Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

A tanulóifjúság védelmében Tanác:ü'ések pénteken KÖLTSÉGVETÉS - 1968 Péntek délelőtt 9 órai kez­dettel tartja ez év első tanács­ülését mind a városi, mind a járási .tanács. Mindkét tanács­ülésen fő napirendi pontként szerepel az 1968. évi költség­vetési javaslat és az idei fej­lesztési alap megtárgyalása és jóváhagyása. Napirend előtt a tanácsta­gok interpellálnak. VÁC I ÜAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1968. FEBRUÁR 21., SZERDA MA: közgazdasági szabadegyetem A TIT helyi szervezetének közgazdasági szabadegyetemén az idei negyedik előadásra ma kerül sor a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székház nagy­termében. A délután 3 órakor kezdődő előadás témája: A ta­nácsvállalatok jellege, terme­lési adottságaik és a bedolgo­zórendszer. Érdeklődőket szívesen lát­nak. Gutenberg utódai tanácskoztak Száz tonnányi nyomdatermék Készülnek a 41 órás munkahétre Jubileumi jutalom a törzsgárdának Eltemették Vogel nénit Kedden délután mély részvéttel kísérték utolsó útjára az alsóvárosi teme­tőben özv. Vogel Már ton­nát. A 75 éves korában el­hunyt idős asszonynak társadalmi temetésen adták meg a végső tiszteletet. A ravatalozónál Pucher Gyu­la búcsúztatta a városi ta­nács nevében az egyszerű munkásasszonyt, akinek gyermeke egyik nagy váci vállalatunk igazgatója lett. A sírnál Villand Ferenc mondott búcsúztatót a Váci Kötöttárugyár képviseleté­ben, ahol Vogel néni 46 éven keresztül dolgozott. Testvére, két fia és hét unokája állt a sírgödömél, amely a zenekar gyászindu- lójáhak komor dallama mellett fogadta be fáradt, öreg testét Hétfőn, a késő délutáni órákban, termelési tanácsko­zást tartottak a város és a megye legkisebb helyiipari vállalatánál, a Pest megyei Nyomda központjában. A te­rem falán Gutenberg képe függött, a halhatatlan mainzi könyvnyomtatóé. Halálának 500. évfordulójáról most emlé­kezett meg az egész emberi­ség. Félszáz, szakmáját szerető ember munkájáról esett szó a megbeszélésen. Arról, hogy a váci üzem és a ceglédi telephely együttes terme­lése tavaly megközelítet­te a négymilliót és az elkészült nyomtatványok súlya több volt, mint száz tonna. Mi készül Gutenberg késői utódainak műhelyében, a 40 éves Géza király téri nyomdá­ban? Nagy részt vállaltak a nyomdászok tavaly a válasz­tások előkészületéből. Plaká­tok, brosúrák sokasága hagy­ta el azokban a hetekben a sajtót. A külföldön is jól ismert eszperantó folyóiratokon kí­vül itt nyomják a Pest megyei Tanács Közlönyét, a Pest me­gyei Könyvtárost és a népsze­rű megyei KRESZ Híradót. Több színes fedelű füzet ké­szül a Pest megyei Népműve­lési Tanácsadó és a Múzeu­mok Pest megyei Igazgatósá­gának a gondozásában. Jelen­leg a múlt évi országos szőlő- termelői kongresszus anyagá­nak ízléses kis kötetén dolgoz­nak a kötészetben. A törzsgárda tagjaiból nyolcán kapnak idén ju­bileumi jutalmat. A nyomdaiparban jelenleg 45 óra a heti munkaidő. Ur­ban Gyula igazgató bejelentet­te, hogy kidolgozzák a csökkentett — 41 órás munkahét felté­teleit. Az időkedvezményt úgy kell elérni, hogy azonos bér mel­lett, kevesebb munkaóra alatt ne csökkenjen a termelés szín­vonala. Eddig az irányítószerv jóin­dulatától függött, hogy kap-e beruházási keretet a vállalat. Az új gazdasági mechaniz­musból adódó nagyobb önálló­ság e téren is örvendetes for­dulatot hozott: 1968—1971 kö­zött a baráti országokból szedőgépet, nyomógépet és perforáló gépet vásárol a váci nyomda. Ezzel szebb és gyorsabban ké­szülő nyomtatványok kerül­nek ki majd sajtó alól... (p.) A mulatósok feje felett égett a Gödör padlása Beszakadt a mennyezet • Sérülés nem történt Szombat este nyugdíjba me­nő vasutasokat búcsúztattak a MÁV-osok népszerű szóra­kozóhelyiségében, a Gödörben. Éjfél felé nagyban ropták a táncot, amikor valaki bekiál­tott a terembe: HOGYAN? HOGYAN? HOGYAN? Síkvidékünk, dombvidékünk termőföldjéért — Meneküljenek, ég a ház! A mulatozók ijedten siettek a szabadba. Meglepődve lát­ták, hogy a tűzoltók már fenn dolgoznak a tetőn, lazítják a cserepeket és vízsugárral ön­tözik a tűz fészkét, a padlást. Amikor a kultúrtermet az utolsó ember is elhagyta, ha­talmas robajjal beszakadt a mennyezet. így emberéletben nem esett kár. Korán kezdi Vita a járás talajvédelméről és a vízgazdálkodásról i. Hosszú hónapok munkájá­nak eredménye az a huszon­négy oldalas füzet, amelyet az MSZMP járási végrehajtó bi­zottsága adott ki. Az elmúlt év októberében az MSZMP Pest megyei Bizottsága úgy döntött, hogy javítani kell a mezőgaz­dasági vízgazdálkodáson. Az intézkedési terv az irányelvek és határozatok végrehajtásá­nak módját tárgyalja. Hétfőn délelőtt több mint száz mezőgazdasági szakem­ber, termelőszövetkezeti elnök, agranómus, községi tanácsel- elnök és párttitkár jött össze, hogy elmondja véleményét, tapasztalatait, elgondolásait az intézkedési tervről és annak gyakorlati megvalósításáról. Alapvető igény a mezőgaz­dasággal szemben, hogy a le­hető ] vei. Dombvidékünkön (Ácsa, j Csővár, Kisnémedi, Kösd, | Penc, Püspökhatvan, Püspök- | szilágy, Rád, Vácduka, Vác- hartyán, Vác) a talajvédelem megszervezésével, több szer­ves trágyával, vízrendezéssel, a hegy- és dombvidéki talaj'- védő gazdálkodás bevezeté­sével. A járás síkvidékének egy részét a Duna melléki öntés és homoktalaj adja, amelyből mintegy hét­ezer hold silány homok; hú- musztartalma 0,8 százalék alatt van. A dombvidék egy része erdővályogtalaj, amely kémiai talajjavításra, meszes zésre vár. A járás éghajlata — évi 10,6 Celsius fok — kedvező. A kora őszi és késő tavaszi fagyok csak néhány mélyebben fekvő területet érintenek. Az átlagos csapa­dék 560 milliméter, de a ve­getációs időszakban, csupán 200—300 milliméter. Száraz évek és vizes esztendők vált­ják egymást. Az aszályos évek követelménye az öntözés, a vizes éveké az ár- és belvíz, valamint az erózió pusztítása elleni védekezés. Ezeknek megoldása tartja fenn és nö­veli a talaj termőképességét. A feladatokat ennek megfele­lően három csoportba lehet osztani: 1. a talajerőgazdálkodás, 2. a talajvédelem és talaj- javítás, 3. a vízrendezés és az öntö­zés megszervezése. (b. h.) (Folytatjuk) leggazdaságosabban termeljen. Az igények nőnek, a mezőgazdasági termelésit fejleszteni kell. Erre az egyik lehetőség a termőföld-terüle­tek megóvása, pusztulásuk megakadályozása. Fő kérdés itt az árvíz és a belvíz csök­kentése, a domborzati viszo­nyoknak megfelelő talajmű­velés, talajerővisszapótlás, az arra alkalmas területeken az öntözés fejlesztése, vagyis a helyes vízgazdálkodás. Az ár- és bzlvízkár járásunkban mérsékeltebb. A kárt főként az erózió, a talaj- pusztulás okozza. A különbség tehát a domb- és a síkvidék között a víz pusztításának módjában van. Hogyan lehet elhárítani az eróziót? Sík területeinken (Alsógöd, Csornád, Főt, Űrszentmiklós, Szód, Vácbottyán) a szerves trágyázás fokozásával, talajja­vítással, öntözésfejlesztéssel, Vízrendezéssel és a jobb ho- (noki gazdálkodás bevezetésé­A pinceklubban Végy száz köbméter négy-öt százalékos ci­garettafüstöt, adj hozzá ötven-hatvan szájnyi duruzsolást. Jól keverd össze, s gyúrj bele jó adag vidámságot és fűsze­rezd halk tánczené­vel. A masszát öntsd bele egy ódon pincé­be, és máris megkap­tad egy pinceklub légkörét. Ha netán házilag nem tudnád elkészíteni — gyere el a nagymarosi ifjú­sági pinceklubba. Ott azonban nemcsak ci­garettafüstöt, de ba­rátokat és színes, változatos szórakozást is találsz. Program­jukban előkelő he­lyet foglalnak el az irodalmi rendezvé­nyek. Legutóbb egy köl­tő—olvasó találkozó kezdésére várva, a termet a nagymarosi tizenévesek népesítet­ték be. A fiúk és a lányok csendesebbek voltak a megszokott­nál. Az arcokon kí­váncsiság tükröző­dött. Ez nemcsak a költőnek, hanem az embernek szólt. Ba- ranyi Ferencet vár­ták, aki nagyon közel áll a fiatalokhoz. Varga Zoltán, a klub fiatal, ambició­zus elnöke már alig- alig tud széket keríte­ni a fiataloknak. Az ajtón csendesen belép egy sportosan öltö­zött, magas fiatalem­ber, s ezzel kezdetét veszi a találkozó. A hallgatóság feszült csendben figyel ... A költő közvetlen sza­vakkal vezeti be leg­frissebb barátait a költészet műhelytit­kaiba. Szemük előtt születik újra a „Szi­cíliáiul”, az emberek egymásrautaltságá­nak nagyszerű kifeje­zője. Szinte tanúi va­gyunk egy-egy bo­nyolultabb lira! kép ki alakulásának. Azután rövid élet- történetét meséli el a vendég. A közönség általános derűvel fo­gadja az életrajz vi­dám epizódjait. Kö­tetlen szavait versek váltogatják, melyeket részben az alkotó, részben fiatal szava­lok mondanak el._ A jelenlevők saját ki nem mondott gondo­lataikat, meg nem fo­galmazott vélemé­nyüket hallják — a Ballada az elkényez­tetett ifjúságról című versében. Jól meg­jegyzi mindenki Ba- ranyi vallomását a költészetről: — Sze­rintem hiteles Ura csak úgy születik, ha a költő átélte. amit írt. De, mert az est alapelve a vidámság, j vendégünk elmondja két tréfás hangvételű költeményét is. Mo­soly és derű ül az ar­cokon. S a végén a hallgatóság csak ne­hezen indul haza ... A vasútállomáson öt fiatal még mindig az estről beszélget. — Ki jön a legkö­zelebb? — hallom a kérdőt. — Azt hiszem, Ju- \ hász Ferenc ... Fej j az is — válaszolja if­júsági zsargonban e [ kérdezett. Héjj Botond ; Túlzott igénybevétel — szabad idő nélkül A megvizsgált gyermekek ölven százaléka szenved különböző belegségártalmaktól AZ ISKOLAREFORM szel­lemének megfelelően, az isko­lákban, az ifjúsági szerveze­tekben, az úttörőhásban, a zeneiskolában, a művelődési házban, a tiszti klubban és a sportegyesületekben több, mint húsz féle szakkörben, külön­böző nyelv-, zenei, rajz- és különtorna-tanfolyamokon szá­zával, az úttörőéletben ez­rével tevékenykednek gyer­mekeink. Tömegesen vesznek részt és mind színvonala­sabb teljesítményeket nyújta­nak a tantárgyi vetélkedő­kön és a kulturális sereg­szemléken. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelés hatása meglátszik gyermekeink gon­dolkodásán, a helytállásukon, de még közösségi magatartá­sukon is. Még sincs minden rendben. Sokan erejüknél többet vállalnak és már oda­jutottunk, hogy 10—14 éves gyermekek jó része túl van terhelve. EZ A FELISMERÉS arra késztet bennünket, hogy in­tézményesen korlátozzuk a tanulók részvételét a külön­böző délutáni foglalkozáso­kon. Ezért határoztuk el, hogy csökkentjük a tavaszi iskolai vetélkedők és a részt vevő tanulók számát, továbbá egy­szerűsítettük a kulturális be­mutatókkal és versenyekkel járó elfoglaltságot. Ezzel nem- ! csak a tanulók lekötöttségét lazítottuk, de egyben az isko­lai tanítás nyugalmát is ja­vítottuk. Az illetékes szervekhez már eljutott az a jogos bírálat, hogy egyes tantárgyak magas óraszáma, továbbá a ten terv­beli követelmények túlmére- tezettsége és aránytalan elosz­tása magában is túlterhelést okoz. A gyerekeknek nem elég a napi nyolcórai isko­lai és otthoni tanulás, ha közepes vagy annál jobb ered­ményt dkarnak elérni. Míg a felnőtteknél már megkezdtük a munkaidő csökkentését, a tanításban erőn felül vesz- szük igénybe gyermekeinket. Ezen sajnos csak országos in­tézkedéssel lehetne változ­tatni. A TANULOK heti ötvenórás tanulási idejéhez még kü­lönböző rendszeres elfoglalt­ságok járulnak. Az úttörő­szervezeti élet, amely ugyan komoly és vidám programot, sok játékos elemet tartalmaz, s ennél fogva bizonyos fokú kikapcsolódás a gyerekek szá­mára, de mégiscsak rendsze­res elfoglaltságot jelent. Ezen­kívül gondoljunk a különbö­ző tisztségekre, megbízatá­sokra, a versenyekre, az ün­nepélyekre, a különböző be­mutatókra, melyek ugyan­csak időt és energiát kötnek le. A tanulók többsége emellett még nyelv- és zenetanulással, különtomával, különböző tan­folyamokkal, magánórákkal kurtítja meg szabad idejét. A gyerekek súlyos túlter­helésének bizonyítására né­hány példát említenék váro­sunk mintegy 1200 tanulójá­nak írásos nyilatkozatából és más hiteles információink­ból. Előrebocsátom, hogy a rendelkezések szerint egy-egy tanuló legfeljebb heti két fog­lalkozáson vehet részt! A harmadikhoz már az iskola- 1 igazgató külön engedélye szük­séges. Ezzel szemben mi a valóság? A hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos gyerekek közül a tanulóknak csak ne­gyedrésze tartja be ezt az előírást. A gyerekeknek mint­egy 60 százaléka három-öt­féle délutáni foglalkozáson vesz részt. így a hetenkénti szabad idejükből több mint tíz órát veszítenek el. VAN EGY OLYAN RÉTEG, melynek helyzete egészen tarthatatlan: az összes tanu­lók 16 százaléka hat-kilenc féle heti elfoglaltsággal köti le szinte minden szabad idei­jét. Igaz, jobb képességű gye­rekekről van szó, de mégis­csak elszomorító, hogy nem jut idejük arra, hogy gyere­kek maradjanak. Mikor ját­szanak, mikor olvasnak, mikor vesznek részt a családi élet­ben, jut-e idejük a szülőkkel való bensőséges együttlétre? Ráadásul este még ott a fő program, a televízió. Csoda-e, ha koravének lesznek? Az egyik 40-es létszámú osztály­ban a megkérdezett 12 éves tanulók 80 százaléka nézte végig az előző esti műsort, amely tizenegy óráig tartott. Felmérésünk azt bizonyí­totta, hogy a nélkülözhetet­len napi három órányi vagy annál több szabad idővel a megkérdezetteknek csak egy- harmada rendelkezik. A két­harmadának csak napi egy­két óra jut pihenésre, szóra­kozásra. S ebben a regényol­vasás is benne van. AZ ISKOLAORVOSOK sze­rint sok az ideges, magas vérnyomásos, vagy kimerült tanuló, már a 12—14 évesek között is. A megvizsgáltak több, mint ötven százaléka szív, tüdő, gyomor vagy ér­rendszerben rendellenességek­ben, vegetatív neurózisban szenved. Vajon miért, ha nem a túlzott igénybevétel kö­vetkeztében? E nyugtalanító helyzet meg­változtatására a szülők és a pedagógusok hivatottak. Első*- sorban a szülőknek kell be­látniuk, hogy nem szabad csak a becsvágyukra hallgat­niuk, amikor gyermekeik jö­vőjét készítgetik elő. A sza­bad idő programozásánál el­sősorban a fejlődő gyermeki szervezet élettani igényeire gondoljanak. Sok mozgást igénylő szórakozással, sport­tal, friss levegőt nyújtó ki­rándulással és fizikai mun­kával töltessék ki a gyere­kek szabad idejét. Gondos­kodjanak róla, hogy napi 9—10 óra hosszat aludjon a gye­rek, még ha ez csak a tv le- kapcsolása árán érhető is el. Az osztályfőnökkel egyet­értésben válasszák ki, hogy miképp és miben kívánják fiaikat és leányaikat túlter­helés nélkül foglalkoztatni. VARHATÓ, hogy nem min­den szülő ért velünk egyet. Ilyen esetekben az iskolák igazgatói és pedagógusok kö­telesek élni a törvény szi­gorával, hogy szerezzenek ér­vényt a rendelkezéseknek, ép­pen a gyermekek védelmé­ben. Legyenek meggyőződve róla, hogy tettükkel az if­júság érdekeit szolgálják. Povázsai Sándor művelődési osztályvezető A váci 31. számú galambte­nyésztési csoport szokásos évi kiállításán 225 röp-, dísz- és húsgalambot mutatlak be a közönségnek. A látogatók szá­ma elérte az ezerkétszázat. Taraba Rezső és Kuthy Je­nő bírálta a galambokat. A díszgalamboknál kiemel­kedő dicséretet kapott Orosz­ki Ferenc fajtagyőztes komá­romi bukó hímjéért. Kiváló minősítést értek el: Márton Lajos, Jakab Ferenc, Kolozs­vári János és Verner József I galambjai. A röpgalamboknál Durai Gyula röpgólyás tojója lett a fajtagyőztes Kiváló minősítést ért el: Noé Sándor, Barna Jó­zsef, Tóth István, Bossányi József, Belányi István, Szige­ti Lajos, és ifj. Jakab Ferenc. A haszongalamboknál Le­hőcz János es Varga Gyula került az első helyre. Igen jó minősítést értek el: Vígh Jó­zsef, Kolozsvári József, Furucz Zoltán, Kalácska János és Lu­kács István galambjai. (v) 225 galamb — 1200 látogató I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom