Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-23 / 45. szám
1968. FEBRUAR 23.. PÉNTEK PEST MEGYEI kMM(íp n Villanófény Értő szemmel A nagy dolgok megértése mindig apróságokban mérhető. Az új mechanizmus: nagy dolog. A megértést bizonyító apróság: karbantartókkal, pontosabban a gépészeti csoport néhány tagjával beszélgettünk Vácott, a képcsőgyárban, s többek között elmondották, hogy sok olyan munkát végeznek el, amelyet egy jóval alacsonyabb órabérű segédmunkás is elvégezhetne. Vagy: jobb gépesítés mellett csökkenthetnék a kézzel végzett munkát, s ez megint csak gyarapítaná a gyár hasznát. Értő szemmel mérik tehát föl ezek a munkások azt, ami hozzájuk a legközelebb áll: saját tevékenységüket. Biztos jele ez annak, hogy a maguk módján értik, s érzik is a képcsőgyári karbantartók, hol, merre nyílnak kisebb és nagyobb utak a gyári eredmények öregbítéséhez; ők így akarnak hozzájárulni a kisebb költségekhez, a nyereség növeléséhez. Két hónap sem telt el a januári kezdet óta, mégis sűrűsödnek azok a jelek, melyek arról tanúskodnak, hogy mind többen kezdik valójában érteni: mindenkinek a maga területén, a maga munkájában kell elsősorban fölmérni, tudni, hol rejlenek azok a források, melyek a közös hasznot gyarapíthatják. Ez a saját portán söprés valóban pozitívum. Mert hisz’ egyszerűbbnek tűnne várni : majd a vezetők ... Igaz, a dolgok nagy, lényeges része valóban a vezetőkön múlik. Döntő befolyásuk nekik van arra, hogyan alakul a termelés gazdaságossága. Mégis, számukra is jó alap — az erkölcsi támogatásé —, hogy a munkások értő szemmel vizsgálódnak, s ésszerű javaslataik a holnap terveihez szolgáltatnak sokrétű kiindulást. (m. o.) TEGNAP ÉS HOLNAP Egg tss-elnök monológja Amikor én idekerültem hatvanegyben, a megalakulás után 3400-as elnöknek, nem ismertem sem az embereket, sem a vidéket és hiába volt, hogy magam is parasztcsaládból származom, nagyon meg kellett küzdenem a bizalomért. Soha nem felejtem el az első közös aratást, kisparcel- lákon, sok ezer darabban volt akkor még a 6600 hold nagy része. Kimentem, elkértem egy kaszát, megvágtam a magam rendjét, megszedtem a markot is. A cukorrépa ismeretlen volt ezen a homokos vidéken. Mégis belevágtunk. Az első évben nyolcvan mázsát adott egy hold, tavaly már kétszázötvenet. Fekete földről jött ember lévén, a szőlőt itt kellett megtanulnom. Bújtam a szakkönyveket egy évig. A tagok 900 holdat hoztak be a közösbe és emellett hatvanháromban hozzáláttunk 110 hold nagyüzemi szőlő telepítéséhez. Volt egy esztendő, amikor kilenc hónap alatt tizenhárom vizsgálatot, fegyelmit folytattak le ellenem. De most már nyugodtan dolgozom, kétszer is megválasztottak elnöknek. Es nyolcadik éve, hogy itt nálunk nem változott a vezetés; Csányi József, a főmezőgazdász, Abonyi Gyula a főkönyvelő, és a többiek sem cserélődtek. Alkotni tettrekész emberekkel BEMUTATJUK S. HEGEDŰS LÁSZLÓT S. Hegedűs László neve — szőkébb hazáján — Nagykörösön kívül sem ismeretlen. Parasztember volt, aranykalászos gazdaként kezdett politizálni a második világháború előtt, amikor a falukutatás szembenállást jelentett az úri világgal. Pedig odahaza negyven hold jó földön gazdálkodtak. Amikor tenni kellett, szintén megtalálta a helyét: partizánmúltját a „Szabadság Érdemrend” dicséri. Következtek a küzdelmes évek a parasztpárt baloldalán, majd a DÉFOSZ-ban. 1960 már a Petőfi Termelőszövetkezet elnök- helyetteseként találta, onnan hívták városi tanácselnök-helyettesnek. 1967. március 19-én városa országgyűlési képviselőnek választotta. Most itt. ülünk szemben a nagy tárgyalóasztalnál. Kérdéseimre a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titkáraként válaszol. Dr. Sánta Anna lemondott titkár helyett kooptálta e tisztségre az elnökség. Először arra kér, írjam meg, hadd olvassák odalenn: nem lett hűtlen szülővárosához. Tagja maradt a termelőszövetkezetnek és a városi tanácsnak. Gondjukat-örömüket továbbra is sajátjának érzi, bár most sok a teendő a népfrontba!) is. — Főbb vonásaiban kialakult a helye a mai politikai életben, nem esetleges, hanem állandó tényezőként kell vele számolni — mondja. — Rendszeresen állást foglal, és rajta keresztül jut el a párton- kívüliek hangja a közéletünket érintő legfontosabb kérdésekben az ország vezetőihez. A népfront maga köré tömöríti a lakosság tettre kész rétegeit, konkrét célokat ad, vezeti, szervezi megvalósításukat. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a népfront lehetőséget ad mindenfajta haladó társadalmi mozgalom kibontakozására. Aki segíteni alkar az építőmunkában, az mind lehetőséget kap erre. Magától értetődik, hogy a mi szervezetünknek nincsenek államhatalmi feladatai, de biztosítania kell ezekkel a szervekkel a konstruktív együttműködést. — Megnőtt a helyi tanácsok feladatköre, államigazgatási, hatósági és gazdasági területen egyaránt. Milyen módon befolyásolja ez a falusi népfrontszervezetek munkáját? — A nagyobb gazdasági lehetőségek alkalmat adnak a kezdeményezések, a társadalmi munka erőteljesebb kibontakozására. A falu még inkább gazdája lesz saj'át életének, s hogy ezt jól szervezzék, abban a népfronttagoknak nagy szerepe lesz. Mutatják a mostani falugyűlések, ahol megválasztják a bizottsági tagokat. Érdekesek, változatosak a megbeszélések, minden előzetes szervezés nélkül is napirendre kerülnek a közéleti, politikai és elsősorban a helyi gazdasági problémák. S bár a népfrontbizottsági tagság a világon semmiféle előnnyel nem jár, csak munkával, mégis alaposan megfontolják, kit juttassanak a bizottságokba. Ez mutatja, hogy mennyire értik és becsülik szerepüket az emberek. — „ösmegyei” létére bizonyára jól ismeri gondjainkat. Véleménye szerint a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának van-e speciális feladata? — Van és lesz. A Parlamentben elhangzott felszólalások alapján a Miniszterta nács vizsgálatot indított Pest megye sajátos helyzetének felmérésére. Gondolom, ha en nek a mindenre kiterjedő vizsgálatnak a megállapításai néhány hónapon belül elhangzanak majd, tovább bővül a tennivalónk. Budapest közelsége, a bejáró munkások tízezrei, a kommunális és kulturális elmaradottság mind-mind ad tennivalót. A népfront eddig sem húzta ki magát, igyekezett eljutni a lakosság minden rétegéhez. S a tavasszal kezdődő IV. kongresszusunk meghatározza majd a szocialista nemzeti egység fejlesztése, az igazi hazafiság . kialakítása, az ifjúság és a társadalom formálása területén elérendő célkitűzéseinket. k. m. Gondunk volt arra is, hogy megifjodjunk, ösztöndíjjal küldtük tanulni a tagok gyerekei közül a tehetségeseket. Ezek a gyerekek is mind itt vannak. A főállattenyésztő, a főkertész, az üzemgazdász, az egyik növénytermesztő mezőgazdász és az állatorvos közülük került ki. Vigyázunk arra, hogy aki vezető nálunk, annak ne legyenek kiváltságai, utasítási joga van a hatáskörén belül, de egyébként nem lehet több joga, mint az egyszerű szövetkezeti tagnak. A másik dolog, amit el akarok mondani, hogy a mi két falu határában levő 6600 holdunk elég sovány, bizony a legrosszabb a járásban. Földjeink átlagértéke 7,8 aranykorona. Hogy ez milyen kis termőértéket jelent, ezt érzékelteti, hogy tíz aranykoronás értékig bezárólag, a közös gazdaságok gyengéknek minősülnek és áljami dotációra tarthatnak igényt. És mi még*- is, a nagyon gyenge termőértékű földjeinken gazdálkodva, az elmúlt években előrehaladtunk. Igaz, megadunk a földnek mindent, amire szüksége van és megműveljük úgy, ahogy kell. Az új kadar- és ezerjótelepítésünkről először szüreteltünk az ősszel és 30 mázsa szőlőt szedtünk le átlagosan minden holdról. Méghozzá 21,2 százalékos cukorfokkal, a borforgalminál hatszor mérték, mert sehogy sem akarták elhinni. És a búzatermésünk; 600 holdat vetünk minden évben, most már csak Bezosztáját. Ezen a vidéken régen hat-hét mázsa volt a búzaátlag, a mi átlagunk tavaly 17,70, de volt egy 110 holdas táblánk, ahol 24,80 má‘- zsát adott minden hold. A közös gazdálkodás iránt lassan kialakult a bizalom, már mondogatják nálunk az idősebb parasztemberek: nem hittük volna. Pedig még most kezdünk erősödni. rom év múlva vágni, akkorra szervezünk egy háziipari részleget. Van még 260 hold nádasunk, kint az Erekrközben. Eddig is hozott félmillió körül, de most majd nem adjuk el közvetlenül, mi fogjuk kévékbe kötni, exportra csomagolni. Többet hoz így és több embernek adhatunk munkát, így építünk mi az adottságainkra. Az állatállományunk nem nagy, száztíz tehén, százhúsz hízott marha és 1150 birka. De 130 ezer hibridcsirkét nevelünk húsnak, egy kilót 2,90 kg takarmánnyal, az elhullás 0,2 százalék. A kertészetünkből hárommilliós bevételre számíthatunk, paradicsomot, paprikát és egyéb vegyes zöldséget termesztünk. És idén, ez is új dolog Nagykátán, szerződést kötöttünk hatvan hold kalocsai fűszerpaprikára. Van már huszonhárom erőgépünk, három kombájnunk, három teherautónk. Idén már bevezetjük a garantált készpénzfizetést, a havonként teljesített munka alapján. Már az első hónapot tudjuk: van, aki kétezret, van, aki ezernyolcszazat, van, aki sokkal kevesebbet keresett. Ki mennyit dolgozik, annyit kap. Dolgozunk. A kertészetben elkezdődött a tavaszi munka. A gabonát januárban fejtrágyáztuk. Fóti költségvetés Víz, gáz egyszerre Orvoslakás, társasház Egy lakos, két könyv Több mint egymillió forint sorsáról döntöttek tegnap Foton; a tanácstagok az idei községfejlesztési alap felosztásáról tárgyaltak. A legtöbbet — 400 ezer forintot — a vízhálózatra szavazták meg. Még az idén elkezdik Fót közművesítését, s úgy tervezik, hogy egyszerre építik ki a víz- és gázvezeték hálózatot. Három autóbuszvárót is kapnak, s 16 ezer forintért vásárolnak könyveket. Ez azt jelenti, hogy ezentúl minden lakosra két könyv jut. A fóti sportegyesület ebben az esztendőben huszonötezer forinttal gazdálkodik. Ebből a futballistáknak cipőt és trikót, a kisalagi kézilabdás lányoknak pedig teljes felszerelést vásárolnak. A község lakásgondjainak enyhítésére a tanács társasház építési akciót kezdeményezett, a régi lakások felújítására 87 ezer forintot fordít. A belvíz- veszély elhárítása az idén is sok pénzbe kerül a községnek. Jó hír viszont a fótiaknak, hogy a megyei tanács engedélyezte a negyedik körzeti orvosi státust és most 80 ezer forintért lakást vásárolnak a doktornak, Fót a legdinamikusabb község — így jellemzik a járási tanácsnál, ha szóba kerülnek. Hogy ez nem véletlen, bizonyítja: kétszázezer forint értékű társadalmi munkát tervezhettek erre az évre. ERGONÓMIA Ember ás mankahely Ki alkalmas — lesztek Vácnak így állunk most, az új mechanizmus kezdetén. Aki azt mondja, hogy ez könnyebb lesz, rosszul számít. Mert termelni azt lehet, de eladni, méghozzá megfelelő minőségben az árut, az már egy kicsit nehezebb. Én nagyon fontosnak tartom, hogy jó kapcsolataink legyenek a partereinkkel. Hat éve működünk együtt a hatvani konzervgyárral, 2,8 millió értékben szállítunk csirkét a kecskeméti baromfi- feldolgozónak, bennük még nem csalódtunk. A legtöbb vitánk, bár nagyon sok vállalattal kereskedünk, mégis a MÉK-kel van, velük szerződést csak minimális mennyiségre kötünk, megkeressük inkább az egyéb értékesítési lehetőségeket. Ha arra gondolok, hogy amikor ide kerültem, milyen nehéz volt, nemcsak nekem, hanem a közös gazdálkodást akkor kezdőknek is, akkor látom csak, hogy még nem telt el tíz esztendő sem, s mégis milyen nagy utat tettünk meg, milyen messzire jutottunk. Elmondta: Varga Pál, a nagykátai Kossuth Tsz elnöke Lejegyezte: Hetesi Ferenc Pál ^"ssssssrssssssssssssssrssfsssss/sssssss/ss. Érdekes tájékoztatót tartottak tegnap, a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, az ergonómia időszerű kérdéseiről. Az ergonómia — mint megtudtuk — a különböző munkafolyamatok során az ember és a termelő eszközök, valamint az egész üzemi környezet kölcsönhatásában érvényesülő törvényeket igyekszik feltárni. Például az Egyesült Izzóban és a Ganz-MAVAG-ban antropometriai adatfelvételeket végeztek, annak érdekében, hogy a különböző munkahelyeket, gépeket és berendezéseket a dolgozók testméreteinek, testalkatának legmegfelelőbben alakítsák ki. így készültek már az új mozdonytípusok ülőberendezései és a finommechanikai iparban egyre több helyen használatos újfajta, állítható munkaszékek. Az Egyesült Izzó kérésére a váci gyáregység számára a munkaalkalmassági vizsgálatokhoz különleges teszteket dolgoznak ki. Sok Pest megyei gépipari üzem munkaügyi területen dolgozó vezetője vett és vesz részt azokon a továbbképző előadásokon is, melyek a munkalélektan, a munkapszichológia kérdéseivel foglalkoznak. A gyakorlatban jól hasznosítható, mert a munka termelékenységét fokozó és biztonságát növelő új tudomány népszerűsítésére és a tapasztalatok széles körű terjesztésére Ergonómia címmel folyó-1 iratot is megjelentetnek. Február 29 Talaj javítási ankét a Technika Házában A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének talajtani szakosztálya egész napos tanácskozást rendez Budapesten a Techniká Házában február 29-én délelőtt 9.30 órai kezdettel. A vitaülésen az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, a talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés és az állami támogatással kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak. Igaz, hogy nincsenek ná- h .unk látványos eredmények, h mert a termelést és az egész ^ gazdálkodást a biztonságra d alapozzuk. De azért, ha még sh nem is annyi, mint amennyit k mi szeretnénk, mégis emelke- h dett a dolgozóink jövedelme. Hatvanháromban mindössze k négyezer forint körül volt az h egy tagra jutó közös jövede- n lem, két éve már közel járt a k nyolcezerhez, tavaly pedig el- c érte a 9800 forintot. Azt is ki- e számoltuk, hogy az állandóan, n rendszeresen dolgozók évi ke- r resete 16 420 forint volt. Mondom, nem vagyunk ezzel még megelégedve, és reméljük, hogy jövőre, s az után,a következő évben még többet fizethetünk. Bizony, a mi rossz termőföld jeinken időre van szükség, ^ míg a befektetett munka meg- ^ hozza a kívánt jövedelmet. Mi S> pedig fejleszteni akarjuk a | gazdaságunkat, sok elgondólá- ^ sunk, tervünk van erre az esz- tendőre. Az egyik ilyen, s ezt $ saját beruházásból valósítot- J; tűk meg, egymilliós költséggel, ^ a keltetőállomás. Már műkő- $ dik, mi fogjuk a járást ellátni ^ hibrid naposcsibével. Jelenleg ^ kétszázezerre van szerződé- ^ sünk, rövidesen kezdünk szál- ^ lítani. Létrehoztunk egy új se- ^ gédüzemet, egy víz- és villany- ^ szerelő részleget. Ennek ugyan- ^ csak van munkája a járásban. ^ Azután itt van a kétszáz hol- ^ das nyárfatelepítésünk. A leg- ^ idősebb 4 éves, tavaly már 330 | ezer forint értékben fásítot- ^ tunk, erdősítettünk a saját te- ^ rületünkön. öt-hatszáz holdra ^ növeljük a nyárfát, s meglesz ^ a haszna, hat év múl va már ^ szállíthatunk fát az iparnak. § És idén telepítünk száz holdon ^ füzest is a talajvizes területe- ^ ken. Ezt is lehet majd két-háKanadába utazik, bárokat, éttermeket díszít majd az a terítő, amire kanadai térképet, a nagyobb városok címereit mintázták. Ugyancsak külföldön lesz kelendő az impregnált vászonból készült abrosz, vízhatlan, könnyen tisztítható és tartós. Meglepetés készül a balatoni vendégeknek is, az új szállodákat nyáron már modern mintás, len- függönyök teszik hangulatossá. Eddig nem járt utakon is elindultak. Finom tapintású, műszálas, gyűrődésmentes ruhaanyagot készítettek zakónak, köpenynek is beválik majd. Sorozatgyártását a közeljövőben kezdik meg. Modern, és régi bútorzaté szobában egyaránt szép a szintén új eljárással készülő terítő, sima vászonra szövött, vagy nyomott szegélyt varrnak. ' Mindenkire gondolnak, tehát nem maradhatnak ki az autósok sem. Sötét színárnyalatú, vastagabb, az autó üléseit védő szövetet is készítenek. S hogy a legkisebbek se maradjanak ki, az impregnált vá- szonterítőknél kimaradt anyagból mintás, mosható partedlik készülnek. Megújuló keresés eredménye az egyre szebb, modernebb kivitelű, könnyebben kezelhető áruk. Nem csoda, a mintarajzolóban iparművészek, fiatal lányok terveznek . .. — V — Térkép a térítőn ! Káprázik a szemünk a sok § színtől. A falak mentén sora- ^ kozó üvegszekrényekben ka- ^ leidoszkópként összeolvadva ^ torlódnak a színes, mintás ab- ^ roszok, függönyök, ruha, bú- 8 torszövetek, konyharuhák, tö- | rülközők: ki tudná mindet 8 felsorolni. A budakalászi len- ^ fonó mintázójában nem győzik ^ megmutatni a nemrég kikísér- i letezett, speiális textíliákat.
