Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-27 / 48. szám
4 1968. FEBRUAR 27„ KEDD X*ss""""""'""'"S'ssss'*smsssssssmsssssss/MrMfSMsmmmsssMmmjCi I I MEGFÉKEZIK A GÁLCÁT S. POLGAR ANGELA: Kék Elkészült a tanulmányterv Tanul. Szín eket. Már egy órája figyelem. Sorolja, kék, piros, sárga. Kék, mint a karma a sarokban, kék, mint az ég a magasban, kék. mint a babám szalagja. Kék volt az első matrózruhám, kék volt a papír az irkán, kék volt a szeme kit először szerettem, kék volt annak is, ki nem szeretett engem. Tanulj valami más szint, Talán pirosat. Oly szép szín Égő, Élő Eleven Ezt a színt ezt szeretem, S ha bugyborékol rózsaszín. De nem, mégsem szép. Nem szép. Mert nem kék. Költség: 56 millió forint Érdekelt: 15 község Kezdés: 1969-1970-ben I 5*. srssssss^fsssssssssssss/Yyv'sssssssssssssss/ysssssssssssssssjrssssssssssssssssssssssssk Napirenden: a baromfitenyésztés Országos baromfitenyésztési tanácskozást tartottak tegnap Budapesten, a Technika Házában. Petőházi Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnöke, a gödöllői Kisállattenyésztési' Kutatóintézet igazgatójá számolt be a baromfitenyésztés helyzetéről. Mint hangsúlyozta: kialakultak a baromfitartás iparszerű módszerei, új takarmányozási eljárásokat, korszerű technológiát vezettek be, s már a termelőüzemek többsége rendelkezik a korszerű baromfitartáshoz szükséges hibridekkel. Ezután több előadás hangzott el a baromfitenyésztés időszerű kérdéseiről, feladatairól. A Galga Nógrád megyében, Becske község határában ered. 59 kilométer hosszban, 15 község területén folyik át é,s Jászfényszarutól délre torkollik a Zagyvába. 527 négyzetkilométer vízgyűjtő területén 21 200 kh erdő és 70 900 kh belsőségi és mezőgazda- sági művelés alá vont terület található. Püspökhatvan felett a vízfolyást kísérő völgyfenék még 200—300 méter, Túra alatt már több kilométerre szélesedik. Hóolvadás, . vagy nagyobb esőzés alkalmával, a víz kilép medréből és hatalmas területeket áraszt el. Régi óhaj és kívánság a Galga rendezése. Már a kerület országgyűlési képviselője — dr. Baksay Tóth Bertalan professzor — is foglalkozott az üggyel. Most dolgozza fel azokat az adatokat, melyek kimutatják, hogy a környékbeli termelőszövetkezetek — Püspökhatvantól Túráig — milyen károkat szenvedtek a Galga kiöntéseinél. Nemcsak a helyi hatóságoknak, s mezőgazdasági üzemeknek okoz gondot a Galga kiöntéseinek kártétele, hanem az illetékes vízügyi szerveknek is. Ezért felkerestük a Középtíuna völgyi Vízügyi Igazgatóság vízrendezési osztályát, ahol kérdéseinkre az alábbi tájékoztatást adták: „Megtettek-e mindent?!“ Válasz lapunk fenti című cikkére — A vízfolyás rendezése az 1949—1964 közötti években a torkolattól egészen Nóg- rádkövesdig megtörtént. Szervezett talajvédelem a vízgyűjtő területen azonban nem volt. A víz által szállított hordalék az alsó, ún. kis esésű szakaszon rakódik le. Előzetes számításaink szerint évenként 1 négyzetkilométer területről 37 köbméter iszap kerül a mederbe. Jelenleg a meder vízvezető képessége átlagosan alig éri el másodpercenként a 20—25 köbmétert, holott a tervezett és szükséges vízszállítóképesség 45— 50 köbméter. — Ismerjük azokat a problémákat, * melyeket tavaszi olvadáskor, vagy nagyobb esőzéseknél a Galga okoz & területen levő mezőgazdasági üzemeknek, községeknek. Igyekszünk is rajta mielőbb segíteni, ehhez azonban az állami kezelésben levő szakaszokon, 46,5 kilométer hosszban generális rendezés szükséges — mondja Konvalinka László csoportvezető. — Eddig milyen előkészületek történtek és mikor kezdődik a kivitelezési munka? r— A Galga és mellékvizeinek rendezésére és a vízgyűjtő terület komplex talajvédelmére átfogó tanulmánytervet készítettünk. A tanulmányterv alapján a Gálgán 4 vasúti, 15 közúti és 33 dűlőúti fahídat kell építeni, 760 .ezer köbméter földet kell megmozgatni, s több vízbeeresztő zsilipet is kell építeni. 1 — A műtárgyak és belsőség! munkák 26,5 millió forintba kerülnek, míg a földmunkákra 29,4 millió forintot kell előirányozni. — A tanulmányterv készen van. Rövidesen elkészítjük a beruházási programot is. Ennek jóváhagyása után hozzáfogunk a kiviteli tervek készítéséhez. A kivitelezést két-háram részletben hajtjuk végre. A kivitelezés megkezdése nemcsak rajtunk múlik; elsősorban a népgazdaság teherbíró képességének függvénye. Előreláthatólag 1969—1970-ben kezdjük meg a munkát. R. F. Szövőgép helyett cipőgép Most már elvitathatatlan, hogy a váci öntöde búcsút mond a szövőgépeknek. Nem lesz szülőhelye a hagyományos és korszerűbb textilipari berendezéseknek. Már most azon dolgoznak, hogy az idei nyárra világra jöjjön az első cipő- és bőriparnál használatos berendezés. Az ezt követő készülékek különböző feladatokat látnak el, így többek között „szélezik” a kiszabott felsőrészeket. Ősszel már átveheti az első példányokat a megrendelő. Jövőre nagy vállalkozáshoz kezdenek: 1969—70-ben gépesítik az öntödét. A homokszállítástól az öntőformák ürítéséig minden nehéz munkát szállítóberendezésekre bíznak. Hasma többirányú. Mindenekelőtt megkíméli a forró- ; Ságban verejtékező embert.' Másrészről évi 400 tonnával növeli az öntödében készülő termékek mennyiségét. A rekonstrukció után az ország egyik legkorszerűbb öntödéje lesz a váci. BUSÓJÁRÁS Ezer hatvan keztek személygépkocsin és különautóbusszal érlátogatók a vasárnapi mohácsi farsangi játékokra, a busójárásra. A 10 000—12 000 vendég közül több mint kétezren Jugoszlávia szomszédos területeiről, elsősorban az eszéki járásból érkeztek. A farsangi játékok a busók évszázados gyülekezési helyén, a Kóló téren felállított totemoszlop szoboravató körtáncával kezdődtek. A program betetőzése volt az ezerjelmezes busófelvonulás és busójáték. Az egész napos mulatság szabadtéri farsanggal, a Duna feletti tűzijátékkal és csónakparádéval, a víz feletti jelképes vidám farsangtemetéssel, majd busóbállal ért véget. KÖNYVESPOLC D. N. Pritt világjáró védőügyvéd „Nagy gond, szomorúság szakadt a Maczó családra. Abonyban. A férj tetanuszmérgezésben meghalt. A feleség újszülött gyermekével nehéz anyagi helyzetbe került.” — így kezdődött András Ida riportja hét hónappal a történtek utáat a Pest megyei Hírlapban. A cikk három orvossal kapcsolatban teszi fel a felelőtlenséget, közömbösséget feltételező kérdést: megt ettek-e mindent? Nem is a kérdésfeltevés kifogásolható — mert egy ember halálának körülményeit akarjg, tisztázni —, hanem az. hogy nem ad a kérdésre választ, .nem viszi következetesen végig elhatározását, hogy feleletet adjon és ne csupán . a gyanú, a kétely magvait ültesse el az olvasókban. Dr. Debreceni XAszló körzeti orvos Maczó Lajosnak jelentéktelennek látszó sérülés után tetanuszinjekciót adott, majd másnap penicillint írt fel, vizes borogatást, fekvést tanácsolt, betegállományt ajánlott A vizsgázó körzeti orvost helyettesítő dr. Fekete Sándor három nappal a sérülés után egyetértett az addigi gyógymóddal. Dr. Nyitrai Géza felülvizsgáló, főorvos látta a beteget és az addigi gyógymód folytatását javasolta, mégpedig azért, mert: „Több évtizedes praxisom alatt egyszer sem fordult elő, hogy három napra jelentkeztek volna a mérgezés tünetei. Én nála sem észleltem.” Ha így van — és ezeket a tényeket a cikkíró is megállapítja —. hát mit tehettek volna mást? Az ötödik napon, amikor a mérgezés első tünetei jelentkeztek: szájzár, nyaki görcsök, az ügyeletes orvos azonnal mentőt rendelt. A László Kórházban a legmodernebb technikai és gyógyszeres kezelés sem tudta Maczó Lajost megmenteni. Az özvegynek az Egészség- ügyi Minisztériumhoz intézett levele alapján akkor a Pest megyei Tanács vb egészség- ügyi osztálya vizsgálatot folytatott. Dr. Kubányi Endre professzor, az orvostudományok doktora és a vizsgálatot végző orvosok, megállapították: a kezelőorvosok egyikét sem terheli sem szakmai, sem etilcai mulasztás. Ezután hónapokkal íródott a kérdést újból felvető click. Megjelenése után újból vizsgálat indult. Kikérték az országosan ismert szaktekintély, dr. Petrilla Aladár szakvéleményét: „A sérülés 1961. június 12-én történt, a tetanusz tünetei 18-án ! jelentkeztek. Az irodalmi ada- I tok szerint minél rövidebb a tetanusz lappangási ideje, annál súlyosabb a megbetegedés kimenetele. A tetanusz-betegek a legkorszerűbb kezelés ellenére is 50 százalékban meghalnak, de a 4—5 napos lappangási idő után jelentkező tetanusz leállítása (halálozási aránya) 60 —70 százalék szokott lenni. Ebben az esetben a tetanusz lappangási ideje rövid volt és ez megmagyarázhatja a halálos kimenetelt, a védőoltás nem védett ki. Lehetséges, hogy ha a beteg még a sérülés napján védőoltásra jelentkezett volna, a fertőzést esetleg a védőoltás megakadályozhatta volna. Ezt azonban igazolni nem lehet”. A tetanuszbetegek 80 százaléka olyanok köréből kerül ki, akik jelentéktelen sérülés miatt orvoshoz nem mentek. A jelen esetben jelentéktelennek j látszó tüskeszúrásra is megad- | ta a körzeti orvos a védőoltá- ! sokat, mert a sérülés körülmé- j nyei ezt indokolták. Az orvostudomány egyelőre | a tetanusz veszélyességét csök- ! kenteni nem tudja, 1» a be- ‘ tegség kifejlődött, a légkor - ] szerűbb gyógykezelés sem se- í gít minden esetben. Éppen ezért nyugodtan me- • rém kijelenteni, hogy a tudo- j mány mai helyzetének megfe- I lelően valóban megtettek min- [ dent, a cikkben szereplő or- : vospk. Hihető-e egyáltalán, hogy , egy község összes orvosa fele- | lőtlen? A tragikus eset után még nyilván nem hitte senki, j mert a cikkírónő is . idézi dr. I Debreceni szavait: „Egyéb- I ként az eltelt 6 hónap alatt [ több tetanuszt írtam fel, mint \ ötéves ittlétem idején. Maczó ! esetéből okultak az emberek”. Mindezt azért kívántam le- i írni, hogy megnyugtassam az özvegyet, a közvéleményt arról, hogy orvosaink nem követtek el semmiféle mulasztást. Dr. Békés Zoltán, megyei főorvos Bruck János, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ötödéves szánházrendező-szakos hallgatója vizsgafeladatként rendezte az Ödry Színpadon Alfréd Jarry: „Übü király, avagy a „lengyelek” című drámáját Nem abszurd humoreszk Nagyon szerette . a pincsikutyákat. Olyan sokan vannak és olyan édesen futkosnak. A fehér egereket is szerette. Más fél az egerektől, a fehér egerektől meg különösen, miután azok nemcsak, hogy egerek, de még fehérek is, ám ő nem félt tőlük, ő kimondottan szerette ... A patliányokat már kevésbé. A patkányok sohasem voltak fehérek és szürkék, hanem mindig zöldek, vagy éppen feloeték és mindig vicsoroglak. Nem, őt nem bántották a patkányok, voltaképpen jól megfértek volna vele, szer- pen átugrálták a lábát, vagy megültek az ágy szélén, de nagyok voltak és vicsorogtak ... Egy becsületes, önmagára valamit is adó patkány ne vicsorogjon feleslegesen, különösen őrá ne, aki közismert arról, hogy milyen jól, sőt szeretetben fér meg a pincsiklcel és a fehér egerekkel .. T Igen, erről jut eszébe, hogy például azért is furcsák ezek a patkányok, mert amíg a pincsik és a fehér egerek jól megférnek egymással, avagy udvariasan átengedik egymásnak a terepet, addig ezek a zöld, meg fekete patkányok mindig elriasztják azokat. Ha patkányok jönnek, akkor már a pincsik régen, a fehér egerek az imént loholnak el. Ezért is van az, hogy legtöbbször a tizedik féldeci után megáll. No, nem a lábán, mert mindenki beláthatja, hogy egy olyan so- vány embernek, mint ő, fél liter túlsúlyt állva elcipelni nehéz, sőt gyakran megoldhatatlan dolog. De meg azért sem a lábán, mert akkor alig-alig jönnek elő a pincsik, meg a fehér egerek... Néha persze elszámolja magát, egy kicsivel többet iszik kíváncsiságból is, hogy hogy vannak, mint élnek a patkányok, meg azért is, mert tényleg jólesik. Önéletrajzi kötet, illetve mégsem teljesen az — egyrészt azért, mert csupán egyetlen, befejező kötete az eredeti háromnak, másrészt pedig inkább politikai, mint személyi jellegű munka: ez p. N. Pritt: Világjáró védőügyvéd című könyve, amelyet igazán reprezentatív külsőben a Kossuth Kiadó jelentetett meg, és amely éppen ezekben a napokban kerül az olvasóközönség elé. I A szerző — D. N. Pritt — kiváló és nemzetközileg ismert angol jogász (nyugalomba vonulásáig a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöke volt), ügyvédi pályafutásának utolsó tíz esztendejére, az 1950—1960 közötti évtizedre tekint vissza. A nemzetközi politikai életben hallatlanul nehéz évek voltak ezek: a hidegháború idegtépő feszültsége elsősorban, és a múlhatatlannak kiáltott brit gyarmatbirodalom bomlása, és a mindezekkel szükségszerűen együtt járó negatív előjelű események, történések jellemezték, amelyek a haladó gondolkodást és cselekvést akarták — El kellene magának menni alkohölelvonó kúrára — jegyezte meg minap a csapos barátságosan, amikor a pulton áthajolva egyik kézzel tartotta, a másikkal itatta ... — El... El kellene ... Miért is ne ... Voltam már Szaty- mazon .. ■ meg a Hortobágyon is ... Csak ezen az alkohol- elvonón nem voltam . .. Tudja —. tántorgott közelebb a csaposhoz — elmennék én ... De akkor... ki vigyázna a kutyákra... meg az egerekre... Mi? A patkányokat egye a fene ... De a pincsik, meg az °gerekl — tartotta fel az ujját, megfontolásra intve ... — Hát az igaz ... Tényleg mi lenne velük — bólintott egyetértőén a csapos, mert nagyon jó szíve volt. Elérzékenyült ettől a jószívű egyetértéstől, s úgy érezte) hogy nagy . .. nagy felelősséggel tartozik ezeknek a fehér szőrű jószágoknak. Gyorsan megkapaszko dott tehát egy nagyfröccsben. Hogy legyen támasza a felelősségben. Gyurkő Géza az emberiség köréből ki pusztítani. Pritt ezekben a nehéz években is — parlamenti mandátumát elvesztvén — a szabadságmozgalmak, a haladó szervezetek és erők üldözött vezetői, tagjai mellé állt védőügyvédként, szerte a világon. A kötet: e tíz év önéletrajza; a szerző önmagáról, tevékenységéről, s azokról a politikai perekről ír, amelyekben ő látta el a vádlottak védelmét. A munkát éppen ez teszi páratlan értékű dokumentummá, értékesebbé, mint akár a lezajlott perek porosodó aktahalmazát, hiszen egy nagy tudású, haladó elme szubjektumán keresztül tárulnak elénk a különböző eljárási mozzanatok, a vád és a védelem harcának sokszínű és sokféle momentuma, a perekre ható külső és közvetlen, láthatatlan és látható erők bonyolult mozgása. Harc a védőügyvéd posztján a haladásért, a szabadságért — talán ez a szerkesztői alcím illenék a kötet első lapjára. A szerző áttekintést ad az Egyesült Államokban volt politikai perekről, majd a legszemélyesebb tapasztalatok alapján számol be az Indiában, Nyugat-Németországban, Belgiumban. Pakisztánban, Algériában, Nagpurban, Francia- országban, Kenyában, Ugandában, Szingapúrban,1 Ceylonban, Keralában és még számos más országban lezajlott perekről és eljárásokról. Védencei között olyan személyiségek is voltaic, mint Jacques Duclos, Dzsomó Kenyatta, Julius Nye- rere és mások. A könyv anyaga mindvégig érdekes és lebilincselő olvasmány nem csupán a hivatalos politikusok, jogászok, hanem' a legszélesebb olvasóközönség számára is, és ez csak értékét emeli a munkának. „Nagy örömmel tölt el, hogy ez a könyv, pályám e tíz évének története, most Magyar- országon is megjelenik — abban az országban, ahol sok barátom él, s ahol magam is jó- néhány boldog napot töltöttem” — írja D. N. Prítt könyve bevezetőjében. Megnyerő a személyes hangvételű gondolat. mint amennyire megnyerő maga a könyv, a „Világjáró védőügyvéd” is, amelyet most az olvasóknak őszintén ajánlunk. Dr. D. F. I
