Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

Msr MEGYEI yßirfcip 1968. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK SZINESZKOSZORŰK Régi, kegyeletes hagyomá­nya a Nemzeti Színház társu­latának, hogy a színházi vi­lágnapon megkoszorúzzák el­hunyt, jeles pályatársaik sír­ját. Így történt ez szerdán is, amikor a színház vezetői és művészei nevében Bajor Gi­zinek, Tímár Józsefnek, Gel­lert Endrének és Apáthy Im­rének a Farkasréti temetőben levő síremlékére helyezett el virágot Lukács Margit, Egri István, Both Béla és Tyll At­tila. Házassági segély, fizetett szabadság Háztáji: munka és életkor szerint Bényén is elfogadták az új alapszabályt Megtartotta alapszabály­tárgyaló közgyűlését a bényei Népfront Tsz is. Böszörményi András elnök sok fontos, javaslatot terjesztett Géza fejedelem is István király volt Ezeréves a magyar pénzverés László Gyula egyetemi tanár meggyőző érvek­kel mutatta ki azt, hogy a 969,'970 tá­ján fellépő Géza fejedelem — Szent István aty­ja — keresztény hitre térve az Ist­ván nevet vette fel és királyi cí­met használt. így az ö nevéhez fű­ződnek a legelső, István király (Stephanus Rex) feliratú magyar ezüstpénzek is. Géza-István ko­rától a tatárjárá­sig Esztergom volt a királyi székhely, s a pénzverés színhelye is. Itt — az esztergomi vas­útállomás alatt — a közelmúltban találták falunak, meg is Kovácsi az Árpádok pénz­verő-kovácsai far Injának templom­maradványait. A templom belsejé­ben ráakadtak az itt eltemetett haj­dani pénzverők­nek — István, Gé­za, I. Endre király pénzeivel datált — sírjaira. A pénzverőket olyan ékszerekkel — gyűrűkkel, hajka- rikákkal, pártadí­szekkel — temet­ték el, amelyeket a pénzverő-ötvör sok maguk készí­tettek. A tatárjá­rás után a pénz­verők — követve a királyi udvart — a budai, várba települtek át. Itt 1255-ben már adó- mentességet is él­veztek. Első aranypénzeinket 1. Károly király verette firenzei mintára. A XIV. századtól pénzve­résünk súlypontja Körmöcbányára került át; ez a vá­ros azután az új­korig megőrizte pénzverői mono­póliumát. Az első, nálunk is használatos pa­pírbankókat I. Fér renc császár-ki­rály a napóleoni idők inflációjakor nyomatta. De nyo­matott — immár magyar — papír­bankókat Kossuth Lajos is, a sza­badságharc ide­jén. Pé nzgyűjtő inken, érmészeinken a sor, hogy a közel­jövőben megüljék a magyar pénzve­rés millenniumát. z. 1. A tanműhelyben es az iskola padjaiban megállják helyüket Tavaly, szeptemberben, 78 tanuló vette birtokába a Má­jus 1 Ruhagyár ceglédi új tanműhelyét, a piactér köze­lében. A varrógépek és az ol­lók valamennyi csínját-bínját két műszakban, négy szakok­tató tanítja azoknak a fiata­loknak — főleg lányoknak —, akik az angols za bó -s zakrnát választották hivatásuknak. — Mi mindennel kell meg­ismerkednie a kezdő var­rónőnek? — kérdeztem Ricz Lajosné szakoktatótól. — A kisgyerek akkor kezd „emberesedni",1 amikor járni tanul. Nálunk ez a szakmai kezdő lépés az alapöltések el­sajátítása, a gép kezelésének, a varrnivaló jó elhelyezésé­nek. a megtanulása. Az egyes ruhadarabok varrásának ta­nulása csak ezután következ­het. Aki már az egyedi mun­kába bekapcsolódhat, az szoknyát, kabátot varr, kosz­tümöt készít — méghozzá normaidőben. Nagyon kell vigyázniuk minden öltésre, hi­szen az ő munkájuk is a bol­tokba kerül, tehát valóságos mesterműnek kell lennie. — Mi a jutalma a legjob­ban dolgozóknak? — Mivel az a célunk, hogy valamennyi tanulónk jó szak­munkás legyen, növendékeink már az első évben indulhat­nak a szakma kiváló tanulója címért indított versenyen. Eredményeikről statisztikát készítünk, s ez végzős — harmadéves — karukban is előnyükre válhat. Aki har­madéves korában a tanulmá­nyi versenyen győztesként szerepel, az három hónappal a szakmunkásvizsga előtt fel­szabadul. a minisztérium is elégedett a tanműhellyel. Az 1966—67-es tanévben például minisztériumi dicsé­retet kaptunk, mert az akkori harmadévesek közül hat nö­vendékünk előbb szabadulha­tott, hat pedig kitűnőre vizs­gázott. (kovács) hasznos elő. Eddig ismeretlen volt a tsz-ben a házassági segély és a fizetett szabadság. Most javasolják bevezetését. Módo­sítják a háztáji földek terüle­tét. Ellentétben az eddigiek­kel, a bényei tsz-ben ezután nemcsak a ledolgozott mun­kaórák számát veszik majd fi­gyelembe, hanem az életkort is. így például a férfiak 150 munkaóra teljesítése után 600 négyszögöl, 55 éves koron fe­lül pedig már 1000 négyszögöl háztájit kapnak ugyanazért a munkáért. Böszörményi András tsz-el- nök a továbbiakban ismertet­te a most első ízben megala­kuló vezetőségbizottság fel­adatait és jogait. A bizottságban a tsz-elnök, valamint egy férfi és egy női dolgozó vesz részt. Tagjai sürgős, azonnali dön­tést kívánó ügyekben ülnek össze, s határozataik a tsz-ve- zetőség határozataival egyen­rangúak. A vezetőségbizottság a közgyűlésnek van aláren­delve. A tsz tagjai a javaslatot megtárgyalták és elfogadták. Kérésemre Böszörményi András tájékoztatott az új munkavállalási szerződések megkötéséről is. E szerződé­sek révén a múlt évben sike­rült elérni a kiosztott kapás­területek tökéletes megműve­lését és az időbeni betakarí­tást. A tavalyi jó eredmények garanciát jelentenek a tagok számára, s igy 1968-ra is sokan megkötötték már a munkavállalási szerződéseket. mélhetőleg éppoly szorgalma­san és ügyesen, mint tavaly. A bényei tsz-ben tehát elő­relátó tervezéssel és szerve­zéssel megteremtették az idei jó eredmények feltételeit. Re­méljük, az időjárás is kedve­ző lesz, s a tervek realizálód­nak. Vereszki János 350 mezőgazdasági szakkör Időszerű kérdés megvitatá­sára ült össze tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának mezőgazdasági szakismereti bizottsága. A mezőgazdasági üzemi szakkö­rök és a termelőszövetkezeti klubok működéséről tartott előadást dr. Bélák Sándor egyetemi tanár. Hangsúlyozta; az új gazdasági mechanizmus­ban létérdek, hogy mind kö­zelebb kerüljön egymáshoz a gazdaságok vezetősége és tag­sága. Az önállóbb gazdaságirá­nyításban is segítséget nyújthatnak a termelőszö­vetkezetek vezetőinek Két nap alatt gazdára talált 400 hold kuko­rica, 50 hold siló, a kertészeti növények, 60 hold burgonya és 51 hold málna. Megszer­vezték már a málnaszedést is. A tsz a környékbeli általános iskolákkal kötött szerződést, így nyáron 500 diák fogja majd a málnát szüretelni, ré­ti/ KOR — VJ SZOKÁSOK Az ötszázadik névadó ünnepség Vácott Nyolc éve volt as első — Kik a névadószülők A rádió és a televízió is közvetít — Milyen a mostani képességűek elsőévesek? — Nem lehet panasz rájuk: már most első- és másodosz­tályú munkát tudunk átvenni tőlük. Igyekeznek, ügyesked­nek és ami fő: valóban szere­tik a szakmát. De nemcsak a tanműhelyben, az iskola padjaiban is megállják helyü­ket. Nemcsak a gyár, hanem A tv áprilisi filmműsora Angyal ismét közbelép Színes, változatos a televízió áprilisi műsora. A Viktoria út című román alkotásnak Marius Teodorescu a rendezője. „A titokzatos sse- nyóra”, főhőse egy elrabolt nyakék után nyomoz Ameri­kában. A svédek filmgyártá­sukat egy szöveg nélküli bur- eszkfilmmel képviseltetik, ímely szellemében az egykori 3tan és Pan-filmekhez hason- ít. A komikus helyzetek a ’épkocsiparkolás nehézségeit árják fel, egy modern nagy- zárosban. Újra megjelenik a képernyőn Roger Moore, az \ngyal közkedvelt alakítója, :zúttal az Angyalszem című jrodukcióban a világ egyik eghíresebb gyémántjának el­rablóját keresi. Közbelépése ránt már annyiszor — most is sikerrel jár: a drágakő a film régén előkerül. Olasz alkotás íz „Egy hektár ég”. Hőse egy zásári árus, aki mindent el- id a gyanútlan parasztoknak, nég az eget is kiárusítja. Szél- íámossága ellenére is szimpa­tikus, mert reményt akar lyújtani a szegénységben és :süggedésben élő embereknek. \ főszerepeket Marcello Vfastroianni és Rosanna ühiaffino játssza. Ugyancsak íz olaszok produkciója a Dé­mon, amelynek alkotói a tu­datlanságnak és a babonának izentek hadat. A cselekmény Olaszország egyik rendkívül slmaradott vidékén játszódik. \ főszerepeket Daliah Lavi és Frank Wolff alakítja. Mau­passant regényéből francia producerek készítették az Örökség című filmet. Üjabb megbeszélést tartott egy rendkívüli váci esemény rendező bizottsága: az ötszá­zadik névadó ünnepséget tartják április 6-án a Madách Imre Művelődési Házban. A pártbizottság, a városi ta­nács és a hajógyár szakszer­vezeti bizottsága arra törek­szik, hogy maradandó ese­ményt, színes társadalmi megmozdulást jelentsen ez a félezredik névadó ünnepség. Üj korban élünk, s új szo­kásöli alakulnak ki a neveze­tes családi események meg­rendezésében is. Nem megy ugyan máról holnapra e tár­sadalmi rendezvények végső formájának kialakulása, de már a házasságkötések tarta­lomban, külsőségekben is em­lítésre méltóak. Különösen híresek megye­szertc a váci névadó ün­nepségek. — 1960-ban volit az első — emlékezik vissza Kovács Jó- zsefné anyakönywezető. — Azóta sokat csiszoltunk, javí­tottunk, s ma már valóban élményt jelent szülőknek, ro­konoknak és ismerősöknek egyaránt. — Ki lesz a fél ezredik? Egy aranyos ikerpár: Ná­belek Katika és Zolika. Édesapjuk, Nábelek István, a hajógyár dolgozója. Miskai Ferenc igazgató és Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára lesz a két névadó szülő. — Hogyan teszik tartalmas­sá az ünnepséget? — Lukács Ferenc tanácsel­nök köszönti a kis állampol­gárokat Fényképes meghívót küldünk ki április haitodiká- ra. Meghívjuk az 1-es, 100-as, 200-as, 300-as és 400-as sor­számon anyakönyvezett gyer­mekeket, szüleiket. Énekel a KlSZ-kamarakó- rus, lesz ünnepi szavalat is. — Vácon túlra is megy meghívás? — Budapest is érdeklődik. A Népművelési Intézet saját munkatársának részvételén kívül jelezte több újság tudósí­tójának jövetelét. Meghívást kapott a rádió és a televízió. Szeretnénk, ha ezen a kedves ünnepen sokan, nagyon sokan együtt örülné­nek majd velünk. Papp Rezső f a jól megszervezett szakkö­rök. E klubok és szakkörök fel­adatai közé tartozik a szak­kérdések iránt érdeklődők ösz- szefogása, de az is, hogy gaz­dakör jellegű kötetlen vitafó­rumot biztosítson. Lehetőség nyílik tájékoztatásra, és moz­gósításra a szakmai színvonal fejlesztése érdekében. A klubok foglalkozásain történik a szaktanácsadás, a szakmunkások szervezett to­vábbképzése és az új terme­léstechnikai, kutatási eredmé­nyek, növényfajták megisme­rése. De lehetőség nyílik a tagok közötti bensőségesebb emberi kapcsolatok kialakulá­sára, a társaséletre. Az új iskolai évben hazánk több községének úttörőszakkö­re a termelőszövetkezeti klu­bok keretén belül működik. Megyénkben ilyenfajta kezde­ményezésről még nem hal­lottunk. Ajánlatos lenne hasonló kísérleteket tenni. Hiszen ily módon a nagyüzem­mel jobban megismerkedhet­nek a fiatalok, akikből ezúton könnyebben válik majd tsz- utánpótlás. A tanácskozás résztvevői a gyakorlati életből vett pél­dákkal bizonyították, milyen hasznossá lehet tenni az üze­mi szakköröket. Megyénkben százados hagyományaik van­nak a gazdaköröknek. Külö­nösen Nagykőrösön, ahol je­lenleg is jól működő klubok­ról tudunk. Ám hasonló a helyzet a zsámbéki és a lac- házi szakkörökkel is. Az országban csupán 350 szakkör működik. Szervezé­sükből természetesen nem szabad valamiféle kampányt csinálni. Az érdeklődés azon­ban mind nagyobb irántuk — így megyénkben is — s ép­pen, mert hasznosaknak bizo­nyulnak, várható, hogy szá­muk rövidesen s nagy ütem­ben növekszik. KÖNYVESPOLC Arthur C. Clarke: A JÖVŐ KÖRVONALAI A csörgőkígyó infravörös sugarak alapján — melyeket az áldozat teste bocsát ki — találja meg táplálékát; a leg­korszerűbb rakétákat ugyanez vezeti a célhoz Azután: miért kell aludnia az embernek? Biológiai szükségszerűség, vagy pedig olyan örökölt szo­kás, mely napjainkra nélkü­lözhetetlenné vált? Ugyanis: sok olyan állat van — például a delfin —, mely soha nem alszik. Miért kell pont az em­bernek élete egyharmadát al­vásra — nem pihenésről, al­vásról van szó! — elfecsérel­nie? Miért hiszik azt az em­berek, hogy az űrhajós súly­talansága a földi gravitáció­val függ össze, holott ennek semmi köze ahhoz? A találomra kiragadott pél­dák alapján valamiféle kér­dés-felelet játékot gyanít Clarke könyvében az olvasó. Nem, nem arról van szó. A joggal híressé vált könyv.— mely végre, ha hatesztendős késéssel is, de eljutott a ma­gyar olvasóhoz — szerzője nem irodalmár, s főként nem a fantasztikus irodalom mű­velője. Tudós, aki a mai adott­ságokhoz szigorúan ragaszkod­va rajzolja meg „a jövő kör­vonalait”, azokat a — főként technikai jellegű — eredmé­nyeket, melyeket az emberi­ség a 2100 körüli évekig el­érhet. Ha valahol, akkor itt igazán helyénvaló a jelző: izgalmas, érdekfeszítő olvasmány. (Pél­dául: a légpárnás járművek hogyan tehetik egy csapásra elavulttá a sok milliós költ­séggel épített autóutafcat, ki­kötőket stb.) Szédítő távlato­kat rajzol fel a hírközlésben éppúgy, mint a közlekedésben, a számítógép-technikában, s tucatnyi más területen. Clar-i ke nem „jósol’’, hanem: kö­vetkeztet. (Meggyőző példa: 1945-ben ő volt az, aki a földet átfogó hírközlő hálózat meg­oldását a távközlési műholdak rendszerében jelölte meg... !) Adott lehetőségeinkből követ­keztet, azokból a tudományos- technikai alapokból, melyek nagyobb része az átlagember előtt ismeretlen, de amelyek éppen az átlagemberek száz­millióinak életét fogják döntő módon befolyásolni. Az Orion űrhajó fantaszti­kus kalandjai a tévénézők millióit foglalkoztatták; Clar­ke könyve sokkal nagyobb, ám alapvetően más „fantaszti­kumókat” kínál: jövőnk reális távlatainak megfogalmazását. Éppen ezért esemény e könyv megjelentetése, s örömmel üd­vözölnénk más, hasonló mun­kákat is. (Gondolat Kiadó) (m. o.) Aprilis 3-án mutatja be a televízió az Egyszer volt..".' című meserevűt. Képünk: Egy je­lenet a műfajában is új donságnak számító tv-játékból inagYcU xvcibOUcil X' HilKylU“ lió közös vállalkozása — A nementó — nyolcórás időtar- amban dolgozta fel a máso- lik világháború előzményeit örténetét és hatását. A tele­vízió ezt a hatalmas alkotást 1x2 órás beosztásban sugároz­na. Rendezte: Lakatos Vince.

Next

/
Oldalképek
Tartalom