Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
Akikről szívesen írunk A brigád Lehet-e új színt bevinni az üzemi brigádok életébe? Nem szürkül el a sok vállalás? Egy kis közösség példamutatása vajon kihat-e az egész üzem életére? Igen — ez lehet a válasz azok után, amit a Gyapjúmosó- és Szövőgyár váci gyáregysége Komarov brigádjánál láttunk, öten vannak: Marcsók Jánosné, Karaba Zoltánná, Brozsek Pálné, Bodri Vil- mosné és László Csaba. Mi adott lendületet, erőt vállalásaikhoz? Lapozgatom a szocialista címért küzdő Komarov brigád vállalásait. Az első osztályú áruk részarányát két százalékkal kívánják emelni. Vállalták, hogy a Summa fonalak gyártásánál új gépbeállítási módszert dolgoznak ki. Számításokat végeznek a gazdaságosabb termelés érdekében. Nemcsak termelési célokat tűztek ki maguk elé. A textilipari technikumba jelentkezőket előkészítik a felvételi vizsgára. Negyvenórás társadalmi munkát végeznek valamelyik városi építkezésen. Előadás-sorozatot indítanak be a kártolásról. Félévenként közösen megtekintenek egy rokonüzemet, s együtt mennek el színházba is. Vállalták még, hogy közösen vesznek részt a politikai oktatásban. Minden vállalás annyit ér, amennyit teljesítenek belőle. Az öttagú kis csoport havonként ellenőrzi a feladatok betartását, s jegyzőkönyvet vesz fel minden alkalommal az elért eredményről. (p. r.) Nők munkája — képekben A váci gyárak nőtanácsai képes albumban örökítették meg az üzemekben dolgozó nők munkáját. A városi párt- bizottságnak ajándékozott albumot Búzás Istvánná városi párttikárnak nyújtották át, aki a szép ajándékot megköszönte és a pártbizottság támogatásáról biztosította az üzemekben dolgozó nőket és a nőtanácsokat. Szövőszék, kontyfésülés, öltöztetés... Újszerű megnyitó vezeti be vasárnap, a sződi általános iskolában megnyíló helytörténeti—néprajzi kiállítást, amelyet az iskola Szabó Lajos tanár kezdeményezésére a váci Vak Bottyán Múzeummal együtt hozott létre. A kiállítás megnyitóján hozzáértő sződi asszonyok mutatják be a szövőszék működését, a kontyfé- sülést, és a népviseletben használatos főkötök, továbbá a népi ruhadarabok felöltését és elrendezését. (s. i.) Megdőlt egy előítélet Egyetemi előkészítő tanfolyam — A második C volt a kezdeményező — mondja Tóth Istvánná, a Sztáron Sándor Gimnázium igazgatója. — Az őszi társadalmi munkából a keresetet, zsebpénzük egy részét adták össze, mert a felnőttekhez hasonlóan ők is segíteni akarnak. Áldozatot vállaltak, tehetségükhöz mérten, Vietnamért. A két és fél évszázados tanintézet vezetőjével arról beszélgetek, hogy a most végző három negyedik osztály 109 tanulója hogyan folytatja útját, amikor néhány hónap Merre tart a gumigyár? A BANOL és a BAGUPA jelzi az irányt A kőztudatban úgy él a Palma Gumigyár váci gyárrészlege, hogy ott javítják — futózzák — az elhasznált gumiabroncsokat. Nem alaptalanul, hiszen erről ismerték meg őket országszerte. Hatvan különböző méretű személy- és tehergépkocsi gumiköpenyt tudnak újrafutózni. Ezeknek élettartama eléri az új köpenyek tartósságának hatvan százalékát. Kifizetődő hát a felújításuk, s mégsincs elegendő megrendelésük. Versenyezhetne az újjal Modern, olasz gyártmányú vulkanizáló gépeikkel évente százezer gumiabroncsot tudnának rendbe tenni, de a múlt évben mindössze nyolcvanhatezerre volt megrendelésük. Miért? — Egyik oka ennek az — mondja Kövesdy György gyárrészlegvezető —, hogy az utóbbi években javult a gumiabroncsbehozatal. Ennek következtében a gumiabroncsnak mindössze nyolc-tíz százalékát futóztatják újra. Sok más, gazdagabb országban ez az arány harminc százalék. körül van. — A másik oka: annyira elhasználják az abroncsokat, hogy a benne levő vászon is tönkremegy. Viszont a vászon állapotától függ, hogy érde- mes-e felújítani a köpenyeket. A tornyosuló gumihegyek a felújításra alkalmatlan abroncsokból nőttek, s tíz évre elegendő nyersanyagot szolgáltatnak egyéb gyártmányaikhoz. Gumi az építőiparban Az építőipar gépesítése halad lassacskán, de az épületek belső szerelési munkáit még ma is lényegében kisipari módszerekkel végzik. Ezek között is talán a leglassúbb a parkettázás. Egy hazai — a Paima Gumigyár szakemberei által kidolgozott — szabadalom birtokában a váci gyárrészleg olyan parkettaelemeket gyárthat, melyek nemcsak meggyorsítják a parkettázást, hanem a hang- és hő- szigetelésben is előrelépést jelentenek. E szabadalom technológiájával a gumiabroncs-roncsokból — minden külföldi módszert megelőzve — nagy tisztaságú gumiőrleményt lehet előállítani. A gumiőrleményből külföldön gumibetonos országutakat és repülő kifutópályákat építenek. Exportálnak is bővgn belőle Angliába. Fő gonűjúk azonban a hazai építőipar segítése. S nemcsak a gumirétegre rakott parkettaelemekkel, hanem a vászonréteg széttépéséből készült ipari vattával is. Ezt ugyancsak hang- és hőszigetelésre használják. A jövő parkettája A BANOL az elsőszüíöU. Már „befutott" gyártmány.' A 6. számú Állami Építőipari Vállalat már évek óta használja ezt a harminc centiméter oldalhosszúságú parkettaelemet. Az. őrleményből készült gumirétegre ragasztják a parkettákat, amelynek felületét fényesre csiszolják. Könnyen, gyorsan szerelik össze a szobák hézagmentes parketta padlóját. Reklámként a gyárrészlegvezető irodája is ezzel van parkettázva. Valóban hézagmentes és sehol egy vetemedés. Végül: megkezdték az „elsőszülött” testvérbátyja, a BAGUPA próbagyártását. Ez már egy négyzetméter nagyságú. Az ellenőrző kísérletek tömegét kell még elvégezni rajta: nem vetemedik-e, hogyan állja a ragasztást? Ha beválik — s ennek feltételezésére az eddigi tapasztalatok biztatóak — a váci gyárrészleg ötlete nyomán megszűnik a kisüzemi parkettázás az építőiparban. Szinte biztosra veszik, hogy az építőipar a BAGUPA ügyében igent mond, hiszen a ragasztóanyagot is maguk gyártják. A BANOL és BAGUPA által jelzett út egyben — mint Kövesdy György mondja — az önelszámoló egységgé előlépett gyárrészleg „stabilizálódási periódusát” jelenti. A következő két évben rendezik a gyártelepet, új üzemcsarnokot építenek a gumiőrlemény és az ipari vatta, valamint a mozaikpadló gyártásához. Megoldják a már tarthatatlan raktározási helyzetet. S reméljük, jut pénz a munkások munkakörülményeinek javítására/ ami szintén hagy kívánnivalót ebben az alig nyolcéves üzemben. Fcrencz Lajos múlva átlépi az élet kapuját. — A felvilágosító munka nem volt hiábavaló. Ma mór a szülők nagy része reálisan gondolkodik. Megdőlt az előítélet, hogy az ember az egyetemi végzettségnél kezdődik. Sokan választják a fizikai munkát. Az érettségi bizonyítvány rövidített ipari tanulóidőt jelent és alapot a későbbi továbbtanulásra. — Mit mutat a továbbtanulók statisztikája? — Tizenheten kérik felvételüket az egyetemre. Öt ebből a pedagógusjelölt, a többi megoszlik orvosi, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, jogtudományi, s más fakultások között. — Mi lesz a többiekkel? — Sok végzős lány érdeklődik az egészségügyi pálya iránt. Védőnők, ápolónők lesznek. A fiúk közül a tisztiiskolákba évről évre többen jelentkeznek. Tizenegyen jelentkeztek főiskolára és heten felsőfokú ipari technikumba. — Idén is voltak átlagon felüliek? — Az országos tanulóversenyekre sokan jelentkeztek. Orosz nyelvből továbbjutott Bátori Enikő és Papp Gizella. Mindketten sokat dolgoznak a KISZ-szervezetben. Inczédy János matematikából és fizikából lett iskolaelső. ö a mikrobiológia iránt érdeklő- dik nagyon. Mindhárman jelentkeztek az egyetemre. — Az iskola milyen segítséget ad? — A matematika—fizika osztályokban mód van az átlagosnál nagyobb óraszámban elsajátítani a kiemelt tárgyakat. Ezenkívül egyetemi előkészítőket indítottunk. Inczédy Jánosné matematikából, Fehér János fizikából erősíti még a felvételre jelentkezők szaktudását. (P. r.) Családvédelmi fanácskozás a gyermeknevelésről — Egy gyermek sem születik eleve rossznak. — Dr. Szin- na Ferencné megyei fővétíönő mondotta ezt a járási vöröskeresztes titkárok és családvédelmi felelősök hétfő délelőtti értekezletén, a párt és tömegszervezeti székházban. A családvédelem legfontosabb feladatairól beszélt a fővédőnő, azokról a tennivalókról, amelyek a vöröskeresztesekre hárulnak ebben a nagyon fontos és szükséges munkában. Sok szülő nem érzi át teljesen a felelősséget, amely a gyermek életének elindításával ráhárul. Erről vitatkoztak a jelenlevők, annak tudatában, hogy nekik is — az, egész társadalomnak — segítenie kell abban, hogy a gyerekekből testileg, szellemileg egészséges felnőtt lehessen. „Enyhíteni akarunk a vietnami nép szenvedésein" Az öntödeiek másfél napi keresetüket ajánlották fel I Pénteken Meseposztócska A Madách Imre Művelődési Ház és a járási könyvtár rendezésében péntek délután három órakor tartják meg a Meseposztócska című műsort, az általános iskolák alsó négv osztálya számára, a művelődé si házban. A Váci Öntöde levélben közölte szerkesztőségünkkel: Valamennyi üzemrészben röpgyüléseken ismertették a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságának felhívását a vietnamiak megsegítésére. Ezeken a gyűléseken az öntödeiek egyöntetűen elítélték az amerikaiak agresszióját és szolidaritást vállalnak a szabadságukért küzdő ország népével. Együttérzésük jeléül másfélnapi keresetüket meghaladó összeget ajánlottak fel a „vietnami akció” számára. A pénzt márciustól novemberig havi egyenlő elosztásban fizetik be, összesen megközelít öle g hatvanezer forintot. Az öntöde munkásai és alkalmazottai ezzel egyidejűleg vállalták, hogy az idei munka- versenyben — a negyvennégy órás munkahét bevezetése mellett — túlszárnyalják a tavalyi termelési eredményeket. KRESZ és EDASZ Két javaslat egy beszámolón tér veszélyeire. Naponta többször csikorognak itt a fékek a hajtűkanyar, a négy útvonal találkozása miatt, Egy másik javaslat az EDÁSZ-nak szólt. Kérték, hog^ a nappal dolgozók fizethessék a villanyszámlát csekken is, mert a Klein Károly utcai székházban történő személyes befizetés időrabló vállalkozás. VALASZ CIKKÜNKRE Május végéig rendezik a szobor környékét Diákok — Vietnamért Gimnazisták - pályaválasztás előtt Ritmus 68 — Dunakeszin Szombaton a dunakeszi József Attila Művelődési Házban lép fel a „Stúdió 11”. A tánczenei estet a művelődési ház és a járműjavító KISZ- szervezete közösen rendezi. A zenekart Dobsa Sándor és Zsoldos Imre vezeti. Fellépnek: Aradszki László, Pálffy Zsuzsa és Szécsi Pál. Hétfőn este sokan elmentek a Váci Kötöttárugyár émeleti klubtermébe, hogy meghallgassák Szalay István gépész- mérnöknek, a 25. körzet tanácstagjának beszámolóját. A várospolitikai témák ismertetése után több érdekes javaslat hangzott el a megjelentek részéről. Javasolták: KRESZ- táblával hívják fel a figyelmet a kötöttárugyár előtti kis nyes építési szerződésünk van. 19(38. május 31-re a váci Kossuth Tsz a munkákat teljes egészében befejezi. Dombay Sándor oszt. vez. főmérnök A Váci Napló március 3-i számában „Interjú egy hideg szoborral” címmel cikk jelent meg. Az Ohmann szobor környéke rendezésének tervét a szo- bori'elállítással egy időben a Képzőművészeti Alap készítette el. Á munkához szükséges hitelfedezetről a városi tanács a költségvetés adta szűk keretek között — gondoskodott és a kivitelezést 1966— 67-re ütemezte be. A munkát a váci Kossuth Tsz parképítő részlege végezte, azonban 1967 végére kőfaragók, valamint kőburkolók hiányában, nem tudta teljes egészében befejezni. A hátralevő munkára érvéForró pillanatok Érden, az általános iskolások földrajz tanulmányi versenyén, a deákvári Magyar Sarolta megmutatta, mit tudnak a váci gyerekek (Foto: Gábor)
