Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

A környékbeli asszonyok is jelentkezhetnek Új munkaalkalom Gyomron Tanfolyam indul — Mit fizet a bélés? Még a bedolgozó-rendelet megjelenése előtt kísérletezett a gyömrői Szabó Ktsz kevésbé igényes munkák kiadásával. Tavaly csupán heten készítet­tek begombolható habszivacs­béléseket. Egy darab elkészí­téséért a szövetkezet 13 forin­tot fizet, megfelelő gyakorlat­tal ezt az összeget egy és ne­gyed óra alatt lehet megke­resni. A község lakói tehát — de a szállítást vállalni tudó más községbeliekre is vonatkozik ez — vállalhatnak bedolgozó­munkát a gyömrői Szabó Ktsz-ben. Feltétel csupán az otthoni varrógép és a szállítás vállalása. A szövetkezet vezetősége úgy tervezi, hogy a jövőben más, könnyen betanítható munka­körökben is bevezeti ezt a munkarendszert. Jelentkezőket máris fogadnak a szövetkezet irodájában (Steinmetz kapi­tány u. 71.). Az új rendelkezések értel­mében a bedolgozókra is ki­terjesztették a vállalati ked­vezményeket. Eszerint prémi­um, jutalom és év végi nyere­ségrészesedés számukra is fi­zethető. A szövetkezet a művelődési házzal és a községi nőtanács- csal közösen segíteni akar a jelentkezőknek. Február köze­pével, csütörtöki napokon, há­rom hónapos szabás-varrás- tanfolyamot szerveznek. A résztvevőket itt megtanítják a jelzett munka néhány szakmai fogására, s előnyben is része­sítik őket a felvételnél. A tan­folyamra jelentkezni lehet a művelődési ház irodájában, Steinmetz kapitány u. 65., te­lefon: 93. (furuglyás) KÉT ORVOSLAKAST VÁSÁROLTAK, HÁROM RENDELŐT FELÚJÍTOTTAK A járás sokat panaszolt egészségügyi helyzetének meg­javítására a múlt évben há­rom orvosi rendelőt felújítot­tak, egyet közművesítettek, és két orvoslakást vásároltak a ta­nácsok. HETI UTTOROKRONIKA „Jégmezők“ bátor lovagjai A téli tavasz miatt járásunk sem kapott olyan „hidegada­got”, amely megfelelővé tette volna „saját” jégpályánk, a gyömrői strand versenyre va­ló felhasználását. Az eredeti­leg — a versenynaptárban — kiírt időben nem is lehetett megrendezni a járási gyors­korcsolya- és jégkorong-baj­nokságot, s o. jégmezők kis lovagjai már-már elkeseredet­ten vették tudomásul, hogy el­marad az egyébként sok-sok örömet adó, egészséges ver­seny. Amikor odaértek, és az úttö­rőházban megtartott ünnepé­lyes megnyitó után végre megláthatták a jeget, megnyu­godtak. Borbás Ottó és Do- bossy Tamás testnevelő taná­rok, valamint a gyömrői út­törők valóban kitettek magu­kért. Szépen lesepert, kimért, valódi körpálya várta a meg­jelent iskolák képviselőit. Rö­vid „bemelegítés” után meg­kezdődött a verseny. Lelkes, kemény küzdelem volt ez az érmekért, a megyei versenyre való továbbjutásért és az isko­lák közötti pontversenyben való eredményes szereplésért. A verseny legkisebb részve­vője az üllői Szabó Pista volt, míg a legmagasabb „hölgyet” Hercegfalvi Katalinnak hív­ták. Eredmények. Lányok, I. kor­csoport, 200 méteren járási bajnok Hercegfalvi Katalin (Gyömrő, Kossuth iskola), 300 méteren járási bajnok: Géczy Irén (Üllő), összetettben Gé­czy Irén (Üllő) 1.49:7 perc. Fiúk, I. korcsoport járási bajnokai 200 méteren Józsa Ferenc (Gyömrő központi) és Frühwirt László (Gyömrő, Kossuth),' 500 méteren: Früh­wirt László (Gyömrő, Kos­suth) és összetettben is ő, 2.13:3 perccel. Leány, II. korcsoportban egy induló volt, járási bajnok Kovács Mária (Monor, Kos­suth), fiúk II. korcsoport aranyérmesei, 200 méteren és összetettben Kriskó András (Üllő). 500 méteren Szolnoky László (Monor, Ady). A felsorolt érmeken kívül ezüst és bronz helyezés és ju­talmazás is volt, melyekből a legtöbbet a Gyömrő, Kossuth, Gyömrő, központ és Üllő sze­rezték. A járási bajnokok va­sárnap a megyei versenyen vettek részt, ahol úgyszintén nagyon szépen szerepeltek. Já­rásunkból az országos verse­nyen Hercegfalvi Katalin, Frühwirt László és Kriskó András vesznek részt. A CSAPATZÁSZLÓ BECSÜLETÉÉRT jelszó keretében indított ver­seny eredményesen zárult a halmosházi iskolában. A kis csapatban számtanból és iro­dalomból rendezték meg a ve­télkedőt. Számtanból Kovács Gyula, Pólyák István és Zó­lyomi László, irodalomból Hü- se Katalin, Zólyomi Elek és Szabó Eszter bizonyultak a legjobbaknak. Februárban megindítják a „Szállunk az űrhajósokkal” mozgalmat. Patronáló buda­pesti KISZ-szervezetüktől kaptak egy tablót, az űrha­jósok fényképével. Feladatuk: megismerni valamennyi űrha­jós életét és munkáját. HÍREK Megkezdődtek a tanulmányi versenyek az úttörőcsapatok­nál. öt-hat tárgyból rendeztek vetélkedőt, s a legjobbak részt vesznek a februárban kezdődő járási versenyen. Tavaly több iskolában a közepes tanulók is rajthoz álltak, így a verseny eredményeként emelkedtek a tanulmányi átlagok. A kisdobosok részére ebben az évben járási verseny nem lesz, de a csapatoknál — kí­sérletképpen — megrendezik a helyesírási és olvasási ver­senyt. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Tartalékos sztár. Nyár­egyháza: Háború és béke, I. rész. Tápiósüly: Páncél nélküli lovag. Úri: Diplomaták összeesküvése. Vasad: A 26 hős. vntixE A P E S.T M E G Y.E ,1.. HÍRLAP l ON K I A? A S A X. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1968. FEBRUAR 1., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás Mondén Az aszály ellenére másfél millióval gyarapodtak Megtartotta zárszámadó közgyűlését a mendei Lenin Tsz, melyen a járási párt- bizottságot Gál Sándor, a já­rási tanácsot Járadi László képviselte. Fazekas Károly tsz-elnök beszámolójában ismertette a közös gazdaság 1967. évi ered­ményeit. Őszi búzából holdan­ként 17,5 mázsa termett, őszi árpából a túl korai vetés miatt nem lett meg a tervezett mennyiség. Sajnos, a nyári 100 napos szárazság miatt kukoricá­ból is csak 14,4 mázsa má­jusi morzsolt termett hol­danként. Burgonyából 85,4 mázsa az át­lag, pillangósokból a száraz­ság miatt csak 60 százalékos lett az eredmény. Silókukori­cából 110 mázsa termett hol­danként, míg 10 holdas szőlő­jükből 286 hektó mustot kap­tak. Az elmúlt évben a tsz 464 holdon végzett szerves és zöldtrágyázást a talajerő után­pótlás biztosítása érdekében. Ez évben csak zöldtrágyázást akarnak végezni 250—300 hol­don. A műtrágya felhaszná­lása tavaly csökkent a koráb­bi évekhez képest, mert a tsz nem kapott elegendő műtrá­gyát. A tsz összes vagyona 14 577 000 forint; tiszta vagyonuk 10 071000 fo­rint, a tavalyi másfél mil­liós gyarapodás eredmé­nyeképpen. A szocialista brigádok vál­lalásukat 104 százalékra telje­sítették. A tsz-ben egy mun­kaegység értéke 46 forint. Egy tízórás munkanap értéke 109,30 forint. Az egy tagra eső évi átlagjö­vedelem 19 130 forint. Tartalékalapra 1,5 millió fo­rintot helyeztek letétbe. A gazdasági munka elemzé­se után az elnök értékelte a tsz demokrácia betartását és továbbfejlődését. Méltatta a tsz pártszervezetének és nő- bizottságának tevékenységét. Ezután Huszka Mihály ellen­őrző bizottsági elnök tartott alapos, minden részletre ki­terjedő beszámolót, melyet a közgyűlés a vezetőség beszá­molójával együtt elfogadott. M. J. KISZ-vb Szerda délelőtt ülést tartott a KISZ járási bizottsága, ahol értékelték a.z elmúlt év mun­káját, és megtárgyalták az új év feladatait. Falugyűlés Gombán A népfrontbizottságokat és az elnökség tagjait szerte az országban, így járásunk terü­letén is falugyűlésen választja meg a község lakossága. A napokpan Gombán is a falu­gyűlés előkészítésével foglal­kozott — a népfront titkárá­nak bevonásáixil — a párt községi vezetősége. Alapos kö­rültekintéssel beszélték meg a szervező munka módszereit. Törekvésük, hogy a falu min­den lakosa tudomást szerez­zen a népfrontválasztásról, és minél többen legyenek ott a taggyűlésen. Reméljük, hogy az előkészí­tő munka meghozza gyümöl­csét, és a holnap este hat óra­kor, az iskolában tartandó fa­lugyűlésen a gombaiak ered­ményesen munkálkodó nép­frontbizottságot választanak. Gál Jánosné KULTURÁLIS OR JAR AT VECSESEN Pusztába kiáltott szó? Kis lehetőségek - nagy eredmények ♦ Ahol melegen adják át a kilincset Vasárnap délután, ötórai tea. A terem zsúfolt: a fiatalok jól öltözöttek, fehér ing, nyak­kendő. Rend. Aczél Ferenc, a művelődési otthon gondnoka is örömmel nyugtázza a látottakat. — Fiataljainkról csak jót tu­dok mondani. Nagyobb rend- zatmrás nélkül, jó hangulat­ban telnek el a vasárnap dél­Drága bakíer úr.,, Naponta vajon hányszor és hány helyen idézik a járás­ban ezt a népszerű slágert? (Foto: Kiss Tibor) utánok. Kitűnő rendezőgár­dánk van: Németh István, Varga István, Mátyás Gábor és a többiek igazán mindent megtesznek azért, hogy a lehe­tő legkisebb súrlódásoknak is elejét vegyék. Aztán felmegy a színpadra és bekonferálja a szellemi to­tót. A kellemest összekötötték a hasznossal. A „tea” látogatói abbahagyják a táncot és fe­jüket összedugva próbálnak választ adni a kérdésekre. Az Artis zenekar játéka új£ ból táncolni hívja a fiatalokat, egy-két teremmel odébb pedig Somogyi Lajos beszél örök szerelméről: a népművelésről. Talán néhány számadat ta­valyról : 43 800 látogatója ix>lt a művelődési otthonnak: 44 rendezvény, ebből huszonkettő műsorral várta a szórakozni vágyókat. — A legnagyobb gond a te­remhiány. Látogatóink szinte csak percre kiszámított időt tölthetnek el a szakkörökben, mert érkezik a váltás. Ilyen anyagi helyzet mellett igen kicsinyek az agitáció« lehető­ségeink. — Egy kis szobában szűköl­ködik a község könyvtára. Most talán nyílna lehetőség arra, hogy a könyvtár na­gyobb épületbe költözhessen és a művelődési otthonban is felszabadulna egy terem. A községi tanácstól várjuk a se­gítséget. — Igen gyümölcsöző kap­csolat alakult ki a Ganz—MÁ­Farkasok világa Adalékok Monor történetéhez a.) Meteorológiai Intézetünk az őszön kilátásba helyezte az 1941-es telet. Sokan emléke- | zünk még rá. Reggel, fél hat­kor indultunk Monorról és I pesti munkahelyünkre fél ti- I zenkettpre értünk. Az ilyen tél ugyan szeren­csére még mindig késik, de I január első két hete — föl- I idézve a rég múlt emlékeit is — ízelítőt adott már belőle, olyan hőmérséklettel, amit ál­talában „farkasordító hideg”- nek szoktunk emlegetni. A fe­hérség országának törvénye ilyenkor kényszerítette a far­kast arra, hogy emberek kö­zelségében mutatkozzék. A téli idő még nem múlt el, beszélgessünk hát róluk egy keveset. Farkasok világa ... Nevük, jóformán az egész földkerek­ségén, ahol az állat élt, min­den természeti népnél férfi­névként szerepelt. Nálunk, magyaroknál, a Farkas nevet a totemisztikus eredetű nevek közé sorolja a népraj ztudomány. Totemizmusnak azt az ősi hitformát mondják, amikor egy törzsben élő — kisebb vagy nagyobb vérségi kötelék­hez tartozó közösség — töb­bek között úgy tartja, hogy a bizonytalan előidőkben őse. nem ember, hanem más vala­mi teremtett lény, mondjuk állat volt. Az egész család, nemzetség, annak bdrtokállo- mánya, őse — neve — védel­me alatt állott. így lett ez az állat a közösségnek szent állata. Vadászni rá nem volt szabad, különben sem lehetett elejte­ni. És ha mégis, megölése a főbűnök közé tartozott. Keleti népeknél igen gya­koriak voltak az effajta szár­mazásmondák. Árpád feje­delem családja, a legelőkelőbb, a .monda szerint a „turul”-tól (sólyomfajta) vette eredetét. Es ilyenképpen ismerjük a krónikából, a honfoglaló Ag- mánd nemzetséghez tartozó, hihetőleg lompos farkú állat­ősre visszatekintő Apafarkas vitézt. A közelünkben levő pusztahely, Farkasd neve pe­dig egy másik totemisztikus nevű honfoglaló nemzetségfö szálláshelyét jelöli. (A név vé­gére ragasztott „d” ómagyar kicsinyítő, illetve helynév­képző.) Népmeséinknek egy évezred óta gyakran szereplő állat­alakja a farkas. Utasoknak, pásztoroknak a vele vívott hátborzongató küzdelmei, a nép szellemi termékeinek szí­nezésére igen alkalmasak vol­tak. Alföldi ember, aki közvet­len ismerte, két fajtát külön­böztetett meg belőlük. Az egyik, főként a magyar me­dencét környező hegyekben, de az Alföld őstölgyeseiben is tanyázott. Hatalmas termetű, szügyes, csupa izom vadállat volt. Hortobágyi, öreg juhász­ismerőseim a húszas években viszontagságos emlékeik kö­zött kotorászva, nem nagyítot­tak, mikor azt állították, hogy: „... az erdőből gyött kani far­kasnak akkora feje vöt, akár egy víkás szakajtó!” A másik, a „nádi féreg” vagy „réti farkas’,’, neve is sej­teti, a síkság nagy kiterjedé­sű mocsarainak lakója, a lecsapolásokkal együtt kiveszett. (E század harmincas évei elején, az Izsák (Pest megye) melletti, Kolun-tó ingoványainak le­eresztésekor fogták belőlük — tudtommal — az utolsó hiteles példányokat.) Erdei rokonánál jóval kisebb, de a jószágállo­mányra azért ugyanolyan ve­szélyes és a tél víz idején útra­kelt embereknek a torkát is apró termetétől függetlenül, éppen olyan gyorsan megtalál­ta. Borzsák Endre (Folytatjuk) VÁG és a művelődési otthon között. A munkásakadémia második előadását például 112-en hallgatták meg. De ez is csak egy lehetőség. Most kezdődik az ifjúsági klub szervezése és ebben a földmű­vesszövetkezettel és a gimná­ziummal karöltve szeretnénk dolgozni. — Túljutott a holtponton az énekkar is, sikerült újjászer­vezni a nagy múltú együttest és úgy érzem, ez az átszerve­zés jól sikerült. Olyan össze­tételű gárdánk van, hogy ko­moly lehetőségek csillantak meg előttünk. Beszélni kell még azokról, akik megkönnyítik a munkát, Hollósi Sándorról, Fáskerti Jakabról és a többiekrőL A szakmaközi bizottság terme minden este megtelik. Az idő­sebbek is megszerették a kul- túrotthont. Közben nyílik az ajtó. Aczál Ferenc hozza be az e heti „to­tószelvényeket”, 93 megfejtést. Befejezzük a rögtönzött be­szélgetést, pedig volna még miről beszélni: a zeneiskolá­ról, a kertészeti körről, a bé­lyeggyűjtőkről, a három kü­lönböző nyelvet tanulókról és sorolhatnám tovább. Ez a romos, elhan;/agolt épület 20 ezer ember művelő­dési gondjait, igényeit igyek­szik kielégíteni. Nem is akár­hogy. Nem túlzók, ha azt mondom: országos hírűén. Ba­jor Nagy Ernő hívta fel né­hány évvel ezelőtt az illetéke­sek figyelmét: segítséget kell nyújtani az óriás községnek. Hangja pusztába kiáltott szó maradt. Most ismét segítségért kiál­tunk. Hátha meghallja . .laki. Szalontai Attila Birkózás SIKER DABASON ... A Pest megyei Birkózó Szö­vetség vasárnap Dabason ren­dezte meg a serdülők szabad­fogású birkózóbajnokságát. A versenyen a monori bir­kózók is részt vettek, és szé­pen megálltak a helyüket. Kéri Pista folytatta a műit heti sikeres szereplését, itt is első helyen végzett súlycso­portjában. ötször fektette kSt- válira ellenfeleit, és végered­ményben hibapont nélkül vég­zett. Jól szerepelt ikertestvé­re, Lajos is, aki második lett. Eredmények: 42 kilós súly­csoportban I. Kéri István, Ti. Kéri Lajos; 49 kilós súlycso­portban II. Bognár Pál, III. Volcz Géza; 57 kilós súlycso­portban III. Bekker László. ... ÉS BUDAPESTEN Hadrik László, aki először vett részt a budapesti Vasas által megrendezett serdülő kö­töttfogású versenyen, első he­lyezést ért el. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom