Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

I£u8. FEBRUÁR 16., PÉNTEK PEST MFC ''kMmHoP 3 Garantált [unkadíjazás a tsz-ekben A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI TAGOK részesedése az idén már — a korábbi gyakor­lattal sz..mben — két elemből: a munkadíjból és az azt ki­egészítő részesedésből tevődik össze. Ezek közül év közben, a munka teljesítésével arány­ban havonta elszámolt munka­díj — hasonlóan az alkalma­zottak munkabéréhez — ter­melési költségnek számít. A munka utáni javadalmazás másik elemét, a kiegészítő ré­szesedést továbbra is a feloszt­ható jövedelemből fizetheti a termelőszövetkezet. Ez a ki­egészítő részesedés tehát — a gazdálkodási eredményektől függően — lehet a tervezettnél több, de kevesebb is. A január elsején életbe lépett tsz-tön- vény előírja, hogy a szövetke­zet köteles részesedési alapot létesíteni. A munkadíjat nem az állam, luanem maga a termelőszövet­kezet garantálja tagjainak. A .'garantált jövedelem színvona­la nem azonos minden szövet­kezetben. Ugyanazért a mun­káért az ?gyik tsz többet, a másik kevesebbet tud fizetni tagjainak. Attól függ, hogy mennyi a szétosztható jövede­lem. Vitathatatlan, hogy eb­ben szerepe van a tsz termé­szeti, közgazdasági adottságai­nak, de a tagok jövedelme el­sősorban a gazdálkodás szín- 1 vonalától függ. Lehetséges, hogy megközelítően azonos feltételek között működő két termelőszövetkezet közül az egyik jóval nagyobb jövedel­met tud nyújtani tagjainak, mint a másik. Legfőképpen vagy kizárólag azért, mert tagjai szorgalmasabban, na­gyobb hozzáértéssel dolgoz­nak, vezetői rátermettebbek, a termelési költségek alacso­nyabbak, a hozamok .Bődig na­gyobbak, " mint ' amott.' Más kérdés, hogy mi lesz azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek jórészt vagy teljesen önhibájukon kívül érnek el átlagon aluli eredményt. az Államnak gondja LESZ arra, hogy a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek tagjai is megtalálják számításukat, lelkiismeretes munkájuk után kielégítően megélhessenek. Számos egyéb intézkedéssel együtt ezt a célt szolgálja az is, hogy az állam dotációval segít az ilyen szövetkezeteken. A bank ezek­nek a tsz-eknek is folyósít hitelt a megfelelő munkadíj fizetésére, hogy a legszüksége­sebb jövedelmet biztosíthassák tagjaiknak. Ha azonban a szö­vetkezet hitelképessége meg­szűnik, akkor a bank csak kü­lön állami költségvetési fede­zet terhére hitelezhet, hogy a tsz fizetni tudja az esedékes mumkadjakat. Amennyiben a szövetkezet nem képes vissza­fizetni ezeket a hiteleket és veszteségessé válik, szanálás­sal rendezik a problémát A Magyar Hajó- és Darugyár VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác, Derecske dűlő) FEIVÉTEL KERES: • mérnököt • technikust • műszaki rajzolót • lakatost és • segédmunkásokat JELENTKEZNI LEHET A GYÁREGYSÉG SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN Azok a szövetkezetek, ame­lyeknek saját bevétele lehető­vé teszi, az év közben kifize­tett munkadíjak színvonalát teljes mértékben saját maguk határozhatják meg. A mező- gazdasági termelés idényjelle- géből következik azonban, hogy az árbevételek nem fo­lyamatosan jelentkeznek. Ezért a termelés folyamatos ráfordí­tásait finanszírozó bank a rö­vidlejáratú hitelezés általános rendjében hitelt ad a megha­tározott szintű munkadíjak ki­fizetéséhez A hitelfolyósítás feltétele természetesen az, hogy a tsz hitelképes legyen. VANNAK OLYAN TA­PASZTALATOK, hogy helyen­ként idegenkedtek a garantált munkadíjazástól. Minden ilyen esetben kiderült, hogy ennek az idegenkedésnek, aggoda­lomnak az oka a tagok tájéko­zatlansága, mert a tsz. vezetői nem ismertették kellőképpen ennek az új munkadíjazási rendszernek a lényegét. Nem mondták el, hogy a garantált munkadíjazás nem jelent fel­tétlenül és kizárólagosan pénz­beli díjazást. Azt pedig egyál­talán nem jelenti, hogy a ga­rantált munkadíjazás körül­ményei között természetbeni- ekhez nem juthatnak hozzá a tsz-tagok. Az igazság az, hogy továbbra is hozzájuthatnak. A közgyűlés határozatától függ, hogy a törvényes és helyes megoldások közül melyiket választják. Adódott olyan kérdés is, hogy a premizálást lehet-e al­kalmazni garantált munkadíja­zás esetén. A válasz erre a kérdésre határozott igen. A legfejlettebbnek tartott, ga­rantált pénzbeni díjazás, sőt, a gazdasági önelszáfholás meg­honosítása esetén is hiba len­ne lemondani azoktól az elő­nyökről, amelyeket a termelési eredményekhez igazodó premi­zálás jelent. A munkadíj sza­vatolásának helyes és nagy jelentőségű elve csak akkor éri el a kívánatos eredményt, ha körültekintően alkalmaz­zák. Semmiképpen sem sza­bad, hogy áldozatául essenek olyan bevált jövedelemelosz­tási formale, mint a százalékos vagy a részes művelés, a nád­udvari módszer, az eredmé­nyességi jövedelemelosztás, to­vábbá a hozamok és a költsé­gek alakulásától függő premi­zálás. Az a lényeg, hogy a ga­rantált munkadíjazás erősítse a termelőszövetkezeti tagok jövedelembiztonságát, s ezáltal fokozza munkakedvüket,- ra­gaszkodásukat a termelőszö­vetkezeti gazdálkodáshoz. Gulyás Pál filler©® évzáró Inárcson Lemondott az elnök Új vezetőséget választanak Több órás szócsatározás köz­ben, rendkívül feszült hangu­latban zajlott le tegnap az inárcsi Március 21 Termelő- szövetkezet évzárója. A viha­ros közgyűlésre — leginkább — a múlt esztendő sikertelen­sége szolgáltatott okot, a tsz ugyanis nem tudta kifizetni a tagoknak járó 20 százalékot. A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló- Feldolgo­zó Vállalat ferencvárosi malmában évente ezer vagon bú­zát őrölnek és dolgoznak fel. A sütőiparnak készített kü­lönböző finomságú lisztek minőségét rendszeresen ellen­őrzik a laboratóriumokban. Nemrégiben új NSZK-gyárt- mányú automata csomagoló gépet vásároltak, amely a ki­lós zacskókba töltött lisztből 15 kg-os csomagokat készít. Egyszerűbb és gyorsabb lett a liszt szállítása. A képen: a minőségi ellenőrök a lisztek színét hasonlítják a jelleg­mintákhoz Négy-öt évvel ezelőtt országos hírneve volt Inárcsnak — je­lenleg a Március 21. Tsz a já­rás legtöbb gonddal, nehézség­gel küszködő közös gazdasága. Mint a vezetőség beszámolójá­ból kitűnt: közel hárommillió forint különböző terméskiesés terheli a tavalyi bevétele­ket, és csak nagy erőfeszítések árán tudta a szövetkezet el­kerülni a mérleghiányt. Bár a közgyűlés Vitájában szubjektív megjegyzések is el­hangzottak, a tagok többsége köntörfalazás nélkül hívta fel a figyelmet a hibákra. Sokan szóvá tették: nem elég igazságos az eddig al­kalmazott jövedelemel­osztási rendszer, a szakvezetés nem használta ki a termelésfejlesztés lehető­ségeit, sok kárt okoz a falu­nak a széthúzás, s olykor-oly­kor árnyékot vet a termelőszö­vetkezet és a járási szervek közötti gyümölcsözőbb együtt­működésre a korábbi rossz kapcsolat. A közgyűlés állást foglalt a tagoknak járó adósság ügyé­ben, úgy döntött, hogy az 1968-as gazdasági ered­mény terhére az idén kifi­zetik a hátralevő 20 száza­lékot. Szóba került a tsz-vezetés problémája is — Krizsán Jó­zsef bejelentette lemondását az elnöki tisztségről. Ezután héttagú bizottság alakult, amely javaslatot tesz a közel­jövőben összeülő vezetőségvá­lasztó közgyűlés jelöltjeire. (súlyán) Villanófény Lehet-e más mérce? A lakáselosztás talán életünk legnehezebb dolga, s az igazság annak számára, aki nem ka­pott, sovány vigasz. Hát még akkor mennyire sovány, ha úgy érzi, nem is tökéletes ei az igazság! Fiatal, lakásra váró emberekkel beszélgettem Száz­halombattán, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál, ök mondták: túl sok az elkötelezettség. Az­az: új munkásokra, szakembe­rekre van szükség, s ezek egy részét „fél éven belül lakást kapsz” ígérettel hozzák ide.* Amikor azután a lakások el-* osztására kerül a sor, meg is kapják. És nem kapnak olya­nok, akik itt vannak két esz­tendeje. Csak az itt töltött időt panaszolnák? Nem, mert akkor még alig lenne igazuk. Hozzá­tesznek azonban nyomósabb érvet is. Eszerint nem játszik döntő szerepet az esetek tekin­télyes részében, ki mit tett le az asztalra, azaz hogyan dol­gozik. Ez már fontos s döntő érv! Lakáshoz jutni csak azért, mert valamikor valaki azt megígér­te, s közben a minimális pro­dukció . . . tényleg furcsa, s nem is túl erkölcsös dolog. Akadhatnak kivételes esetek, amikor egy-egy szakemberre égető szükség van. Az esetek többsége azonban nem ilyen. Márpedig akkor nem létezhet semmiféle más* mérce, mint a végzett munka, a közös felada­tokhoz való hozzájárulás. Ez biztos s mindenki számára ért­hető mérlegelés. Még annak számára is, aki az adott eset­ben nem szerepel a listán. A lakáselosztás érthetően ütköző­pont. Vigyázni kell hát. ne te­gyék még élesebb ütközéssé különböző ígéretek. Mert nem szabad elfelejteni: semmivel nem alábbvaló ember az’ aki ígéretek kicsikarása nélkül jött dolgozni ide. Sőt talán előbbre- való is lehet... (m. o.) SZENTENDRE Danubius Szálló Szentendrén gyors ütemben korszerű szálloda épül. A visegrádi műút mentén készülő Danubius Szálló háromemele­tes lesz és 2—4 ágyas szobái­ban 130 vendéget szállás-ól hat­nak el. Az olcsóbb árosztályba sorolt szállodában kisvendéglő, presszó, lift, tenisz- és teke­pálya szolgálja majd a lakók kényelmét, szórakozását A hatmillió forint költséggel épü­lő Danubius augusztusban nyí­lik meg. Szolgálat reggeltől reggelig A falusi orvosok terhes munkájáról — A fizetett szabadság A Dabasi Járási Tanács leg­utóbbi ülésének jegyzőkönyvé­ből: „A járási tanács utasítja a végrehajtó bizottságot, in­tézkedjen a körzeti orvosi ügyeleti szolgálat jobb meg­szervezéséről. ” Nem egyetlen járás ügyéről van szó. A falusi körzeti orvos szolgálati ideje reggel kezdő­dik és tart másnap reggelig, vasár- és ünnepnap is szünte­len. Elvileg néki is nyolcórása munkanapja. Mintha négy óra a rendelőben és ugyan­annyi idő fekvőbeteg-látoga­tásra elegendő lenne. De te­gyük fel, hogy elég. Utána sem hagyhatja el körzetét, ál­landó készenlétben kell len­nie éjjel-nappal, akármelyik percben hívhatják valakihez. Ezért a szüntelen plusz mun­káért hivatalos elismerés-ben is részesül, kap érte. fizeté­sén félül havi 400 forint ügye­leti díjat. Helyettes megyehatáron túlról Tatárszentgyörgy. Körzeti orvos dr. Palotai Sándor. — Déltől estig hat-nyolc be­teg jelentkezik, néha tíz, vagy húsz is. Három-négyhez ki­hívnak, aztán kezdődik az éjszakai ügyelet... Vasárnap délelőtt is rendelek egy órát, de azelőtt és utána is jön, aki beteg. Aztán hétfő reg­gelig ahányszor hívnak, any- nyiszor megyek. — Hogy minden második vasárnap szabad lehessek, megállapodtunk a ladánybe- nei kollégával, akinek kör­zetéhez tartozik Kun-baracs is. Felváltva tartunk ügyele­tet. Palotai doktor helyettest csak a szomszédos Bács me­gyében talált. Közsiége a me­gye és a járás peremén fek­szik, a ladánybenei út kivé­telével, a többit sokszor le­zárják, gyakran a legkülön­bözőbb órában minden egyes nap. A tatárszentgyörgyi or­vos tagja a járási pártbi­zottságnak, országgyűlési kép­viselő és ez a két tisztsége sok elfoglaltságot ró rá. Ál­landó hélyettesét aztán min­den más körzeti orvosnál többször helyettesítheti. Az orvost fizetéses szabad­sága idején töbhnyire a szom­szédja helyettesíti, vagyis ez­alatt egy ember látja el kettő munkáját. Ideális körzeti megoszlás­nak azt tartják, ha egy-egy körzetben nem lakik több 2500 embernél. Tatárszentgyörgy számszerűleg ideális orvosi körzet, lakossága legfeljebb 2200. A sűrű helyettesítés kö­vetkeztében azonban Palo­tai dr. sokszor három község közel 5000 lakójának egész­sége fölött őrködik. Külö­nösen akkor sok ez, ha pihe­nésre készül, vagy visszatér a szabadságáról. Mindegyik eset­ben hetekig helyettesítheti kollégáját és szabadság után néhány nap múlva sokkol fáradtabb, mint előtte volt. — A szabadság alatti he­lyettesítés — mondja Palotai doktor — szinte megoldhatat­lannak látszik. A járás az éj­szakai és főképpen a vasárna­pi ügyeletet akarja megolda­ni, mi ezzel is beérjük. Hang­súlyozni szeretném, ebben sem az orvos kényelmét keressük. Tulajdonképpen nem is ar­ról van szó, hogy az orvos nyugodtan alhasson, hanem arról, hogy reggel —, ha nem is minden reggel — pihenten láthasson munkához. Ne álom- ittassan vizsgálja a betegeket, hanem tökéletes koncentrálás­ra képes idegzettel. — Mi a megoldás? — Róna kollégának a pusz- tavacsi doktornak van rá el­képzelése. Azt hiszen megva­lósítható. Közös ügyelet a járásban Pusztavacs. Körzeti orvos: dr. Róna István. A lakosság száma 1900, tehát szintén ideális körzet. — Csakhogy sok a külső település — közli az orvos. — A legközelebbi négy, a legtá­volabbi nyolc kilométerre fek­szik a község központjától. Erről, ahogy a napi 16 órás ügyeletről is, nagyon tárgyila­gosan beszél: — Amikor az orvos vállal­ja, hogy falura megy, előre tisztában van munkája ter­heivel. Hivatásunk röghöz köt minket. Mégis, hogy néha-né­ha elmehessünk, öntevéke­nyen igyekszünk kölcsönös­ségi alapon megállapodni va­lamelyik szomszédos kollégá­val. Én nem más megyéből, csak másik járásból szereztem partnert, a dánszentmiklósi orvossal helyettesítjük egy­mást. Körzete a legközelebbi szomszéd. — Sokszor költik fel éjsza­kánként? — Néha egyszer sem, aztán éjszakákon át egymás után háromszor is. Nem is ez a ter­hes és az sem, hogy éjszaka kell menni a beteghez. Egész nap. és egész éjjel a szüntelen várakozás feszültsége teszi erős próbára az idegeket. — Lehet könnyíteni az ügye­letén? — A fővárosban tudvalevő­leg külön orvosok látják el az éjszakai és az ünnepi ügyele­tet. A mi megyénkben tudtom­mal Cegléden és Vácott. Töb­bi városunkban, sőt nagyobb községeinkben, ahol több az. orvos, vasár- és ünnepnapo­kon csak egyik ügyeletes. De a kisebb községekben?! Rövid ez az elképzelés: a já­rást két vagy három kerületre kellene osztani. A déli kerület központja Örkény lenne, ügye­leti helyiséget adna a községi tanács. A két helybeli, a tá­borfalvai, a tatárszentgyörgyi, a hernádi, a monori járásból a dánszentmiklósi, Bács megyé­ből a ladánybenei orvos és természetesen ő maga felvált­va látná el a szolgálatot. Ezt már megbeszélték egymással. — Látta, az utcán, a ren­delő előtt, ott áll már a se­gélyt kérő telefon. Rövidesen bekapcsolják. Miért ne lehet­ne a dabasi posta helyett Ör­kénybe vezetni? Ketten-ketten teljesítenének éjszakai ügyele­tet, de kellene egy középká­der is, hogyha mindkét orvos beteghez megy, legyen valaki a telefonnál. Ki fizesse azon­ban az ügyelet díját? Ezt kell eldönteni. — Meg autó is kell, hogy az orvos eljusson a beteghez. Ezt nyilván a járás adná. — Már miért a járás —■ csodálkozik — amikor mind a nyolcunknak saját autója van. Orvosnak az autó nem luxus, ahogy sokan hiszik. Jó példa rá: Róna doktor körze­tének 8 kilométer a rádiusa, Palotai doktor körzete pedig 10 000 katasztrális holdon te­rül el és viszonossági alapon mindegyiknek gyakran kell helyettesíteni az ugyancsak nagy kiterjedésű szomszédos körzetben. Autó nélkül ho­gyan vinne segítséget az orvos a beteghez? Persze térítést is kap közle­kedési költségeire, mégpedig havi 300 forint átalányt Mit mond a szakszervezet? A megyének több járása is van. Ott mi lesz a megoldás? Erre a kérdésre Meskó Ká­roly, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezet Pest megyei bizottságának titkára így válaszol: — örülünk, hogy valahol maguk az orvosok igyekeznek megoldást találni. Szakszerve­zetünk V. országos kongresz- szusán egyébként a megyei szervezet nevében felszólaló orvoselnökünk, dr. Stark Jan­ka tette szóvá ezt a kérdést. A kongresszus pedig határozatá­ban kimondotta, hogy a körze­ti orvosok ügyeleti és szabad­ságproblémájának rendezését az egészségügyi ellátás fejlesz­tése fontos részének tekinti. Tudom, az Egészségügyi Mi­nisztérium is foglakozik a kérdéssel. Hosszú hónapok is beletelhetnek viszont, amíg ez a most már égetően sürgős és nagyon időszerűvé vált két kérdés megoldódik. Annál helyesebb tehát, hogy a dabasi járás addig is keresi a megoldás útját. Szokoly Endre t

Next

/
Oldalképek
Tartalom