Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
KST MEGVET 1968. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Fantáziát ébreszt a vadregényes szurdok Pomázon van-e Árpád sírja? Ügy látszik, megoldódott vagy rövidesen megoldódik az a titok, amely a Pomáz melletti Holdvilág-árokkal kapcsolatban hosszú ideje foglalkoztatja a régi idők nyomainak kutatóit. Ennek a vadregényes szurdoknak a végében egy 6—8 méter magas, 18—20 méter széles, függőleges sziklafal áll, amelyen tisztán felismerhetők a finom rovátkák: hajdani vésők vagy csákányok nyomai. A sziklafal mellett pedig egy barlangjárat nyílik, amely körülbelül 7 méteres terembe vezet, ahonnan 10—12 méteres kürtő nyúlik fel a faragott fal feletti teraszra. Sokáig tartotta magát a hiedelem, hogy itt, a Holdvilág-árokban nyugszik honfoglaló Árpád. 1941-ben Sashegyi Sándor pomázi régész ásatott itt, de a kérdésre választ nem kapott. 1962 óta a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének szervezésében, dr. Erdélyi István régész vezetésével ismét folytak itt kutatások, nagyrészt társadalmi munkában. Az első végleges következtetés az, hogy Árpád sírját itt keresni céltalan vállalkozás. Nemcsak azért, mert a honfoglalók ♦ Hajdani vésők nyomai ♦ 7947 nem adott választ ♦ 7968 elutasító nem temetkeztek sziklakamrákba — és nem is sikerült itt egyetlen régi sírt találni —, hanem azért is, mert ez a terület Árpád vezérlő fejedelem társuralkodójának, Kurszánnak, a „kultikus fejedelemnek” a birtoka volt, és valószínűtlen, hogy Árpádot másnak a birtokán temették volna el. De a kutatás a negatívumon kívül pozitív eredményekre is vezetett. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy a barlang emberkéz munkája. Megállapították, hogy a vulkanikus alapkőzet mágnesvas ércet tartalmaz. Igaz, elenyésző arányban, úgyhogy kitermelése gazdaságtalan volna, Feldúsulásait azonban annak idején érdemes lehetett kibányászni, és a mostani feltevés szerint a barlang tulajdonképpen ősi bánya, amelyet e feldúsulások kitermeléséért vágtak a sziklába. Keletkezésének karát Óriáscsarnok alumíniumból mm lH Nyílászáró szerkezetgyárat építettek Székesfehérváron. Az új gyárban alumíniumból készült különböző nyílászáró szerkezeteket állítanak majd elő. A 7 ezer négyzet- méter alapterületű csarnok érdekessége, hogy szerkezete nagyobb részt alumínium, s az úgynevezett .szendvics”- tető összeállításához 50 ezer csavart használtak fel SOLYMÁR CSERÉPGYÁR A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat Bécsi úti I. és II. számú gyárát városrendezési okból 1971-ben megszüntetik. Helyettük Solymár határában új tetőfedőcserép-gyárat épít a vállalat. A teljesen automatizált, klimatikus szárítóberendezéssel, alagútkemencékkel felszerelt üzemben évente 33 millió hornyolt cserepet és 14 millió téglát gyártanak majd. A 253 millió forintos költséggel épülő üzem szomszédságában 56 lakásos telep épül a dolgozóknak. A jövendő bánya helyén végzett kutatófúrások elegendő mennyiségű és jó minőségű agyagról tanúskodnak. A solymári cserépgyár a tervek szerint 1971-ben kezdi meg munkáját. Harmónia rádió A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televízió Gyárban megkezdték a Szimfónia rá- dióckalád új tagjának, az R— 4300-as Harmóniának a gyártását. Az első ezer készülék már raktáron várja az ármegállapítást és a kiszállítást. A Harmónia rádiók előreláthatólag március első felében az üzletekben lesznek. Komplex műtrágyagyár Peremartonban A peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár igazgatója aláírta azt a beruházási szerződést, amely vegyiparunk egyik legújabb és legnagyobbszabású vállalkozását indítja el. Nitrogént, foszfort, káliumot, sőt, ha a megrendelők úgy igénylik, különböző nyomelemeket is tartalmazó műtrágya gyártására rendezkednek be, angol tervek alapján, angol gépekkel. A peremartoni komplex műtrágyagyár építése 290 millió forintba kerül. Az új gyár a világ egyik legkorszerűbb műtrágyáját gyártja majd. Az új üzem 1970-ben kezdi meg termelését. még nem sikerült megállapítani, de az egész barlang a középkori bányászat jellegét viseli magán. A vizsgálatok még folynak, de alátámasztja ezt az elképzelést többek között az is, hogy a tatárjárás előtti dokumentumok ezen a helyen említik Kiskovácsi és Nagykovácsi községet, sőt, a közelben ma is ott van a Kovácsi major. Márpedig a kovácsok települései annak idején többnyire a vasbányák közelében helyezkedtek el. Mozgó vetőmagbolt Az ország első mozgó vetőmagboltját a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári alközpontja indítja útnak. A mozgó vetőmagbolt — elsősorban tavasszal és őszszel — Tolna, Baranya és Somogy megye falvait és gazdasági központjait keresi fel. A guruló vetőmagbolttal helyben ellátják a lakosságot tasakok- ba csomagolt konyhakerti, virág- és gazdasági vetőmagvakkal. A mozgó vetömagbolt első útja Szekszárdra vezetett. PETŐFI KÉPMÁSAI A forradalmi események fon ios színhelyén, -a -Nemzeti-Múzeumban a márciusi forradalom 120 esztendős fordulójának előestéjén kiállítás nyílik Petőfi egykorú képmásaiból. A múzeum előcsarnokában rendezik a tárlatot. A képek ebben a formában még sohasem voltak együtt láthatók. Gyógyító gitár Látogatás a Központi Gyermekideggondozö Intézetben Az ajtón felírás: „Vezető pszichológus”. Fehér arcú, tizenhatév körüli lány búcsúz- kodik. „A legfontosabb, hogy jól kialudd magad” — halljuk az utolsó tanácsokat. Tíz éve működik a fővárosban a Központi Gyermekideggondozó Intézet. Vezetője, dr. Schnell János igazgató-főorvos, aki csaknem négy évtizede foglalkozik a gyermekek lelki egészségének gondozásával. — Nagyszerűen felszerelt gyermekorvosi hálózat működik az országban — mondja — de gyakran előfordul, hogy megvizsgálnak egy gyereket, s rendben találják szívműködését, vérnyomását, kondícióját, mégis szükség van segítségre, mert talán éppen most kifejlődő személyiségében mutatkoznak rendellenességek. Ennek gyógyítása a mi feladatunk, s nem utolsó sorban a felvilágosítás, a nevelés. Végigmegyünk az intézet folyosóján. Szüleikkel gyerekek ülnek a padokon. Találó képpel jellemzi feladatukat a főorvos, amint a kis paciensekre mutat. — A félnőtt idegbetegek kezelése nem más, mint régi romok eltakarítása. A mi intézkedéseink célja a megelőzés, hiszen minden betegségnél leghatásosabb gyógymód a megelőzés. Barlangvasút a Baradlában A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékének munkatársai széles körű vizsgálatot folytattak az aggtelek—jósvafői barlangvidék Baradla barlangjában. A vizsgálatok eredményeként merült fel vasút építésének gondolata a Baradla barlangban. Az egyetem vasútépítési tanszéke három végzős mérnököt bízott meg azzal, hogy diplomatervként készítsék el a barlangvasút tervdokumentációját. Az eddigi felmérések szerint a kisvonat a vöröstói mesterséges bejárattól indulna és az Aggtelek felé vezető 3200 méteres szakaszon haladna az úgynevezett vaskapui részig. A barlangnak ez a közjépső szakasza a legkevésbé látogatott, mivel nincs villanyvilágítása, nincs járdája. Csalt azok .áz.fslszánt turisták mennek vé- gig-ezen a szakaszon-r --aKS- a több, mint ötórás túrára Vállalkoznak. A földalatti vasút megépítésével a nagyközönség is kényelmesen elérheti majd a barlangnak ezt a részét. Itt olyan cseppkőképződ- mények helyezkednek el, mint a fenyves erdő, s a négerkunyhó. Itt van az Anonymus szobra című cseppkőképződmény is. Az előzetes számítások szerint a barlangvasút gazdaságos és kifizetődő. Megépítése esetén nem kell lefektetni járdákat és nincs szükség elektromos hálózatra sem, mert a cseppköveket a Diesel-mozdonyra szerelt reflektorokkal világítják meg. Prix Halia-Budapest hullámhosszán Nemzetközi rádiójáték-fesztivált rendez a Magyar Rádió április 4-től május 6-ig, hogy a hallgatók tájékozódhassanak a miág rádiójáték-irodalmában. A minden évben megrendezett Prix Italián (nemzetközi rádiójáték-fesztivál, ahol három díjat adnak ki) bemutatott darabokból választottak ki a rendezők kilencet, ír, szovjet, NDK, új-zélandi, NSZK, jugoszláv, lengyel és cseh művekkel ismerkedhetünk. A magyar „színeket” Gyárfás Miklós Detektív játszma című vidám krimije képviseli. KÖNYVESPOLC CSIRSZKA JANOS: Pályalélektan A munkalélektan, mint tudományág századunk elején jelent meg és jelentősége azóta is egyre nő, hovatovább ma is virágkorát éli. Irodalma — különösen az általános pszichológia keretén belül — meglehetősen széles körű, mégis: különös érdeklődéssel forgathatjuk Csúszka János: Pályalélektan című munkáját, ameiyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg és amely mintegy összefoglalóan kísérli megválaszolni a munkalélektan alapkérdéseit. „... az életpályák, mint egyéni munkás életutak, és mint társadalomalakító erők egyaránt figyelmet érdemelnek — írja a szerző bevezetőjében. — A hannonikus és eredményes egyéni és társadalmi célhoz vezető utak kialakítását a különféle tudományok eredményesen segítik elő. Ezek között nagy szerepet játszik a lélektan”. Ezután kifejti: az életpálya feltételeit alkotó különféle képességeket, érzelmi adottságokat és a pályatevékenység motiválásának a személyiségben gyökerező törvényszerűségeit ismerve, eredményesebb lépéseket lehet tenni a pálya előkészítése, a jó pályaválasztás és a sikeres pályamegvalósítás érdekében. A szerző ezután áttekintést ad a pályalélektan előzményeiről és megjelenéséről. Mint írja: a tárgyalt tudományág három területet fog át: a) a munkára nevelés pszichológiáját; b) a pálya- alkalmasság és pályaválasztás problémakörét; c) az. üzemi lélektant. Ezek közül különösen a pályaválasztás tudományos elméletét és gyakorlatát emeli ki, kiindulván abból, hogy az életpálya fogalmának első megjelenései a pszichológiában a pályaválasztáshoz kapcsolódnak. „A pályalélektan sajátos nézőpontja és más tudománytól megkülönböztető specifikuma az — írja —, hogy a munkatevékenységet az emberi (egyéni és társadalmi) sorsba beépülve, annak folyamatában elemzi, végigkíséri __ Területe az emberi é let, az első munkamegnyilvánulástól kezdve a teljes életpálya, mint életmű beteljesedéséig.” E rövid ismertető nem teszi lehetővé a kötet részletes elemzését, ezért csupán fő vonásait, mintegy gondolat- menetét ismertetjük csak. Az életpálya egyéni alakulásának folyamata az előkészület — a kisgyermekkor és a pubertás kor — éveiben indul és legfontosabb állomása a pályaválasztási érettség elérése. Ez a pályaválasztás egyik alapfeltétele. „A gyermekek — írja a szerző — különböző életkorban érik el az érettségnek ezt a fokát. Ez a körülmény megkívánja, hogy elsősorban nevelő és felvilágosító munkával, szükség esetén pedig pszichológiai beavatkozással is elősegítsük azt az érettségi állapotot, amelyben az ifjú a reális lehetőségeknek megfelelően saját adottságait és a pályaadottságokat harmonikusan összeegyeztethető pályát ké-, pes választani.” A szerző ezután a munka- és pályaelemzés, a pályaérdeklődés, majd a pályaválasztás indítékainak kérdésével foglalkozik, ezután az életpályán jelentkező emocionális tényezőket vizsgálja. Tárgyalja a munka érzelmi oldalának jelentőségét, az érzelmek dinamikáját és meghatározó erejét, általában: a munka érzelmi szféráit. Ezzel összefüggésben a szerző kifejti, j hogy a munkával kapcsolatos érzelmek között elsősorban meg kell különböztetni a ; munka sajátos érzelmi kö- I rét azoktól, amelyek csak esetlegesen, vagy járulékosan érintkeznek vele, szövődnek bele. A munka által elsődlegesen meghatározott érzelmek pozitív pólusán a munkaöröm áll. Ezt követően a munkaer- kölcstani problémák és a hivatás összefüggéseit, a pályaalkalmasság és az életpályán mutatkozó rendellenességek különböző problémáit vázolja fel a szerző, végül a pályáraneveléssel és a pályaválasztási tanácsadással foglalkozik. Csúszka János: Pályalélektan című munkája gazdag irodalomra és a pálya- lélektani kutatások legújabb eredményeire támaszkodik. Nagy értéke a könyvnek, hogy nem csupán a szakemberek, hanem a szélesebb körű, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára is szól a címben megfoglama- zott kérdéskörről. Dr. D. F. Az intézet működésének szükségességét egyetlen adat jól szemlélteti: Magyarországon többen szenvednek különböző idegeredetű betegségekben, mint a hajdani „magyarkórban”, a tbc-ben. Dr. Sáray Júlia, vezető pszichológusnál először arról a fehér arcú kislányról érdeklődünk. — Régi paciensünk — mondja — s most különösen segítségre szorul. Valami szerencsétlen véletlen folytán tegnap és ma két közlekedési baleset szemtanúja volt, s amúgy is érzékeny lelkét ez érthetően megrázta. Különben tehetséges, értelmes gyerek, de kicsi kora óta sok megrázkód. tatás érte. Rendszeresen jár hozzánk, magától jött most is. Másik esetet említ Jár hozzá egy másodéves egyetemista lány, aki ha nem kapja meg a szükséges orvosi és pszichikai kezeléseket, nemhogy az egyetemre nem jut be, de még a középiskolát sem tudta volna elvégezni. Adódik a kérdés: hogyan kerülnek ide a kis paciensek? Legtöbbjüket az iskolaorvos, vagy szakorvos utalja be, sok gyereket a szülők hoznak el, nem ritkán a pedagógus tanácsára. — A jó szemű tanáron nagyon sok múlik — jegyzi meg. — Egyik kis betegemnél arra figyelt fel a tanár, hogy egyik napról a másikra intőket kap, kötekedik, verekszik. Minősíthette volna öt egyszerűen komisz kölyöknek, ehelyett elküldte hozzánk. A vizsgálat kiderítette, hogy a diagnózis a skizofrénia kezdeti megnyilvánulása. Ez a kis szoba átmenet az orvosi rendelő és a tanári szoba között. — Hogyan viselkednek itt a gyerekek? — Szerencsére bizalommal jönnek hozzánk, sőt, egyes szülők amolyan csodaváróan. Néhány statisztikai adatot is kértünk arról, hányán látogatják a rendeléseket. Tavaly 35 ezer gyereket fogadtak — mondja dr. Réti László — s nem mellékes, hogy a kezelt gyerekek negyven százaléka egyke. — Egyszerű ennek a magyarázata — folytatja a pszichológus. — A fejlődésben lévő gyereknek nemcsak a felnőttek társaságára, hanem a hasonló korú gyerekek társaságára is szüksége van ahhoz, hogy helyes irányban fejlődjenek. A gyermekkori zavarokat az úgynevezett Cameron-index segítségével különböztetik meg. A táblázat 1-től 39-ig sorol fel tüneteket, az utolsók, már az elmebetegséget súrolják. A leggyakrabban a 4-es és a 19-es caideron-index- szel jelölt tünetek fordulnak elő. Az előbbi az elmaradt szellemi fejlődést, az utóbbi az érzelmi kapcsolatok zavarát jelenti. Ez elsősorban kamaszoknál fordul elő, s kezelésével, illetve levezetésével kapcsolatban egy érdekes „kortünet” okára kaptunk magyarázatot. Gitárláz tombol most a világon, a tinédzserek kedvelt divata ez, azt azonban kevesen tudják, hogy e „járvány” elindítói angol gyermekpszichológusok voltak. Ök javasolták ugyanis, hogy a felgyülemlett mozgásenergiák levezetésére adjanak a szülők gitárt a kamaszok kezébe. Nézzük hát más szemmel mi is ezután a gitárt pengető fiatalokat, hisz ez segítség nekik a serdülőkor okozta zavarok áthidalásában. Természetesen az intézet munkatársai a „gitár-therá- piát” csak egyféle módnak tekintik a serdülőkor energia- túltengésének levezetésében. Tömérdek másfajta hasznos időtöltési mód, s a hivatástudatra való nevelés segíti át a kamaszokat a felnőttéválás kritikus szakaszán. Benedek B. István
