Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

PEST MEGYEI MBL AP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEOLI XU. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1968. FEBRUÁR 28., SZERDA A régi épületben fő városias múzeum Ünnepélyes megnyitó: október 6-án Napi tüske Ha csak tehetjük, kaján- kodva emlegetjük azokat a népi szokásokon nevelő­dött, babonás hittel megál­dott öregeket, akiknek az álmok mindent megjósol­nak, akik a lexikonok, is­meretterjesztő szakköny»- vek, tájékoztatók helyett az öreg kalendárium agyon­gyötört oldalait bújják. Ne mosolyogjunk: van még, mit tanulni tőlük! Épp egy öreg kalendárium lapján olvastuk a február végére szóló figyelmezte­tést: „Házad körül árkot putzolj, különben "elvisz a hóié!" Nem kéne divatba hozni — legalább vidéken — a kalendáriumolvasást? Túró • A földön vakolatdarabok, a levegőben porfelhő jelzi a megkezdett építkezést a Kos­suth Múzeumban. Már napok óta dolgoznak itt a járási Építőipari Ktsz kőművesei. Faiakat bonta­naik, ajtókat tüntetnek el, ki­cserélik a világítótesteket, új köntösbe varázsolják a kiállí­tótermeket. A földszinti magánlakások felszabadításával végre meg­valósulhat a régi terv, az eme­letet teljesen kiállítás cél­jaira rendezhetik be. Háromszáz négyzetméter­nyi alapterületen, nyolc teremre osztva, állandó kiállítás készül. Mi lesz az új ebben? Az, hogy a látogató egy-egy rész előtt csak egyszer haladhat el, mivel az új térelosztás körforgalmat teremt. Mit láthat az érdeklődő? Az öregszőlőben végzett ása­tások leleteit, a temetkezési és edénykultúrát, mégpedig nem a szokványos, nem az iskoláskönyv szerinti elren­dezésben. Gazdag Dózsa- anyag, a török hódoltság ko­rának emlékei, a XVII—XIX. század anyaga — és termé­szetesen a Kossuth-reliquiák egészítik ki a látnivalóikat Megnőtt a „hatósugár” Öntíllósuli fis A.KÚV kirendeltsége Január óta önállósult az AKÖV ceglédi kirendeltsége. Megnőtt „hatósugara” is, mi­vel Nagykőröst, Monort, Nagy- kátát és Abonyt is idekapcsol­ták. A megnövekedett feladatok­hoz megfelelő körülményeket kell biztosítani, ezért még az elmúlt évben 150 ZIL teher­gépkocsit és billenős szállító- autót kapott a ceglédi kiren­deltség. Ha kell, ha a forga­lom megkívánja, akár továb­bi járműveket is kaphat a te­lei». ötmillió forintos költség­gel korszerűsítik és bőví­tik az AKÖV telepét. A vasútállomás területén is folyik az építkezés, az átadás­ra áprilisban kerül sor. To­vább fejlesztik a Körösi úti régi telephelyet is. A most már ide tartozó nagykőrösi kirendeltségen két-három év alatt több, mint 5 millió forintot költenek a fejlesztésre. Még az idén mint­egy másfél millió forintot épí­tenek be. Az AKÖV-nek az a célja, hogy zökkenők nélkül bonyolíthassa le a környék fuvarforgalmát. Megelőzés: ifjúságvédelmi akadémiával Igen népszerű és hasznos a Dózsa Művelődési Házban az ifjúságvédelmi akadémia elő­adássorozata. Nemcsak jogi, hanem illemtani, erkölcsisme­reti előadásokat is tartanak, ezeket a közeli mezőgazdasági technikum tanulói is meghall­gatják. Helyet kapnak a század- | forduló helytörténeti és néprajzi emlékei, a ho­moki kultúra eredményei, a század végi földmunkás­mozgalmak, a Tanácsköztár­saság és a mai Cegléd üze­meinek, közös gazdaságainak reprezentatív anyaga is. A földszinten helyezik el az irodákat, az emeleten lesz a fűthető liönyvtdrhelyiség, amely egyben kutatószobául is szolgál. Külön termet kap a majdani restaurátor. Július elejére elmennek az építők, a berendezők váltják fel őket. Elkészítik a tárlókat, vitrine­ket, helyükre kerülnek a fo­tók, grafikonok, különféle kiállítási tárgyak és október 6-án megnyílik az újjáalakí­tott, fővárosias múzeum. (t.) A piacra járók — azok kö­zül is a jphtúrót kedvelők — már gyakrabban el-elsétálnak a tejtermékárusok és a tsz- boltocskák előtt. A Dózsa Népe Tsz pavilonját figyelik árgus szemmel: tavaszodik, és ahogy mások az első ibolyát, úgy várják ők az első, friss gomo­lya- és juhtúrószállítmányt. Tavaly nagy sikere volt a tsz standján árusított gomo­lyának, juhtúrónak. Gomolyá­ból 3571 kilót értékesítettek. Jelentékeny beyételhez jutott így a tsz. A tapasztalaton fel­buzdulva az idén is árusítják majd a gomolyát. Ha nem a standon, akkor a nemsokára megnyíló, Kossuth Ferenc ut­cai boltjukban. ELOADAS AZ UJ TSZ TÖRVÉNYRŐL Az élet fejlődést hozó változásokat diktál Lassan véget ér az idei me­zőgazdasági könyvhónap. A járásban érdeklődéssel szem- lélgették és vásárolták is az új szakkönyveket, vagy a könyv­hónap alkalmából ismét for­galomba hozott, eddig hiány­cikként szereplő kiadványo­kat. Törteién és Cegléden az el­múlt napokban a megyei könyvtár, a városi-járási könyvtár, valamint a városi tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya rendezésé­ben az új tsz-törvényről — ki­emelve a fő, a mellek- és a „cicának” hívják a nyüstkefét Babonás-e a kéményseprő? Bányász - a házak tetején „Kéményseprőt látok, sze­rencsét találok” — kapkodunk gombjainkhoz, ha egy kémény­seprő az útunkba akad. Per­sze, ebben a babonában nem nagyon hiszünk, de azért isten ments, hogy akkor éppen gomb nélküli ruhában közlekedjünk. A kéményseprő bácsik — mert bácsik ők akkor is, ha fiatalok — aztán vagy megmosolyogják a reménykedő kapkodókat, vagy örüljön a hívő, „jó sze­rencsét” kiáltanak nein. Ne­kem éppen egy fiatal kémény­seprővel volt szerencsém ta­lálkozni, mégpedig Vas Gábor­ral, aki csak három éve gon­dozza a rábízott kéményeket, de máris nagy tudója mester­ségének. — Kétezer-héfczáz kéményt kell kitisztítanom évente — meséli —, és bizony sok létra- fokot kell megmásznom értük. — Télen, nyáron? — Nyáron azokat a házakat nem látogatom, ahol tudom, hogy gázzal főznek. Talán e korszerű tüzelési módszernek mi örülünk a legjobban. — Hisz a kéményseprő-ba­bonában? Fehér fogsora kivillan kor­mos arcából, és mosolyogva legyint. — Kár lenne bárkit is meg­fosztani ettől a hiedelemül, mert akkor mi is elvesztenénk [ „varázserőnket”. Ügy látszik, | a kéményseprőknek is van kis | ördögük... Erre gondolnak ! azok is, akik velünk töltetik ki heti lottószelvényüket. Azt is megtudom, hogy a kéményseprők elmaradhatat­lan kellékét, a „cicát” nyüst- kefének hívják, a kötélen lógó vaseömb pedig kötélgolyó. A nagyon kormos kéményekhez a rugós apparátot használják­— Persze, nem könnyű mes­terség — fordítja .komolyra a szót Vas Gábor. — Naponta 50—60 kilométert kerékpáro­zom. Ahol ha jnalban kezdik az üzemelést, mint például a ke­nyérgyárban meg az Utasellá­tónál, ott éjfél után kezdek a kémény meg a kályhák tisztí­tásához. Emellett a mi felada­tunk az is, ha Validról tűzren­dészen szabályellenességet ta­pasztalunk, azonnal jelentsük a vállalatnak vagy a tűzoltó­ságnak. Tehát felelősségteljes a munka. Nálunk csak olyan kéményseprő dolgozhat, aki nem iszik, és nincs hatással rá a padlásaidon felakasztott son­ka, kolbász... A pohár bort pedig, amivel igencsak minden háznál megkínálnak, bizony, nem lehet elfogadni. — Pedig jó lenne a sok kor­mot leöblíteni...? — Aki szereti, az munka után megteheti, de csak mun­ka után — mondja nyomaték­kai, majd válla köré kanyarít- ja a „cicát”, és bányászköszön­téssel búcsúzik: Jó szerencsét! (Azóta is bánom, hogy a tás­kámban lapuló lottószelvénye­! két nem vele töltettem ki. Mert ugye, nem vagyunk ba­bonásak — de hátha ...?) (csat —ó) kisegítő üzemágak tervékeny- ségének jelentőségét, gazdasá­gosságát — dr. Hegedűs István, a gödöllői Agrártudományi Egyeítem adjunktusa tartott előadást. A hallgatóság körében jelen voltak a tsz-ek vezetői, főag- ronómusai, főkönyvelői és jog­tanácsosai, valamint a ceglédi ifjú agrár szakemberek klub­jának tagjai. Érdeklődve hall­gatták az állami és a szocia­lista szövetkezeti tulajdonról, a vállalati gazdálkodásról, a szabadság és pótszabadság kér­déséről szóló tájékoztatást. Az előadó beszélt az ellenőrző bi­zottságok szerepéről, és a töb­bi bizottságokra váró munká­ról is. Az előadást követő vita során ismét levonták a tanul­ságot: ezek az élet diktálta változások mindenképpen fej­lődést hoznak. A mezőgazda­ság jellege nem vész el, csak a felelősség lesz nagyobb, és vigyázni kell, hogy a bukta­tók, a vadhajtások ne okozza­nak „töréseket” a gazdasági életben. MONTÁZS, GITÁRRAL Foto: Ifjú Tóth István Tudósítónk tollából: A megyeit megnyerték, országos versenyre jutottak a ceglédi szakmunkástanulók VALÓRA VÁLT A JAVASLATUK! Rendszeres olvasója vagyok a népszerű rovatnak. Nem kri­tikával, hanem építő bírálattal szeretnék élni. Meglátásom szerint nemcsak a gimnázium­ról kellene írni! Vannak még városunkban legalább ilyen fontosságú közintézmények, ide is el lehetne látogatni, ott is van téma! A szakmunkásképző intézet­ben például javában folynak a megyei szakmaközi versenyek. Vannak már, akik szép ered­ménnyel dicsekedhetnek. A ruházati eladók, cukrászok, rádió- és villamossági eladók Cegléden tartott versenyén is­kolánkból a következők jutot­tak tovább az országos döntő­be: Lestánszki Katalin, Czine- ge Éva, Dobos Teréz, Mihály Balázs, Ungvári Julianna és Tóth Ibolya. Ezek az eredmények azért is jelentősek, mert a könnyűipari szakmákban a versenyek meg­rendezésének gondolatát ép­pen mi javasoltuk Vácott, a ta­valy megrendezett I. diákpar­lamenten. Az állami iparban foglal­koztatott tanulók közül az esz­tergályostanulók Gödöllőn tar­tott versenyén Pintér András 1. helyezést ért el. Autószerelő­tanulóink közül Molnár János 2. lett, a géplakatos szakmá­ban Petrás József első, Mezei István harmadik. Valamennyi versenyzőnk a megyei döntő után bekerült az országos ver­senyre. Kovács László a III. évfolyam tanulója KISZ-közgyűlésen új vb-t választottak Csütörtök délután, az osz­tályok küldöttei a fizikai elő­adóteremben gyülekeztek KISZ-közgyűlésre. A küldöt­tek először végighallgatták Biró János KISZ-titkár beszá- ! mólóját, az eddigi KISZ-mun- káról, majd vita kezdődött. A I vitában felszólalt Öcsai Ist- ' ván, a KISZ városi bizottsá- ! gának tagja és Szabó Sándor tanár is. A közgyűlés befeje­ző aktusaként a küldöttek megválasztották a 29 tagú is­kolai bizottságot és a 11 tagú végrehajtó bizottságot. Az is­kola új KISZ-titkára Csapó István lett —, mivel elődje az idén érettségizik. A közgyűlés után a VB-ta- gok elosztották maguk között a tisztségeket. Reméljük, hogy az új VB | legalább úgy dolgozik, mint | elődje. Ehhez minden segítsé- j get megadnak az iskola K1SZ­tagjai is. Veres J. Fölényes ceglédi győzelem a megyei tornászbajnokságon Vasárnap Cegléden rendez­ték a megyei középiskolás leány-tomászbajnokságot. A verseny teljes ceglédi sikerrel végződött. Az új középiskola tornatermében találkoztak a versenyzők. A ceglédi csapat tagjai: Dávid Borbála, Hor­váth Erzsébet, Etédi Anna, Verba Edit, Kerekes Katalin, Kratochwill Erzsébet. A ceg­lédi lányok kitűnően verse­nyeztek és imponáló fölény­nyel nyertek. Az egyéni ver­seny helyezéseit is ők szerez­ték meg a várt sorrendben: 1. Kratochwill Erzsébet, 2. Hor­váth Erzsébet, 3. Kerekes Ka­talin. A II. osztályban is a ceglédi középiskolások nyertek, még nagyobb fölénnyel, mint az el- ' ső osztályúak. A csapat tag- i jai: Krenyóczi Judit, Lázár Mária, Domozi Anna, Dani Katalin, Bunkóczy Éva, Sipos Eva. Az egyéni sorrend: 1. Bunkóczy Éva, 2. Sípos Éva, 3. Dani Katalin. Március 15-én lesz Duna­újvároson a területi középis­kolai döntő, ahol Pest, Szol nők, Nógrád és Fejér megye középiskolás lányai mérik össze erejüket. A győztes jut a bu­dapesti országos döntőbe. Nagy erőpróbát jelent ez a ceglédi csapat számára, hiszen itt régi ellenfelével, Székesfe­hérvár I. osztályú csapatával találkozik. Közülük kerül k: bizonyára az egyetlen tovább­jutó. Lányaink szorgalmasan készülnek, reméljük a siker sem marad el! (—yer.) PF. 19. RUHA VAGY VASFOR- GACS. Egy kisdiák levelében pályaválasztási tanácsot kér tőlünk, mert nem tud dönteni: szabni, varrni tanuljon-e vagy lehet-e lány létére esztergá­lyos? A szülei az utóbbi el­képzelésére ugyanis kijelen­tették — „az nem női szakma, szó sem lehet róla”. Tanácsot mi sem adunk neked, azt azonban megjegyezzük, hogy esztergályos nő sok-sok él az országban, kiválóan dolgoz­nak, szeretik foglalkozásukat. Sokat kell tanulniuk, sok függ figyelmüktől, ügyes kezüktől, pontosságuktól. Szóval, nő is lehet esztergályos. + MIKI! Mint már közöltük, versekkel nem foglalkozunk. Egyáltalán nem sértesz meg minket, ha verseidet egyene­sen az Uj íráshoz küldöd. Ok legalább „hozzáértőbbek és nem bírálnak irigykedve” — mint ahogy rólunk feltételez­ted. Abban viszont igazad van, hogy „verset írni nem tudunk, mert Petőfik nem vagyunk”. — De ajánlom azért, hogy ha tovább küldöd költeményei­det, vigyázz a helyesírásra, mert az a hiba és á sajtóhiba nem azonos! ★ BALOGH DEZSŐ RAJZO­LÓNKNAK üzenjük: további közreműködésed várjuk! Csü­törtöki napokon délután 2—fél 5-ig felkeresheted a szerkesz­tőséget. Ne gyere üres kézzel, karikatúráidat is hozd! Más napokon délelőtt fél 11-ig jö­hetsz. ★ KITOLONCOLÁS miatt pa­naszkodik három fiatalember. Mint Írják, a Délibáb cuk­rászdából „tették ki” őket es­te kilenckor, pedig már gyár­ban dolgoznak és van sze­mélyazonossági igazolványuk, — ráadásul nem is okoztak botrányt. Az ügyet nem tudjuk meg­vizsgálni: nem írtátok meg, hogy 18 éven aluliak vagy­tok-e? Ugyanis azok este 8 után nyilvános szórakozóhely­ről „kitessékelhetők”. A sza­bály az szabály...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom