Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

PEST MEGYEI HÍDIAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CECSu XII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1968. MÁRCIUS 20., SZIKIJA Minden postás többet csenget »_ Újabb előfizetőket toboroznak a Pest megyei Hírlapra KEVESEBB LESZ A REKLAMÁCIÓ Q AZ ÁRUSOK IS PROPAGÁLJÁK ... Bükönként más-más virág Tavaszváró terek, parkok Hamarosan megkezdik a város parkjainak, tereinek ta­vaszi felújítását. A Városgaz­dálkodási Vállalat ebben az évben is nagy gondot fordít arra, hogy gondozott, szép parkokban gyönyörködhesse­nek és pihenhessenek az em­berek. Évszakoknak megfe­lelően több ezer virágtövet ültetnek ismét el ás hamaro­san a város központjában el­helyezett cement virágtartók­ban is előkészítik a növények helyét. Ezekben a napokban a pos­tások, lapkihordók akkor is becsöngetnek a lakásokba, ha nincs kézbesíteni való levél, pénz- vagy csomagküldemény náluk. Azokat keresik fel, akik eddig még nem fizettek elő a Pest megyei Hírlap ceg­lédi kiadására. A postahivatal vezetője er­ről az akcióról elmondotta, hogy » járás területén a mai napon kezdődik a kam­pány, a városban pénte­ken kerül sor a látogatá­sokra. A kézbesítők mellett a pos­tatisztek is részt vesznek az akcióban, amely most megye- szerte folyik, hogy minél több új, rendszeres olvasóval gya­rapodhasson a megyei lap előfizetőinek tábora. Minden. bizonnyal szép eredménnyel zárul a kampány, egy egyéni teljesítmény máris erre mutat: Gábor Károly postás februárban egymaga huszonöt előfizetőt toborzott lapunknak. A postás szocialista brigá­dok vállalták, mindent megtesznek, hogy minél több házhoz eljusson új­ságunk. A lapkihordók igyekeznek úgy ellátni munkájukat, hogy mindenki naponta időben megkapja a lapot, hogy minél kevesebb legyen a reklamáció. A következő napokban a pavilonok újságárusai is azon lesznek, hogy több példányt adjanak el a Pest megyei Hír­lap ceglédi mutációjából. Ez valószínűleg sikerül is, hiszen eddig sem szomorkodtak visz- szamaradt példányok az áru­sok polcain. Tej délelőtt, tej délután Néhány napja nyitották meg az első tsz-mintaboltot Ceglé­den, a Kossuth Ferenc utcá­ban. A Dózsa Népe Tsz üzle­tének máris sok látogatója akad. Kora reggel, hat órától friss, teljes tejet lehet itt vá­sárolni. A második tejszállit- mány késő délután érkezik, így azok is vásárolhatnak be­lőle, akik váltott műszakban dolgoznak. A „lopott cérna" a vádlóra tekeredett.« iiiifßuIiníísíms miatt elítélték Molnár István 23 éves se- | tést akar termi az egyik mutt­gédmunkás több mint egy évig közös háztartásban élt egy nővel. Együttélésük meg­szakadása után; január köze­pén összetalálkozott volt élet­társával, s megszólította: be­szélni szeretne vele. Mivel a nő erre nem volt hajlandó, Molnár bosszúból felhívta a ruhagyárat, volt élettársa munkahelyét. A telefont a telepvezető vette fel. Molnár István ön­kéntes rendőrként mutatko­zott be. Közölte, hogy jelen­SPORT LABDARÚGÁS: Abonv TSÍí MK «■^Nagykőrösi Építők 2:0 (1:0) Területi bajnokság. Abony: Kocka — Matkovics, Szűcs, Retkes, Makai, Vass, Varga, Gazsovics, Molnár, Göncöl, Vígh, Czigler. Edző: Gyér Ká­roly. A mérkőzés minden részé­ben jobb abonyiak igen sok helyzetet hagytak ki a lelkesen küzdő Nagykőrösi Építők el­len. A kellemetlen, erős szél nagyon befolyásolta a folya­matos játék kialakulását. Gól: Gönczöl, 2. Jók: Szűcs, Retkes, Vass és Molnár. Albertirsa Vasutas SC—Pi­lis 3:1. Területi labdarúgó-bajnok­ság. Fürst SF.—Ceglédberceli Vas­utas SC 2:2. Területi labdarúgóbajnok­ság. Nagykőrösi Kinizsi—Bem SE 2:1 (0:0). Megyei labdarúgó-bajnokság. Bem SÉ: Vircsák — Kovács, Szomolányi, Labore, Inges, Ku­linyi, Bányai, Kutora, Sárközi, Bukta, Riimóczi. Az első fél­időben kiegyenlített volt a já­ték. A második félidőben nyo­masztó fölényben játszott, a Bem SE. Kemény játék volt. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Ceg­léd Vasutas SE ifi 1:2. Megyei labdarúgó-bajnoki mérkőzés. A ceglédiek taktikailag sokkal jobbak voltak ellenfelüknél. (— sz —) kás lopási esetéről. A telepve­zető másnapra adott a fiatal­embernek határidőt. A férfi megjelent a megbeszélt időben és előadta, hogy volt házas­társa az üzemből, mint annak dolgozója, több mint 200 fo­rint értékű cérnát ellopott és azt neki eladta. A telepvezető felszólította Molnárt, hogy igazolja magát, azt is, hogy ő önkéntes rendőr. A lopott, és megvett cérnát pedig hozza be, a vállalat annak árát meg fogja téríteni. — A csalafinta fickó azonban többé nem je­lentkezett. Miután semmiféle adat nem igazolta a szélhámos állítását, hogy a nő lopott volna, a bí­róság Molnár Istvánt 30 napi, szigorított büntetésvégrehaj­tási munkahelyen végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítél­te. rágalmazás miatt. A vég­rehajtását három évi próba­időre felfüggesztették. Az íté­let nem jogerős. „CSAPRA VERTEK" A ZOLDHORDOT Gyertyafény, borkorcsolya, kármentő Nem kisvendéglő, inkább idegenforgalmi érdekesség Az ajtó mellett rácsos kár­mentő. Faragott kis hordók benne, csapráverve. A pulton sistereg, fortyog a csöpp ká­véfőző. A konyhából ínycsik­landó illatok szűrődnek: készül a ceglédi vesevelö, a cikaká- posztás flekken. A szakács a borkorcsolyákat küldi épp a kár mer. tő pultjára. Innét szű­rődik a zene az utcára, jelez­ve, hogy megnyílt a Róna Vendéglátó Vállalat és a cse- mői Szabad Föld Tsz közös vendéglője, a Zöldhordó. Nincs messze a város köz­pontjától. Kívülről nem lát­ványos, nem neonos vendég­csalogató, mégis fölfedezték már a megnyitást követő na­pokban ezt a kis tájjellegű szórakozóhelyet. Megelége­déssel, örömmel fogadták a ceglédiek, hisz a Zöldhordó az első olyan hely, ahol valóban tőről termett ceglédi borral, friss házi kenyérrel, magyaros vendégszeretettel, kedves kör­nyezetben várják a vendéget. A zárt ajtón, zárt ablakon át víg zeneszó szökik a sza­badba: „Csitt csak, rózsám, hallod.. — De halljam ám — kont­ráz helyeslőén egy bácsika, igazít kicsit vasárnapi, ün­neplő kalpagján és indul be­felé, a sarki ajtón, ö már csak megnézi közelről, mi újság itt, a Petőfi utcában, vajon miért szól a muzsika? A helyiség nem nagy, de barátságos. Hordóra emlékez­tető asztalai melleit hordó formájú ülőkék, a fal menté­ben hosszú lócák. A fehérre meszelt falakat gyékényből, szalmából font szetteken, óriás szőlőfürtök díszítik és ková­csolt vasból készített lámpa­testek. Az asztalokon mázas cserép gyertyatartók, hordó­poharak. Csemői borral telt üveget helyez a pincér a ven­dég elé, csalafinta csalikorsó­val, amelyből csak a „füle ré­sén át” lehet jóízűt kortyolni, mert másutt nem adja szép­szerével az italt.., Oltványt készítenek, gyökereztetek Az enyhe tél és a jó munka- szervezés eredményeképpen nem kényszerültek hosszabb téli pihenőre a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-ben. Amint az idő engedte, a nyitáshoz is hozzáláttak a sző­lőben. Mintegy ötvenen vég­zik most ezt a fontos tavaszi munkát. Az asszonyok, lányok oltványokat készítenek. Egy- milliónyi szál oltása, gyökerez- tetése vár még rájuk. A tagok mellett megbecsült dolgozói a tsz-nek a szerződé­ses munkavállalók. SOKAT MARKOL EZ A GÉP mm Megkezdték a Budapest—Cegléd közti vasútvonal villamosítását. A tervek szerint a mun­kával az év végére el is készülnek. A képen: markológéppel ássák a vezetéket tartó oszlo­poknak a gödröket Foto: Zsíros Jó tanulók, jó szakemberek lesznek A megyei versenyen győztek, az országoson indulnak Nemrég adtunk hírt arról, hogy a ceglédi szakmunkás- tanulók igen szépen szerepel­tek a megyei szakmai verse­nyeken. Abban, hogy ezek a fiatal szakember-jelöltek ilyen szépen mutatkoztak be a szi­gorú zsűri előtt, komoly tanu­lásuk, lelkes igyekezetük mel­lett szerepe van valamennyi tanáruknak, szakoktatójuknak, és természetesen jelenlegi munkahelyüknek, az Űtépítő- gép Javító és Gyártó Vállalat­nak. A szakmunkás-képzés érdekében a vállalat három évvel ezelőtt alakította ki kor­szerű, minden követelményt kielégítő tanműhelyét. Hogy még több helyük legyen a ta­nulóknak, megépítették az emeleti galériát is. Ezt a mun­kát a szakoktatók irányításá­val az intézet tanulói végezték el. A tanműhelyben első és másodéves lakatos és eszter­gályos tanulók sajátítják el a szakmát. Kökény Ferenc szak­oktató 15 esztergályos tanu­lót oktat a szakma alapjaira, Tóth Sándor szakoktató 16 el­ső éves fiút tanít. A másod­éves lakatos tanulókat, szám szerint 24 fiatalt, Petrovics Sándor tanítja. Az ő kezükből kikerülő alkatrészeket a döm- pcrszerelde fel is használja. A vállalat elégedett a fiatalok­kal. Legtöbbjüket, ha a tanu­lást befejezték és szakmunká­sok lettek, saját dolgozóik so­rába veszik fel. Az itt tanuló fiatalok közül a megyei versenyen Pintér András és Molnár János sze­repelt igen szép eredménnyel. Pintér András a Gödöllőn tartott megyei verseny első helyezettje lett, most az orszá­gos versenyre készül nagy lel­kesedéssel. Molnár János autószerelő lesz. Ö Szigethai- mon, a Csepel Autógyárban mutatta be, mit tud. Hajszál­nyi pontosságot követelő gya­korlati feladatot Jtapott. Neki is sikerült a megoldás. Szin­tén erősen készül az országos versenyre. Ha csak teheti, az AKÖV telepi tanműhelybe jár — gyakorolni. (—ács) A szép szavak varázsa Minden évben meghirdetik az egész országban a középis­kolások számára a Kazinczy szép kiejtési versenyt. Akik az iskolai selejtezőn túljutot­tak, a megyei fordulóba ke­rültek, onnan pedig majd a Győrben megrendezésre kerülő országos döntőbe. Az idei kez­dés nagyon jól sikerült szá­munkra. A megyei versenyen az első öt helyezett közé há­rom ceglédi lány került. A sorrend: 1. Lázár Kamiba (közgazdasági szakközépisko­la). 2. Török Erzsébet és 5. Radványi Emake (mindketten a gimnáziumból). Az első két helyezett került az országos döntőbe. Lázár Kamilla har­madikos köz gazdaságii. — Nagyon régen kezdtem el a versmondást, még óvodás ko­romban. De komolyabban csak a gimnáziumban hódított meg a szép szavak varázsa. Mészá­ros Ágnes tanárnő segítségével készültem, tanultam. — Milyen sikereket értél el eddig? — Több nyilvános szereplé­sem volt. Felléptem irodalmi esteken, a városi szavalóverse­nyen első lettem, tavaly pedig a rádió is készített velem fel­vételt. A Ki mit tud? városi fordulójából első helyezettként jutottam tovább. A legújabb pedig: siker a szép kiejtési verseny megyei elődöntőjén. Kézilabda és asztalitenisz — Terveid? — Vonz a színészi pálya, de tudom, szorgalmasabbnak kell lennem. Elhatároztam, javítok a jegyeimen. De a nyelveket is szeretem. Az orosz mellett né­mettel, angol és francia nyelv­vel is foglalkozom. Ha nem leszek színész, ezeknek is hasz­nát vehetem. — Óhaj? — Hiányzik nagyon Ceglé­den az irodalmi színpad! Sok tehetséges fiatal van, össze kellene fogni őket. Megérné! (kohlmaycr) h;P.r. hC ' •TUSKOR ! v-r , / Balogh Dezső rajza Gimnazista sportszakosztály Nagy sportegyesületeink mellett ezentúl új név is sze­repei a sporttudósitásokban. A gimnázium és közgazdasági szakközépiskola ugyanis önál­ló sportkört alakított. Figye­lemre méltó kezdeményezés ez, új színt jelent városunk sport­életében. Két jelentősége van. Az egyik: a diákok számára kedvező lehetőség kínálkozik képességeik kifejlesztésére. A másik: az egyesületek innen kaphatják az utánpótlási. Az alakuló ülésen Kürti Béla testnevelő tanár az osztályok küldötteivel beszélte meg az induló egyesület terveit, cél­jait. Az új középiskolában ki­tűnő lehetőségeik vannak. Két szakosztály indul a járási baj­nokságban: kézilabda és asz­talitenisz. Az országos középis­kolai bajnokságba pedig az at­léták és a tornászok neveztek be. Most társadalmi munkában építik a sportudvart — nagy lelkesedéssel, örömmel. (-jer) A xportbarátok körében legalább olyan külön meg- tisztelésben része­sülnek az alföldi terepjárók, a tu­risztika és a tájé­kozódási verse­nyek megszállott­jai, mint a többi „hobbys”. Mert ugye, ha valaki hegyek, dombos vidék közelében él, vagy valóságos hegyi „bennszü­lött”, — az egé­szen más. Akkor természetes, hogy a turistahajlam vele születik. De ha például ceglé­di .. Terepjárók A diákok közül két lány ennek az egészséges sport­nak a megszállotn- ja. Szabad ide­jükben hosszú tú­rákra járnak, tá­jékozódási verse­nyélten tesznek részt kitartóan, lelkesen. Ha pe­dig egy-egy ver­seny után haza­térnek, van bőven meséim valójuk. Osztálytársaik, barátaik kies' t irigylik is őket. — No. ti terep­járók! Aztán mi hasznotok lesz ebből? — kérder zik egyre gyak­rabban, amikor a tavaszi túrákról hallanak a készü­lődő, „menös lá­nyoktól'’. — Könnyebb lesz az érettségi akadályait legyőz­ni, és a vizsgák terepakadályain is egyszerűbben ju­tunk át — vágnak vissza az irigyke- dőknek. S ezzel meg is nyerték a csatát: ellenvéle­mény nincs... (j. z.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom