Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

\ A PEST N\ LGVEI H l K L /A F» KÜLÖNKIADÁSA Xn, ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1968. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK A zárszámadás a kor fényképe: Egy mindenkiért — mindenki egyért! Tudósítás a Hunyadi és a Rákóczi tsz közgyűléséről A zárszámadások idejét éljük. Tudósítónk ezúttal két ter­melőszövetkezet közgyűlésén járt, a Hunyadién és a Rákó­czién. Két tudósításáról bátran mondhatjuk, hogy a kor fény­képét tárják elénk. A korét, amelyben a közös gazdaságok kezdik magukat kinőni azzá, aminek valójában lenniük kell: a szabad és eredményesen munkálkodó parasztemberek öntu­datos közösségévé. Olyan közösséggé válnak, ahol mindenki gazdának érzi magát, s ahol dominál a régi, szép gondolat: „Egy mindenkiért — mindenki egyért!” A Hunyadiban egyszerű a képlet: közös akarat + szorgalom = jó hangulat Harminc új taggal gyarapodtak Az idegennek hamar feltű­nik, hogy milyen zárszámadás várható, ha a terembe lépve, az arcokat figyeli. A Hunyadi Tsz közgyűlése előtt derűs hangulatban beszélgettek az emberek, így várták Huszár Kálmán tsz-elnök beszámoló­ját. Egy esztendő munkájáról egy beszámoló keretében per­sze nagyon nehéz átfogó, min­den részletre kiterjedő tájé­koztatást adni. De ez hozzátar­tozik a gazdálkodáshoz. Bár igaz, hogy a tagságot az érdekli leg­inkább, hogy a munkája után mit kap, a dolgokat mégsem lehet csu­pán egyoldalúan szemlélni. Hiszen a jövedelem az össz­munkából fakad. Annak alap­ja pedig a közös akarat. Az elnök beszámolójában rámutatott arra, hogy tavaly belvíz sújtotta földjük jelentős részét. Közben azonban meg­építették a csatornahálózatot, s így a földek túlnyomó részé­ről elvonult a víz. A szőlők, gyümölcsösök szépen fejlőd­tek. Nehezítette a dolgukat, hogy a termelőszövetkezetnek nem volt föagronómusa. A teljes igazsághoz viszont hoz­zátartozik, hogy a szövetkezet tagsága és vezetősége nagyon lelkiis­meretesen dolgozott. Ennek gyümölcse; hogy az egy főre eső átlagkerset 13 ezer fo­rint felett van. Az elnöki beszámoló után sok hozzászólás hangzott el. Ezt követőleg Megtartotta zárszámadó közgyűlését a Rákóczi Terme­lőszövetkezet s. E szövetkezet fennállása óta most először zár úgy, hogy nincs mérleghiánya. Globális tervét 105 százalékra teljesítette, ámbár nem hall­gathatjuk el, hogy a bevétel­ből 16 miliő forintot a boltok hoztak a termelőszövetkezet­nek. A referátumból ki is tűnt, hogy noha sikerült kilábalniuk a bajból, s nincs mérleghiá­nyuk, nem mindenben állnak oly fényesen. A kora tavaszi belvíz, a későbbi aszály, majd a jégverés megtizedelte a ga­bonát, a kukoricát. Jellemző, hogy ennek ellenére jobb volt a termés, mint az előző esz­tendőben. Csak a burgonyánál volt je­lentős kiesés. A közel 700 hol­das rét sem fizetett oly jól, mint ahogy szerették volna, így az idén ismét takarmány­hiánnyal küszködnek. Hajdú Lajos elnök szólt a különféle építkezésekről is, majd végül arról, hogy az idén négyezer forinttal többet fizetnek egy-cgy tagnak, vagyis' átlagban, összesen 12 552 forintot. harminc új tagot vettek fel a termelőszövetkezet­be. Három tag kilépett, tizenné­gyet kizártak soraikból. Végül a jutalmazás követke­zett. Miután a legszebb ered­ményt, illetve bevételt a ba­romfinevelők mutatták fel, a vándorzászló őket illette. Hat­vanegy tsz-tag között húszezer forint jutalmat osztottak szét. A nyugdíjba vonuló Kosa Gyula dicsérő oklevelet és pénzjutalmat kapott. Az ülés jó hangulatban ért véget. A beszámoló után sokan kértek szót. Okos tanácsot, kérdést intéztek a vezetőség­hez. Ferkó Mihály kifogásolta, hogy rossz a háztáji földek mi­nősége. ! Jobb földeket kért a tagság­nak. Hajdú András a vetésekről szólt. — Ahhoz — mondotta —, hogy jó legyen a termés, jól megmunkált talajban, jó gépekkel és főleg időben kell a magágyat elkészíteni. A ké­sőn vetett gabonát hamar ki­szedi a varjú és a fácán. Bi­zony, siralmas látvány, ha az árpaföldön egy-egy sorban né­hány szál árpa ingadozik. Ha azt akarjuk, hogy a föld ad­jon is termést, nekünk is ad­nunk kell a földnek. Mert mit ér a bolthálózat, ha a másik oldalon nem ter­melünk semmit? A legtöbb hozzászóló a föld­járadékot kérte számon az el­nöktől. — Hogyan lehet az — kérdezték —, hogy a város többi termelőszövetkezete fi­zeti a járadékot, de a Rákóczi­ban erről nem is beszélnek? A kérdésre a tsz jogtanácso­sa válaszolt, majd a közgyűlés a párttitkár zárszavával ért véget. Fehér Szilárd \ A Rákóczi végre deficit nélkül zárt A bolthálózathoz termelés is kell A tagok sok kérdésre várnak választ A költségvetés a tanácsülés előtt A városi tanács ülést tart szombaton reggel 9 órakor, a művelődési ház tanácstermé­ben. Először Szűcs Zoltán ta­nácselnök tesz jelentést a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd áttér­nek a napirendre. Két költség­vetésről kell döntenie a városi tanácsnak, majd személyi ügyeket tárgyalnak. Hajó a kirakatban Két szép hajó áll a Vénusz eszpresszó kirakatában. Egy II. századbeli római vitorlás gálya és egy XVI. századbeli St. Lorenzo Caravell típusú hajó kecses modellje. Az előb­bi kétszáz, az utóbbi hatszáz munkaóra alatt készült, s mindkettő Faragó Dénes MHSZ-modellező ügyességét dicséri, Adóbevallás: március 15-ig A városi tanács pénzügyi osztálya közli, hogy az idei_ me­zőgazdasági jövedelemadó-be­vallás határideje március 15-e. A késlekedőket megbírsá­golják. Egy délután- három téma Dr. Bodon László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetének munkatársa, ma délután két órakor a művelő­dési ház földszinti termében előadást tart, állatról emberre, emberről állatra terjedő be­tegségek címmel. A Szábadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában Barkó Ambrus tart előadást az új gazdasági mechanizmus várható hatásairól. Előadása este 6 órakor kezdődik. Este 6 órakor kezdődik Rö­mer Lajos előadása Is a tor­mási termelőszövetkezeti klubban, a növényvédő szerek használatáról. LABDARÚGÁS Az első edzőmeccsen lassú volt a csapat Nagykőrösi Kinizsi-Bem SE 3:2 (1:1) Vezette: Faragó. Az idei első kétkapus edző­mérkőzésen a Kinizsi labdarú­gó-csapata a következő össze­állításban játszott: Vadnay (Horváth) — Kecskés 1, Ju­hász (Balogh), Baranyai, Csi­kós II, Pécsi, Kecskés III, Lá­nyi (Manger), György (Decsi), Klenovics, Decsi (Lengyel). Kiegyenlített játék után a 20. percben a vendégek sze­rezték meg a vezetést, majd egy perc múlva a nagyon könnyelműen játszó körösi védők jóvoltából majdnem gólt rúgtak a honvéd csatá­rok. A 25. percben Kecskés III buktatásáért megítélt tizen­egyesből Decsi kiegyenlített. Fordulás után ismét a ceg­lédiek szerezték meg a veze­tést. Azután Manger jól be­ívelt szögletét a ceglédi kapus saját kapujába ütötte. Lassan fölénybe került a körösi csa­pat, de a győztes gólt csak az utolsó percben tudta belőni. Decsi jól elfutott, lövését a kapus kiütötte és Kecskés III a kipattanó labdát értékesí­tette. A körösi csapat játéka nem volt meggyőző. Sok volt a pontatlan átadás, nem volt tervszerű játék és az egész csapat lassúnak bizonyult. A vasárnapi néplcöztársasági ku­pameccsen sokkal többet kell nyújtani, ha tovább akarunk, jutni. P. S. Körösi lányok a kékesi dobogón az országos ifjúsági síbajnokságon A hét végén Kékestetőn rendezték meg az országos if­júsági sí-bajnokság sífutó küz­delmeit. Gimnáziumunkat hat lány képviselte és vala­mennyien értékes helyezést értek el. A csapat tartalékos volt és Kőrösön ebben az év­ben a kevés hó miatt ^edzést nem tudtak tartani. IzjTtgaink teljesítménye ennek ellenére jó volt és edzőjüket, Mdjtár Ferenc testnevelő tanárt di­cséri. A női 3X5 km-es sífutó vál­tóban: ... 3. Nagykőrösi Gim­názium A-csapata (Donáth Ágnes, Rosta Éva, Páhán Ka­talin), 4. Nagykőrösi Gimná­zium B-csapata (Máté Ilona, Kollár Zsuzsa, Fejes Györgyi). Az 5 km-es női ifjúsági sí­futásban: ... 6. Donáth Agnes (Nagykőrös)... 8. Páhán Kür talin (Nagykőrös)... 11. Rosta Éva (Nagykőrös), 12. Máté Ilo­na (Nagykőrös). Az 5 km-es női ifjúsági sí­futás csapatversenyében: ... 3. Nagykőrösi Gimnázium A-csapata (Donáth Ágnes, Pá­hán Katalin, Rosta Éva), ... 5, Nagykőrösi Gimnázium B-csa­pata (Máté Ilona, Kollár Zsu­zsa, Fejes Györgyi). Köszöntjük kedves hallgatóinkat.. 5394 rádió, 2453 televízió van a városban Az emberi fejlődés és tu­dás határtalan lehetőségei­nek egyik szemünk előtt élet­re kelt csodája a rádió és te­levízió. Csak fél századdal nézzünk vissza. Ki hitte vol­na akkor, hogy ha megnyo­munk egy gombot, halljuk Budapestről a világ hűéit, vágy Párizsból hallunk egy sanzont, vagy a díványon he­verve, a televízión végigné­zünk otthonunkban egy pesti vágy külföldi színielőadást? Az első lépés-A rádió feltalálásának első lépése a távírójelek drótnél­küli továbbítása volt. Az első gyakorlati kísérleteket Marco­ni végezte 1897-ben, a Bris­tol csatornán keresztül. A fej­lődés további útján a kris­tálydetektor és 1906-ban az elektroncső feltalálása követ­kezett. És gyermekkorunkban, az 1910-es években mennyire csodálkoztunk, amikor „bűvé­szek” jöttek az iskolába és pár krajcár belépődíj mellett hallgathattuk, hogy egyik is­kolából drót nélkül telefonál­tak a másikba! A rádió, mint hírszolgálati eszköz az első világháború­ban kapott először komoly szerepet. A háború után, az 1920-as évek elejétől sokat írtak erről a csodás talál­mányról a külföldi és hazai újságok. A tengerentúli és in­neni országokban egymásután állították fel a kísérleti rádió- állomásokat. Az újsághírek ugyan egy kicsit túlzottak vol­tak, az egyik pesti újság pél­dául azt bizonygatta, hogy milyen egyszerű valami a rá­dió. Azt írta: ha például egy tanyai pásztorgyerek drótot tekercsel egy kukoricacsutká- rá hallgathatja rajta a londo­ni operát. Amikor 1923-ban a magyar amatőr kísérletezők hozzáfog­tak a rádiók fabrikálásához, az első vonalban ott voltak a körösiek. Külföldről behozott anyagokból először fejhallga- tós, majd lámpás készüléke­ket igyekeztek összeállítani, melyekkel már külföldi állo­másokat próbálgattak fogni. Habár Csepelen már a háború előtt felállítottak egy kis adó­állomást, a rendszeres magyar kísérleti adások csak később indultak meg. Rádiót tartani tilos Abban az időben a rádió-, adó- és vevőkészülékek üzem­ben tartása szigorúan tiltva volt. 1925. február 20-án Kil­bermann Lajos és Halmas Jó­zsef nagykőrösi üzleteiben több általuk készített rádiór készüléket lefoglalt és elszállí­tott a rendőrség, azzal, hogy a készülékeket a rádió engedé­lyezés országos rendezéséig zár alá veszi. A magánosoknál is kutattak a rádiókészülékek után. Akkor már egy körösi „ezermester” amatőrnek: Szalay Lajosnak is volt rádiókészüléke, aki ko­moly fizikai tudásával és kí­sérleteivel már régebben ma­gára vonta a közfigyelmet. Lakásán és kertjében ugyan­is különleges villamos beren­dezések működtek, öntözőkút- ját szélmotor hajtotta és estén­ként titokzatos világító ször­nyetegek őrködtek a kertjé­re, melyeket az arrajárók so­kat bámultak. A nagykőrösi rendőrség és a posta emberei többször ki­mentek rádió után nyomozni Szalay Lajos lakására, de nem találták meg a készüléket. Egyszer azonban, amikor ott voltak, Szalay egyik idős ba­rátja bekiáltott a kiskapun: — Estére jövök ám rádiót hallgatni! Ezekután nem lehetett to­vább titkolni a rádiót. De a nyomozók maguk is kíván­csiak lévén a rádióra, nem jelentették fel Szalay Lajost, hanem azután ők is eljártak hozzá a műsort hallgatni... Az első engedély Végre azután 1925 novembe­rében Magyarországon is en­gedélyezték a rádiót. Pesten járva én is vettem húsz, vagy harminc pengőért egy „kittet” mely a kristálydetektoros ké­szülék összeállításához szüksé­ges rajzot, alkatrészeket és fejhallgatókat tartalmazta. A készüléket az első rádió leadás előtti este állítottarr\, össze, s sietségemben a sötét padláson, az antenna egyik végét egy sonkacsülökhöz kötöttem. És nagyon boldog voltam, mikor másnap, 1925. decem­ber elsején megszólalt az én rádióm is. Szépen, tisztán hangzott a Himnusz, és az al­kalmi beköszöntő: Csak hang vagyok, csak szikra, gondolat, Millió mérföld nekem pillanat, A(yám a villám, pusztít, öldököl, Engem markol emberi ököl. Most hordom szét, hűsé­ges, szolgamód a magyar dalt, tudást és a szót, hogy akit sorsa szétszórt, szétzavart, Eggyé forrasszak minr den szál magyart.., Az első nagykőrösi rádió előfizető különben Szalay Law- jós volt. Azóta városunk rá­dióelőfizetőinek száma 5934- re nőtt. Nagykőrösről többször volt rádió és televízió közvetítés is. A televíziót a második világ­háború után tökéletesítették, és hazánkban néhány évvel ezelőtt indult el hódító útjá­ra. Az első televízió előfizető városunkban dr. Barbie Antal- né volt, s jelenleg 2453 a kö­rösi televízió előfizetők száma. (kopa) 1 DILEMMA I i i ! A Jaffa jó. Azt hiszem,; ! ebben — haj- és szemszín-! | re, nemre, testmagasságra,! i sőt hivatali beosztásbeli i i magasságra való tekintet! | nélkül — mindenki egyet- : > ért. Az emberek szívesen : > isszák. i Nem véletlen, hogy Hír- j ! adónk hasábjain oly gyak- j ! ran foglalkozunk vele, j ! aminthogy az sem véletlen, j i hogy az olvasókat érdeklik j ! a róla szóló hírek. Leg-! ; utóbb például azt olvasták j j e nedűről, hogy kutyafüle! ; az a siker, amelyet eddig i ! aratott, az igazi,' az majd i 5 most következik. Mert I j ugyebár micsoda gondolat,; ! hogy a modern idők e nek- j ! tárja holmi ócska demizso- \ i nokban „kerüljön kiszere- ; S lésre”. Piha! Flakon, kő- j ; rém, flakon — ez a jövő ] ; zenéje, ez az űrkorszak ra-j j kétászerűen berobbanó: j bombasikerének biztos ga- i franciája. Merthogy igaz: a; ! Jaffa jó, de flakonban, fia-; 5 kanból, flakonnal még; ! jobb lesz! Sőt, nemcsak j ! még jobb, de egyúttal ■ ! „korszerű” és higiénikus és j ^ ízléses és minden igényt; 5 kielégítő és versenyképes $ (mivel?) stb„ stb., stb. 5 Ámbár megvallom: ben- 5 nem, mint gyakorló újság- $ olvasóban, már akkor, a ^ flakontudósítás olvastán ^ felrémlett valami rémület. ^ Bizonyos rossz tapasztala- ^ taim eme kétkedésre inspi- 5 ráltak: atyaisten, csak nem $ akarják megdrágítani e $ drága életelixírt? $ Nos, most örömmel je- ^ lenthetem, hogy ilyesmiről $ szó sincs. Nem drágult ^ meg, hanem egyszerűen — ^ eltűnt. Keresem itt, kere- ^ sem ott — helyette váll- ^ vonogatást kapok: — > Nincs, kérem, nem tudjuk, \ mikor lesz... További ér- $ deklődésre az üzletben azv $ után megmagyarázzák: — $ Honnan tudnánk, hogy mi- \ kor lesz, amikor a gyárban ^ sem tudják. Azt mondják, § hogy alapanyaguk sincs __ ^ Értem már; azaz nem ^ értem. Mert e csodaital ^ alapanyagát — állítólag ^ messzi külföldről hozzák ^ be. A megrendelés, a szál- S lítáfs, a feldolgozás bizo- § nyara nem pillanatok mű- \ vér Bizonyára nem kell $ házzá a jövőt tudatosan 5 előre látni, hogy kiszámol- ^ jók: ennyi anyagunk van, ^ ennyi kellene, ennyire szá- ^ míthatunk, ennyire nem ^számíthatunk. Magyarul: | azt már hónapokkal előre 5 kellett volna tudni, hogy 5 fogytán a készlet, s után- $ pótlás nem várható... $ Márpedig akkor mire gon- ^ dőltük, mit töltenek azokba i az atomian szép flakonok - | ba? ^ Vagy, \hohó, álljunk ^ csak meg... Mégiscsak le*- ^ hetséges volna, hogy pusz- ^ ta ármanipulációról van $ szó? 5 Hát ez itt a kérdés. ^ Az emberek a Jaffát szí- § vesen isszák, azaz mosta- ^ nában csak — innák. És ^ erre a kérdésre a választ ^ ugyanilyen szívesen — 6 hálla n á k... I............................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom