Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

Az illetékes válasza: HÁROM SZAKEMBER IS VAUI! „Olvasónk írja: A hiba, az igaz: de pénzért sincs szakem­ber!" címmel cikk jelent meg március 22-én, amelyben ol­vasónk panaszolta, hogy csa­tornája kijavításához nem tud szakembert szerezni városunk­ban. A panaszra a KIOSZ azonnal válaszolt:. Cegléden jelenleg három bádogos kis­iparos mester áll a lakos­ság rendelkezésére. Anyag is van bőven, és a javíttatok az időre sem panaszkodhatnak, mert egy héten belül elvégzik a munkát. PEST NEGYEI HÍPIAP KÜIŐNKIADÁSA Könnyű a nőknek címmel a Kossuth Művelődési Házban mutatja be a három- felvonásos vígjátékot az Álla­mi Déryné Színház szombaton este fél 8 órakor. Osztrák párnákon — ceglédi huzat Osztrák megrendelésre mint­egy 3 és fél millió forint ér­tékben szólított ágyneműt o ceglédi Háziipari Szövetkezet. Legkeresettebb készítményük azonban a külföldi piacokon nem ez: a hímzett gyermekru­hákat és a perzsa szövésű sző­nyegeket vásárolja a szövet­kezettől a legtöbb külföldi cég. f Brazíliából írja az unoka: Mit mesélt a nagyapó? A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS C E C!> USD VAROS XII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1968. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK MIÉRT CSAK A FIATALOK? Három brigád kezdte, mindenki csatlakozott Tranzisztorakció a cipőgyárban 1876-ban és 1877-ben váro­sunkban élt Táncsics Mihály. I „A városháza előtt, közvetle­nül a kenyérárusok mellett fog­laltam állást” — írta. Itt áru­sította könyveit. Róla nevez­ték el az egyik általános is­kolát, amely jövőre ünnepli megnyitásának századik év­fordulóját. A napokban az iskolatanács ülésén elhatározták, hogy az évfordulót méltóképpen ün­nepük meg. Pataki Ferenc irá­nyításával megírják az iskola történetét. Ez az iskolatörté­net egyben szerves része lesz a város kultúrtörténetének. Száz év nagy idő. Hídvégi Lajos hét-nyolc évvel ezelőtt beszélt Nagy Sándor bácsival, aki 1869-ben az első beiratkozó volt az akkori polgári iskolába, amely a Táncsics iskola elődje volt. A tanárok széles körű Az egyik napon, mielőtt megkezdődött a három tucat varrógép monoton kattogása a hosszú munkateremben, röp- gyűlést tartottak a 31-es tü- zöde asszonyai, lányai a Cipő­ipari Vállalatnál. A szalag ve­zetője, Kemenczés Pálné ve­tette fel a javaslatot: A Munka őrs kincset keres Az első tavaszi hulladékbe­gyűjtő akciót már megkezdték az általános iskolák tanulói. A versennybe bekapcsolódott a gyógypedagógiai iskola is. A Munka őrs tagjai nagy izga­lommal járják az utcákat ab­ban a reményben, hogy csön­getésükre minden ajtó kinyí­lik, és a ház gazdája szívesen kalauzolja őket a pincék, pad­lások rejtekeiben, ahol a má­soknak értéktelen holmiban „kincsre” találhatnak. Kodolányi már elfogyott Eladó a Thibault család! Vezet Villon, Kosztolányi és A dzsungel könyve Szinte percenként nyílik a Szabadság téri könyvesbolt aj­taja. Egymásnak adják a ve­vők a kilincset. Diákok, fel­nőttek, érdeklődök, és az ol­vasás szerelmesei egyaránt megfordulnak itt. Kényelmes fotelban lapozgathatják végig a leszállított árú könyvek jegyzékét, és az ízlésesen el­rendezett polcon meg is szem­lélhetik. — Valóban nagy most a forgalom — mondja Juhász Károlyné boltvezető. — Két- hóromszorosa a szokásos hét­köznapinak. A könyvek rajon­gói mind felkeresik boltunkat. Hétfőn a legnagyobb sikere Kodolányi regényeinek volt, ebből kifogyott a készletünk. Sokan — eddigi magas ára miatt •— csak most jutottak hozzá a Thibault családhoz, de legalább annyian keresik Kosztolányi elbeszéléseit és Villon verseit. — Mit vásárolnak a fiata­lok? — Nagyon keresettek az if­júsági regények‘ is. Ma A dzsungel könyvét, Sienkiewicz: Sivatagon és wdonban című regényét és a Huckleberry Finvrt keresték a legtöbben. — Műszaki könyvek? — A motorkerékpár a slá­ger. ötven forint helyett fél­áron adjuk. — Mit ajánl az ajándéko­zóknak? — Nemrég a Könyvterjesztő Vállalat 50, 100 és 200 forin­tos ajándék könyvuta Irányo­kat bocsátott ki, ezek boltunk­ban is kaphatók. A megaján­dékozottak az ország bárme­lyik boltjában beválthatják. — A mai mérleg? ■— Azt hiszem, 5—6 ezer fo­rintos forgalmunk lesz. Nyílik az ajtó. Három új vevő érkezik. Szabó Alfréd csatlakozzanak a fiatalok a vietnamiakat segítő tranzisztorakcióhoz: szervezzenek egy vasárnapi műszakot, amelynek keresetét erre a célra fordítanák. — Igen ám, de miért csak a fiatalok? — szóltak közbe az idősebb aszonyok. így aztán úgy módosult az ötlet, hogy elmarad a vasárnapi műszak, helyette a szalag minden tagja egynapi fizetését ajánlja fel. Amikor ezt a többiek meg­hallották, nyomban csatlakoz­tak, és a hivatalnokok is be­kapcsolódtak az akcióba. Kemenczésné elmondotta, hogy a tűzőnők három brigád­ja, a Tyereskova, a Sólyom és a Március 15. brigád, nagyon összetartó együttes. A másik üzemrésszel igyekeznek együttműködni, egymás mun­káját segíteni. Mindig túltelje­sítik a napi tervet, az előírt nyolcszáz pár felsőrészen fe­lül harminc-negyven párral több kerül ki a kezük alól. — A tüzöde jó munkája is hozzájárul ahhoz, hogy ter­veinket lemaradás nélkül tud­juk teljesíteni — erősítette meg a műhelyben elmondot­takat a gyár főkönyvelőnője. — Gyermekcipőink minő­sége sokat javult. A múlt év végén gyártmá­nyaink 85 százaléka volt első osztályú, ebben a negyedév­ben pedig már a 89,5 száza­léknál tartunk. Az idei évre tervezett 460 ezer pár gyer­mekcipőt minden bizonnyal időre elkészíthetjük. Az üzemi együttes nemcsak a kampá­nyokban, de a mindennapi munkában is megállja a he­lyét. UJ FRIZURÁT KAP A FA A csomói Üj Élet Tsz-ben javában folyik a gyümölcsfák tavaszi metszése 4 Foto: Jakab A MEGÖLT KUN KIRÄLY fölindult népe verte iöl ezt a vidéket és pusztí­totta pogányul az egész Duna—Tisza közét uruk fejevételéért. Vonultak dél­nek a megsértett nemzetségek, magya­rokat kaszabolva, kifelé az országból, a bolgárok földjének. A kis faluk meg­teltek jajjal és gyásszal, a papok alig győzték a sok temetést. Templomok tor­nyában a lélekharangok el sem hallgat­tak, a templomkertek megteltek kopor­sókkal, fölöttük magyarázó és vigasz­taló halotti beszédek szóltak: „hatiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc ysa pur es chomuv uogmuc...” A HALOTTAK HALMÁN fújt a márciusi szél és az élők dideregtek. A tíz falu ismerősei átmentek egymást megtisztelni gyásztorokra. Egy bokor­ban volt itt kakaskukorékolásra Cegléd, Kámán, Becs, Kosárhegy, Csíkos, Ger- je, Dinnyés, Akasztó, Csengeri és Var­jas, immáron kétszázötven esztendeje jó szomszédságban, holott a községek ala­pító családjai besenyők voltak, ősho­nos avarok, hajdan mohamedán bar- szilok és honfoglaló magyarok, de a kü­lön származás csak viseletűkben, da­laikban, szokásaikban különböztette meg őket, és a dalok már magyarul szóltak. Néhány hét múlva riadt menekülők hozták az áprilisi muhi csata hírét, a népek északnak tekingettek, mert az onnan futó felhőkből pernyék hulltak 6z itteni mezőkre. S a hátukban nem Vártan feldübörögtek a földutakon Bed­Varjas falu másodszori pusztulása zsák, Kádán és Bogutáj félelmetes mongol—tatár lovasai egy lendülettel a Dnyeszter vizétől, vágtában dúlva Er­délyt, Csanádon egyesülve, a hírnél se­besebben nyargalva a budai via magnón. Ezek Dzsingisz Icán akaratából a hadjárat alatt sohasem mosdottak, ruhát nem váltottak, gyávaságért, fe­gyelemsértésért, az ellenség kíméléséért halált szenvedtek, és ha megfutamodás- ban vétkeztek, egész századokat mész í- roltak le közülük. Támadó vonaiaik mögött ronggyal, szalmával kitömött, rettentő ábrázatú bábúkat járattak lo­vakon, hogy az ellenség létszámukat megtízszerezve lássa és a rémülettől fe­jét veszítse. Ezek az európaiak szemé­ben lehetetlen gyorsasággal száguldó ázsiai lovasok az ostromlott várak ha­difoglyait és a faluk elfogott lakóit, csecsszopótói az aggokig, mind lekasza­bolták, de előtte nagy gyönyörűséggel gyalázták meg férjek, apák és fivérek szeme láttán a nőket, finden lakott helyet fölgyújtották, és különös kedv­vel szeretkeztek az oltárokon. E tetvek- től rágott, éves kosztól vastagon feke- téllő, bűzlő, az állatnál mélyebbre süly- lyedt harcosok itt mindenkit leöltek, és mindent rombadöntöttek. Elő tanúk nem maradtak mások, mint kóbor ettek és nyarvogó, elvadult macskák a holdas ég alatt. A rémisztő lovasok meg csak vonultak Pestnek, hogy Sejbánt kikiált­sák Magyarország királyává, ezredként, nagy port verve. AZ ŐSI TELEPEK mintha bűvölet alatt állnának, kevés kivétellel kétszer pusztultak el, először 1241-ben, másod­szor napjainkban. Először az élő faluk a mongol—tatárok dúlásában, másod­szor romjaikban nemtörődömség követ­keztében. Kámán templomát újságírók jelenlétében ásta ki egy vasutas és a kibányászott téglákból-kövekből tanyát épített magának, Máté falu kerek egy­házát, feliratos téglák és szobortöre­dékek emlékeivel a földtulajdonos gazda bontatta ki. Apáca romjait a ber- celiek még most is vígan szántogatják., Füle köveit a zsúfolt temetővel egyete­met végzett agronómusok szemeláttára borítgatták ki a talajból. Tölös egyhá­zát a mostani földgyaluk. A minap ke­rült sor a térképbe is berajzolt Varjas idelátszó Árpád-kori temetőjének végle­ges feldúlására, pedig a kinti né­pek mind ismerik e maradványokat, és törvény is utasítja a gépkezelőket: ha kiszántják az első emberi csontvázat, azonnal hagyják abba a munkát, jelent­sék a múzeumnak, máshol kezdjenek munkába. SAJNOS, a régészeti törvényt itt nem veszi tudomásul senki, mert eljá­rás még nem indult a törvény s ér tők ellen. Hídvégi Lajos kutatómunkával próbálják fel­dolgozni az iskola történetét. A ceglédi fotókiállításon ke­rült kapcsolatba Hídvégi La­jos, az iskola tanára a brazí­liai Francisco Asmamnal. As- man nagyapja. Krisztiáni Ala­jos a Táncsics iskolában volt rajztanár. Az unoka most küldi a beszámolókat Brazí­liából: mit mesélt nagyapó az iskoláról. Lelkes, magával ragadó, se­rény munka kezdődött el itt A mai tanítványok színdarabot tanulnak, hangversenyre ké­szülnek, hogy könnyebben megteremthessék az ünnepsé­gek anyagi feltételeit. Szép terveket kovácsol a szülői munkaközösség és az úttörő­csapat is. A találkozókkal, ld- állításokkal tarkított esemény- sorozatot 1969. június 10-től 17-ig ünnepi hét zárja. (szabó) Az Aranykalász már válogathat — Hihetetlen? Pedig úgy van, ahogy mondom. Vissza­jönnek a fiatalok. Igen, a föld­re! — mondja, mosolyog és ravaszkásan kacsint Fazekas Sándor, a törteli Aranykalász Tsz elnöke. — A magyarázat? Nagyon egyszerű. Mi már ta­valy bevezettük a készpénzfi­zetést, tagjainknak fizetett szabadságot biztosítottunk. Fazekas Sándor 1962-ben került az Aranykalász élére. Akkor ez a járás leggyengébb tsz-ei közé tartozott. A szer­vezett, jó vezetés azonban megsokszorozta a tagok mwn- kakedvét. Ma a legjobbak kö­zött vannak. A termelőszövet­kezet vagyona meghatszoro­zódott. A biztos megélhetés és az otthon, ez hozza vissza a fiatalokat. Eddig 399-en vol­tak, a zárszámadó közgyűlésen még huszonkilenc új tagot vet­tek fel. — A tsz már válogathat is. Télen, kora tavasszal szinte munkaerő-feleslegünk is van. Harminc emberünk ment át dolgozni a nyársapáti Haladás Tsz-be szerződéssel, júniusig. SPORT Országos döntőbe jutottak 21 érmét hoztak haza a tornászlányok Néhány héttel ezelőtt be- szárppltupk arról, hogy a me­gyei tornászbajnokságot a ceg­lédi szakközépiskola leány­csapata nyerte. Szorgalmasan készültek a területi döntőre, amelyet Dunaújvárosban ren­deztek meg. Négy megye: Nógrád, Szolnok, Fejér és Pest versenyzői találkoztak itt. A ceglédi lányok nagy küzde­lemben, minimális pontveszte­séggel Székesfehérvár mögött, a második helyen végeztek csapatban. Az egyéni helyezé­sek I. osztályban: 2. Kratoch- will Erzsébet, 3. Kerekes Ka­talin. A II. osztályban Dani Katalin a harmadik helyen végzett, ök hárman bekerül­tek tehát a legjobb húsz közé az országos döntőbe, amely Budapesten lesz, a tavaszi szü­netben. Szerenként még szá­mos jó helyezést szereztek, összesen 21 éremmel tértek haza. Reméljük, a szép kez­dést sikerrel folytatják. <-yer) LABDARÚGÁS Bem SE-Pécel 4:0 (1:0) Megyei labdarúgó-bajnok­ság. Bem SE: Vilcsák — Ko­vács, Szomolányi, Laborcz, In­ges, Kubinyi, Rimóczi, Bányai, Szabó Ferenc, Tukora, Szabó Sándor, Sárközi. Edző: La­borcz T. Igazi labdarúgó játékidő volt. A szép számmal megje­lent előmérkőzés közönsége nem csalódott, izgalmas, jó mérkőzést és gólokat láthatott. Az első félidőben sem volt tapogatózás, hanem mindkét felet a kemény védelmi játék jellemezte, a rohamozó csatá­rok nem tudtak rést találni. Fél órán át rtient így a játék, míg a 35. percben a Bem sza­badrúgáshoz jutott, és Szomo­lányi remek, hatalmas lövés­sel szerezte meg az első gólt. A II. félidő is hatalmas küz­delmet hozott, a péceli véde­lem több esetben is nagyon keményen igyekezett hárítani, de a Bem csatárok megtalál­ták az ellenszert, előbb La­borcz szerzett 11-esből gólt, a Tukora helyett beállt Szabó Sándor fejelt hálóba és nem sokkal később ugyancsak ő, a 16-oson belül hanyatt fekve, hátulról ollózva lőtt a kapuba és ezzel be is állította a vég­eredményt. A látottak alapján a jól ját­szó Bem sokkal nagyobb gól­aránnyal is győzhetett volna a kemény péceliek ellen. Ceglédi Vasutas SE ifi—Pé- cel ifi 3:0 (2:0). Megyei labdarúgó-bajnok­ság. Területi bajnokság Péteri SK—Abonyi TSZ SK 1:2 (1:0). Abony: Koczka — Matkovics, Szűcs, Retkes, Ma­kai, Vass, Varga, Molnár, Gön~ czöl, Vig, Tarjányi (Czigler). Edző: Gyér Károly. Az első félidőt az egyenlő erők küz­delme jellemezte. Váratlan ak­cióból Péteri jutott vezetéshez. A második félidőben az abo- nyiak erős iramot diktáltak, a Péteriek nem tudtak védekez­ni és átvenni a vendégcsapat lelkesedését. Az abonyiak meg­érdemelten hozták el idegen­ből a két pontot. Jók: Kocz­ka, Molnár, Gönczöl, Víg. Péteri ifi—Abony ifi 0:8 (0:3). Területi labdarúgó-baj­nokság. Gyulai MEDOSZ SK—Ceglédi Építők SE 2:6 Dobott faarány: 2448:2488. Jók: Szőcs László 455 fa, Raf- fai Gyula 433 fa, Pákozdy Sán­dor 428 fa. Budapesti Dózsa „B”—Ceg­lédi Építők „B” NB tartalék­bajnokság 6:2. Dobott faarány: 2504:2390. Jók: Molnár Ká­roly 426 fa, Juhász István 41» fa és Pákozdy Rudolf 402 fa. Gödöllői Ganz Vasas—Ceg­lédi Postás SE megyei teke­bajnokság. Eredmény: 5:3. ★ Asztalitenisz: Pécsi EAC— Ceglédi Vasutas SE NB Il-ers bajnokság. Eredmény: 10:6. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom