Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

1968. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK r£s T MEGYEI &űrim Naponta ötven felszállás Avio-agrotechnika - Pilóták, mint tiszteletbeli tsz-tagok Munkában a növ ényvódö repülőgép (MTI-íoto) Amikor először feltűntek a repülőgépek a szántóföldek fö- mtt, sokan értetlenül s még többen hitetlenkedve figyelték azokat, mint ahogy az első traktorokat is hasonló tekinte­tek kísérték annak idején. Ma — kilenc évvel a Repülőgépes Növényvédő Állomás megala­kulása után — már jelentős lé- jiflotta szolgálja a mezőgazda­ságot, s születőben van egy új izaktudományág, az avio-agro- echnika, amelynek még csak most ízlelgetik a nevét. A vetéstől a permetezésig A budaörsi reptéren, az RNA székhelyén azonban már hiá­ba keressük a mezőgazdasági repülőgépeket. Már január ■iözepén elhagyták támasz­pontjukat, s szerte az ország­ban, állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek földjei fe­lett teljesítenek szolgálatot. — A" mi repülőgépeinket ugyanolyan mezőgazdasági munkaeszköznek kell tekinte­ni, mint a kombájnt vagy az ekét — mondja az állomás igazgatója, Orovecz István re­pülőmérnök és közgazdász. — .’nótáinknak azonban nem­csak a gépet kell irányítani, hanem a gépre felszerelt me­zőgazdasági munkaeszközt is. Repülőgépek igénybevételé­vel ma már 48 féle agrotechni- ’tai feladatot tudnak ellátni, a vetéstől a permetezésig a leg- i iülönbözőbb megbízásoknak tesznek eleget. Olcsó vagy drága? Tudott dolog, hogy a repülő­gépek üzemeltetése nagyon költséges. Hogyan lehet mégis gazdaságos az avio-agrotechni­ka? — 1959-ben mintegy 43 ezer holdnyi területen dolgoztunk — mondja az igazgató. — Ta­valy már egymillió holdon. Önköltségünk azonban jelen­tősen csökkent, ugyanakkor a gépparkunk tizenháromszoro­sára növekedett. Egy üzemóra költsége a kis repülőgépeknél 2500, a nagyoknál 4000 forint, mégis megéri a gazdaságok­nak, mivel, gyakran a gyors munkavégzés jelenti a tényle­ges hasznot. Ha például vala­mi kártevő terjed hirtelen egy kultúrán, akkor repülőgépek kel akár egy nap alatt is óriá­si táblákon tudunk védekezni. Gyakran fordul elő, hogy földön a gépek nem is tudnak mozogni: például esőzések után, ilyenkor a repülőgép „egyeduralkodó”. Az állomások ma már eltart ják magukat állami támogatás nélkül is. A népgazdasági ha­szon azonban óriási, s ezt az igazgató egy szemléletes példa val igazolja: Ha egymillió hold búzatáblán a repülőgépek se gítségévet* csak egymázsás termésnövekedést érnek el — és gé a számítás nagyon sze­rény —, a népgazdasági haszon a negyedm-illiárd forintot is meghaladja. Nem véletlen tehát, hogy a mezőgazdasági repülőgépek na­gyon népszerűek, s már ott tartanak, hogy nem tudják az igényeket teljesen kielégíteni Repülési magasság: egy méter A brigádok kora tavasszal kiköltöznek működési terüle­tükre^ s ott maradnak késő őszig. Egy-egy brigád két gép bői, három pilótából, két szere­lőből és egy segélykocsiból áll. A mezőgazdasági munkát vég­zői repülőgép-vezetők a máso­dik veszélyességi kategóriába tartoznak, vagyis közvetlenül a berepülő pilóták után követ­keznek. Ez a besorolás nyomban ért­hetővé válik, ha megismerjük, milyen viszonyok között repül­nek. Permetezésnél például mindössze egy-két méterre emelkednek fel, harminc mé­FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT LÁNGVÁGÓ ÉS HEGESZTŐ, valamint GÉPKOCSISZERELő ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, ÉJJELIŐRT FELVESZÜNK Havidíjas fizetés, prémium, nyereségrészesedés. Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat BONTÓTELEPE ALSÓNÉMEDI, MARX KAROLY ÚT Jelentkezés a telepirodán 7—15 óra között tér magasan fordulnak, s nem ritka dolog, hogy napi ötven fel- és leszállást hajtanak vég­re. Ez hihetetlen mértékű szel­lemi és fizikai igénybevételt jelent. A Repülőgépes Növényvédő Állomás ma már nélkülözhe­tetlen segítője mezőgazdasá­gunknak. Vannak olyan régi megbízóik, mint a Hortobágyi Állami Gazdaság, a karcagi és a mezőhegyes! tsz-ek, ahol a pilótákat tiszteletbeli tsz-tag- nak tekintik ... B. B. I. Tapasztalatcsere Nagykőrösön Vendégek érkeztek tegnap délután a nagykőrösi Arany János Általános Iskolába: a kecskeméti Lenin-városi isko­la küldöttsége jött megbeszé­lésre. A cél az volt, hogy a két intézmény megismerje egymás munkáját és a tapasztalatok, a bevált oktatási módszerek cse­réje elősegítse a tanítás szín­vonalának emelését. A részt­vevők ismertették iskolájuk rendjét, szervezettségét és vi­tát nyitottak a legfontosabb pedagógiai, neveléselméleti, lé­lektani és oktatási kérdésekről. A szabadság harcosa A 81 éves Laszab Ferenc internacionalista, nagybörzsönyi lakos, az 1900-as években, mint építőmunkás került a főváros­ba. A világháború után, a Tanácsköztásaság idején a kommu­nista párt propagandistája lett, majd fegyverrel harcolt az új társadalmi rendért. A fehérterror elől Csehszlovákiába emig­rált, majd jelentkezett a spanyol szabadság védelmére alakult nemzetközi brigádba. A Francó-fasiszták győzelme után Fran­ciaországba menekült, ahonnan Algírba internálták. A Szov­jetunió segítségével kiszabadult, és rövidesen a Szovjet Had­sereg katonája lett. Részt vett hazánk felszabadításában, majd 1948-ban Nagybörzsöny községben nősült meg és telepedett le, ahol mint földhöz juttatott, később pedig tsz-tag dolgozott. Ma már nyugdíjas, öt kitüntetés tulajdonosa, s most március 15-én o Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a Spanyolor­szágban harcolt Jaroslaiv Dambrowsky nemzetközi brigád egykori magyar tagját kitüntetésben részesíti. Ez alkalomból mi is szeretettel köszöntjük. Alkotó tanítványok EMLÉKEZÉS MARX KÁROLYRA „Egy fejjel kisebb lett az emberiség.” Így búcsúzott En­gels Frigyes 85 esztendővel ez­előtt, 1883. március 14-én ba­rátjától, küzdőtársától, Marx Károlytól. Egy fejjel kisebb az emberi­ség. Az egész nemzetközi mun­kásosztályt, az egész haladó emberiséget érte e nagy vesz­teség. Marx tanításainak tör- ténelemformáló erejét már bizonyította az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme, a Szovjetunió létrejötte, majd az európai, ázsiai népi demokratikus or­szágok megszületése, a gyar­mati rendszer szétesése, a má­sodik világháború után kiala­kult szocialista világrendszer s az erőeltolódás a szocialista társadalom javára. Sokan próbáltak gátat emel­ni a marxista tanítások elé, so­kan kísérelték megakadályoz­ni a munkásosztály győzelmét, meghiúsítani a marxizmus ér­vényre jutását. Sokan akarták bizonyítani, hogy az atomkor­ban a marxi teóriák elvesztet­ték aktualitásukat. Lenin, a marxi művek folytatója, az élő, alkotó marxizmus híve volt. Azt tanította: a marxiz­mus nem megcsontosodott ta­nítás, amely a civilizált világ fejlődésének országútjától tá­vol jött létre, Marx lángelmé­je éppen abban mutatkozott meg, hogy azokra a kérdések­re adott választ, amelyeket az emberiség leghaladóbb elméi már felvetettek. Nemrégen ünnepelték Marx legnagyobb művének, a Tőke megírásának századik évfor­dulóját. Annak a műnek a megalkotását, amelyben fel­tárta a tőkés társadalom moz­gástörvényeit, a kapitalista társadalom keletkezésének, fejlődésének és hanyatlásának okait, és tudományosan bebizo­nyította történelmi átmeneti jellegét. Bebizonyította, miért a proletariátus hivatott kimon­dani a kapitalizmus halálra ítélését. Marx Engelsszel együtt egész megalkuvás nél­küli életét a marxizmus meg­alkotására fordította. Már a Kommunista Kiáltványban ki­fejtette az osztályharcok lénye­gét, a proletariátus diktatúrá­járól szóló tanítást. Tudomá­nyosan elemezte a kapitaliz­mus pusztulásának történelmi szükségességét. Rámutatott a kommunisták pártjának hiva­tására, vezető szerepére. Világ proletárjai, egyesül­jetek! — írta több mint száz esztendeje Marx cs Engels a proletariátus zászlajára. £s ma cs holnap is ez lesz a nem­zetközi proletariátus jelszava. Ezért a győzelemért ülnek ösz- sze, tanácskoznak a kommu­nista, a munkáspártok, hogy megteremtve az egységet, az egész világon győzelemre vi­gyék a marxizmus ügyét. Évente nő azoknak a száma, akik nemcsak hinni akarnak a kommunizmus végső győzel­mében, hanem érteni, tudomá­nyosan elemezni is akarják a marxizmust, hogy alkotó mó­don felhasználják, napjainkra alkálmazzák és továbbfejlesz- szék. Minden keletkezik, fejlődik, elmúlik — tanította Marx. Nyolcvanöt esztendővel ez­előtt ez a törvényszerűség ér­vényesült gazdag alkotó élete felett is. Nyolcvanöt esztendő­vel ezelőtt Engels így jelle­mezte: „Egy fejjel kisebb lett az emberiség.” S most, ennyi évvel Marx halála után, még mindig az ő tanításain nevelke­dik a haladó emberiség, az ő tanításainak szellemében akar­ja megteremteni a kommuniz­must, és követői, tanításainak terjesztői, folytatói, mély tisz­telettel, hálával hajtanak fejet emléke előtt. ' (sági) Három napot „siet“ a tavasz az idén Laszab Ferenc bácsi, a spanyolországi és a szovjetunió- beli élményeiről beszél a nagybörzsönyi úttörőknek (Foto: MTI) Az esztendő 80. napján, március 20-án, szerdán dél­után 2 óra 22 percben állapí­totta meg a csillagászat az idei tavasz kezdetét. Ezen a napon pontosan egyforma hosszú lesz a nappal és az éjszaka — de csak elvileg. Gyakorlatilag — vagy inkább látszólag — azon­Négyszázmilliós évi forgalom Bővül a saját bolti eladás A MÉK idei tervei Néhány nap és megkezdő­dik a korai zöldség felvá­sárlása. Ezzel kapcsolatban felkerestük Dömötör József elvtársat, a MÉK igazgató­ját és megkértük, hogy nyi­latkozzon lapunk olvadóinak. — Az új gazdasági mechanizmusban a MÉK hogyan kapcsolódik a felvásárlási és értéke­sítési munkába? — A megyében a múltban a zöldséget csak a MÉK vá­sárolta fel és értékesítette. Most a több csatornás érté­kesítési rendszer következ­tében 20 százalékkal keve­sebb árut vásárolunk fel, mint tavaly, Viszont új vo­nása a felvásárlási munká­nak, hogy a MÉK közvetít a termelőüzemek és az ér­tékesítő, eladó vállalatok kö­zött, amiért százalékot kap. Tehát — bármilyen furcsán is hangzik — azt segítjük elő, hogy a MÉK-en kívül bonyolódjék le az áruforga­lom. — Hány tsz-szel van­nak kapcsolatban és mi­lyen formában? — Negyvenegy tsz-szel ter­melési, 95 közös gazdaság­gal pedig értékesítési szer­ződést kötöttünk. A felvá­sárlás töibhféle formában tör­ténik. Van olyan eset, ami­kor csomagolásról és szál­lításról mi gondoskodunk, de több szövetkezet vállalta, hogy ezt a munkát maga végzi el és ezért plusz cso­magolási és szállítási díjat kap a MÉK-tői. A termelő­szövetkezetektől a jövőben nemcsak zöldséget, gyümöl­csöt, hanem egyéb árut — bort, füstölthúst, tojást, ta­karmányt stb. is vásárolunk. Üj vonás még munkánk­ban az is, hogy egyre in­kább berendezkedünk a saját bolti eladásra. A megyében már 80 üzletünk van, a fő­városban kettő. Kiskereske­delmi hálózatunkat tovább bővítjük. 1966-ban még csak 2 milliót forgalmazott, az idén már 30 milliót és jö­vőre 50 millió forint be­vételre számítunk a zöldség- üzletekből. — A MÉK hogyan se­gíti a termelést? — Anyagi erőnket a fóliás termesztésre fordítjuk. Eb­ben az esztendőben 200 ezer négyzetméter fóliás primőr­termesztést alakítunk ki. A fóliasátrak felállítására egy­millió 200 ezer forintot for­dítunk. A tsz-eknek ezt a támogatást áruban kell vi­szonozniuk. Vác város ellá­tása érdekében a váchartyáni tsz-ben 150 ezer forint érték­ben üvegházat építünk. — Hány holdra szer­ződőt a MÉK és milyen növényekre? — Mint már említettem, kétféle szerződésünk van. Az egyik a területet veszi ala­pul, a másik a mennyisé­get. Szerződéseink 2200 hold­ra terjednek ki és 7912 va­gon. árura. Eddig évente 3 ezer vagon zöldséget és gyü­mölcsöt exportálunk, mos1 csak kétezret. Ugyanis a Hungarofruct sajátmaga is vásárol fel árut exportra. Sokféle növényre szerződtünk, a mennyiség helyett azonban a primőrtermesztést, a minő­ség javítását szorgalmazzuk. Évi - forgalmunk 400 millió forint, tehát lényegében ugyanannyi, mint amennyi eddig volt. A lényeg az, hogy kielégítsük a lakosság igé­nyeit és tiszteletben tartsuk a termelőüzemek érdekeit Mindezeket a feladatokat a március 20-án összeülő kül­döttközgyűlésünk összegezi é? hagyja jóvá — fejezte be nyi­latkozatát a MÉK igazgatója G. S. bon a helyzet némileg más, mert közbelép érdekünkben a körülöttünk levő levegőtenger. A légkör ugyanis megtöri, mintegy a föld felé görbíti a nap sugarait s így a napkeltét korábban, a napnyugtát későb­ben látjuk, mint amikor a va­lóságban lejátszódik. Ennek a következménye, hogy a nappal a mi szemünk számára a nap­éjegyenlőség napján már 16 perccel hosszabb az éjszakánál, mert a nap reggel 5 óra 48 perckor kel és délután 5 óra 56 perckor nyugszik. Ezen a tavaszon az egyetlen pontosan 12 órán át tartó nap­szak a 17-e és 18-a közötti éj­szaka lesz. Vasárnap ugyanis délután 5 óra 52 perckor nyug­szik a nap és hétfőn reggel 5 óro 52 perckor kel. De az előző nappal rövidebb, a következő pedig hosszabb a 12 óránál, mindegyik egyaránt 2 perccel, Értesítés étolaj fogyasztóinknak A félliteres palackokba töltött étolaj - GYÁRTÁSÁT MEGSZÜNTETJÜK A FÉLLITERES PALACKOKAT A BOLTOK május 31-i# visszaváltják Az étolajat a többi csomagolásban változatlanul forgalomba hozzuk NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZERGYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom