Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

A pult két oldalán — „Tessék mondani, nincs, Vagy csak én nem találom az olajos halat, tetszik tudni, azt a hétforintosat — kérdezi egy háziasszony városunk egyik boltjának eladójától. A válasz: — Nincs, kérem szépen. — Es mikor lesz? — hang­zik a követelődző második kérdés. Nagyon udvariasan széttár­ja karját az eladó, amiből mindenki megsejtheti, hogy ezt nem lehet tudni, kérem szépen. És mintha a kereske­delem áruellátását tűzték vol­na napirendre ezen a napon az asszonyok, egy másik ha­sonló kérdés is elhangzott, a kerek tortalappal kapcsolat­ban. Mert abból sem nagy a választók... Pedig sokkal na­gyobb népszerűségnek örvend, mint a hosszúkás tortalap ... ★ ' A zöldségboltban történt. A kívülről szépnek mutatkozó káposztafejet gyanúsnak talál­ta a vevő, mert a szabályos­nak látszó gömbölyűség meg­méretve könnyűnek találta­tott. Következésképp a belseje üresen tátong és ezt nem sze­retik a háziasszonyok. Annyi­ra nem, hogy a szóban forgó káposztát az asszonyka vissza­vitte, kérve, hogy cseréljék ki egy tömött fejűre. Ez bizony nem ment köny- nyen, némi vita után azonban csak összeszedhette az asz- szonyka a pultról a káposzta dühösen odagurított árát. A hallgatóság megrökönyödésére a távozó asszonyka után ez a mondat röppent: — Ennek se adok többet semmit!... Két asszony még tíz perc múlva is azon vitatkozott a bolt ajtaja előtt, hogy a rom­lott vagy hasznavehetetlen árut miért nem számolják el a boltnak az illetékesek. Mert, mint mondották, ha elszámol­nák, nem lett volna ilyen vi­ta ... Pedig hát elszámolják... ★ Amelyik vásárló a 15-ös ön- kiszolgáló boltban veszi meg a napi vagy heti élelmiszerszük­ségletét, az hazaérve nem kapkod a fejéhez, hogy vala­mit is elfelejtett volna. Mert az „ízig-vérig” kereskedő bolt­vezető fáradhatatlanul sorolja portékáját: „Só, bors, papri­ka, liszt, kakaó ... nem ma­radt ki valami?" De sokszor láttam már intésére vissza­menni asszonyokat a polcok­hoz. Az ilyen kereskedőre szokták mondani, hogy ez az­tán érti a mesterségét! (cs.) F ** Elörfönbunfefést kapott 99Kuharicn Jancsi* és hiciklitolvaj társa Rimóczi Béla 25 éves és Er- I a Ceglédi bíróság ennek az dós János 20 éves fiatalembe­rek régi ismerősök. Október­ben a szolnoki Lenin Tsz föld­jén együtt vágták a kukorica­szárat. Közben kupacokba ra­kott csöves kukoricára buk­kantak. Ekkor nem nyúltak hozzá, de megállapodtak, hogy éjszaka visszamennek, és visz­nek belőle. Éjjel Erdősék ko­csijával, lovával vissza is tér­tek, körülbelül 8 mázsa kuko­ricát elvittek, és azt a szolnoki piacon eladták. « A sikeres kukoricaügylet előtt Rimóczi az egyik abonyi italboltnál őrizetlenül hagyott kerékpárt pillantott meg, azt ellopta, és Szolnokon eladtál. A tolvajok a bíróság előtt bűnösségüket beismerték. Ri­móczi Bélát kétévi szabadság- vesztésre, Erdős Jánost pedig másfél évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Mivel Erdős Jánost a Szol­noki Járásbíróság korábban 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de az ítélet végrehajtá­sát próbaidőre felfüggesztette, ) ítéletnek a végrehajtását is el­rendelte. PEST MEGYEI üiftlAP KÜ LÖM KIADÁS A XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM 1968. FEBRUAR 