Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

1968. MÁRCIUS 12., KEDD ri.»i MtCYLi sj/íírSan TŰZ! TŰZ! TŰZ! Beszélgetés Lékó László megyei tűzoltóparancsnokkal A tűz: élet és halál. A kály­hából jóleső meleget sugároz, a kohóban ércet olvaszt, a mozdony kazánházában gőz­energiává alakítja át a vizet, elektromosság formájában vi­lágít és emberi munkát helyet­tesít. De egy gondatlanul el­dobott gyufaszál, egy rosszul szigetelt vezetékből kipattanó elektromos szikra már a tra­gédia szelét vetíti előre, ha­csak nem érkezik meg idejé­ben vijjogó szirénázással a pi­ros tűzoltókocsi. © — így igaz, pontosan — mondja Lékó László ezredes, a megyei tűzoltóság parancsno­ka. — A fűz jó barátja, de el­lensége is lehet az embernek. Tavaly történt a kókai terme­lőszövetkezetben: egy munkás­asszony a dohányfeldolgozó­ban eldobott egy égő gyufa­szálat. Szinte percek alatt le­égett öt dohánypajta és a kár meghaladta a másfél milliót. De még égnél is nagyobb le­hetett volna a baj, ha a helyi tűzoltóság azonnal hozzá nem kezd a lángok megfékezéséhez. Az emberek, sajnos, gyakran könnyelműek. Húsz esztendő tapasztalata mondatja ezt ve­lem ... Lékó Sándor két évtizede — amikor megalakult az állami tűzoltóság — öltötte először magára a jól ismert, szürke egyenruhát. Tűzoltó szakaszve­zetőként kezdte pályafutását s ma ezredes. Tizenöt esztendeje Pest megyében teljesít szolgá­latot. — Igen, az emberek gyakran könnyelműek — mondja még egyszer, nyomatékosan. — Hiába fejlődött nagyon sokat a tűzoltóság az elmúlt két évti­zed alatt a megyében is, a gon­datlanságon a legkorszerűbb technikai felszerelés sem segít, legfeljebb csökkenti a kárt. © Két évtized megtett út­ja valóban jelentős. Húsz éve még mindössze négy-öt tűz­oltóautó jelentette a technikát Pest megyében, pontosabban Vácott, Cegléden és Nagykőrö­sön. Máshol nem volt gépesí­tett tűzoltóság a megyében. — Ma már a Csepel Autó­gyárban, Százhalombattán, Gö­döllőn, Vácott. Cegléden és Da- bason vannak gépesített vonu­ló egységeink. Minden egység terepjáró és tartálykocsival is rendelkezik, ami vidéken el­engedhetetlen, hiszen a múlt­ban nemegyszer a rossz útvi­szonyok, vagy éppen a víz­hiány volt az eredményes tűz­oltás egyik legnagyobb gátja. S ami szintén döntő fontossá­gú: minden tűzoltóautóval rá­diókapcsolatot létesíthetünk... És a jól felszerelt állami tűzoltóság mellett ma már je­lentős erőt képvisel a jól fel­szerelt önkéntes tűzoltóság is. — A községekben és váro­sokban mintegy tízezer, az üzemekben pedig több mint kétezer önkéntes tűzoltót tar­tunk számon. Persze, volt ön­kéntes tűzoltóság húsz évvel ezelőtt is, de nagyon korsze­rűtlen. Ma már huszonegy gép­járművel rendelkeznek. A kö­zelmúltban Nagykátán jártam ellenőrzésen. Már indulni akar­tam éppen, amikor csengett a telefon, lakástüzet jelzett. Megnéztem az órám: az ön­kéntes tűzoltók hat perc alatt érkeztek meg a tűz színhelyé­re, pedig valamennyien dolgo­zó emberek! © A tűzoltóság munkája még ma is jobbára úgy él az embe­rekben : nincs más feladatuk, mint a keletkezett tüzek meg­fékezése. Húsz esztendeje még valóban így volt, ma azonban ez a feladat munkájuknak csak egy részét jelenti. — Régen az orvos is elsősor­ban csak gyógyított. A tűzoltó pedig oltotta a tüzet. Ma más a helyzet Az orvosnak is, a tűzoltónak is legalább olyan fontos feladata a megelőzés, mint a baj orvoslása. Nálunk a megelőző munka két jellem­ző vonása: a rendszeres tűz­rendészen ellenőrzés és a szak­értői tevékenység. Az egyik a már elkészült objektumok megóvását, a másik pedig az építésre kerülő létesítmények tűzrendészetileg is szakszerű elkészítését segíti elő. Hogy ez mennyi munkát jelent? Egyet­len példát szeretnék csak meg­említeni. A Dunai Cement- és Mészmű tervei több mint há­rom mázsányi papírt töltöttek meg s ezt a váci elsőfokú tűz­oltó hatóságnak ellenőriznie kellett! Sok más feladata és tevékenysége mellett! © A tűzoltóság munkája sok­rétű, szerteágazó. Példák sorá­val bizonyítja ezt Lékó László. — Közeledik a tavasz, meg­kezdődik a turistaszezon. Szo- kolyán például egy turista zu­hant le egy húszméteres sza­kadékba. Társa nem tudott se­gíteni rajta és a falusiak sem. A váci tűzoltóknak kellett ki­vonulniuk és felhozni a szaka­dékból a megsérült embert. Érden nemrég ásás közben be­omlott egy harminc méter mély kút. A mentést nehezítette, hogy a kút mélyén gázok ke­letkeztek. A falubeliek tehetet­lenül hallgatták a kútban re­kedt ember kétségbeesett kiál­tozását. Végül a százhalombat­tai egység egyik tűzoltója mentette ki a bajba jutott em­bert. Vagy a legfrissebb, saj­nos, tragikus hír. Március el­sején Zebegényben egy har­minc méter mély kútba ugrott egy ember. A kút átmérője mindössze nyolcvan centi volt. Plahi István tűzoltó szakasz­vezetőt kötélen bocsátották le a mélybe. Sajnos, már csak holtan tudta a felszínre hozni az öngyilkos embert... És ha még nem is holnap, de rövi­desen megkezdődik a fürdési idény. A váci tűzoltóság ro­hamcsónakja már eddig is sok vízbe esett ember életét men­tette meg. Figyelmetlenek, gon­datlanok, felelőtlenek önma­gukkal szemben az emberek. Ez okozza mindig a legtöbb bajt. A tűzesetek többségét csakúgy, mint a különböző szerencsétlenségeket... Vigyázzunk jobban érté­keinkre és önmagunkra — ezt kérik a tűzoltók a megye la­kosságától. Hasznos tanács, amit érdemes megfogadni! A magunk érdekében. Prukner Pál Ki mit tud — matematikából Nem mindenkinek volt pihe- tán. Eredményekről még nem no a vasárnap. Azok a diá­kok, akik részt veitek a közép- iskolások megyei szaktárgyi döntőjén, bizony alaposan meg­dolgoztak a helyezésekért. Ké­számolhatunk be, hiszen időbe telik, míg például a magyar írásbeli dolgozatok felől dön­tenek. A kép a matematika­vetélkedőn készült, Budaörsön. A prágai Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka A budapesti Nemzeti Szín­ház tavalyi nagysikerű prágai vendégszereplésének viszon­zásaként március 19-én és 20>-án Budapesten üdvözölhe­tik a nézők a szomszédom Csehszlovákia fővárosának, a prágai Nemzeti Színháznak drámai színtársulatát. Színre kerül a Capek-fivérek: „A ro­varok. életéből” és Garcia Lor­ca: „Bernardo, háza” című drá­mája. Költözik a gépkocsi „ócskapiac'' A használt gépjárművek árusítása március 16-tól a Nagykőrösi úti „használtcikk- piac” melletti területen meg­szűnik. Az adás-vétel új he­lye a X. kerületi Albertirsai úton, a mezőgazdasági kiállí­tás előtti kiépített gépkocsi várakozó terület, szombaton délután 13 órától 16 óráig, vasárnap 8 órától 13 óráig. mia, matematika és magyar szakból próbált bizonyítani a több mint 80 részvevő. Az el­ső ‘hármat könyvvel, oklevél­lel jutalmazták: ők indulhat­nak az országos szellemi csa­A faluszéli gyár munkást keres Megnyílhat-e a lakatosműhely a bugyi Telefongyárban ? Az utóbbi időben egyre több szó esik a gyáriparnak nagy gondot okozó munkerőhiány- ról. Az ember azt hinné, hogy ez csak a fővárosi gyárak prob­lémája. Létszámhiány — Ez az első tél fennállá­sunk óta, hogy kevés a mun­kásunk — gondterhelten mond­ja Komáromi Lajos, a bugyi Telefongyár igazgatója. — Most ezerszáz fő dolgozhatna nálunk, de nincs csak 1070. A harminc dolgozó hiánya veszé­lyeztetheti termelési tervünk teljesítését. — Megszoktuk — veszi át a szót Polacsek László főmérnök —, hogy nyáron sokan kilép­nek, elmennek a mezőgazda­ságba idénymunkásnak. Há­rom-négy hónapon át havonta annyi jövedelemre tehetnek szert, amennyit nálunk három hónap alatt keresnek. — Hogy ezt a nyári elván­dorlást megakadályozzuk — folytatja az igazgató —, hatá­rozatot hoztunk — kiderült, magunk ellen —, hogy ősszel nem vesszük vissza, aki ta­vasszal elmegy. Meg kellett változtatnunk ezt a határoza­tot. — Azonnal szükségünk len­ne 10—12 szerszámkészítőre. Teljesítményben dolgoznak, 8—13 forintos órabérért. Egyébként is növelnünk kell a létszámot. — Június elsején új üzem­részt kell nyitnunk, a lakatos­műhelyt. Művezetőnk már van, de a szükséges 16 lakatos és 22 segédmunkás meglesz-e, még nem tudjuk. Egyelőre nincs jelentkező egy sem. — összesen 120 új munkás­ra van szükségünk a gyárban. 1967 folyamán 223 dolgozó lépett ki a Telefongyárból és 214 lépett be. Idén? Januártól mostanáig 64 munkás ment el és csak 36 jött helyébe. A tsz szívóhatása Amikor Bugyin, a faluszélen megalakult a Telefongyár, nemcsak a község, az egész da- basi járás lelkes örömmel üd­vözölte. Ez az egyetlen komoly ipari üzem a járásban. Azt re­mélték, a gyár helyet biztosít később a gépesülő mezőgazda­ság munkaerő-feleslege nagy részének. Addig pedig lakóhe­lyükhöz közelebb azoknak, akik az agrárdolgozók akkori gyen­ge kereseti viszonyai miatt otthagyták a szántóföldet, és Budapestre járnak dolgozni. Hogy .azidőben a mezőgazda­ság küzdött emberhiánnyal, arról is sok szó esett, de a falu iparosításáról szintén. A Tele­fongyár minden esetre nem szűkölködött munkásban. Most azonban a munkaerőhiány GAZDASÁGOS, MEGBÍZHATÓ a legújabb t'ipusú K-64 AUTÓDARU Maximális teherbírás: 6.3 fonna emelési magasság: 12 méter gémkinyúlás: 9 méter Motor: Diesel, 180 LE Alapépítmény: MÁZ 500 tip. MUT OK ER AUTÓKERESKEDELEM yfidokEY Budapest XIII., Gogol u. 13. 'é&r Felvilágosítás: Rikk Károly Telefon: 494—738 okait vizsgálgatva ezt mondja a gyár igazgatója: — A tsz-ek szívóhatása ér­vényesül. A járási tanácsnál ezt iga­zoló adatokat tárnak elénk: A Telefongyár dolgozóinak havi átlagkeresete 1434 formt volt 1967-ben. Egy év alatt havi 23 forinttal növekedett. Ugyanak­kor a járás termelőszövetkeze­teiben az egy dolgozó tagra ju­tó részesedés átlaga havi 152,50 forinttal lett több. — A tsz-ek ipari melléküze­mei is sok embert szipkáznak el tőlünk. — Nem lehetne több bért juttatni a munkásoknak? — Béralapunk túlságosan kötött és nem vagyunk önáüó vállalat. Megoldás? többen Százan Bugyiból ötszáznál dolgoznak a gyárban. Budapestről járnak ki, a többi a járás közeli községeiből. De a szomszédos Ócsárol nem, mert onnan olcsóbb Pestre a vasút, mint az autóbusz Bugyi­ba. — Nekünk is sokba kerül az autóbusz. Budapestről napi két, Kiskunlacházáról, ahon­nan 60 dolgozónk jár be, egy bérelt járatpár mintegy más- félmillió költséget jelent évente. összegezik a munkaerőhiány okait: 1. A tsz-tagok jövedelmének emelkedése. 2. A tsz ipari melléküzemek. 3. A fővárosi ipar jobb bérei. 4. A rossz közlekedés a járás távolabbi községeiből. 5. Fővárosi vállalatok és ktsz-ck bedolgozó üzemei a községekben. — Hopp! Nem segítene, ha a Telefongyár is bedolgozó üze­meket létesítene? — Nincs rá módunk. Akkor pedig nehéz lesz meg­keresni miképpen lehetne a bugyi gyár további fejlődését biztosítani. Szokoly Endre Szövőátképzős munkakörbe 16 éven felüli fiatalokat AZONNAL FELVESZÜNK Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVOGYAR Bpes* IV., Baross u. 99. TEKINTÉLY É FÉLELEM dolgok megítéléséhez, aki nem igényli mások véleményét­tanácsát, bármilyen jószándék vezesse is, járhatatlan útra téved. Ha ráadásul mindezt megtoldja azzal, hogy leinti a többieket, nyersen letorkolja azokat, akik a ranglétrán alat­ta helyezkednek el, az már nemcsak az eredményes mun­kát kockáztatja, hanem el­veinkkel, szocialista erkölcsi normáinkkal kerül ellentétbe. Igaz, ilyen esetekben nem ritkán hallani: jó szakember. Jó szakember? Ám akkor bíz­zák kezére a dolgok szakmai részét — akár azonos fize­téssel beosztottként, akár ön­álló munkakörben —, de ne az embereket! A jó szakem­ber nem azonos a jó vezető­vel; unos-untalan elhangzó, már-már közhelyszerű igaz­ság ez, csak éppen a gya­korlatban kicsi az érvé­nyessége, Mert általában azok adnak felmentést az ilyen jó szakember — rossz vezető számára, akik nem szenvedik el túlkapásait, akik mente­sek szeszélyeinek sokféle ha­tásától. Ez pedig ugye, nagy különbség! Nem egyszerű összeadás-kivonás ez: jó szak­ember, de kibírhatatlan a modora, egy-egy. A munka­helyi légkör ilyesfajta egyen­lítést nem ismer: emberek megbántásával, önérzetük megsértésével, igazságtalan megítélésükkel semmiféle gaz­dasági eredmény nem állít­ható szembe. V an még valami, amiről ritkán esik szó, legalábbis a kelleténél kevesebbszer. A tekintélyt félelemmel pótolni- megszerezni vélő ember számára is szenvedés, kín az ilyen helyzet. Maga is érzi, ha ritkán, ha csak tükörbe tekintve is, hogy valami nem sikerült neki, hogy valamire nem képes. Örök konfliktus­ban áll önmagával — ter­mészetesen akkor, ha be­csületes, ha nem csak a hata­lommal, s semmi mással nem törődő —, s ez még inkább idegeskedéshez, türelmetlen­kedéshez, a helyzet súlyosoo- dásához vezet. Az értő közbe­avatkozás ilyenkor mindkét fél számára megváltás. A má­sik esetben, amikor nem be­csületes szándékok kevered­nek rossz módszerekkel, ha­nem a sandaság nyúl a hozzá méltó módszerek, s eszközök után, már csak a határozott döntés teremthet tiszta hely­zetet. Félelemben dolgozni lehet; jól dolgozni, alkotó módon, teljes emberként tevékeny­kedni a munkahelyen azon­ban lehetetlen. Nem csupán arról van szó tehát, hogy egy ember nem tudta megszerez­ni a tekintélyét, hanem ar­ról is, hogy másik ötöt, hú­szat vagy százat köt gúzsba a félelemmel. És a mérleg nyel­vét ez billenti el...! Mészáros Ottó M ásoktól hallom — persze, szavahihető emberektől —, mert az érintettek — ért­hetően — nem hozakodnak elő ilyesmivel. Együtt dolgozik két ember: az egyik osztály­vezető, a másik csoportvezető. Főnök és beosztott tehát. A főnök átszól telefonon: gyere át! A beosztott bevesz egy idegcsillapítót, s átmegy. Nap mint nap. Nem vitás: a cso­portvezető nem lehet erős idegzetű ember. Mégis, vitat­hatatlan az érem másik olda­la: a főnök sem eszményi ve­zető. Ugyanis: többi beosztott­ja ugyan nem szed idegcsilla- pítót, de nagyjából hasonló félelemmel-idegességgel lesi- várja a nyers, nemegyszer go­romba kioktatásokat. Mindez egyik megyei üzemben tarto­zik a mindennapokhoz; a Szerszám- és Gépelemgyárak Porkohászati Gyárában. Nem mentség: másutt sem fehér holló az ilyen eset. Sőt, sajnos, nem ritkaság. A vezetői tekintély megszer­zése és megtartása — mert ez legalább annyira fontos — sokféle tényező együttes hatá­sának eredménye. Egy valami­nek azonban nem lehet, s nincs is szerepe benne: a féle­lemnek. A gorombaság, a kí­nos jelenetekké váló kiborulá­sok, a kioktató türelmetlenség, az ellenérvek meghallgatását mellőző leintés tekintélyt soha nem szül. Félelmet azt kelt­het. Visszakanyarodva az em­lített példához: az osztályve­zetőnek „híre” van, stílusa joggal kelt ellenszenvet. Fél­nek is tőle. Mégis, emberi-ve­zetői rangja, tekintélye sem­mit nem emelkedett. Nem ju­tott tehát előbbre; ilyen veze­tői stílussal nem juthat a jö­vőben sem. D ivat — s most már hagy­juk a -példát — manap­ság a keménykedés; az ener- gikusság összetévesztése a go­rombasággá!, a vezetői jogok túl szabados értelmezése, a hatalom és a hatalmaskodás összekeverése. Ezt a kemény­kedést — úgymond — az új irányítási rendszer méginkább ‘polgárjogúvá tette. Ostoba, el­lenszenves, hamis okoskodás ez. Az új irányítási rendszer nem adott' senkinek királyi, sőt, kiskirályi jogokat sem; a vezetői jogok érvényesülésé­hez nyitott tágabb lehetősége­ket, s ugyanakkor ezt tette az üzemi demokratizmus, a kol­lektivitás korábban is sokat emlegetett, de gyakorolni jó­val ritkábban gyakorolt kér­déskörében. A vezetői jogok sok dolgot magukban foglal­nak, de mások idegrendszeré­nek fölös igénybevételét, okta­lan ugráltatását, az igazságta­lan packázásokat semmi eset­re sem! A vezetőnek — ez természetes — parancsolnia kell; önmagát járatja le azon­ban, ha parancsolgatni kezd. Aki mindent maga akar el­dönteni, aki csak önmagában tételez fel elegendő észt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom