Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
1968. MÁRCIUS 12., KEDD ri.»i MtCYLi sj/íírSan TŰZ! TŰZ! TŰZ! Beszélgetés Lékó László megyei tűzoltóparancsnokkal A tűz: élet és halál. A kályhából jóleső meleget sugároz, a kohóban ércet olvaszt, a mozdony kazánházában gőzenergiává alakítja át a vizet, elektromosság formájában világít és emberi munkát helyettesít. De egy gondatlanul eldobott gyufaszál, egy rosszul szigetelt vezetékből kipattanó elektromos szikra már a tragédia szelét vetíti előre, hacsak nem érkezik meg idejében vijjogó szirénázással a piros tűzoltókocsi. © — így igaz, pontosan — mondja Lékó László ezredes, a megyei tűzoltóság parancsnoka. — A fűz jó barátja, de ellensége is lehet az embernek. Tavaly történt a kókai termelőszövetkezetben: egy munkásasszony a dohányfeldolgozóban eldobott egy égő gyufaszálat. Szinte percek alatt leégett öt dohánypajta és a kár meghaladta a másfél milliót. De még égnél is nagyobb lehetett volna a baj, ha a helyi tűzoltóság azonnal hozzá nem kezd a lángok megfékezéséhez. Az emberek, sajnos, gyakran könnyelműek. Húsz esztendő tapasztalata mondatja ezt velem ... Lékó Sándor két évtizede — amikor megalakult az állami tűzoltóság — öltötte először magára a jól ismert, szürke egyenruhát. Tűzoltó szakaszvezetőként kezdte pályafutását s ma ezredes. Tizenöt esztendeje Pest megyében teljesít szolgálatot. — Igen, az emberek gyakran könnyelműek — mondja még egyszer, nyomatékosan. — Hiába fejlődött nagyon sokat a tűzoltóság az elmúlt két évtized alatt a megyében is, a gondatlanságon a legkorszerűbb technikai felszerelés sem segít, legfeljebb csökkenti a kárt. © Két évtized megtett útja valóban jelentős. Húsz éve még mindössze négy-öt tűzoltóautó jelentette a technikát Pest megyében, pontosabban Vácott, Cegléden és Nagykőrösön. Máshol nem volt gépesített tűzoltóság a megyében. — Ma már a Csepel Autógyárban, Százhalombattán, Gödöllőn, Vácott. Cegléden és Da- bason vannak gépesített vonuló egységeink. Minden egység terepjáró és tartálykocsival is rendelkezik, ami vidéken elengedhetetlen, hiszen a múltban nemegyszer a rossz útviszonyok, vagy éppen a vízhiány volt az eredményes tűzoltás egyik legnagyobb gátja. S ami szintén döntő fontosságú: minden tűzoltóautóval rádiókapcsolatot létesíthetünk... És a jól felszerelt állami tűzoltóság mellett ma már jelentős erőt képvisel a jól felszerelt önkéntes tűzoltóság is. — A községekben és városokban mintegy tízezer, az üzemekben pedig több mint kétezer önkéntes tűzoltót tartunk számon. Persze, volt önkéntes tűzoltóság húsz évvel ezelőtt is, de nagyon korszerűtlen. Ma már huszonegy gépjárművel rendelkeznek. A közelmúltban Nagykátán jártam ellenőrzésen. Már indulni akartam éppen, amikor csengett a telefon, lakástüzet jelzett. Megnéztem az órám: az önkéntes tűzoltók hat perc alatt érkeztek meg a tűz színhelyére, pedig valamennyien dolgozó emberek! © A tűzoltóság munkája még ma is jobbára úgy él az emberekben : nincs más feladatuk, mint a keletkezett tüzek megfékezése. Húsz esztendeje még valóban így volt, ma azonban ez a feladat munkájuknak csak egy részét jelenti. — Régen az orvos is elsősorban csak gyógyított. A tűzoltó pedig oltotta a tüzet. Ma más a helyzet Az orvosnak is, a tűzoltónak is legalább olyan fontos feladata a megelőzés, mint a baj orvoslása. Nálunk a megelőző munka két jellemző vonása: a rendszeres tűzrendészen ellenőrzés és a szakértői tevékenység. Az egyik a már elkészült objektumok megóvását, a másik pedig az építésre kerülő létesítmények tűzrendészetileg is szakszerű elkészítését segíti elő. Hogy ez mennyi munkát jelent? Egyetlen példát szeretnék csak megemlíteni. A Dunai Cement- és Mészmű tervei több mint három mázsányi papírt töltöttek meg s ezt a váci elsőfokú tűzoltó hatóságnak ellenőriznie kellett! Sok más feladata és tevékenysége mellett! © A tűzoltóság munkája sokrétű, szerteágazó. Példák sorával bizonyítja ezt Lékó László. — Közeledik a tavasz, megkezdődik a turistaszezon. Szo- kolyán például egy turista zuhant le egy húszméteres szakadékba. Társa nem tudott segíteni rajta és a falusiak sem. A váci tűzoltóknak kellett kivonulniuk és felhozni a szakadékból a megsérült embert. Érden nemrég ásás közben beomlott egy harminc méter mély kút. A mentést nehezítette, hogy a kút mélyén gázok keletkeztek. A falubeliek tehetetlenül hallgatták a kútban rekedt ember kétségbeesett kiáltozását. Végül a százhalombattai egység egyik tűzoltója mentette ki a bajba jutott embert. Vagy a legfrissebb, sajnos, tragikus hír. Március elsején Zebegényben egy harminc méter mély kútba ugrott egy ember. A kút átmérője mindössze nyolcvan centi volt. Plahi István tűzoltó szakaszvezetőt kötélen bocsátották le a mélybe. Sajnos, már csak holtan tudta a felszínre hozni az öngyilkos embert... És ha még nem is holnap, de rövidesen megkezdődik a fürdési idény. A váci tűzoltóság rohamcsónakja már eddig is sok vízbe esett ember életét mentette meg. Figyelmetlenek, gondatlanok, felelőtlenek önmagukkal szemben az emberek. Ez okozza mindig a legtöbb bajt. A tűzesetek többségét csakúgy, mint a különböző szerencsétlenségeket... Vigyázzunk jobban értékeinkre és önmagunkra — ezt kérik a tűzoltók a megye lakosságától. Hasznos tanács, amit érdemes megfogadni! A magunk érdekében. Prukner Pál Ki mit tud — matematikából Nem mindenkinek volt pihe- tán. Eredményekről még nem no a vasárnap. Azok a diákok, akik részt veitek a közép- iskolások megyei szaktárgyi döntőjén, bizony alaposan megdolgoztak a helyezésekért. Készámolhatunk be, hiszen időbe telik, míg például a magyar írásbeli dolgozatok felől döntenek. A kép a matematikavetélkedőn készült, Budaörsön. A prágai Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka A budapesti Nemzeti Színház tavalyi nagysikerű prágai vendégszereplésének viszonzásaként március 19-én és 20>-án Budapesten üdvözölhetik a nézők a szomszédom Csehszlovákia fővárosának, a prágai Nemzeti Színháznak drámai színtársulatát. Színre kerül a Capek-fivérek: „A rovarok. életéből” és Garcia Lorca: „Bernardo, háza” című drámája. Költözik a gépkocsi „ócskapiac'' A használt gépjárművek árusítása március 16-tól a Nagykőrösi úti „használtcikk- piac” melletti területen megszűnik. Az adás-vétel új helye a X. kerületi Albertirsai úton, a mezőgazdasági kiállítás előtti kiépített gépkocsi várakozó terület, szombaton délután 13 órától 16 óráig, vasárnap 8 órától 13 óráig. mia, matematika és magyar szakból próbált bizonyítani a több mint 80 részvevő. Az első ‘hármat könyvvel, oklevéllel jutalmazták: ők indulhatnak az országos szellemi csaA faluszéli gyár munkást keres Megnyílhat-e a lakatosműhely a bugyi Telefongyárban ? Az utóbbi időben egyre több szó esik a gyáriparnak nagy gondot okozó munkerőhiány- ról. Az ember azt hinné, hogy ez csak a fővárosi gyárak problémája. Létszámhiány — Ez az első tél fennállásunk óta, hogy kevés a munkásunk — gondterhelten mondja Komáromi Lajos, a bugyi Telefongyár igazgatója. — Most ezerszáz fő dolgozhatna nálunk, de nincs csak 1070. A harminc dolgozó hiánya veszélyeztetheti termelési tervünk teljesítését. — Megszoktuk — veszi át a szót Polacsek László főmérnök —, hogy nyáron sokan kilépnek, elmennek a mezőgazdaságba idénymunkásnak. Három-négy hónapon át havonta annyi jövedelemre tehetnek szert, amennyit nálunk három hónap alatt keresnek. — Hogy ezt a nyári elvándorlást megakadályozzuk — folytatja az igazgató —, határozatot hoztunk — kiderült, magunk ellen —, hogy ősszel nem vesszük vissza, aki tavasszal elmegy. Meg kellett változtatnunk ezt a határozatot. — Azonnal szükségünk lenne 10—12 szerszámkészítőre. Teljesítményben dolgoznak, 8—13 forintos órabérért. Egyébként is növelnünk kell a létszámot. — Június elsején új üzemrészt kell nyitnunk, a lakatosműhelyt. Művezetőnk már van, de a szükséges 16 lakatos és 22 segédmunkás meglesz-e, még nem tudjuk. Egyelőre nincs jelentkező egy sem. — összesen 120 új munkásra van szükségünk a gyárban. 1967 folyamán 223 dolgozó lépett ki a Telefongyárból és 214 lépett be. Idén? Januártól mostanáig 64 munkás ment el és csak 36 jött helyébe. A tsz szívóhatása Amikor Bugyin, a faluszélen megalakult a Telefongyár, nemcsak a község, az egész da- basi járás lelkes örömmel üdvözölte. Ez az egyetlen komoly ipari üzem a járásban. Azt remélték, a gyár helyet biztosít később a gépesülő mezőgazdaság munkaerő-feleslege nagy részének. Addig pedig lakóhelyükhöz közelebb azoknak, akik az agrárdolgozók akkori gyenge kereseti viszonyai miatt otthagyták a szántóföldet, és Budapestre járnak dolgozni. Hogy .azidőben a mezőgazdaság küzdött emberhiánnyal, arról is sok szó esett, de a falu iparosításáról szintén. A Telefongyár minden esetre nem szűkölködött munkásban. Most azonban a munkaerőhiány GAZDASÁGOS, MEGBÍZHATÓ a legújabb t'ipusú K-64 AUTÓDARU Maximális teherbírás: 6.3 fonna emelési magasság: 12 méter gémkinyúlás: 9 méter Motor: Diesel, 180 LE Alapépítmény: MÁZ 500 tip. MUT OK ER AUTÓKERESKEDELEM yfidokEY Budapest XIII., Gogol u. 13. 'é&r Felvilágosítás: Rikk Károly Telefon: 494—738 okait vizsgálgatva ezt mondja a gyár igazgatója: — A tsz-ek szívóhatása érvényesül. A járási tanácsnál ezt igazoló adatokat tárnak elénk: A Telefongyár dolgozóinak havi átlagkeresete 1434 formt volt 1967-ben. Egy év alatt havi 23 forinttal növekedett. Ugyanakkor a járás termelőszövetkezeteiben az egy dolgozó tagra jutó részesedés átlaga havi 152,50 forinttal lett több. — A tsz-ek ipari melléküzemei is sok embert szipkáznak el tőlünk. — Nem lehetne több bért juttatni a munkásoknak? — Béralapunk túlságosan kötött és nem vagyunk önáüó vállalat. Megoldás? többen Százan Bugyiból ötszáznál dolgoznak a gyárban. Budapestről járnak ki, a többi a járás közeli községeiből. De a szomszédos Ócsárol nem, mert onnan olcsóbb Pestre a vasút, mint az autóbusz Bugyiba. — Nekünk is sokba kerül az autóbusz. Budapestről napi két, Kiskunlacházáról, ahonnan 60 dolgozónk jár be, egy bérelt járatpár mintegy más- félmillió költséget jelent évente. összegezik a munkaerőhiány okait: 1. A tsz-tagok jövedelmének emelkedése. 2. A tsz ipari melléküzemek. 3. A fővárosi ipar jobb bérei. 4. A rossz közlekedés a járás távolabbi községeiből. 5. Fővárosi vállalatok és ktsz-ck bedolgozó üzemei a községekben. — Hopp! Nem segítene, ha a Telefongyár is bedolgozó üzemeket létesítene? — Nincs rá módunk. Akkor pedig nehéz lesz megkeresni miképpen lehetne a bugyi gyár további fejlődését biztosítani. Szokoly Endre Szövőátképzős munkakörbe 16 éven felüli fiatalokat AZONNAL FELVESZÜNK Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVOGYAR Bpes* IV., Baross u. 99. TEKINTÉLY É FÉLELEM dolgok megítéléséhez, aki nem igényli mások véleményéttanácsát, bármilyen jószándék vezesse is, járhatatlan útra téved. Ha ráadásul mindezt megtoldja azzal, hogy leinti a többieket, nyersen letorkolja azokat, akik a ranglétrán alatta helyezkednek el, az már nemcsak az eredményes munkát kockáztatja, hanem elveinkkel, szocialista erkölcsi normáinkkal kerül ellentétbe. Igaz, ilyen esetekben nem ritkán hallani: jó szakember. Jó szakember? Ám akkor bízzák kezére a dolgok szakmai részét — akár azonos fizetéssel beosztottként, akár önálló munkakörben —, de ne az embereket! A jó szakember nem azonos a jó vezetővel; unos-untalan elhangzó, már-már közhelyszerű igazság ez, csak éppen a gyakorlatban kicsi az érvényessége, Mert általában azok adnak felmentést az ilyen jó szakember — rossz vezető számára, akik nem szenvedik el túlkapásait, akik mentesek szeszélyeinek sokféle hatásától. Ez pedig ugye, nagy különbség! Nem egyszerű összeadás-kivonás ez: jó szakember, de kibírhatatlan a modora, egy-egy. A munkahelyi légkör ilyesfajta egyenlítést nem ismer: emberek megbántásával, önérzetük megsértésével, igazságtalan megítélésükkel semmiféle gazdasági eredmény nem állítható szembe. V an még valami, amiről ritkán esik szó, legalábbis a kelleténél kevesebbszer. A tekintélyt félelemmel pótolni- megszerezni vélő ember számára is szenvedés, kín az ilyen helyzet. Maga is érzi, ha ritkán, ha csak tükörbe tekintve is, hogy valami nem sikerült neki, hogy valamire nem képes. Örök konfliktusban áll önmagával — természetesen akkor, ha becsületes, ha nem csak a hatalommal, s semmi mással nem törődő —, s ez még inkább idegeskedéshez, türelmetlenkedéshez, a helyzet súlyosoo- dásához vezet. Az értő közbeavatkozás ilyenkor mindkét fél számára megváltás. A másik esetben, amikor nem becsületes szándékok keverednek rossz módszerekkel, hanem a sandaság nyúl a hozzá méltó módszerek, s eszközök után, már csak a határozott döntés teremthet tiszta helyzetet. Félelemben dolgozni lehet; jól dolgozni, alkotó módon, teljes emberként tevékenykedni a munkahelyen azonban lehetetlen. Nem csupán arról van szó tehát, hogy egy ember nem tudta megszerezni a tekintélyét, hanem arról is, hogy másik ötöt, húszat vagy százat köt gúzsba a félelemmel. És a mérleg nyelvét ez billenti el...! Mészáros Ottó M ásoktól hallom — persze, szavahihető emberektől —, mert az érintettek — érthetően — nem hozakodnak elő ilyesmivel. Együtt dolgozik két ember: az egyik osztályvezető, a másik csoportvezető. Főnök és beosztott tehát. A főnök átszól telefonon: gyere át! A beosztott bevesz egy idegcsillapítót, s átmegy. Nap mint nap. Nem vitás: a csoportvezető nem lehet erős idegzetű ember. Mégis, vitathatatlan az érem másik oldala: a főnök sem eszményi vezető. Ugyanis: többi beosztottja ugyan nem szed idegcsilla- pítót, de nagyjából hasonló félelemmel-idegességgel lesi- várja a nyers, nemegyszer goromba kioktatásokat. Mindez egyik megyei üzemben tartozik a mindennapokhoz; a Szerszám- és Gépelemgyárak Porkohászati Gyárában. Nem mentség: másutt sem fehér holló az ilyen eset. Sőt, sajnos, nem ritkaság. A vezetői tekintély megszerzése és megtartása — mert ez legalább annyira fontos — sokféle tényező együttes hatásának eredménye. Egy valaminek azonban nem lehet, s nincs is szerepe benne: a félelemnek. A gorombaság, a kínos jelenetekké váló kiborulások, a kioktató türelmetlenség, az ellenérvek meghallgatását mellőző leintés tekintélyt soha nem szül. Félelmet azt kelthet. Visszakanyarodva az említett példához: az osztályvezetőnek „híre” van, stílusa joggal kelt ellenszenvet. Félnek is tőle. Mégis, emberi-vezetői rangja, tekintélye semmit nem emelkedett. Nem jutott tehát előbbre; ilyen vezetői stílussal nem juthat a jövőben sem. D ivat — s most már hagyjuk a -példát — manapság a keménykedés; az ener- gikusság összetévesztése a gorombasággá!, a vezetői jogok túl szabados értelmezése, a hatalom és a hatalmaskodás összekeverése. Ezt a keménykedést — úgymond — az új irányítási rendszer méginkább ‘polgárjogúvá tette. Ostoba, ellenszenves, hamis okoskodás ez. Az új irányítási rendszer nem adott' senkinek királyi, sőt, kiskirályi jogokat sem; a vezetői jogok érvényesüléséhez nyitott tágabb lehetőségeket, s ugyanakkor ezt tette az üzemi demokratizmus, a kollektivitás korábban is sokat emlegetett, de gyakorolni jóval ritkábban gyakorolt kérdéskörében. A vezetői jogok sok dolgot magukban foglalnak, de mások idegrendszerének fölös igénybevételét, oktalan ugráltatását, az igazságtalan packázásokat semmi esetre sem! A vezetőnek — ez természetes — parancsolnia kell; önmagát járatja le azonban, ha parancsolgatni kezd. Aki mindent maga akar eldönteni, aki csak önmagában tételez fel elegendő észt a
