Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

FEST MECT El ’zMirttm 1968. FEBRUÁR 14., SZERDA Kassák-emlékplakctt Sz. Egyed Emma, soproni képzőművész emlékplakettet készített a tavaly elhunyt Kassák Lajosról. Alkotása a múlt évi soproni őszi tárlaton a szakemberek és a közönség körében egyaránt elismerést váltott ki. Az író özvegye fel­kérte a soproni képzőművészt, hogy készítse el számára a plakett másolatát. Sz. Egyed Emma eleget tett a megtisz­telő kérésnek és elküldte Kas­sák Lajosnénak a férjét ábrá­zoló plakettet. A műalkotás nem csupán az író özvegyének gyűjteményét gazdagítja, ha­nem látható lesz azokon a ki­állításokon is, amelyen Kas­sák Lajos munkásságáról em­lékeznek meg. Legközelebb Esztergomban, a júliusban megrendezendő tárlaton állít­ják ki. Egy perc alatt — egy sertés Egy perc alatt végeznek egy sertés, két perc alatt pedig egy szarvasmarha feldolgozásával a korszerűsített gyöngyösi vá­góhídon. Az Európában ismert legkorszerűbb technológiával dolgozó üzemben látványos gyorsasággal „fut át" az áru a vágószalagokon. A korszerű gyöngyösi üzem felkerült a vidék idegenforgalmi látvá­nyosságának listájára is. Kíméletlen versenyfutás az idővel Konzervgyár nyugalommal még soha nem köszöntött ta­vaszit. Most sem teszi. Két éve kezdték a rekonstrukciót. Egészében háromszázmillió­val számoltak. Tavaly de­cember végéig már beru­házták a felét. Az építő ter­veket és termelési terveket úgy készítették, hogy a költ­ségek mielőbb megtérülje­nek. Magyarán: minél több konzervet akarnak gyártani már építés közben is. A főzeléküzem korszerűsí­tésének keretében új sterili­zálót és üvegmosót építenek. A 800 négyzetméteres alap­területű üzemrész hivatott az eddigi napi húsz helyett har­mincöt vagonnyi főzeléket tartósítani. Május végéig kel­lene elkészülnie. Akkor már lassan kezdik szállítani a 650 vagon szerződött zöld­borsót. A tervek szerint egy nyers paradicsom feldolgozását szol­gáló sűrítőberendezést is üzembe helyeznek. Ha átadják rendeltetésének az új előkészítőt, lehetővé vá­lik a beérkező nyersanyag­előkészítő műveleteinek el­különítése a feldolgozás alatt levő anyagtól. A piszkosé a tisztától. Növekszik a gyártás higié­niája. Csökkenthető az anyagmoz­gatás útvonalának a hossza. Sőt, a gyártási vonalak is ésszerűbben alakíthatók ki. Vonatkozik ez a tök, a há- mozatlan paradicsom, a fi­nomfőzelék, de más főzelékek feldolgozására is. Nagy gondot, és sok pénzt fordítanak az üzem munká­sainak kényelmére. Munka közben pihenőhe­lyeket alakítottak ki, új mosdókat építenek. Energiaigényes a konzervgyár. Voltak is bajok a víz- és gőzellátás körül. Tavaly pél­Vendéglátás: 1968 Az új esztendő sok könnyí- ] tést hozott a Budakörnyéki j Vendéglátó Vállalatnak. Töb­bek között azt, hogy míg ko- ! Törpe erdők - értékvesztett fák Telepítés ráfizetéssel Az elmúlt két év alatt je­lentős területeken telepítettek erdőt, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egyaránt — sajnos gyakran alkalmatlan területen. Népgazdaságunknak nagy szüksége van az erdőre, de természetesen nem korcs, tűzifának használható törpe- rengetegre. A Dunakeszi-Alag, Eót, Vácrátót, Szód, Sződliget területén húzódó friss telepí­téseket ismerem, itt a fajta megválasztásánál tévedtek. Szomorú, hogy a hat-hétéves nyártelepítések, száradás mi­atti sürgős kitermeléssel is, csak tűzifának használhatók. A fajta kiválasztása rendkí­vül fontos. A legsilányabb ho­mokos terület fája az erdei fenyő és a fekete fenyő. Az Alagi Állami Gazdaság ha­sonló földjén nyárfát telepí­tettek. Nem vitás, hogy a lyár értékesebb, gyorsan nö­vő, jó farostlemez- és papírfa, de alkalmatlan környezetben még a ráfordított költségeket sem fedezi. Arra jó tehát, hogy az illetékes tulajdonosok a terület után 30 évig ne fi­zessenek adót. Abban az erdőtelepítésben gyönyörködni lehet, amit a Felsőgödi IX. számú Vízügyi Szakaszmérnökség végzett Al- sógöd és Sződliget között a Duna-parton. Persze az ápo­lási munkát is elvégzik éven­te kétszer, ami nagyon fontos. Helyesen gondolkodott a sződi termelőszövetkezet, ami­kor a mezőgazdaságra alkal­matlan területét átadta az il­letékes erdőgazdaságnak. Öröm nézni az itt viruló fe­nyőtelepítést. Hozzáértő taná­csa nélkül igen kockázatos az ilyen vállalkozás. Bogár Mihály erdész Bolygó vagy csillag? Bolygó-e vagy asillag? — ezt a meglepő kérdést állította a csilla­gászok elé nemrég Földünk naprend­szerbeli legterme­tesebb testvére, a Jupiter, amely mostanában tün­döklő fénnyel je­lenik meg estén­ként a keleti ég­bolton. Kiderült ugyanis, hogy ez ez óriás égitest túlságosan jól gaz­dálkodik az enerr giával: majdnem kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Nap­tól kaphat. Esze­rint tehát saját energiatermelésre berendezkedett égitestnek, vagy­is csillagnak kel­lene lennie. Ez az elképzelés azonban — amint dr. Kulin György, az Uránia Csillag­vizsgáló igazgató­ja elmondotta — homlokegyenest ellenkezik a csil­lagászok minden eddigi megállapí­tásával. Az égi­testek energiaten- melése, vagyis bennük az atomok átalakulása ugyanis akkor in­dulhat meg, ha belsejükben a nyomás és a hő­mérséklet elér bi­zonyos szintet, ami viszont szoro­san összefügg a tömegükkel. A Nap belsejében 100 milliárd atmoszfé­rád nyomás és 15 millió Celsius fo­kos hőmérséklet uralkodik, s a csillagászok kiszá­mították, hogy a Nap tömegének legalább huszadr részét el kell érnie egy égitestnek ah­hoz, hogy saját anyagából termel­hessen energiát. Ennek a felté­telnek azonban a Jupiter nem fe­lel meg, mert igaz ugyan, hogy kere­ken 320-szor na­gyobb a Földnél — átmérője csak­nem 143 000 kilo­méter, szemben a 12 760 kilométeres Föld átmérővel — de még így is csak ezredrésze a Nap tömegének, tehát ötvenszere­sen marad a kri­tikus határ alatt. Éppen ezért a csillagászok nagy része — köztük a magyarok is — nagy kétkedéssel fogadták a Jupiter csillagmivoltára vonatkozó feltéte­lezést. Röviddel ezelőtt külföldi csillagászok érde­kes következte­tésre jutottak egy bonyolult számítás eredményekép­pen. Azt próbálr ták megállapítani, mi történik, ha a Jupiter tömege összehúzódik, esetleg csak any- nyira, hogy átmé­rője évente egyet­len milliméterrel megrövidül. Amint kiderült, ebben az esetben az így termelődő energia már elég ahhoz, hogy a Naptól percenként és négyzetcenti­méterenként ka­pott 0,08 kalória helyett ennek két­szeresét, 0,16 ka­lóriát sugározhas­son ki. Konkrétan természetesen még nem sikerült megállapítani, jo­gosult-e a Jupi­ter összehúzódását feltételezni, de a kérdés felvetödé- sének annyi elő­nye mindenesetre volt, hogy a csil­lagászoknak be kellett látniuk; olyan energiater­melés is lehetsé­ges a bolygók vi­lágában, amilyen­re eddig nem is gondoltak. rabban csak gyári töltelékárut hozhattak forgalomba, most maguk készíthetik a füstölt kolbászt gyulai módra. A du- nafüredi halászcsárda szünet nélküli disznótorából az Érd környéki italboltokat látják el. A nagy érdeklődés a jóízű hurka és kolbász iránt arra készteti őket, hogy a rácke­vei járásban is kövessék a példát, fgy a falatozók ezentúl való­ban falatozók lesznek. A vállalat az idén hideg- konyha-készítményekkel is bővíti választékát. Sőt, vállalni tudják, hogy a kör­nyék delicatesse és csemege üzleteit is ellátják. Érden próbaképpen sültkeszeget áru­sítottak a vasúti vendéglőben. Két hónap alatt kétezer kiló fogyott el. Tervezik, hogy nemcsak sütik, hanem sava­nyítják is a halat, mert a ruszli iránt tavasszal mindig nagy a kereslet. A konzerv­gyárak úgysem győzik, hát „besegítenek”. A leányfalui önkiszolgáló éttermükben nincs nagy forgalom, ezért itt dolgoznak majd a „melléküzemek”. Minden egyes étterem maga választja meg ezentúl, hogy bizonyos ételek elkészítéséhez miből, mennyit használ. A Budakörnyéki Vendéglátónál azonban meghagyják a régi mértéket, nehogy a minőség rovására menjen az önállóság. dául többször volt termelés- korlátozás vízhiány miatt. A mélyfúrt kutak vizét egy ki­lométernél távolabbról kell bevezetni. De május köze­pén már ömlik a víz. Órán­ként 180 köbméternyi mossa el majd a gondokat. Pillanat­nyilag a gőz is kevés. Két darab, óránként tíz tonna teljesítményű, olajtüzelésű ka­zánt állítanak be. Ehhez persze olaj lefej tótelep kell. A kazánokkal párhuzamosan telepítik. Kijavították, rendbehozták a régebbi gépeket, s igyekez­nek beállítani az új beren­dezéseket, felépíteni a szük­séges új üzemeket. Csak­hogy: a 21. Építőipari Vállalat képtelen betartani a határ­időket. Például a sterilizálót decem­ber 31-ig kellett volna át­adnia. Az olajszivattyúházat is. A kazánokat csak lágy vízzel üzemeltethetik. A víz­tisztítónak február elsejére kellett volna késznek lennie. Most kezdtek az alapozásá­hoz. Amiben tud, segít a kon­zervgyár. Saját erővel, al­vállalkozóként építget. Hi­szen már jönnének a szerelő- vállalatok, de hová ? Az építési határidők elcsú­szása miatt eltolódik, késik a szerelés is. Ám említettük már, hogy a gazdákkal a gyár a tervezett ka paci tárnak meg­felelően kötött termelési szer­szerződéseket. Az építőket már csak az mentheti meg, ha va­lami módon határidő-módosí­tást ad a természetfelelős is. Sajnos, iszonyú versenyfutás kezdődik: a termés érik-e be először, avagy az üzem ké­szül el előbb? (szántó) Tito Gobbi Budapesten Tito Gobbi, a világhírű olasz énekes három napig Buda­pesten vendégszerepel. Képünk Budapestre érkezése után készült Az ünnepi hetek eseménye Ipari vásár és kiállítás Szegeden Megkezdődtek az idei évi szegedi ipari vásár és kiállítás előkészületei. Az elmúlt években már ki­alakult Dél-Magyarország ipa­ri seregszemléjének jellegzetes szegedi arculata. Ennek vo­násait továbbra is meg akar­ják tartani, tehát a jövőben és lényegében a könnyű- és élelmiszeripari termékek, fo­gyasztási cikkek reprezentatív árubemutatója kíván lenni, a szegedi ipari vásár és kiállítás. Az idén július 19 és 28 között rendezik meg a belvárosban a Széchenyi tér melletti épü­lettömbökben. A szegedi vásárt szeretnék a Budapesti Nemzetközi Vásár kiegészítőjévé tenni, ezért nemcsak Dél-Magyarország, Bács, Békés és Csongrád me­gye üzemeit hívták meg a be­mutatóra, hanem helyt adnak több országos nagyvállalatnak is. Mint az elmúlt évben, az idén is részt vesz az ipari vá­sáron és kiállításon Szeged, jugoszláv testvérvárosának, Szabadkának több vállalata is. Nem gyanakodtak a veszett rókára.. Mulasztás i-vcletlan - végveszélyben egy birkanyáj! Janár 26-án, pénteken dög­lött rókát talált Horváth László, az alsógödi Egyesült Dunamenti Tsz juhásza. Meg­nyúzta az állatot, a tetemet otthagyta az árokparton, ge­reznáját pedig elvitte Holló György tímármesterhez, aki felakasztotta egy szőrmészsák fölé. Másnap a terület vadőre megtudta, hogy a juhász rókát talált. Miután gyanús volt az eset, be akarta jelenteni az Állategészségügyi Szolgá­Három macskát, három kutyát kiirtottak Azonnal jelentse a gyanús állatot! latnál. Másnap azonban vadá­szat volt, amelynek során né­hány eltévedt sörét megsebe­sítette és kórházba került. Február 3-án, szombaton jött onnan ki és az esetet akkor jelentette. Szerencsére megtalálták a határban a tetemet, amelynek a fejét elküldték az Országos Állategészségügyi Pesti tárlatok A pesti tárlatok érdekes eseménye: a Szépművészeti Múzeum berlini és drezdai gyűjteménnyel egészíti ki sa­ját reneszánsz és barokk kis­plasztikái anyagát, időszakos kiállítás keretében. Sok láto­gató szemlélheti európai táv­latban az itáliai szobrászat és a manierizmus kiemelkedő al­kotásait. Az anyag komplett, kiegészíti múzeumunk hiá­nyait, és értékeit elevenné té­ve, óv a szokás unalmától. Az összehasonlítási alap gazdag­sága révén érzékeljük; milyen jelentős hazai gyűjteményünk reneszánsz és barokk részlete. Birtokunkban van a Leonar- dó-iskolához tartozó pompás lovasportré, Verocchio delfines puttója. A rendezők ügyeltek, hogy bemutassák a manieriz­mus antikvitás-tiszteletét is. (Marcus Aurélius lovas ábrá­zolása a XVI. századból.) Szob­rok között járva regisztrálhat­tuk, hogy a barokk a kisplasz­tikában nem jelentett minő­ségfelhígulást oly mértékben, mint más műfajokban. Hallat­lanul finom Bernini Apollójá­nak Daphnéhoz közelítő moz­dulata. A Ferences-gyűjte­mény egyik kimagasló darab­ja Riccio: Európa elrablása című műve, melynek forma­ösvényén több művészünk járt — többek között Megyeri Barna. Igen sok a küzdelmet jelenítő mű — főleg a barokk kedvelt Herakles-témájából — a reneszánszra a Ddirid-téma jellemző. Reneszánsz és barokk kis- bronzok mellett — melyeknek igen nagy a közönségsikere — jelentős a Műcsarnok tárlata — ahol századunk belga kép­zőművészete vonul fel. A szá­zadforduló jelentős szobrászai, Constantin Meunier és Minne nem alakítottak iskolát, meg­maradtak magányas értékek­nek. A belga szobrászat vesz­tett változatos eszközeiből. A belga festészet minősége sem megnyugtató, Ensor, Pérméké és Delvaux művészete jelent újat, a többi alkotásban sok a másodlagosság és indokolatla­nul merész és ki nem dolgo­zott kísérlet. Talán ott bom­lik meg a belga művészet egyensúlya, hogy nem a tár- sadalomépitő humánus esz­mékre, hanem a formai ötle­tekre épít elsősorban. Ebből következik, hogy a festői és szobrászi műfajok feloldódá­sából egyvelegművek szület­nek a plasztika és a festmény határán, de kellő kidolgozás híján torz domborművek ke­letkeznek. (Ikarus halála.) Ki­emelkednek a száraz, nonfi­guratív félkészárukból Perme­ké alkotásai. Különösen szép grafikusan értelmezett monu­mentális hatású kettős aktja. (Férfi és nő.) Számára alapve­tő a tengerélmény, de nagyobb tömegű vízzel sem tud olyan kozmikus távlatot teremteni, mint a Balaton idézésével Eg- ry József. (Szőke felhők.) Ér­dekes kompozíció a reális és absztrakt elemekből összeállí­tott „Sírbatétel” — Delvaux műve. örvendetes a Kulturális Kapcsolatok Intézetének terv­szerű munkája, mely sorra ve­szi a finn. angol, bolgár, ro­mán, francia, belga művészet legújabb idejének tanulságait, egyezteti a magyar képzőmű­vészet eredményeivel. Tájéko­zódunk és mérünk. Európai és világszemmel figyeljük a XX. század magyar művészetét, s objektív örömmel jelezhetjük — nincs szégyenkezni valónk. Festészetünk, szobrászatunk nemzeti karaktere, a humá­num új szocialista tartalmából és korszerű formákból épül, terjeszkedik. Losonci Miklós Intézetbe. Ötödikén, hétfőn a* intézet táviratilag értesítette az Állategészségügyi Szolgála­tot, hogy a róka veszett volt. Haladéktalanul elrendelték a nyájat őrző kutya kiirtását, mert az megmarta a róka te­temét. Hasonló sorsra jutott a tímár két kutyája és három macskája is. Szakértőket kér­tek a ktsz-től: mondják meg, hogy a háromezer forint körü­li értékű szőrmehulladékot, amelyre rácsorgott a veszett róka bőréről a vér, hogyan tudják fertőtleníteni? Ha a szőrme kémiai fertőtlenítésére nincs mód, akkor az állam kártalanít és megsemmisítik a szőrmehulladékot. Az Egyesült Dungmenti Tsz háromszázötven birkája egyelőre megfigyelés alatt van. Természetesen beoltják őket veszettség ellen, háromszor egymás után. Az elsőt már megkapták. Szintén veszettség elleni oltást kapott a tímár és a juhász, igaz, a lappangásí idő utolsó szakában. Hát ennyi történt. ★ Elgondolkoztató. Naponta hírül adják újságok, rádió, te­levízió, hogy veszettség van az országban. És egy juhásznak fel sem tűnik, hogy a róka te­temén nincs lövés, nem látszik rajta marakodás nyoma, ami megmagyarázhatná elmúlását. Eszébe sem jut, hogy magát, családját, egy másik embert és családját, és háromszázötven nagy értékű, kezére bízott ál­latot veszélyeztet. Legyen ez az eset is figyel­meztetés, hogy a veszettségre gyanús állatokat mindenki kö­teles azonnal bejelenteni! (bányász)

Next

/
Oldalképek
Tartalom