rekről érkező távirati jelenté­sekből kitűnik, hogy a felsza­badító népi fegyveres erők to­vább folytatják támadásaikat Saigon környékén. A hazafias erők ütőképessé- gét bizonyítja, hogy tüzérségi tűzzel elpusztították a dél­vietnami hadsereg L ongh Dinh-i katonai főhadiszállását. A 25. amerikai gyalogoshad­osztály tankok támogatásával igyekszik ezekben az órákban utat tömi magának a Saigon­tól 45 kilorpéternyire észak­nyugatra fekvő bozóttal és náddal benőtt lapályon. Szakadatlan harcok folynak az ország északi részében is. Khe Sanh övezetében a fojto­gató nyomás enyhítésére az amerikaiak erős bombatáma- dásokkal próbálkoznak. Az amerikai felderítés szerint „o kommunista erők nagy csapat­összevonásokat hajtottak vég­re e vidéken" s ebből várható támadásra következtetnek. Az Egyesült Államok légi­erejének vadászbombázói szer­dán a Kínai Népköztársaság határától mindössze 28 kilo­méternyire fekvő Lang Giai észak*-vietnami város vasút- | állomást támadták. PRAGA Ludvig Svoboda az elnökjelölt Csütörtökön délelőtt ösz- szeüLt a CSKP Központi Bi­zottságának bővített teljes ülé­se. Az ülést Jozef Lenárt. a CSKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg. Az ülés első napirendi pont­ja a köztársasági elnökjelölt személyének kijelölése volt. A párt elnöksége nevében Ale- xandr Dubcek, a központi bizottság első titkára azt ajánlotta, hogy az elnöki tisztségre a Csehszlovák Kom­munista Párt Ludvig Svoboda hadseregtábornokot javasolja. Széleskörű vita indult meg a köztársasági elnök szemé­PANAMA-CITY Az utcákon katonai őrjáratok cirkálnak A Panamai Köztársaság fő­városában nyomott a hangu­lat. Az utcákon a korábbi tün­tetések és összetűzések okozta törmelékek között katonai őr­járatok cirkálnak. A hatalmat a nemzeti garda tartja kezé­ben. Noha a köztársaságnak jelenleg két elnöke és két kor­mánya van, gyakorlatilag egyik sem tevékenykedik. Az ellenzék, amely Robles volt elnök leváltását a nem- j zetgyűlésben végrehajtotta, általános sztrájkról tárgyal a ) szakszervezetek vezetőivel. I Különös nyugtalanság látszott a helyőrség katonáin. Itt is, ott is cso­portok suttogtak. Kobienszki, ez a kegyetlen ember, most komázik a bakákkal, és La touret-1 meg Baptis­tát sanda szemmel nézték, morogtak a hátuk mögött. Finley ésté a beteg Delahaynál be­szélt az altisztek jelentéséről. Ha az őrnagy állapota kissé javult, a tisz­tek beültek a szobájába egy csésze teára, mert még ebben a teljesen le­gyengült állapotában is Delahay volt a helyőrség lelke. — Így a száraz évszakban mindig nyugtalanok — mondta, amikor Fin­ley az altisztek jelentéseiről beszá­molt. — Az is lehet, hogy dühükben megkísérelnek valamit... de végre is a vízcsap ... révén ... félnapi szomjaztatással ebben a pokoli me­legben megfékezhetik őket... — Nem gondolod — jegyezte meg Gardone —, hogy mégis sikerülhet nekik erőszakkal feltörni a páncél- szekrényt? ... — Nincs rá ... mód — felelte De- lahay, és nagyot sóhajtott. — Csak ekrazittal.. lehetne felrobbanta­ni... Éppen ezért... robbantószer nincs az erőd ... raktárában ... Delahay visszahanyatlott a párná­jára: — Itt azon múlik ... a siker . ., hogy melyik esetben alkalmaztá­tok ... a könyörtelen szigort, és mi­kor ... hunytok szemet... Ezt tudni kell... Most hagyjatok ... aludni... Fáradtan visszahanyatlott. Az irodában egy szemüveges, kö­vér civil várta a tiszteket. — Dr. Borden vagyok. Egy vörös­keresztes különítménnyel jöttem Timbuktuból. A Niger-misszió enge­délyt kapott arra, hogy orvosi vizs­gálatot tartson a rabok között. Gardone megnézte az írást. Sza­bályszerű engedély volt doktor Bor­den és kísérete számára, akik a Ni­ger vidékén vérvizsgálatot vesznek, hogy ellenőrizzék az álomkór terje­dését. — Hányán vannak? — kérdezte fásultan a kapitány. — Hárman. Az erődön kívül áll a tipróláncos autónk. Két ápoló jött el rajtam kívül. Három hónappal ez­előtt már voltunk itt, és a rabok örültek nekünk, mert hasznos dolgo­kat osztottunk ki közöttük. Gardone aláírta az engedélyt, és intézkedett, hogy a corvée elkísérje a misszió embereit. Doktor Borden visszament az autóhoz, és beült a sofőrülésre. Még két ember volt a kocsiban. — Minden rendben van — mond­ta a társainak. Macquart és Lorsakoff voltak vele. Az autó belsejében négy-öt hatal­mas csomag hevert vöröskeresztes jelzéssel. Ekrazit volt mindegyikben ... Reggel Spoliansky félre vonta Ga­lambot: — Ma délután, ha a második cor- véet váltják, kezdődik! A rabok ál­lítólag fegyverhez és ekrazithoz ju­tottak. Felrobbantják a vízcsapot. Egyesülnek a corvée-val. Kobienszki is velük tart. — A pimasz... — Nemcsak ő. Jóformán vala­mennyi katona. A többség minden­re képes, mert nem bírja idegekkel a tétlenséget, fullasztó, f->rró egy­hangúságot, és képesek a vesztükbe rohanni, csak azért, hogy tegyenek valamit. Azt onnan tudom, mert egy időben lélektannal is foglalkoz­tam. — Jól tette ... Szóval nem gon­dolja, hogy szólni kellene Finley- nek ... vagy valamit? ... — töpren­gett Galamb. — Szerintem késő. Az embereket megvadították. Igazán nem kellett hozzá sok ezen a helyen. Az esemé­nyek most már úgy gördülnek, egy­re nagyobb iramban, mint a lavi­na. Ezt egy regényben olvastam. — Mi megpróbálunk majd min­dent, ami emberileg lehetséges. Első­sorban haditanácsot tartunk. A dél­utáni eset felkészülten fog találni bennünket... Galamb elment megkeresni Hla- vácsot, és bakapcsolta Troppauert is a haditanácsba. A száraz évek legnyomasztóbb, utolsó ciklusában voltak. A levegő szinte érezhető súllyal nehezedett az emberekre, a csontok belülről fe­szültek és a déli légáramlás félőrült­té tette a helyőrség katonáit. Délben jelentkezett az irodában Hilliers, és egy rab volt vele: Bar­bizon. A hadnagy utasítására a cor­vée keresztülengedte egy hatalmas műszertáskával. Hilliers azonnal Gardone-hoz sietett. — Ez az ember Barbizon. A tit­kosszolgálat küldte a rabokkal. — Átadta Barbizon igazolását. Az állt rajta, hogy a bandita egy hazafias cselekedetéért kegyelemben része­sült, és felvették a titkosszolgálat­hoz. Mint megfigyelőt beosztották az Aut-Taurirt-i rabok közé. — Nos? — kérdezte Gardone. miután megnézte az írást. — Van valami Jelentenivalója? — Épp elég — felelte a bandita. Ma kitör a lázadás. A rabok közé, mint vöröskeresztes emberek, ügyes szervezők furakodtak be. Ekrazitot is hoztak. Gardone elsápadt. — A lázadást — folytatta Barbi­zon — nem lehet megakadályozni. Nagyszerűen szervezték meg... fFolytatjuk) lyére tett javaslatról, melyet a CSKP Központi Bizottsága a kora délutáni órákban fejezett be. A KB ezután egyhangúlag elfogadta Anionin Novotny lemondását a CSKP KB el­nökségében és titkárságában viselt tisztségeiről és egyetér­tését fejezte ki azzal is, hogy lemondott a köztársasági elnö­ki funkcióról. Ezután a KB titkosan szava­zott a köztársasági elnökjelölt személyéről. E szerint a CSKP Központi Bízott-ága Ludvig Svobodát javasolja a köztár­saság elnökéül. A KB ezután elnapolta ülé­sét. Tanácskozását hétfőn, áp­rilis 1-én folytatja. Ekkor vi­tatja meg a CSKP akcióprog­ramjának tervezetét és a je­lenlegi politikai helyzet egyes kérdéseit. Munkabeszüntetésekre egye­lőre még nem került sor. ZUHANÁS Halálos áldozata van az olimpiai létesítmények építé­sének. A mexieói sportcsarnok építése során (itt rendezik majd a kosárlabdatornát) egy Daniel Camacho nevű mun­kás 20 méteres magasságból lezuhant az állványról és ször­nyethalt. Marx osztályelméletének időszerűségéről Az utóbbi időben több len­gyei filozófus és szociológus kétségbevonta Marx osztályel­méletének időszerűségét. Ezek­kel a nézetekkel száll vitába a Trybuna Ludu csütörtöki szá­mának egy hosszú elméleti cik­ke, amely megállapítja, hogy a társadalom vezető ereje a mun­kásosztály, nemcsak azért, mert a munkásosztály harcának eredményeként dőlt meg Len­gyelországban a kapitalizmus és ment végbe a szocialista for­radalom. Lengyelországban ma a munkások száma 13 millió, vagy*s az ország egész lakossá­gának 42 százalékát képviselik, de nem ez a számszerűség dön­ti el azt, hogy melyik osztály játszik vezető szerepet a társa­dalomban, hanem az a tény, hogy a munkásosztály a legér- dekeltebb a kizsákmányolás, az elnyomás és a társadalmi egyenlőtlenség felszámolásá­ban, s mint ilyen, a szocializ­mus fejlődésének fő mozgató- ereje. A munkásosztály — állapítja meg a cikk — az egyetlen olyan osztály az emberiség tör­ténetében, amely nem akarja örökössé tenni a maga osztály­uralmát, sőt munkálkodik az osztálynélküli kommunista tár­sadalom megteremtésén. Ebben a folyamatban a vezető szerep a munkásosztály pártjáé, mert az képviseli a munkásosztály­nak s ezen keresztül legtelje­sebben az egész társadalom­nak az érdekeit. A társadalom többi rétege és csoportja csak akkor és olyan mértékben tud haladó szerenet betölteni a tár­sadalom fejlődésében, amikor és amennyire magáévá teszi a munkásosztály, a szocializmus eszméit. BONN Sajtóértekezlet - autóbuszon A Német Kommunista Párt újraengedélyezéséért küzdő bizottság csütörtökre sajtóér­tekezletet hirdetett meg Bonn­ban. A megjelölt helyiséget azonban — nyilván a hatósá­gok kívánságára — az utolsó percben megtagadták. Erre a bizottság gyorsan egy autó­buszt szerzett és a megjelent bel- és külföldi újságírókat egy városnéző körút keretében Informálta legújabb lépéseiről. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom