Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

XII. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM 1808. FEBRUAR 7., ÍSZEEÖA Árkülönbség valóban létezik Tavaszi holmira vár az üresedő raktár Nem divatjamúlt — csak szezoncikk volt PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nevet a közgyűlés § ^ ^ Igaz, a termelőszövetke- ^ ^ zetek életében a legünne- ^ ^ pélyesebb, hivatalos gyűlés ^ ^ a zárszámadó közgyűlés — ^ ^ de ez az ünnepélyesség ^ ^ nem zárja ki a nevetést, > ^ Nevetni lehet — ha van ^ ^ min. Rendszerint akad is $ ^ az év során olyan „tsz- $ § baki”, amit ha ilyenkor \ \ emlegetnek, nevet rajta az \ \ egész közgyűlés. § Az alábbit például egy | ^ jegyzőkönyv örökítette ^ ^ meg. Tavaszi eseményről § i szólt: barackost akart § tsz telepíteni, de nem esc- ^ § metékkel, hanem teljesen \ ^ saját neveléssel. A barac- \ § kosból nem lett semmi — ^ ^ és hogy miért nem? A § § jegyzőkönyvi válasz így i, ^ hangzott: „a telepítés nem § ^ sikerült, mert a dolgozók § megették a magot...” § $ í Nagy a tolongás a boltok­ban; megkezdődött a tél végi kiárusítás, önkéntelenül is ar­ra gondol az ember, hogy az idén bizony ugyancsak nagy erőpróbába keveredtek a ke­reskedelmi alkalmazottak. Alig hogy befejeződött a lel­tározás, és az árszabályozás nagy munkája, újabb hajrá kezdődött. Hétfőn nyitás után pár perccel már olyan lázas válogatás, vásárlás tombolt, mintha hajnalban nyitottak volna az üzletek. A pultok mögött v mindenütt udvarias, elő­zékeny eladókat találtunk. A vevők tömegében pedig? Hallottam, amint egy kira­kat előtt két asszony „érté­kelt” Az egyik; „Én nem tu­dok ilyenkor venni semmit, csupa bóvlit dobnak piacra.” A másik: „Kinek van ideje //«.VSÍHÍ/í-»* bauxitcemvntet ? ■i A Ceglédi Városi Tanács vb építési és közlekedési osztálya a váratlan szerencsétlenségek megelőzése és elkerülése ér­dekében felhívja a város la­kosságának a figyelmét, hogy akik 1928—1950 között épít­keztek és építkezéseikhez fel­tételezhetően bauxitcementet használtak, okvetlenül jelent­sék be az építési és közlekedé­si osztályon, a városi tanács épületében február 10-ig! minden boltot összemászkálni, hogy olcsóbban vásárolhas­son? Az egyik boltban ugyan­azt az árut olcsóbban, a má­sikban drágábban kapja meg az ember”. Hogyan vélekedik erről a földszöv áruház igazgatója? — Helytelen szóhasználat­nak tartja ma már a keres­kedelem a „bóvli”-t. Ez ugyanis eladhatatlan árut je­lent, ami ma már nincs. Há­rom-négy évvel ezelőtt talál­kozhatott a vevőközönség di­vatjamúlt áruval, most eset­leg egy évvel ezelőtt gyártott holmi kerül szezonvégi ki­árusításra. Természetesen ezek mellett sok egészen új, divatos téli ru­hafélét is árusítunk 20—30—40 százalékos árcsökkentéssel. Az eladásra kerülő ruhanemű egyébként híven tükrözi, hogy nem leértékelt, tehát hi­bás, hanem kizárólag a sze­zonjellegét vesztett áru vásá­rát rendezte „ meg a kereske­delem. Ez egyébként minden februárban megtörténik. Jó ez a vásárlónak, mert olcsóbban vehet és jó a boltnak, mert a megüresedett raktárak­ban már tavaszi holmit tárolhat. — Az egyes boltok árkü­lönbségéről annyit, hogy ilyen valóban létezik. Például, amit mi 30 százalékos árkedvez- mcr yel kínálunk, azt az egyik ceglédi állami ruhabolt csak 20 százalékos kedvez­Corpus deÜcti: ostor és karó Verekedtek, hajba kaptak Kartörés — Felfüggesztett börtön A 31 éves, büntetlen elő­életű Zadar Sándorné súlyos testi sértés miatt került a járásbíróság elé. Augusztus végén Blahut Ferenc és fele­sége, . egy délután hazaérve, a sertéseknek akart enni ad­ni. Szóváltásba keveredtek Zadarnéval és egymást kölcsö­nösen szidalmazták. — Ekkor érkezett haza Zadarné tizen­két éves gyermeke. Hallván a felnőttek szóváltását, oda­szólt: — Már megint ez a cigány­kodás megy? mennyel árusíthatja. Ezekhez tartoznak az úgynevezett sza­bad árkategóriába sorolt cik­kek, árukat — természetesen az új ármegállapítások hatá­rait megszabó rendeletek sze­rint — a boltok vezetői hatá­rozhatják meg. Lényeges ár­különbségtől azonban nem kell félni, a vevők legfeljebb néhány százalékos árdifferen­ciával találkozhatnak. (cs.) Utak, útvesztők A szabadegyetem előadás- sorozatában ma este 6 órakor a művelődési házban dr. Vég- váry Lajos főiskolai tanár Utak, útvesztők a XX. század képzőművészetében címmel tart előadást. TAVASZVARAS H 4­függesztett hathónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. Foto: Ifjú Tóth István A többi a pocok dolga Nyáron kőműves, télen prémvadász ELEVENEN KÁRTÉKONY, HOLTAN — Fogd be a szád, mert mindjárt elpüföllek! — szólt Blahut Ferenc a gyerekre, aki erre a kezében levő ostor­ral Blahut arcába vágott, mi­re Blahut pofozni kezdte a gyereket. Zadarné felkapott egy karót, és azzal sietett a fiú védelmére. Blahut Ferencné a vereke­désbe nem avatkozott bele, a dühös asszony mégis úgy megütötte a karóval, hogy jobb alkarját eltörte. A két asszony ekkor egymásnak j esett, kölcsönösen egymás haját rángatva, a földre ke­rültek. Blahut Ferenc válasz- 1 tóttá szét őket. Zadarné a bíróság előtt az­zal védekezett, hogy ő a gyer­mekét védelmezte, mert azt a házaspár bántalmazta. A bí­róság azonban a tanúk val­lomása alapján megállapítot­ta, hogy nem bántották a ve­rekedő nő gyermekét, ezért Zadar Sándornét súlyos testi sértés miatt három évre fel­Figyeltem, amint derékig érő gumicsizmában körültocsogja a nád övezte kis tavat. Még az olvadó jégtáblákra is ráme­részkedett. Közelebbről is meg kell nézni — gondoltam és odaléptem. — Mit keres itt a vízparton? — Pénzt keresek, pénzt — válaszolta nevetve. — Mégpe­dig komoly pénz után kutatok. — Hol volna itt pénz?! — A pézsmapocok bundájá­ban! Még közelebb lépek. — És hol vannak azok a pénzespockok? — Mindenütt, ahol vizek és nádasok vannak. Itt is. — Sok van belőlük? Nem pusztulnak ki? — Ezeket ki sem lehetne pusztítani, olyan szapora álla­tok. Minden pocok már három hónapos korában ivarérett. Ti­zenkilenc napos vemhesség után egy évben ötször-hatszor fiadzik. Nagyon kártékony ál­latok. Irtani már értékes bun­dájuk miatt is érdemes. Há­rom napja fogdosom őket ezen a részen. — No, de — ebből megélni? — Lakiteleken lakom, nyá­ron kőműves vagyok, télen prémvadász. Minden télen be­járom a szokott területeimet és elégedett vagyok a kerese­temmel. — A hajdúböszörményi Nyersbőrkereskedelmi Válla­lattal kötöttem szerződést évenként ötszáz pézsmapocok- prém szállítására. Négy éve „vadászom”, eddig még mindig túlteljesítettem a vállalásomat. Az idén már négyszáz pocok bundáját adtam át, majdnem 24 ezer forintot kaptam értük. Tessék, itt vannak a szám­lák ... Huszonnégy tetem a füvön kiterítve. — Még körülnézem a csap­ÉRTÉKES dáimat, aztán kezdődik a nyű- zás — szól ki a vízből. Azzal felhúzza a vállig érő gumi­kesztyűt és benyúl a víz alá, a fagyökerek közé. — Megvan! — kiált és szőr­tel en, lapos farkánál fogva ki­emeli a csapdába fulladt pézs­mapockot. Kihozza és odadob­ja a többi közé a fűre. — Milyen csalétket tesz a csapdába? — Nem kell ehhez csali. A lakásuk bejárata a víz alá tor­kollik, mint a vidráé. Azon keresztül megy fel a partol­dalba magasan készített tanyá­jába. Teljes biztonságban érez- hetné magát, ha az ember nem szólna bele a dolgába. — Milyen az a szerkezet? — A csapda egy harminc centi hosszú kályhacső. Ebben van a hurok. A tanyájára csak ezen a csövön át mehet be vagy ki. Ez a csapda a víz KARINTHY A GIMNÁZIUMBAN Az önképzőkör legutóbbi foglalkozásán szinte rezegtek a falak a nevetéstől, ugyanis ez alkalommal Karinthy Fri­gyes paródiáiból állítottak össze műsort az irodalom ifjú barátai. Igaz, nem voltak so­kan jelen — akadt üres hely bőven a teremben — de aki végighallgatta, végignevette ezeket a perceket, sajnálkozz gondolt társaira, akiket kü­lönösebben nem köt le az ön- képzőköri foglalkozás. A diák­szereplők vezetőjükkel, Mészár ros Ágnes tanárnővel együtt szívvel-lélekkel készültek erre a Karinthy-bemutatóra, és akik hallották előadásukat, szívesen jönnék máskor is! (v. j.) Randevú, Zoránékkal Kilépett a mikrofon elé, csillogott kezében a gitár, és megkérdezte bús hangon: „Mi fáj?” — Siker lett. Belőle meg sztár. Elég korán. Ö — a Zo­rán/ Kovács Kati pedig egy­szer kijelentette, hogy „Nem! Nem! Soha nem!” Ezt persze úgy értette: „Nem leszek a já­tékszered!” Azóta volt már hosszú szőke, rövid fekete és egészen fiús barna haja, de játékszer valóban nem lett, inkább kitűnő énekes. Aradszky meg hiába búcsúzr kodott imigyen: „Isten ve­led, édes Piroskám!” — a sza­kítás ugyanis elmaradt és egy év múlva már boldogan em­lékezett arra, hogy mi is tört ép t a bokájával „Annál az első ügyetlen csóknál”. Mind­erről ők beszélnek, illetve énekelnek majd, hiszen ma este vendégeink lesznek itt — I Cegléden! Mondókájukat a népszerű Metró-együttes kí- , séri. K. A. PF. 19. Mákvirágnak üzenjük: Küldd meg a címedet, vagy keresd fel a szerkesztőséget délelőtt fél 11 körül, szombat kivételével bármikor. ★ Török Zsuzsa arra a kérdés­re kérsz választ: hová, /kihez fordulj, ha a nyáron külföld­re szeretnél menni, Olaszor­szágba, vagy francia földre? Kérdéseidre pontos választ, és ha kérsz, prospektust is küld az EXPRESS Ifjúsági Utazási Iroda. Címe: Budapest. Cipőinket i P. I. Légy szíves, küldd el a címedet is. Küldött írásaid között valóban van olyan, amit fel tudunk használni, és ha­marosan találkozhatsz vele a Ceglédi Hírlapban. ★ Kedves Ibolya! írod, hogy válaszút előtt állsz, mert nem tudod melyiket szeresd: Bé- lát-e vagy Pétert? Igaz, ne­ked a Béla név jobban tet­szik ... Tudod mit? Lapozgasd a kalendáriumot, hátha találsz benne még szimpatikusabb ne­vet ... Vagy várj addig, míg a név nem jelent semmit, vi­selője annál többet... , 5 levetnénk Ügyes, friss propaganda: még meg sem szárad­tak a plakátok, már minden jegy elkelt. Persze, mert a jó hír gyorsan terjed — a későn ragasz­tott plakát viszont lassan szárad. Szó volt egy délutáni előadásról is ugyan — de azért azt mégsem kí­vánhatjuk, hogy a Metró-est szerep­lői kétszer szere­peljenek egy nap, és még csak ne is vacsorázhassa­nak. Mi, jegy nél­kül maradottak keserű szájízzel topogunk az elő­csarnokban. Vi­gasztalásunkra egy-ikét szőnyeget tehetnének ide és az oldallépcsőkre — hogy egy kis dalfoszlányt mi is hallhassunk — mi, akik lemondtunk a művészek kettős szerepeltetéséről. Ha már ilyen önr feláldozok vol­tunk. ígérjük, na­gyon vigyázunk a szőnyegekre, nem piszkoljuk be őket, inkább még a cipőnket is be­adjuk a ruhatári­ba! Búj — Ásóra, lapátra! Hallatszott a felszólítás az elmúlt napokban az új közép­iskola folyosóján — ezúttal azonban nem „gyíkot űzni” készültek a diákok a határba, hanem az iskola udvarára, ahol az ittfelejtett szemét- ás kőtörmelékhalmot rohamoz­ták meg. Azóta már alaposan alatt a lakás bejáratához van nyomva, bele a földbe. Át kell mennie rajta, akkor pedig vége. — Az idén már nem sok van. hátra, ugye? > — Az itt levőkkel együtt már ötszáznegyvennél tartok. Holnap még vagy hetvenet fo­gok a Soki-féle tóban, aztán még Törtei, Abony és Szolnok környékét járom be. Talán a duplája is meglesz a szerző­döttnek. — Hol tanulta ezt a mester­séget? — Balmazújvárosban, ahol tizenkilenc család foglalkozik ezzel, keresztül-kasul lárva az országot. Mind jómódú embe­rek. Az egyik ötezer forint tan­díjért vállalta a kiképzésemet A tanulóidő két hétig tartott. Az összefogdosott állatok a mesteré lettek. Ez így volt ki­alkudva. — Honnan tudja, hogy hol találhat pézsmapockokra? — A partok közelében, a nádas szélein ahol a víz nincs befagyva, ott pocoklakás van Megkeresi az ember a kezével a bejáratot a víz alatt, és rá­nyomja a csapdát. A többi a pocok dolga. Különben is, oda­vezet a jég alatt is látható po­cokjárat a hátrahagyott leve­gőbuborékok nyomán — ma­gyarázta a prémvadász. (fehér) megfogyatkozott a szép épü­let képét rontó szemétkupac. De nem fogyatkozott a tanár rok bosszúsága, akik úgy véle- kednek, hogy mindezt az építi vállalatnak kellett volna eh hordaínia, mégpedig azon me­legében, amikor az építkezés^ befejezték. A tanulók azon­ban titkon, gondolatban háláé mormolnak, mert az dobja az első követ rájuk, aki diákkorá­ban nem örült, ha valam. ürüggyel elmaradtak a nehéz órák ... Vagy erre gondoltak a Bács megyei Építőipari Vál­lalat — hajdani diákjai is?! Kevés a remény a továbbjutásra Szegedi Radnóti Gimná­zium—Ceglédi Kossuth Gim­názium 69:49 (36:17). Cegléd. Vezette: Mlatilik. Ceglédi Gim­názium: Vass 16, Sallai 11, Szabó 4, Füle 2, Horváth 3, Nyúl 6, Szűcs—Szunyogh, Ud- vardi 6, Túri. Edző: Velkey András. Az MTS által- kiírt közép­iskolás bajnokság országos elődöntőjének első mérkőzé­se volt. A Tisza-parti gim­nazisták felkészültebb csapat*. megérdemelte a győzelmet Közrejátszott még, hogy í kezdő ötös négy játékosát ki­pontozták. A szegedi csapator. népes számú szurkológárda is elkísérte. Biztatásuktól csal. úgy zengett a tornaterem. A ceglédi sportkedvelők ismét távolmaradtak, mint már annyiszor mostanában. A jövő vasárnapi visszavágás nem reménytelen, de húsz pont hátránnyal indulva nehéznek tűnik a továbbjutás kihar­colása. — g —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom