Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

T raiizi§z(orakeió A CEGLÉD! JÁRÁS ÉS CEOl mtKUi ' ■! 1 •--■' ».H-...UJ-----1. -----­N incs olyan üzem, munka­hely most az országban, ahol süket fülekre talált volna a KISZ új megmozdulása, amellyel a vietnami hazafiak­nak igyekszik segítséget nyúj­tani. Az új mozgalom a „tran- zisztorakció” nevet viseli. Célja, hogy miinél töbt? tran­zisztoros rádiót, műszert jut­; tassanak el a vietnami haza­fiaknak. Cegléd valamennyi üzemé- ! ben és a járás összes KISZ- ] alapszervezetében ismertették j már az akciót. Március 21. után várják a KlSZ-bizottsá- | gok a fiatalok társadalmi mun- j kajáról a jelentéseket, hogy j felmérhessék a járásban vár­ható eredményt. XII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1968. MÁRCIUS 16., SZCMIÍAT Szélv'har okozott munkát a DÁV éjszakai ügyeleteseinek Űj szolgáltatást vezettek be nemrégiben a DÁV-nál, az éj­jel-nappal ügyeletet tartó tele­fonon lehet ezután a hiba ki­javítását vagy elhárítását kér­ni. Az ügyelet beállítása nem volt fölösleges. Az elmúlt vi­haros éjszakák tomboló szelei nem egy községben okoztak károkat, illetve áramszünetet. Az egyik községből jelentet­ték, hogy az egész faluban nincs villany. Cegléd bércéiért a vihar fákat döntött ki, és ezek alaposan megrongálták a vezetékeket. Mindkét helyre azonnal indultak az ügyeletes szakemberek, és reggel már mindenütt égett a villany. Az alagsorból az emeletre A kórház építkezésénél egy napot sem késtek MÉG TÖBB SZAKEMBER ÉS MUNKÁSKÉZ KELLENE A fal kidőli, a mennyezet leszakadt Bezárták a gyógyfürdőt A tátongó lyukak foltozásra várnak Városunk valamennyi lakó­ja élénk figyelemmel kíséri az új kórház építését. De nem is lehetünk pesszimisták, hiszen még a legnagyobb hidegben sem pihentek a munkások. A Bács megyei Építőipari Vállalat jól oldotta meg a téliesítést; gázkályhák enyhítették a hi­deget a belső munkák színhe­lyén. Éz a megoldás törölte még a fagyszabadság emlékét is, egyetlen nap kiesés sem volt a fagy miatt. A kivitelező vállalat tervében az átadási határidő 1969, október 30. Re­ménykedhetünk-e ebben a dá­tumban? — kérdeztük Mező Dezső technikustól. — A munka párhuzamo­san halad a betervezett idővel — mondotta. — Hol tartanak most a munkában? — Jelenleg a válaszfalakat emeljük, miután a napokban befejezzük az alagsori aljazat betonozását. A közeli napok­ban ezt a munkát már az eme­leteken végezzük. — Hányán dolgoznak az épületen, és van-e munkaerő- hiány? — Százhatvan szakember és segédmunkás dolgozik ezekben a napokban. Sajnos, munkaerőhiánnyal küszkö­dünk. Jó pár szakembert és segédmunkást tudnánk még foglalkoztatni! A strand udvarán levő tég- larakások, annak ellenére, hogy nem valami épületes lát­ványt nyújtanak, a fürdőzők- nek mégis örömet okoztak. „Itt az ideje, hogy végre rendbehozzák a strand épüle­téi/” — mondogatták az arra járók. Az óhaj indokolt. Nem­csak a kabinsorok, de a gyógy- vizes medence épülete is ala­pos felújításra szorul. A kabinsorok hátsó fala éppen a napokban dőlt Bezzegh és a három Zelenka Akivel ujjat húznak - két ujjat leharap Kasza, vasvilla, balegyenes Könnyű testi sértés miatt marasztalta el a bíróság egy családi dinasztia tagjait: idős A ceglédberceliek örömére épül már a község új egészségháza. Sok gondot oldanak meg ezzel az új intézménnyel Foto: Zsíros Zelenka István 70 éves, ifjú Zelenka István 40 éves és leg­ifjabb Zelenka István 21 éves ceglédi lakosokat. A család egy házban élt Bezzegh