29., CSÜTÖRTÖK Homokpusztának is van Jelöltje Egyre több nő vállal részt a népfrontmunkában A Hazafias Népfront or­szágszerte választásokra ké­szül. A tisztújítás előkészí­tői falun és városon a he­lyi népfrontbizottságoik. Ök szervezik meg a gyűléseket és széles körű közvélemény­kutatás alapján tesznek ja­vaslatot az új bizottsági ta­gok megválasztására. Kedden délután a városi tanács épületében, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának irodájában, ülést tartott a népfront városi el­nöksége. A megbeszélésen részt vett Kürti András, a városi tanács elnöke is. Kiss András népfronttitkár ismertette a választással kap­csolatos tennivalókat. Mint már arról lapunkban is be­számoltunk, a jelöltek listáját úgy állították össze, hogy minden kerületnek le­gyen népfrontbizottsági tagja a jövőben. A korábbi időszak­ban ugyanis az a sajnálatos helyzet alakult ki, hogy egy-egy kerületből több sze- mélyt is beválasztottak, míg más kerületből senki sem képviselte a lakosságot a bi­zottságban. Most még Ho­mokpusztának is van jelöltje, ennek o várostól távol eső tanyarésznek. Egyre több nő kapcso­Félautomata mozgó üzem Könnyen mozgatható, gyorsan telepíthető, asz faltkeverő útépítő gépsor készült az Ütépítő- gép Javító és Gyártó Vállalatnál. Az AK—12- es nevet viselő félautomata „mozgó üzem” prototípusa után még az idén a sorozatgyártást is megkezdik. A gép 12 tonna aszfaltot kever óránként. (Foto: Gulicska) Ceglédi hős tenor sikere a milánói Scála színpadán Dömsödi Hajós Zsigmond AZ ITÁLIAI risorgimento, a német birodalmi törekvések, a francia forra­dalmak, a magyar reformkor, majd a polgári revolúció és a lengyel szabad­ságmozgalmak eszményképe a szabad és független ember volt a tizenkilence­dik században, mert az államok is sza­badságra és függetlenségre törekedtek. Európa haladó polgársága konspirált, fegyverkezett, lázadt, tűzcsóvát vetett és lobogtatta fennen a nemzeti zászló­kat. Dalok keltek szárnyra, színesek és szenvedélyesek, harcba hívók. Dalmű­vek dicsőítették a betyárokat és fegyve­res rablókat, mert azok szabadon éltek, külön törvényeik voltak, emberségeseb­bek, mint a királyok törvényei. Herna- ni, az operai hegyirabló hőstenorja, ha felcsendült a színpadon, a közönség fél­órákig tapsolt, kiáltozott és nem akart hazamenni, szüntelenül visszaerőszakol­ta a függöny elé délceg alakját. Az hernani énekesek voltak a kontinens legnépszerűbb alakjai, amerre felismer­ték őket, az utakon kifogták lovaikat és a hintót énekelve vonták tova a népek. Verdi érzelmekben és kifejezésekben gazdag melódiái nagyban hozzájárultak a romantika, a nacionalista láz fokozá­sához a titkos szervezetek és az elszánt­ság izmosításához. Az olaszok álma meg is valósult, a risorgimento csapatai 1871- ben bevonultak Rómába, ugyanez évben á „vaskancellár” összekovácsolta a német birodalmat. De máris újabb jelszavakkal tüzelték magukat a friss egyesülések újabb területek megszerzésére. A fran­ciák, a szabadságuktól megfosztott len­gyelek és a félgyarmati magyarok is to­vább melegedtek Verdi dallamain és a betyár hősök tettein. Hernani szilárdan fennmaradt az operák színpadain. A vi­lág egyik legnagyobb és legnépszerűbb Hemániját Cegléd adta a világnak. DÖMSÖDI HAJÓS ZSIGMOND Ceg­léden született 1839-ben. Egyetemi ta­nulmányait Utrecht és Heidelberg pati­nás iskoláiban végezte. Feltűnően szép tenor hangja, muzikalitása azonban a színpadra vonzotta. Huszonnyolc éves korában, a kiegyezés évében szerződött el — az ősszel múlt száz éve — a pesti ré­gi Nemzeti Színházhoz, de itt csak négy és fél évig énekelt, 1872-től tíz évre, majd 1889-től újabb nyolc évre elhagyta az országot, hogy a milánói Scálában és a párizsi Olasz Operában hódítson Hernani, Radames, Faust, Ördög Róbert, Lohengrin és Rigolettó hercege maszk­jában. Remek színészi alakításaival csak fokozta éneke hatását, Európa más nagyvárosaiban is vendégszerepelt és mindenütt forrón ünnepelték. A két hosszú külföldi szereplést megszakította egy hétesztendős hazai szerződéssel, ö énekelte az Állami Operaház megnyitó­ján a Bánk bán címszerepét. 1898-ban, hatvanévesen idehaza vonult nyugalom­ba. Megható ünneplés kísérte utolsó Bánkját. A hálás pestiek nyíltszíni tap­sai többször megállították a játékot. Hajós Zsigmond házat épített Ceglé­den. Ez a szépséges nagy olasz villa húsz évvel ezelőtt épségben állt még re­mek kovácsolt vas kerítésével, toszkán- oszlopos verandájával, kerek-tornyú, nemes, ónsisakos sarokszobájával, szemben a mai Lenin parkkal a Rákóczi úton, a Táncsics utca sarkán. Helyén most három épület: szélről-szélről egy- egy emeletes lakóház meredezik, a leg- sarkon pedig egy csúnya barakk lapul. A Hajós-villának szervi baja nem volt, azért bontották el, mert kellett a tégla. Külön fáj a kerti medencében vizet szó­ró bronz puttó eltűnése, egy kiváló itá­liai szobrász alkotása, amely vagy lap­pang valahol, (milyen jó lenne valame­lyik díszterünkre), vagy eladták a vas­gyűjtőnek. A megpihenni véglegesen hazatért idős művész a századfordulón még éne­kelt a ceglédi Vigadóban, jótékony cél­ra, feleségestől, aki szintén operaénekes volt. Egyik fennmaradt tudósítás szerint a Hugenottákból egyéni számát, majd feleségével néhány kettőst különféle operákból. NAPJAINKBAN Európa jóformán el­felejtette Hernánit, alig találkozunk ve­le, Itália azonban ma is éppen úgy meg- könnyezi-tapsolja a romantikus hara­miavezért, mint hajdanán, és az 1344- től állandóan színen levő Verdi-operá- nak hatalmas irodalma fejlődött. A leg­nagyobb alakítók közt a felejthetetlen Dömsödi Hajós Zsigmond neve a Scála évkönyvében megtalálható, talán még márványtáblákon is. A milánóiaknak könnyű, mert több világhírű hőstenor­juk volt, nekünk, ceglédieknek csak egy. Hídvégi Lajos lódik be a népfrontmun­kába. A most következő ciklusban előreláthatóan a bizottságok harminc százaléka már nő lesz. A népfront városa válasz­tási gyűlését március 4-én, hétfőn este fél 6-kor tartják a városi tanács nagytermé­ben. ízlésesen díszített he­lyiség várja a résztvevőket és a vasutasénekkar a Him­nuszt énekli a tanácsterem karzatán. Már készül az elnökség beszámolója is, amely az elmúlt évben vég­zett munkáról ad tájékozta­tót. A napokban ki-ki megkap­ja meghívóját a hétfői gyű­lésre. HOLNAP a költségvetésről tárgyal a járási tanács vb. A járási tanács pénteken tartja ülését. Az 1967. évi költségvetés zárszámadását,^ valamint az 1967. évi község-' fejlesztési zárszámadást Det- rei Sándor vb-elnökhelyettes terjeszti a tanács elé. Napi­renden szerepel még az 1968. évi költségvetés jóváhagyása is. Babós József áb-elnök a mezőgazdasági állandó bi­zottság munkájáról számol be. INFLUENZAVÍRUSOK EGYMÁS KÖZÖTT — Te, hogy én ma micsoda nőt fektettem ágyba! (Fauszt József rajza) Járási úttörő karnevál lesz vasárnap egész nap a ceglédi Kossuth Művelődési Házban. Délelőtt a kisdobosok, délután az úttörők szórakoz­nak és tartanak jelmezes fel­vonulást, közös, táncos játéko­kat. SPORT Asztalitenisz Miért csökken az érdeklődés , a spartakiád iránt? Az idei járási spartakiád versenyre több sportolót vár­tak. Érthetetlen, hogy több községből miért nem jöttek el a versenyzők. Ennek ellenére is csaknem ötven nő- és férfi­versenyző állt az asztalok mel­lé, és helyenként igen színvo­nalas, izgalmas küzdelemben dőlt el a helyezések sorrendje. Az alábbi eredmények szület­tek asztaliteniszben: Női. csapat: 1. Abony II, 2. Abony I. Férfi, csapat: 1. Abony I, 2. Abony II, 3. Tör­tei II, 4. Törtei I. Vegyes páros: 1. Diószagi- né—Kókai, 2. Donáthné—Do- náth, 3. Simon—Bodor, 4. Ret­kes—Nagy. Női páros: 1. Do­náthné—Méri, 2. Simon—Dió- szeginé. Férfi páros: 1. Bo­dor—Kókai, 2. Mádi—Retkes, 3. Donáth—Babcsányi, 4. Bar- ta—Waltner. Férfi egyéni: 1. Bodor, 2. Mádi, 3. Kókai, 4. Retkes. Női egyéni: 1. Simon Márta, 2. Donáthné, 3. Dió- szeginé, 4. Nagy és 5. Méri Mária. Budapesti Egészségügy— CVSE 3:13 NB II-es asztalitenisz bajno­ki mérkőzés. Az Egészség- ügyiek már 3:2-re vezettek és a bizonytalannak látszó mér­kőzést hatalmas hajrával, re­mek eredménnyel sikerült a ceglédi fiúknak megnyerni! Győz: Nyíri 4, Farkas, G. Bíró és Kudellch 3—3. Tollaslabdázóink az NB II élén! Budapesti Petőfi—Ceglédi VSE 1:5 Tíz csapat van ebben a cso­portban, ahol a Ceglédi Vas­utas SE új szakosztálya küzd a bajnoki pontokért, és a leg­utóbbi győzelmével megérde­melten jutott az első helyre. Az értékes győzelmeket dr. Pipicz Imre, Pipicz Sándor, Hartyányi János, Kenéz Jó­zsef, Gór Nagy Gyula és Bar­na Sándor vívták ki. Kötött- és szabadfogásban négy arany-, egy bronzéremmel tértek haza birkózóink A Ceglédi Vasutas SE bir­kózógárdája szombaton és va­sárnap két versenyen — kö­tött- és szabadfogásban — lé­pett a szőnyegre. Budapesten, a 14—15—16 évesek országos kötött- és szabadfogású ver­senyén közel 500 induló volt, és a ceglédi fiúk négy arany- és egy bronzérmet szereztek! Figyelemre méltó — utánpót­lás szempontjából — Sápi Fe­renc eredménye, aki két évvel ezelőtt ugyanilyen versenyen csak a 2. helyet tudta megsze­rezni és most aranyérmes lett. Eredmények: Szabadfogás­ban: 1-1 évesek: 1. 68 kb-ban Szűcs István. 15—16 évesek: 1. 42 kg-ban Sápi Ferenc, 45 kg-ban Nagy Miklós 1., 57 kg- ban 1. Kézdi János, ök kötött­fogásban érték el eredmé­nyeiket. 15—16 évesek, sza­badfogásban: 58 kg-ban 3. Tóth Ferenc. Ed .őjük: Kenéz Béla. Pest megyei ifi kiválasztó versenyen: 48 kg-ban 1. Varró Gyula, 60 kg-ban 1. Ványi Benő, 75 kg-ban 1. Lengyel János ' "" kg-ban 1. Mis­kolci Pál. Edzőjúit: Reznák János. Megyei sakkbajnokság Ceglédi Spartacus—Váci Vasutas 7f/2—21/2. Komoly, színvonalas küzde­lemben győztek a ceglédiek. Nvertek: Frietag. Petri. Koncz, Bajzák, Eszéki, Krausz és Zsu* fa. Gáli döntetlen és Temes‘ vári vereség. (— sz —)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom