Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

«« hegyei %/CírltiD 1968. MÁRCIUS 15., PÉNTEK ^///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////«^^^ Varázserejű márciusi szél j Történelmi ereklyékben lapozgatva \ W/>y/z///v/v/////z/A/z//////////////////////Ä^ Péntek 4. Martins 17,184a ck PESTI HÍRLAP. mar a* sajtó iMbad t NAGYAPÁMAT NEM ISMERTEM. KÖZEL HÚSZ ESZTENDEJE PIHENT MÁR AZ ARADI TEMETŐBEN, AMIKOR MEGSZÜ­LETTEM. DE APÁM SOKAT MESÉLT RÓ­LA. ÍGY TUDTAM MEG, HOGY KOSSUTH KATONÁJAKÉNT CSATÁZOTT A SZABAD­SÁGHARCBAN ÉS AZ EGYIK ÜTKÖZET­BEN MEG IS SEBESÜLT. TÜZES NEGY­VENNYOLCAS LEHETETT, MERT HALÁ­LÁIG KEGYELETTEL ŐRIZGETTE KOS­SUTH EGYKORI LAPJÁNAK, A PESTI HÍRLAPNAK 1848. FEBRUÁR 20. ÉS ÁPRI­LIS 5. KÖZÖTT MEGJELENT VALAMENY- NYI PÉLDÁNYÁT. TALÁN EZ A KIS ÜJ- SÁGKÖTEG VOLT APÁM EGYETLEN ÖRÖKSÉGE. GONDOSAN ŐRIZHETTE Ő IS, MERT HALÁLA UTÁN, 1940-BEN SÉRTET­LENÜL KERÜLT HOZZÁM. AZÓTA ÉN VI­GYÁZOK RÁ. MOST, A MAGYAR MÁRCIUS IDUSÁNAK SZÄZH USZADIK ÉVFORDULÓJA ALKAL­MÁBÓL. ELŐKERESTEM A BECSES HA­GYATÉKOT, ÉS MEG ILLETŐD VE LAPOZ­GATTAM VÉGIG A TÖRTÉNELMI EREK­LYÉVÉ KRISTÁLYOSODOTT ÖREG ÚJSÁ­GOKAT. FAMENTES, VELIN PAPÍRJUKAT NEM SÁRGÍTOTTA MEG AZ IDŐ, SŰRŰ BETŰSORAI SEM HALVÁNYODTAK EL. A MAGYAR SZABADSÁGHARC EZEKEN A BETÜMEZŐKÖN IS ÖRÖKÉLETÉT ÉLI. A Pesti Hírlapot, amely az első modern magyar újság volt, Koss-uth Lajos indította 1841-ben. 1845. áprilisáig kis ívrét alakban hetenként két­szer jelent meg, ettől kezdve már nagy formában hetenként négyszer. Kiadója Länderer Lajos nyomdatulajdonos. A lap szerkesztését előbb Szalay László, majd Csengery Antal vette át, aki szerkesztője volt a lapnak a forradalom és a szabadságharc idején is. A Pesti Hírlap 1848. március 17- től kezdve, már mint a cenzú­ra bilincséből kiszabadított magyar sajtó terméke, napon­ta megjelent, hogy a forrada­lom eseményeiről minél fris­sebben tájékoztathassa olvasó­táborát. A forradalom előszele már érezhető a februári példányok sűrűn szedett hasábjain is. Részletes tudósítások olvasha­tók bennük a tekintetes karok és rendek, nemkülönben a snéltóságos főrendek üléseiről, a pozsonyi diétáról, ahol Kos­suth Lajos, mint Pest város követe és a melléje fölsorako­zó ellenzéki képviselők vívták lelkes harcukat a reformokat makacsul halogató reakció képviselői ellen, a feudalizmus felszámolásáért, a jobbágyok felszabadításáért, a népképvi­seleti rendszerért, a felelős parlamenti kormányért és az ország függetlenségéért. A Pesti Hírlapnak jól meg­szervezett tudósítói hálózata Volt az egész országban. Soro­zatom első példányában, a február 20-i számban Xántus János, a későbbi legendás hí­rű világutazó tudósítása olvass ható kaposvári keltezéssel So- mogyból. „T. szerkesztő úr — jelentette Xántus János —, rö­viden tudósítom önt, hogy né­hány pillanat előtt, ma tartott követválasztó gyűlésünkön... közakarattal, egy szívvel, lé­lekkel, egy szó vagy hang sem emelkedvén ellene, Madarász László választatott meg.” (A forradalmi kormány belügy­minisztere lett Madarász.) Volt a lapnak elég bőséges külföldi rovata is, igaz, hogy az ebben közölt „táviratok” sokszor két-három heti kése­delemmel jutottak el a ma­gyar fővárosba. Ebből a rovat­ból tudta meg a magyar olva­só, hogy Kanadában széles körű mozgalom indult az an­gol járom lerázásáért és a köztársasági államformáért, hogy a szardíniái király már alkotmányt adott népének, vi­szont az ausztriai császár ka­tonai szerződést kötött a mó­dónjai herceggel, valamint Parma hercegével, a spanyol infánssal, mivelhogy lázas sietséggel megindult a szer­vezkedés az Európa-szerte diadalmaskodó forradalmi tö­rekvések ellen. A magyar vármegyékben is ízott már a forradalmi han­gulat. Biharban, amint a tudó­sító lelkes hangú levelében olvasható, az ellenzék kilenc napig birkózott a reakcióval, amely mindent elkövetett, hogy akaratát rákényszerítse a megyére. „Főispánt helytar­tó úr felhívására — olvasható a tudósításban — mozgásba jöttek a buzgó tisztviselők, más indokokból odahagyták oltáraikat az istenfélő papok tévútra csábító szavaknak engedve, bevándoroltak tűzhe­lyeikről a jámbor kortesek, hogy testté váljanak a conser- vativ programmnak elhirde­tett igéi: Le kell szavazni az ellenzéket... Örömmel tuda­tom, hogy a kilencnapi hatab mas küzdelem alatt kifejlett erélyben és bámulatos kitar­tásban zálogát bírjuk az el­lenzék életjövendőjének, melly ellen irtó kezek emelkedének... Ki akarok Bihart az ellenzéki tényezők sorából szorítani, de a szándok nem sikerült..." Napról napra izgalmasabb a lap tartalma. A lombard— velencei királyságban, különö­sen Milánóban „igen számos elfogatások történtek”, Ná­polyban lepénzelt ellenforra­dalmi elemek garázdálkodnak. Róma város tanácsa a nápolyi alkotmány örömére elrendelte a város kivilágítását, Páduá- ban és Páviában összeütközé­sek voltak a nép és az osztrák helyőrség között. Február 24-én robbant ki a párizsi forradalom, amely úti- lapút kötött Lajos Fülöp ki­rály és reakciós kormánya talpára, visszaállította a köz­társaságot, és hatalmas lökést adott a többi országban is csí­rázó forradalomnak. A hírköz­lés igen körülményes volt azokban az időkben, a távira­tok csak nagy kerülőkkel, a zsandárok őrizte határsorom­pók megkerülésével juthattak rendeltetési helyükre. Ez az oka annak, hogy a párizsi for­radalom híre először csak március 5-én jelent meg a Pesti Hírlapban. A Pesti Hírlap minden egyes számában közöl izgal­mas jelentéseket a párizsi for­radalom újabb eseményeiről, amelyek „villámsebességgel fejlődnek” és bizonyítják, hogy .. nem valósul a hír, mintha a köztársaság le volna győzve”. Külföldi jelentések: „Né­metország mozog...” „Baden- nagyherczegség törvényjavas­latot terjeszt a követkamara elé a teljes sajtószabadság és az esküttszék bevezetésére...” „A würtenbergi király már tettleg behozta a sajtószabad­ságot ...” A porosz parlament­ben viszont arról folyik a jun­kerek végevárhatatlan vitája, hogy büntetendő cselekmény-e a párbaj? Milanóban falraga­szokkal árasztották el a várost, a hazafiak 1500 aranyat ígérve annak, aki megöli a gyűlölt osztrák zsarnok helytartóját, Radeczky marsallt. Persze, rögtön kihirdették a statáriu­mot. Március 12-én közli a Pesti Hírlap, hogy Dumas Sándor, egy Párizs környéki városka nemzetőrségének parancsnoka, szózatot intézve csapatához, ezeket mondotta: „A forrada­AZ ELSŐ TUDÓSÍTÁS lom ma bevégeztetik Franczia­ország ban. Hat hónap alatt be fog végeztetni egész Európá­ban. Francziaország jövője az önök kezében van, s ne feled­jék, Francziaország jövője az egész világ jövője.” Március 15. szerdára esett, amely nem volt megjelenési napja a Pesti Hírlapnak. De másnap, a csütörtöki számban már van nyoma a nagy ese­ménynek. Az első oldal első hasábjának élén harminchat soros vezércikk. Ezek a sorok azonban dübörögnek. „... Az európai mozgalom nem állott meg a Rajna part­jain, lüktetései a Dunáig ter­jedtek ... Váratlan esemé­nyekről tudósíttatunk Becsből. Illy rendkívüli időkben rend­kívüli politicát kell követni a törvényhozásnak, s főleg kés­ni, halogatni nem szabad. Fel­ső táblánk természetesen más­képp okoskodik ... Eddig talán már más meggyőződést kaptak Becsből...” A vezércikk fel­sorolja a legsürgősebb tenni­valókat: „... népképviselet... úrbéri viszonyok tisztába ho­zatala, s főleg minden refor­mok biztosítékául a sajtósza­badság ...” Pest nagy eseményéről a ve­zércikk után, „Fővárosi új­donságok” cím alatt mindössze tizenkilenc soros beszámoló. Március idusa teljes pom­pájában és jelentőségében a 17-i számában tükröződik. Gyűjteményemben ebből a un .d­hs 1ÖI ló­r 7 lé­ki! in. er­re. séd icz­lés­ig léíi >bb. lági isii­-én ke­Nemzeti del. Talpra, magyar, hí a’ hasa! Itt nz idő, most vagy Soha! Rabok legyünk vagy szabadok l Es a* kérdés, válasszatok! — A’ magyarok’ istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostaniig. Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgálóidon nem nyughatnak. A’ magyarok* istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sehonn&i bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mai-, Kinek drágább rongyélete, Mint a* haza* becsülete. A’ magyarok* istenért Esküszünk, A NEMZETI DAL számból két példány van. Tar­talmuk teljesen azonos, de va­lami különbség mégis van köz­tük. Az újságokat abban az időben nem évfolyamonként sorszámozták, hanem első meg­jelenésüktől kezdve folya­matosan. A Pesti Hírlap­nak ez volt az 1054. szá­ma. Az egyik példány hom­lokán ez látható, de a má­sikon a helyén csak egyetlen számjegy, mégpedig a — 4-es. A soron következő szombati számon a 2-es számjegy ékes­kedik. Az történhetett, hogy a pénteki szám nyomása köz­ben elhatározta a szerkesztő­ség, hogy a lap számozását a felszabadult sajtó első napjá­tól kezdődően újra kezdi. A szedőszekrény ördöge a ludas abban, hogy az „l”-es helyett a „4”-es került erre az első szabad számra. A lapfej alatt vastag betűkkel: „A sajtó sza­bad!” Rövid vezércikkéből ünnepi áhítat sugárzik. „Átalakulási időkhöz nagy férfiak kellenek, magas czélokhoz nagy eszkö­zök ... A nép szava, isten sza­va, azt mondják. S hogy is ne volna AZ, valahányszor jóért, szépért, nagyért lelkesül a nép...” Részletes tudósítás a nagy nap eseményeiről. „A tegnapi nap históriai nyomokat ha­gyott maga után. Mi kezdetben csak demonstráció színét vise- lé, később erkölcsi, békés for­radalommá alakult. ... egye­sülni kell. Az egyesülési eszme az ifjúi kebel melegágyában fogamzott meg legelőbb .. Az ólommezőkön megeleve­nednek a közvetlen előzmé­nyek. Irinyi József március 12-én az ellenzéki népgyűlé­sen megfogalmazta a tizenkét pontot. A bécsi forradalom március 14-én este megérke­zett híre elsöpört minden csű- rő-csavaró, halogató szándé­kot Másnap kora délelőtt, sza­kadó esőben fölvonult az ifjú­ság a Landerer és Heckenast nyomda elé; fölszabadította a sajtót „Így született márt. 15-én de. IU/2 órakor a ma­gyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertő­zött ágyából az első ikerszü­lött ..Az egyik a „Mit kivan a magyar nemzet?” cimű röp­lap a 12 ponttal, a másik Pe­tőfi Sándor gyújtó hatású Nemzeti dal-a. (Mindkettőt teljes terjedelmében közli a lap első oldalán.) „Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjak­t Uten ée em­aép. tracismus né­ni országnak i, a’ nemzetre a’ magyar faj’ lágesen reája. •rmány érzeni fi u ország- litani haladék tát a* hegyte- nemiet & frj - ■Ihatnak újra. gy még ennél 1 alkotmányos abad a* sajté, m őrékre biz­Egyik, a’ kiváltatoknak tegnapi mellékletünkben U kőslött 1* pontja, melly így hangzik: Mitkirán a' magyar nemzet? Legyen béke, szabadéig és egyetértés. 1) Kívánjuk a’ sajté’ szabadságát, censura* eltörlését. 2) Felelés ministériumot Budapesten. 5) Évenkénti országgyűlést Pesten. á) Törvényeiéül egyenlőséget, polgári é* vallási tekin­tetben. 6) Nemzeti őrsereg, 6) Közös teherviselés, 7) Úrbéri viszonyok’ megszüntetése. 8) Esküdtszék, képviselet, egyenlőség’ alapján. 9) Nemzeti bank. 10) A* katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a* külföldieket vigyék el télünk. • • 11) A’ political stitnsfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12) Unió (Erdélyijei). ­Végül; Egyenlőség, szabadság, testvériség! « A TIZENKÉT PONT A’ városhi nyilván folyamod V által meg] tanácsból, kézé 14 Leopold, fenberger Nyáry P Máté, Iri Dániel,' 1, melly a’ l egy 10— kinyilatke leendő áu küldöttnél központi erics MU iránt Ígér kai ismétlé az esküt... Szó­lották még a néphez: Petőfi, Jókai Mór (az ifjúsági menet vezetői), Bulyovszky Gyula és mások...” Délután a városházán a ta­nács megalakította az állandó bizottmányt, külön deputációt indított a helytartótanácshoz Budára, hogy követelje Stan- csics Mihálynak, „a gondolat­szabadság martyrjának" sza- badonbocsátását és a censura hivatalos eltörlését. Nyáry An­tal, a küldöttség vezetője, a helytartó tanács ablakából hir­dette ki az eredményt: „ki­mondatott, hogy a censura e pillanattól (572 órakor) hivata­losan is meg van szüntetve”, és elrendelték Sztáncsis Mi­hály azonnali kiadását. . .te­mérdek nép örömrivalgási közben megnyíltak a börtön ajtai, s a kiszabadított fog­lyot szabad polgártársai sok helyen kivilágított ablakoknál fáklyasorok közt hozták vissza Pestre. — A nép kívánatára a ... helytartó tanács épületét is ki kelle világítani...” „A csudálatos nap csudála­tos estével zárult. A színház­ból, amelynek műsorán a Bánk bán szerepelt, „a nemze­ti lelkesedés szentegyháza lett”. Az előadást félbeszakítot­ták, Egressy Gábor elszavalta a Talpra magyar!-t, amelynek esküsorait minden strófa után ezrek ajka visszhangozta. El­énekelték a Szózatot és a Hym- nust.” „A figyelmes szemlélő — fejezi be tudósítását a Pesti Hírlap —, ki e nap eseményeit látta, meggyőződhetett, miként e nép meg van érve a szaba­dabb institutiókra, hogy e fia­talabb ■nemzedék megérdemli, hogy azon szebb jövő örököse legyen, mellynek kivívásában olly elvitázhatatlan dicső részt vön.” Van ebben a lapszámban még sok érdekes híradás a fő­rendiház kapkodásáról, a bécsi forradalom eseményeiről, az ismeretlen helyen „lappangó” Metternich elcsapásáról, a ma­gyar országgyűlési küldöttség elindulásáról Bécsbe. „Minden hazafi hiszi, hogy... a kül­döttség önálló magyar minisz­tériummal térend vissza ... Pozsonyban minden párt el­enyészett ...” És a hírek közé ékelt szer­kesztői közlés: „Naponként megjelenendvén lapunk, jövő számmal többet.” A Pesti Hírlap ettől kezdve valóban naponként jelent meg. ★ A SOHA MEG NEM SÁR­GULÓ FEHÉR VELIN PA­PÍRRA. RÉGIES ORTOGRÁ­FIÁVAL NYOMTATOTT SZÖVEGEKBŐL MÉG MA IS, SZÁZHÚSZ ESZTENDŐ MÚLTÁN, FRISSEN, VÉR- PERZSELŐEN ÁRAD A VA- RÁZSEREJÜ MÁRCIUSI SZÉL. Magyar László Fővárosi újdonságok. A’ fővárosnak nem mindennapi színe van. A’ mozgal­mi szellem, melly egész nyugoton fölemelé zászlaját, itt is nyilvánulni kezd. Azon késlekedés, mellyet a’ főrendi tábla’ temporisátiója az alsó tábla’ teendőink iránti felira­tának tárgyalása körül okozott, itt is petitióra adott al­kalmat. Márt. 15-én reggeli 10 edfél órakor az ifjúság az egyetem’ három szakjabeli kortársaival egyesült, kikhez még számos, minden kora ’s rsngu férfiak is csatlakoztak, ’s Länderer' és Heckenast’ nyomdája előtt megállván, kö­vetelték a’ petitió’ 12 pontjának, úgy Petőfi Sándor’ egyik költeményének rögtöni kinycmatását. — A’ nyom­da1 tulajdonosai engedtek e’kivánatnak. Az összegyűlt tö­meg pedig, daczáraa’ sűrűn hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a’ censura nélkül kinyomott első magyar példá­nyok’ elkészültét, mi megtörtént d. e. 11 •/, órakor. — A’ nyomtatványok idegen ajkú polgártársaink iránti tekin­tetből németül is elkészültek. — Örömmel jegyezzük fel, hogy a’ 12 fi óráig tartott csoportozatot legkisebb rendet­lenség sem zavara meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom