Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

1968. MÁRCIUS 3., VASÁRNAP Heliograf az Alataun „ VL 80 Elnyújtott vo­ll atfütty töri meg az ősi hegyek csöndjét. Szokat­lanul hosszú te­herszállító sze­relvény fut ki az alagútból és sebességét nem csökkentve emel­kedik a meredek hegyoldalon. A ,.VL 80—K” jel­zésű hatalmas vil­lanymozdony biz­tosan húzza ma­ga után a súlyos rakománnyal teli »zerelvényt. A „VL 80—K” villanymozdony új szovjet gyárt­mány, mely a vil­lamosított vasút­vonalakon teher­vonatok vontatá­sára alkalmas. Ebben a kétsza­kaszos villany­mozdonyban a váltóáramot egyenirányítók alakítják át. A „VL 80—K” a világ egyik leg-' nagyobb teljesítő- képességű gyárt­mánya, 8 db, egyenként 790 ki­lowatt teljesít­ményű motorral szerelték fel, se­bessége 110 km/ óra. A Nagy Ok­tóberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordulójának jubileumi évében a novocserkaszi vi Hanymozdony- gyár megkezdte az új gyártmányok kibocsátását. mát, irányát, erősségét kí­vánják majd mérni. A kísér­letek során nemcsak a fizi­kai hangokat regisztrálják, hanem a biológiai zörejeket is értékelik; ez utóbbiak halak és rá­kok „hangadásából” szár­maznak. A PX—15 jelzésű tenger­alattjáró súlya 130 tonna, hossza 14,60 méter, széles­sége 3 méter. Maximális me­rülési mélysége 600 méter. 4 db, egyenként 25 lóerős elekt­romotorral szerelték fel. A víz alatti tér megvilágítását 20 fényszóró biztosítja; a megfigyelés 20 kémlelőabla­kon keresztül történhet. Csurúás két kontinens között Kutatják a tiolf-áramot Az 1968-as esztendő legér­dekesebb óceánkutatási prog­ram jának ígérkezik az a vál­lalkozás, amelyet a PX—15 jelzésű kutató tengeralattjá­róval hajtanak végre a Golf­áram tanulmányozása céljá­ból. A programot az ismert tengerkutató Jacques Piccard professzor vezeti. A tengeralattjáró hat főnyi személyzete — beleértve a kutatókat is — Miaminál 1968 nyarán ereszkedik majd 100 mé­teres mélységbe, itt „beáll” az áramlás irá­nyába és 8—10 kilométeres sebességgel sodortatja magát. A kutatás 100 méter mély­ségben kezdődik, de maxi­málisan 600 méterig hatol a Golf-áram útvo alán. A Golf-áram sebessége Európa felé már csökken, ezért a ha­ladás során a motorok is segítenek, tehát nem „csurog” végig a tengeralattjáró a 2400 kilométeres távon. A második világháború víz alatti hadműveletei során észlelték, hogy a szonár (hangradar) ké­szülékek mérési eredmé­nyeit a tengeráramok je­lentős mértékben zavar­ják. Ez valószínűleg abból adó­dik, hogy az áramlás me­legebb vizet szállít, mint a környezete és ez megváltoz­tatja a hang terjedési sebes­ségét. A PX—15 — elektro­motorjainak leállítása után — tökéletes csendben tud úszni, és speciális szonár- készülékei segítségével sok­oldalú hangméróseket tud végrehajtani. Különösen a víz alatti hangok rezgésszá­MOZAIK Víztárolók és a földrengés Az iskolai tanulmányi ered­ményt sok minden befolyásol­hatja. Szakemberek, pedagógu­sok, orvosok kutatják, mi az oka a gyenge tanulók rossz eredményének. Az amerikai orvosi vizsgálat 60 000 gyerek 13,8 százalékánál hallási zava­rokat állapított meg. 3000 ja­pán gyerek vizsgálata alkal­mából kerek 17 százalékról derült ki, hogy valami baj van a hallásával. Megállapították azt is, hogy a gyerekek na­gyobb részének fogalma se volt arról, hogy a normálisnál lé­nyegesen gyengébb a hallásuk. A rostocki egyetem két pro­fesszora hasonló vizsgálatokat végzett 600, bukásra álló is­kolás gyereknél és több mint 70-nél (12,4 százaléknál) hal­lási zavarokat, kisebb fokú süketséget állapítottak meg. Bukásra álló gyermekeink esetében tehát fülorvos véle­ményét is célszerű kikérni. De ha nem hall nagyot szeretett fiúnk, vagy lányunk — akkor se bizonyos, hogy csak a ta­nárban van a hiba ... A nagy víztárolók szeizmi­kus nyugtalanságok és föld­rengések előidézői lehetnek a földkéregre kifejtett nyomásuk miatt. A Bombaytól délnyu­gatra, a Koyna-gát mögött 1967. december 11-én bekövetkezett földrengéssel kapcsolatban ju­tottak erre a megállapításra indiai és francia geológusok. „Maga a Dekkan-fennsík, ahol a duzzasztógát és a víztároló épült, stabilitás szempontjából teljesen biztonságos — jelen­tette ki az indiai geológiai szolgálat vezetője —, a föld­rengést a duzzasztógát víztá­rolója vizének nyomása vál­totta ki.” Ugyanezt a véle­ményt fejtette ki a stra;sburgi Földfizikai Intézet igazgatója is, A Koyna-vidéken a víztároló 1961-ben történt feltöltése óta több ízben észleltek szeizmi­kus nyugtalanságot, hogy a kérdéssel már foglalkoztak Zürichben, a Nemzetközi Geo- détikai és Geofizikai Szövet­ség kongresszusán. Egy ame­rikai tudós már 1945-ben fel­hívta a figyelmet a víztárolók és a földrengések közötti ösz- szefüggésre, a Colorado folyó­nél levő Boulder-gátnál vég­zett megfigyelései alapján. A víztároló 1935 óta összesen 40 milliárd köbméter vizet tá­rolt, amelynek súlya 40 mil­liárd tonna. 1935—1945 között a térségben — a tudós szerint 6000 szeizmikus „sokk” zajloH le. MEGMENEKÜL-E A KÉK BÄLNA? A föld legnagyobb emlősál­lata a kék bálna, amely 30 méteresre is megnő, súlya el­érheti a 150 tonnát. Miután az ember csaknem kipusztította — a szakemberek becslése sze­rint legfeljebb 600 példány él az óceánokban —, most az utolsó pillanatban talán sike­rül megmenteni ezt a ritka állatfajt: teljes vadászati tilal­mat rendeltek el a kék bál­nára, A HAL SEM BÍRJA A halakra nemcsak a tavak és folyók szennyeződése gyako­rol káros hatást, Tiaríéni á zaj is. Különösen a motorcsöna- kok lármája zavarja a kelleté­nél jobbéin a vizek lakóit. A „zajhatár” 110—115 phon kö­zött ingadozik. A hal nem tud­ja elviselni az ennél erősebb zajt. A motorcsónakok által okozott lárma viszont olyan, mint a iöklhajtásos repülőgé­peké, azaz 130 phon erősségű. Sikálják a NoIre-Dame-l Sorra tisztogatják Párizsban j és néhány francia városban a j történelmi nevezetességű épü- leteket, hogy tiszta fényben ra- , gyogjanak. A legnagyobb prob- j lémát a világhírű Notre Dame okozta. Attól féltek, hogy a . rossz állapotban levő gótikus J szobrokat és faragványokat j tönkreteszi a víz, másrészt at- j tói, hogy az évszázados falak ! és szobrok nagyon elütnek ; majd a „patina” letisztítása után a később, főleg a XIX. században restaurált részektől. Az ugyancsak világhírű rheimsi székesegyházon kísér­leteztek. A szakszerű és óva­tosan végzett naevtakarítás nem okozott kárt, Az ISSZIK- KUL TENGER­SZEMTŐL 60 KI­LOMÉTERRE, A TERSZKEJ- ALATAU HE- G VEK BEN MŰ­KÖDIK A KIR­GIZ SZSZK FIZI­KAI-FÖLDRAJ­ZI allomasa, AHOL TANUL­MÁNYOZZAK A klímát, a he­gyi KÖZÉT MÄLLÄSI FO­LYAMATAIT, \ GLECCSEREK „VISELKEDÉ­SÉT”, ÉS MEG­FIGYELIK A HEGYI FOLYÖK MEDERVÄL- TOZÁSAIT. A gyémánt is megolvad Fúrás - forgácsolás — fémbevonás A plazmapisztoly segítségé­vel megoldható egy eddig ke- resztülvihetetlen, fontos fel­adat: hőálló fémréteggel von­hatók be különböző fémfelü­letek. Hasonlóképpen nagyje­lentőségűnek ígérkezik az a fémforgácsoló plazma készülék is, amely rövidesen elhagyja majd a kutatólaboratóriumo'* kát PÁRATLAN BARÁTSÁG Rosszul tanul a gyerek ? * A gyémánt a természetben előforduló legkeményebb anyag, nemcsak erről neveze­tes. Annak ellenére, hogy tel­jes egészében kémiailag tiszta, kristályos szénből áll, az egyik legnehezebben megolvasztható ásvány. Amíg a fizikusok létre nem hozták a XX. század egyik nagyszerű alkotását, a plazmaégőt, kitartóan ellen­állt minden ismert hőhatás­nak, ám a tudomány fölötte is győzedelmeskedett. Ezekután joggal feltehető a kérdés, hogy tulajdonképpen miféle eszköz is az a rendkí­vül magas hőmérsékletet te­remtő plazmaégő? Leginkább hegesztőpisztolyhoz hasonlít­ható, azonban mégis jelentő­sen különbözik attól. A plaz­maégő működtetéséhez is gázt kell használni, az azonban so­hasem fogy el, mivel az égőn keresztül áramoltatva ismét visszavezethető a plazmapisz­tolyba. Közben azonban tör­ténik vele egy s más .., A hegesztőpisztolyba kétféle gázt vezetnek be, acetilént és oxigént. Az égés során a két anyag egyesül, elfogy, többé égésre nem használható fel. A plazmaégőben az anyagok­nak ilyen egyesülése nem megy végbe. Működtetéséhez csak egyetlen gázt használnak, és azt nagy elektromos ener­giával nagyon magas hőfok A fogamzásgátló veszélyei A kölni Szövetségi Orvosi Kamara nyomatékkai felhív­ta a német asszonyok figyelmét arra, hogy az Anti-Baby- Pille-nek nevezett ovulációt gátló szert (fogamzásgátló tabletta) ne vegyék be or­vosi engedély nélkül. Az or­vosi kamara ezenkívül azt a tanácsot adta, hogy min­den asszony, aki már hosz- szabb idő óta szedi ezt a szert, legalább minden hatodik hó­napban menjen el egy nő­gyógyászhoz, még akkor is, ha semmilyen rendellenessé­get sem észlel. A tablettának orvosi engedély és ellenőr­zés hiányában való bevétele káros egészségügyi következ­ményekkel járhat. Menstruá­ciós zavarok esetén rögtön or­voshoz kell fordulni és máj- bántalmaknál, hormonzava­roknál, tumorképződéseknél és a fejlődés stádiumában pe­dig egyáltalán nem szabad bevenni a fogamzásgátló tab­lettákat. Az orvosi kamara felhívására szükség volt, mert az utóbbi időben számos, az egészségre ártalmas eset kö­vetkezett be. így például nem­csak, hogy néhány fogorvos írt fel fogamzásgátló tablet­tákat, hanem gyógyszertár is akadt az NSZK-ban, ahol re­cept nélkül adták el ezeket a készítményeket A villamosság akrobatái Cirkuszi mutatványhoz hasonlít képünk, ahol a villany­szerelők Európa legerősebb villanyáramhálózatának utol­só szakaszán dolgoznak. A felvétel Baden-Baden közelé­ben készült. Három évvel ezelőtt kezdték el a 250 kilomé­ter hosszú, magasfesztültségű áramvezeték építését Laufen­burg (Felső-Rajna) és Karlsruhe között. A hálózat egy nagy európai összekötőhálózat egyik részét képezi, ami majd később Észak felé fog továbbfolytatódni. Az első szakasz 1967 végére készült el. A négy áramkörös vezeték összeszerelésének és megépítésének költségei kilométeren­ként kereken 620 900 márkát emésztettek fel létrehozására kényszerítik, abban olvasztják meg azután a különféle anyagokat. Mi a plazma? Plazmának a fizikában az anyag negyedik halmazállapo­tát nevezik. Ez többé-kevésbé ionizált (elektromos töltésűvé vált) gáz. A plazma a termé­szetben gázkisülésekben (vil­lámlás), magas hőmérsékletű gázokban (robbanásnál), és csillagokban fordul elő (pél­dául a Napban). A gázmole- kulákaí atomok alkotják s maguk az atomok is több ré-r szecskából állnak: a protonok és neutronok alkotta atom­magból és a körülötte keringő elektronokból. Az atommag és; az elektronok között vonzóerő hat, amely -az- elektronokat nem engedi & magtól eltávo­lodni, hanem a mag körüli határozott pályára kényszeríti őket. Ha azonban az atommal valamilyen külső energiát közlünk — márpedig a plaz­maégőben azt tesszük — pél­dául melegítjük, vagy villamos térbe helyezzük, akkor egy- egy elektron el tud szabadul­ni, és az atomból pozitív elektromos töltésű ion lesz. Ha az iont ezután magára hagy­juk, elektronját ismét fölve­szi, azzal atommá egyesül és eközben a vele közölt energiát hő formájában leadja. Ez óriási melegfejlődéssel jár. Naphőmérséklet a plazmaégőben A plazmaégőben tehát a fenti folyamat megy végbe. A gyakorlatban használt plaz­maégőkhöz rendszerint össze­tett, több atomból álló mole­kulájú gázokat alkalmaznak, hogy a felszabaduló meleg­mennyiség is sokkal nagyobb legyen. Így közel 5700 C-fokos hőmérséklet érhető el, amely megközelíti a Nap felületének hőmérsékletét. A plazmaégő és a plazma elve széles körben alkalmaz­ható. Legtöbb előnye az, hogy vegyi egyesülésre nem kerül sor a hőfejlődés folyamán, ezért olyan gázt használhat­nak, amely a melegítendő anyagot nem károsítja, nem oxidálja. Például alumínium hegeszthető olyan gázzal, amely a fémmel nem egyesül, de védőburkolatot hoz létre a hegesztés helye körül, miköz­ben a keletkezett hő megol- vesztja a fémet. Ugyancsak előnyös a használata minden olyan esetben, amikor a megol­vasztandó fémet gondosan óv­ni kell a szennyeződésektől. Éppen olyan régi, mint ami­lyen igaz történet, hogy az elefánt megrémül egy egérke láttán. A kis egér viszont — mivel ő az elefántot jóhisze- műnek tartja — egyáltalán nem fél az elefánttól. Valóban úgy van, hogy az elefánt min­den gyors mozgású kis állat­tal szemben rendkívül bizal­matlan, mivel az esetleg az ormányába mászhatna. Ez kü­lönösképpen vonatkozik az in­diai elefántokra, amelyek kö>- ré képünk sztárja, a hambur­gi Hagenbeek Állatkert Sham- pa nevű elefántja is tartozik. Annál inkább meglepő tehát a kis fehéregérrel kötött barát­sága. Félix, a parányi egérke nap mint nap meglátogatja Shampát és csillogó szemek­kel megcsodálja a 15 mázsás kolosszust, — az ő súlya alatt legfeljebb csak három dekát mutat a mérleg skálája. TUDOMÁNY - TECHNIKA Negyedik halmazállapot: a plazma

Next

/
Oldalképek
Tartalom