Istváf- nékkal. A nyáron Bezzeghné szőnye­get porolt és a por beszállt Zelenkáék lakása nyitott ab­lakán. Szóváltás kerekedett az ügyből és másnap, mikor a legifjabb Zelenka is ugyan­ott kezdte a szőnyegporolást, Bezzeghné kirontott lakásából, és nagy hangon tudtul adta, hogy ha neki nem, akkor más­nak sem szabód ott párolni! Lekapta a szomszéd szőnyegét is, és a földre dobta. A fiatal­ember „védte a szőnyeget” — a seprűvel az asszony kapko­dó kezére ütött, majd lefogta kezeit. A családi háború csak akkor kezdődött, mikor az idősebb férfiak is hazatértek. Bezzegh­né sírva panaszkodott a férjé­nek, hogy bántalmazta öt a fiatalember — aki mellesleg birkózó. Meghallva ezt ifjú és legifjabb Zelenka, megállítot­ták a kapun épp bejövő Bez­zegh Istvánt. A férfi a vészt- jósló magatartásból rosszra következtetett. Az udvar végé­be sietett, az ott álló szekérről kaszát kapott le, és maga elé tartotta. „Most már jöhettek” — szólt. és valamennyien Bezzeghre támadtak. Legifjabb Zelenka a nyitott folyosó falához lökte a szom­szédot, olyan erővel, hogy a fal kidőlt és a kisajtó oszlopa pedig kettétört. A földre zu­hant férfit mind a hárman bántalmazták. Bezzegh véde­kezett. A torkát markolászó idős Zelenkának úgy a kisuj- jába harapott, hogy annak csontja tört A sportolót is — jobb védekezés híján — jól megharapta. A nem minden­napos, „házibulinak” a szom­szédos építkezésről odasietők vetettek véget. A bíróság idős Zelenkát 600 forint pénzbüntetésre ítélte, de az ítéletet egy évre felfüg­gesztette. Ifjabb Zelenka bün­tetése 15 százalékos bércsökv kentés mellett 8 hónapi javí­tó-nevelő munka, a legifjabb Zelenka pedig 1 évi — 20 szá­zalékos bércsökkenéssel járó — javító-nevelő munkát ér­demelt ki. Vádlott volt az ügyben Bezzegh István is, de mivel önvédelemből cseleke­dett, felmentették. Az ügy többi vádlottja szóbeli figyel­meztetést kapott. Az ítélet még nem jogerős. ki, és a téli fürdő ál­mennyezete is nagy da­rabokban hull a földre. J Most a Budapesti Tervező In- j tézet szakembereit várják, | hogy a meglevő vasgerendák | állagát megvizsgálják; tehát j ítélet hangzik majd el, egyál­talán felújítható-e az épület vagy le kell bontani? Tavaly ősszel a Városgaz­dálkodási Vállalat mintegy 30 ezer forintos költséggel hozat­ta — úgy ahogy — rendbe a fürdő területét. Tíz évvel ez­előtt is tetemes összeget köl­töttek a gyógyvizű fürdőre. Igaz, ezt akkor olyan elgon­dolással tették, hogy két-há- rom év múlva újból tatarozni kell. Azóta nem sok történt A falak kidőlnek, hull a vakolat Nincs pénz — mondták az illetékesek — nem­hogy felújításra, még me­szelésre sem. így aztán — hogy „egységes” képet nyújtson az épület — leverték róla még a meglevő vakolatot. Most van is für­dőnk, meg nincs is. Hogy pedig a még élő re­ményeket is szétoszlassuk: a téglarakások csak mint al­bérlők” húzódnak meg az ud­varon. ugyanis kevés a Város­gazdái kodási Vállalat raktára, ezért helyezték el itt a téglá­kat. Nem szabad gondolni ar­ra sem, hogy a kabinsorok tá­tongó lyukait a közeljövőben „megfoltozzák”. Erről szó sincs. Ha valami csoda nem történik, bizony ezeket a kabinokat a nyári strandolok sem használ­hatják, mint ahogy a gyógyvizes medencét sem — életveszély ességük miatt. Egy nagyon szép terv azon­ban már született. Hogy mi­kor kerül megvalósításra, azt nem tudjuk. De kétezerben — reméljük — már korsze­rűen felszerelt strandon fü- rödhetünk, amit majd park, szálloda vesz körül. Addig? Bizony addig is kár elzárni a csapokat, amelyekből olyan víz bugyog, amilyennel nem sok város dicsekedhet. (Csat—) Vidám históriák KIS HÄZ a mellékutcában. Tiszta, takaros, masszív építésű, nem fog rajta a salétrom és talajvíz, mint a körülötte levőkön. Tégláit, bátran mondhatni, fagylaltból készítették. Tu­lajdonosa, Imre bácsi, ugyanis fagylaltárus. Nyaranta fagylaltot árult vásárokon, búcsú­kon, itthon pedig a város utcáit milliószor vé- gigcsengettyűzte. — Fagyialtos Imre bácsi — így ismerték mindenütt. Vaníliás, citromos, csokis különlegességeit csupán humora múlta felül. Ebből mindmáig nem sokat veszített, és alig kell kutatni emlékei között, hogy csokor­ra valót felidézzen derűs történeteiből. — Sohasem felejtem el azt a tehénpásztor gyereket — kezdte meséjét. — Mi, fagyialtosok — voltunk vagy négyen — stráfkocsin a ber- céli búcsúra igyekeztünk. A sorompót lezárták az orrunk előtt. Várakoztunk. Nem messze tő­lünk tíz év körüli fiúcska legeltette teheneit az árokban. Kezében nagy darab puszta ke­nyér, azt majszolta. — Szereted, a fagylaltot, kisöcsém? — szó­lítottam meg a gyereket. Szemeit csodálko- zóan meresztette ránk: — Csak szeretném — felelte bátortalanul. ' — No, akkor add ide a kenyeredet, megkí­nállak. j Nem kellett biztatni, egyszeribe’ ideadta. Jó vastagon bekentem fagylalttal a szurtos kenyeret és cimboráim hahotája közepette kí­vántam hozzá jó étvágyat. A gyerek csöppet sem vette gúnyűzésnek a dolgot, mohón falni kezdte. Az olvadó, édes lé végigcsurgott ke- zefején, meg az ingecskéjén. Többet nem lát­tam a fiút, de ha él még, a sok közül ő ma­rad a legkedvesebb torkosom. ★ ÉKTELEN ROSSZ gebéje volt Zakar bácsi- ' hák. A fagylaltárus meg cukorkás társaság is inkább a fuvardíj mérsskeltségét nézte, ami­kor felcihelődött az ahány kerék, annyi nyomban járó stráfkocsijára. Azt sem bántuk, hogy rajtunk kívül néhány hatóságilag enge­délyezett koldus is felkéredzkedett, akinek az országos vásár jó vadászterület volt. Akkoriban a bort igen olcsón mérték. Több­nyire mindig volt kis pénzecském, megöntet­tem hát egyik háznál Zakar bácsi demizsom- ját. Mire a vásár tetőzött, jókedvre kerekedett az egész társaság. A koldusok Olyan szívhez- szóló siránkozást csaptak, hogy csak úgy po­tyogott kalapjukba, bögréjükbe az aprópénz. Még Zakar bácsi gebéje is megtáltosodott. Mint később megtudtuk, azért, mert az egyik kupec javaslatára pálinkával itatták meg, hogy hamarább hazarepítsen bennünket.., ★ HŰVÖS, ŐSZI IDŐ volt a falusi búcsú nap­ján. — Gyere, anyjukom — mondom hűséges élettársamnak — elmegyünk két kocsi fagy­lalttal, meglátod, egyedül leszünk árusok. Al­kalmi fuvaros is akadt, de alaposan elgémbe­redve értünk a búcsúra. A helybeli nép a templom felé özönlött. —. Menjünk be mi is, legalább melegszünk — javasoltam az asszonynak. — Kőkereszt állt a templom előtt, ahhoz támasztottuk a kétkerekű kocsikat. Jutott ülőhely a hátsó padban, egymáshoz bújtunk, mint valami sze­relmesek. Elaludtam, még álmodtam is. Gyö­nyörű, szép napfényes idő volt, kint jártam a búcsúban és a nagy tömegben kínálgattam portékámat. Megráztam a kis kézi csengőt: — Fagylaaalt! — kiáltottam teli torokkal. Anyjukom lökött erélyesen oldalba könyö­kével : — Te, templomban vagyunk! No, erre aztán tényleg felébredtem! Röstell- tem, hogy a szertartáshoz használt csengettyű így megtévesztett. A búcsú azért jól sikerült, minden fagylalt elkelt. De ezután csak a böjti, kereplős misére merészkedtem be a templom­ba, amelyen nem orgonáltak, de nem is csen­gettek ... Jakab Zoltán Hét végi műsorkalauz Azok jöttek is. Bezzegh hát­rált, a kaszát maga előtt tart­va, ütni nem szándékozott. Ifjú Zelenka kicsavarta a szerszámot a kezéből. A lár­mára Bezzeghné is kiszaladt, és látva férje szorongatott helyzetét, vasvillát kapott, át­adta férjének. Közben idős Zelenka István is oda érkezett Igaz, hogy ezen a megnyitón nem vágták el a szalagot és olló sem volt bársonypárnán, de az izgalom azért itt sem maradt el. Tegnap -reggel 6 órakor nyitotta meg ajtaját a Dózsa Népe Tsz tejboltja a Kossuth Ferenc utcában. A modern, higiénikus kis bolt üzletvezetőjével, Vajda János- néval már az első percekben is csak két vevő kiszolgálása közben válthattunk néhány szót. — Nem sokáig váratott ma- f gára az első „fecske” — mondta örömmel —, nyitás­kor már vártak bennünket. — Mit lehet majd kapni? — Minden reggel frissen fejt teljes tejjel várjuk a házi asz- ! A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este a Kossuth gimná­zium végzős hallgatói szalag­avató bált rendeznek. Holnap délután 5 órakor tánczenei koktél. Játszik a Lowers gi­táregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban szonyokat. Ezen kívül, ugyan­csak a Dózsa Népe házilag gyártott hétféle tésztáját ajánlhatjuk. Állandóan friss tojást árulunk és lesz friss ba­romfi is, kenyér, péksütemény, sajt, vaj. A pult előtt álló háziasszo­nyok közül Farkas Istvánná a Kátai út 5-ből jött. Korán kelt, hogy megkóstolhassa a kiváló minőségű teljes tejet. — Nagyon vártuk már, hogy legyen városunkban egy olyan bolt, ahol nemcsak délelőtt, hanem a késő esti órákban is j kapni tejet. Nem mintha kifo- ) gásolnánk a boltit, de azért ennek a zsírtartalmával bi­zony nem vetekedhet. ma este 8 órakor táncest ély lesz. Játszik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Kártyavár (magyar-), Dózsa: vasárnap: Mandragora (olasz —francia), Kossuth: Boszor­kányfal (lengyel). Abony: ma és holnap: Hűt­len asszonyok (olasz), Törtei: ma és holnap: Enyém-tiéd (angol), Ceglédbercel: vasár­nap: Üt a túlsó partra (fran­cia), Jászkarajenő: Sivatagi 13-ak (szovjet), Alberlirsa: va­sárnap : Adómnak hívták (amerikai). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Délelőtt 10 órakor a Közgaz­dasági Szakiskola tornatermé­ben megyei serdülő, ifjúsági, felnőtt női egyéni tornabaj­nokság. 12 órai kezdettel az Építők négyes tekepályáján a Ceglédi Építők—Debreceni Vasutas SC NB Il-es tekebaj­noki mérkőzésre kerül sor. Vasárnap délután két óra­kor a gimnázium tornatermé­ben rendezik meg a Cegléd— Hatvan NB II tollaslabda-mér­kőzést. Az érdekes és szép sport barátaiból remélhetően népes közönség alakul, amely szívesen látogatja a tollaslab­da-mérkőzéseket. Teljes tej és házi tészta Megnyílt az első fsz-ittSnfaholf a városban . ^ T enkes-kif li $ ■ örömmel fogadták a cég- ! lédiek a hosszában kiegye- í; ! nesített óriáskiflit, az új $ I péksüteményt. | A gyerekek is jobban $ ! szeretik, mint a kiflit. Teg- ^ ! nap például két kisfiú ^ | azért nem vett uzsonnát, ^ ; mert ilyet nem kapott a ^ S boltban. Ugyanis Tenlces- ^ ; kiflit leértek. ^ • — Túrós kiflink nincs, $ ! gyerekek — mondta a né- $ ; ni, félreértve őket. Pedig c § i gyerkőcök az új péksiite- ^ ! ményt neveznék el így. ^ ! T enkes-kif li lett az óriás, ^ \ Hogy miért? Egyszerű: § j uzsonnázás előtt még pár- ^ í hajózni is lehet vele, mim | ; ahogy Tenkesék tették a ^ 5 kardjukkal... $ i $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom