Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

't/íírian 1968. FEBRUÁR 21., SZERDA Pszichológia Az amerikai pszichiáterek jelentős része úgy véli, hogy Johnson elnök pszichológiai­lag nem alkalmas az elnöki tisztségre, közölte hétfőn az Avant-Garde című amerikai folyóirat szerkesztője, Ralph Ginzburg. Ginzburg elmondotta, hogy az amerikai pszichiáterek szövetsége 14 000 tagjának január 18-án kérdőívet kül­dött ki, felkérve őket, fejtsék ki véleményüket és észrevé­telüket Johnson elnök ma­gatartásáról és emocionális kiegyensúlyozottságáról. Az eredmények „elrettentőek” — jelentette ki Ginzburg. Több, mint kétezren vála­szoltak és kitűnt: „Igen sok amerikai tekint aggódással a Fehér Ház gazdájának ér­zelmi stabilitására”. A szer­kesztő hozzáfűzte: „Az em­beriség sorsa megköveteli, hogy vizsgálják felül John­son elnök pszichológiai al­kalmasságát”. A körkérdés teljes eredményét június 24- ig közzéteszik, jelentette be Ginzburg. Az amerikai szerkesztő 196‘>ben, az elnökválasztási kampány során hasonló vizs­gálatokat végzett Goldwa- terrel kapcsolatban. Az ered­ményről értesülve Goldwa- ter kétmillió dollár kártérí­tést követelve beperelte Ginzburgot. A perre most áprilisban kerül sor. Szamba a szívről Sikertelen szírét ültetés Indiában A világkörüli úton levő Barnard professzor útban Buenos Aires felé, hétfőn dél­előtt Rio de Janeiróba érke­zett. A városban, egy, a fajok egyenlőségéért küzdő félvér együttes „Az átültetett szív” című, ez alkalomra kompo­nált szambával köszöntötte. A professzor hétfő délután Buenos Airesbe érkezett. A repülőtéren nyilatkozott a reá várakozó újságíróknak. A többi között megkérdezték tő­le, nem kíván-e az Egyesült Államokban letelepedni. Nem­mel válaszolt. Az ellene el­hangzott bírálatokkal kapcso­latban kijelentette, hogy azok­ra a legjobb választ a tények adják, s kiemelte, hogy bete­gének, Blaibergnek egészségi állapota jó. ★ A Times of India keddi szá­mában közölte, hogy a bom- bayi King Edward-kórház se­bészei szombatra virradó éj­szaka szívátültetést hajtottak végre, de a beteg három órá­val az operáció után tüdő­komplikációk következtében meghalt. A műtétet egy 35 éves férfin végezték, s egy baleset következtében meg­halt 20 éves nő szívét ültették át. Kairói ítéletek A kairói legfelső katonai bíróság 15 évi börtönbüntetés­re ítélte Szidki Mahmud mar­sain, az egyiptomi légierő volt főparancsnokát, akit azzal vá­doltak, hogy súlyosan felelős az 1967. júniusában lezajlott háborús konfliktusban elszen­vedett vereségért. Iszmail La- bib, a légvédelem volt pa­rancsnoka tíz évet kapott. A per másik két vádlottját, Ga­mal Afifi légimarsallt, a légi­erő volt vezérkari főnökét és Abdel Hamid El Dogeid mar­sain, a sinai frontra vezényelt légierő parancsnokát felmen­tették. Hétfőn este Kairóba érkezett Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja, és azonnal megkezdte tanácsko­zását Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel. Az ENSZ- diplomata vasárnap még Je­ruzsálemben tárgyalt. A hír- ügynökségek kommentárjai szerint az ENSZ-diplomata to­vábbra is bízik abban, hogy nagy türelemmel végül is si­kerül valamiféle megegyezést létrehozni a Közel-Keleten. HELYREÁLLÍTOTTÁK a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britannia és a Guineái Köztársaság között, amely 1963 decemberében, a rhode- siai válság miatt szakadt meg. ,,Csillagosok, katonák“ Fél évszázada lesz február 23-án, hogy a polgárháború , viharában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom védclmé­ben megvívta első győztes csatáját a történelem első diadal­mas munkás-paraszt hadserege, a Vörös Hadsereg. 1918... A polgárháború „nagyágyúja”: a páncél vonat Megkezdődött az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának ülésszaka Etiópia fővárosában kedden megkezdődött az Afrikai Egységszervezet miniszte­ri tanácsának 10. ülésszaka. A szervezet 38 tagállamának küldöttségei vesznek részt az ülésszakon. A találkozót if­jabb Burgiba tunéziai külügy­miniszter nyitotta meg. Utána Hailé Szelasszié etiópiai csá­szár fordult üdvözlő beszéd­del a részvevőkhöz. Földrengés Görögországban Hétfőn éjfélkor a Richter- skála szerint 7,6-es erősségű földrengést észleltek Görög­országban. Epicentruma Lim- nosz és Ajiosz Efsztratiosz szi­getek között volt, de az egész országban mindenütt érezték a rengést. A görög fővárosban a földmozgás nem okozott ká­rokat, de a lakosság pánikba esve menekült a házakból, A földrengés 22 másodpercig tartott, s azt egészen reggel nyolc óráig kisebb erősségű földlökések sorozata követte. A 170 lakosú Ajiosz Efsztra­tiosz szigetén a katasztrófá­nak 13 halálos áldozata volt, sokan megsebesültek, a lakó­házak 80 százaléka összeom­lott. Limnosz szigetén a há­zak 70 százaléka ment tönkre, vagy vált lakhatatlanná. A földrengést Törökország nyugati részében is elég erő­sen érezték és gyengébb hul­lámai eljutottak egészen Ná- polyig. Peking piacai A „Világgazdaság és a nem­zetközi Kapcsolatok” című szovjet havi folyóirat februári számában A. Nyekraszov cik­ket irt arról, hogy milyen vál­tozások mentek végbe a Kí­nai Népköztársaságnak a világ különböző országaihoz fűződő gazdasági kapcsolataiban. A cikkíró megállapítja: „Mao Ce- tung és csoportjának nemzet­közi gazdasági politikája a ka­pitalista országokhoz kötötte Kínát. Kína nemzetközi gazda­sági kapcsolatainak átállása a kapitalista piacokra, befejezett ténnyé vált. A Kínai Népköz- társaságnak a kapitalista or­szágokhoz fűződő gazdasági kapcsolatai lényegesen meg­haladják a külkereskedelem kereteit.” — Mao Ce-tung csoportja a pártok közötti iueológ.ai né­zeteltéréseket átvitte az álla­mok közötti kapcsolatokra is — írja a továbbiakban Nyekra­szov. — Ennek megfelelőén a Mao-csoport hozzáfogott a szo­cialista országokkal, különösen a KGST országaival létesült gazdasági kapcsolatok leépíté­séhez. Egyoldalúan hatálytala­nította a testvérországokkal kötött hosszú lejáratú gazda­sági egyezményeket és szerző­déseket. — Mao irányzata, amely el­szigetelte Kínát a szocialista országoktól, oda vezetett, hogy Kína nemzetközi gazdasági té­ren közeledettt az imperialista hatalmakhoz. A nyugat-euró­pai tőkésországok közül Kína különösen a Német Szövetségi Köztársaság felé fordult. A Mao-csoport törekvése, hogy közeledést teremtsen Nyugat* Németország reakciós rezsim- jéhez, rosszallást kelt még a kommunista mozgalom egyéb­ként pekingi ideológiai vona­lát követő renegátjaiban is. — A pekingi vezetők új nem­zetközi gazdasági irányvonalát az imperialista hatalmak ke­reskedelmi és ipari körei ked­vezően fogadták. Hiszen ez jól jön nekik arra irányuló poli­tikai terveikhez is, hogy elsza­kítsák Kínát a szocialista tá­bortól, de kedvez gazdasági terveiknek is; hogy megszerez­zék maguknak a nagy kiterje­désű kínai piacot. A cikkkíró a továbbiakban rámutat arra, hogy a kínai ve­zetők a fejlődő országokhoz fűződő gazdasági kapcsolato­kat fontos eszköznek tartják külpolitikai irányvonaluk meg­valósításához: a fejlődő orszá­gok és a szocialista világkö- zösség közeledésének meggát- lásához, Peking-barát tömb megteremtéséhez. A fejlődő or­szágokhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat a kínai vezetők minden vonalon bővíteni igye­keznek, s eközben annak szük­ségességét hirdetik, hogy Kí­na vezetésével külön „afro­ázsiai közösséget” kell létre­hozni. — Külön helyet foglal el Kína nemzetközi gazdasági po­litikájában Hongkong angol és Macao portugál gyarmat — ír­ja Nyekraszov. — A Mao-cso­port számos nyilatkozatban tartotta szükségesnek hangoz­tatni, hogy támogatja a nem­zeti felszabadító mozgalmakat, mégsem izgatja azonban e gyarmatok létezése kínai terü­leten. Sőt tények bizonyítják, hogy a kínai vezetők e gyar­matok további fenntartására törekednek, mert mindkét gyarmat fontos bevételi for­rás számukra. Üj nemzetközi gazdasági irányvonalának indoklására a Mao-csoport a szocialista test­vérországokat igyekszik befe­ketíteni. Azt állítja, hogy a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelem feltételei kedvezőtlenek voltak Kína szá­mára. A Mao-csoport egyszer­smind saját gazdasági kudar­caiért is a szocialista testvér­országokra próbálja hárítani a felelősséget. Kína és a szocia­lista országok gazdasági kap­csolatainak elemzése azonban megmutatja, hogy milyen nagy hasznot húzott e kapcsolatok­ból Kína. — Mao Ce-tung és csoportja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kialakult kapcsolatok felborításával a kí­nai népre súlyos nehézségeket zúdított, elszigetelte országát természetes szövetségeseitől és barátaitól — állapítja meg be­fejezésül Nyekraszov. Kutch-kompromisszym — vitával India és Pakisztán régi keletű vitájában döntött egy genfi nemzetközi bíróság, amelynek a felhatalmazást mindkét fél parlamentje ko­rábban megadta. A vitatott terület ez eset­ben nem a két évtizedes vál­ságot kirabbantó Kasmír, ha­nem a Kutch'-térség, amelyet mindkét fél magának követel. 1965 májusában a Kutch- térség miatti vita élezte ki a volt brit birodalom két utódállamának vi­szonyát, s előjátéka volt a két ország háborújának, amelyet a Ko­szigin közreműködésével ren­dezett taskenti találkozó zárt le. Ezután egyezett bele In­dia és Pakisztán a nemzet­közi bíráskodásba. Sasztri kormánya ígéretet tett a döntés elfogadására, jól­lehet egy kompromisszum az egész területet magáénak val­ló Indiát rövidítené meg. Ezért is csapott magasra a nacionalista szenvedélyek lángja az indiai parlament­ben, amikor hírül vették a genfi döntést, amely a terü­let 10 százalékát Pakisztán­nak juttatja. A terület — jóllehet nagy­részt sivatagos — olajban gazdag, s ez mindkét olaj- importőr ország számá­ra rendkívül fontos. Mindamellett nem kétséges, hogy elsősorban presztízskér­désről van szó. A térség megfigyelői ezért látták örömmel a genfi komp­romisszumos döntést, hiszen a taskenti megállapodás nyo­mán — a nacionalizmus újra­éledésével párhuzamosan — lassan-lassan romló indiai— pakisztáni viszony a területi megegyezés kedvező lehető­ségéhez érkezett. Ehhez azon­ban jelen esetben Indiában a kormánynak le kell küzde­nie a Jana Sangh nevű hindu nacionalista párt elkeseredett ellentámadását. PEKING KEGYELETSÉRTÉS 29. Mi van ezekkel? Amióta Trop- pauer ezt az elsőrangú hülye viccet kitalálta, hogy verseket olvastat ve­le, azóta az egész század megtiszteli közléken/ségével. A gróf úr is őszin­te akart lenni, most meg Kölyök .. — Hagyjuk az őszinteséget, öre­gem. Nem érdemes itt a családi múl­ton rágódni. Elsikkasztottad és punktum . .. — De nem . .. — Hát akkor elkártyáztad, és rendben van. — Nem úgy volt... — Jó, jó ... Megölted és kész. Kölyök felkapta a fejét. — Honnan tudod? ... — Mindenki így van itt vele. El- kártyázta, megölte vagy elsikkasztot­ta, esetleg a másikat is feleségül vette, vagy ilyesmi... Ne törődj ve­le . . Én mondom. Latouret időnként hátrapillantott e beszélgetőkre, de nem szólt sem­mit .. Csak beszélgess Még do­hányozhatsz is, de egyszer majd . . Yla igazi alkalom lesz .., A nap égetett, és az állandó sárga, vakító sivatagi visszfény, amely szin­te zúgva áramlott szemükön keresz­tül az agyukba, az örökös sivár por- halmok tengeréről, kibírhatatlan ... phü... — Na, cammogjunk, a mindensé­git... nincsenek a korzón ... Gye­rünk a légiós indulóval! Énekelni... egy .. kettő ... három .. Rajta! Szinte repedező, szikkadt torkuk­ból fáradtan, hamisan, recsegve jött a hang. Koller, az ács, döngve bukott ki a sorból.. Egy ember hátramaradt vele. Sát­rat vertek, bevárják a századot. Az őrjárat folytatta útját a Szaha­rában. Most már nem énekeltek. Az őrmester nem is vezényelt ilyesmit Micsoda puhányok! Az ő idejében még a szekér lőcséhez kötözték azt. aki lemaradt, hogy menjen vagy vonszoltassa magát, amikor még a sivatagban elhullott legényekről csak a felszerelést vették le, és mindenki elhaladt az aléltan fekvő mellett, ak­kor még énekeltek, és aki nem akart vagy nem tudott, azt karikára kötöz­ték, hogy meggebedhetett... De az­óta itt más világ lett. Annyit fog­lalkoztak velük a lapok, annyit fir­káltak róluk, hogy egyre új meg új intézkedésekkel tették kényelmessé a légiót minden városi csirkefogó szá­mára ... — Megmondhatom neked, Ga­lamb, ha érdekel... Titok, de el­mondom. — Nem! — mondta gyorsan, Ga­lamb. — Nem érdekel, ha titok, és nagyon kérlek, ne mondd el... — De ... mégis ... jobb, ha tu­dod ... — Jobb, ha nem! — Az út oda ... még eddig ... me­rész expedíciónak számított... Nincs is út .. Murzuk oázistól a Nigerig képtelenség... és már helyőrséget is csináltak .. A huszadik század legnagyobb botránya ... Útközben és ott is csak úgy halnak... de nekik úgy kell Guinea felé .. és Timbuktu nyugaton van ... nem alkalmas .. Hű ... nem fogom bírni... Egy másik katona szédelgett félre a sorból .. Ezt is hátrahagyták egy félig-meddig pihenttel. ... Ha nem nézne rá olykor olyan sandán a jó öreg Latouret, Isten nyugtassa, ha megmásíthatatlan jó­indulata elszólítaná a légióból, akkor megpróbálna szájharmonikázni a fiúknak, talán ez használna nekik a strapa ellen ... Hm ... Megpróbálja ... Mi lehet? Hiszen többen dohányoznak, és azért sem szól... Legfeljebb ráordít majd, hogy hagyja abba. Azt megteheti ne­ki. Tüzel a nap ... Hat órája menetelnek a végtelen, sárga portenger kellős közepén, ami­kor egyszer csak Latouret őrmester csodálkozva kapja fel a fejét. Vala­mi finom, halk, sípoló zümmögést hall... Ml ez? Itt, a halálos mars elviselhetetlen utolsó órájában, mert még ennyi idő választotta el őket a táborozástól... Mi ez? Megfordult. A tejfeles képű cincogtatja a száj- harmónikáját... és ördög és pokol! Két puska van a vállán! Elvette at­tól a suhanctól!... Ezt nem szabad, ha rászól, csak azt a kölyköt bünte­ti, aki maradt volna otthon a mamá­jánál, ahelyett, hogy idejött katoná­nak ... Hát csak cipelje a puskáját másnap is. majd örül nemsokára, ha a lábát bírja ... De hogy evvel a va­cak, poros, fojtó levegővel még har­monikát is fúj ... Tisztára bolond, és döglötten fog a második menetelés­ből kibukni... Hát csak bukjon .. csak fújja ... És Galamb fújta. Most már egész vidáman. Ebben az órában már egy sem dőlt ki. (Folytatjuk) A kínai hatóságok nem tet­ték lehetővé a Szovjetunió pe­kingi nagykövetsége munka­társainak, hogy Harbinba, Senjangba, Port-Artúrba és Dalnyijba utazzanak, azzal a céllal, hogy koszorúkat helyez­zenek el azoknak a szovjet katonáknak a sírján, akik éle­tüket áldozták az Eszak-Kína felszabadításáért a japán hó­dítók ellen folytatott harc­ban. A „kulturális forrada­lom” kezdetéig a szovjet had­sereg és a hadiflotta napjá­nak előestéjén a pekingi szov­jet nagykövetség munkatársai minden évben koszorút he­lyeztek el a szovjet harcosok sírján. Siam pere Az AFP keddi djakartai je­lentése szerint hétfőn újabb terrorper kezdődött Indoné­ziában: a bandungi hadbírósá­gon megnyílt Sjam pere. Sjo- mot, vagy más néven Kama- ruzamant tavaly márciusban tartóztatták le Bandung köze­lében és már elfogatásakor azzal vádolták, hogy kulcssze­repet töltött be az 1965. ok­tóberi eseményekben, majd az ezt követően illegalitásba kényszerített kommunista párt újjászervezésében. A SZOVJETUNIÓBAN föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz 202 jelzésű mesterséges holdat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom