Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

Siker — szépséghibával Slágerkoktél Üllőn Amikor a gyerekképű Ko­vács József a „Jöjj vissza hoz­zám” című fesztiváldalát éne­kelte, már fergetegessé vált .a taps, Németh József műsorá­nál már a lábak is ütemesen kezdtek dobogni. Nagyon jó volt a táncdalfesztiválon fel­tűnt, élénk mozgású Nagy Kati — s Csata Zsuzsa éne­kes, vidám jelenete is osztat­lan sikert aratott Üllőn, a slá­gerkoktél előadásán. A község lakosságának kul­turális igénye valóban magas Csak kiváló zenekar, kiemel­kedő tudású előadóművészek fellépése jelent bizto§ sikert. Az estnek azonban volt némi szépséghibája is. A műsorban hirdetett Ambrus Kyri nem jött meg, pedig az előzetes megállapodás megtörtént, és az ŐRI nem jelezte távolmaradá­sának okát. K. S. M0H0B°V1DÍKI BHSHNttl&WPEBi xátsgs&aiaigv X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1968. FEBRUAR 2., PÉNTEK í Tanácsülés í i lesz ma délelőtt kilenc órai kezdettel Gyömrőn, melynek napirendjén az 1967. évi pén’z- j ügyi terv teljesítéséről, és az ! 1967. évi közságfejlesztési terv végrehajtásáról szóló jelentés szerepel. Szó kerül még a köz­ség élelmiszer-ellátottságáról is. Tsz-törvény, nyugdíjtörvény Ahogy végrehajtjuk — olyan lesz a mechanizmus Ülést tartott a járási pártbizottság Németh József egyik sikeres számát énekli Csata Zsuzsának, a Kis Színpad művésznőjének zenés magánszáma Foto: Szabó Megtartotta idei első ülését az MSZMP Monori Járási Bi­zottsága, melyen részt vett Varga Gábor, a megyei párt- bizottság munkatársa. Polinger Ferenc megnyitója után Guba Pál, a járási párt- bizottság első titkára értékel­te a pártbizottság 1967? évi munkáját és előterjesztette az 1968. évi munkaprogramot. — Gazdag és eredményes év volt 1967 — mondotta Guba Pál. — Fő célkitűzésünk a IX. kongresszus határozatainak megértetése, végrehajtása volt. Termelőszövetkezeteinkben a kongresszus, idevonatkozó ha­tározatát ismertettük. így pél­dául a tsz-szövetségek létreho­zásakor valamennyi ter­melőszövetkezetünk csat­lakozott és tagja lett a Dél-Pest megyei szövet­ségnek — de az új tsz-törvény és az új nyugdíjtörvény megismer­tetése, magyarázása is felada­taink közé tartozott. — Legjelentősebb felada­tunk az elmúlt évben az új gazdasági mechanizmus előké­szítése, bevezetése volt. (Jelen­tőségéről érdemes példaként megemlíteni, hogy a végre­hajtó bizottság hét esetben fog­lalkozott vele.) Ma már el­mondhatjuk, hogy az emberek értik a mechanizmus jelentő­ségét — és több hasznos kez­deményezés is történt. — Járásunkban stabil a munkaerőhelyzet, nincs nagy arányú elbocsátás, és mind az iparban, mind a mezőgazdaságban sokat ja­vult a munkafegyelem. Különösebb probléma az ár­változásokkal sem volt. — A pártbizottság múlt évi munkaprogramjában jelentős szerepet kapott az 50. évfor­duló megünneplése. Sikerült a kongresszusi munkaversenyt, annak lendületét továbbfej­leszteni. Nőtt és mélyült a ma­gyar és a szovjet nép barát­sága. Lelkes, szép ünnepsége­ket rendeztek községein!:, alapszervezeteink. — Jól, sikeresen szerveztük meg és bonyolitottuk le év vé­gén a tagkönyvcserét. Ezek a taggyűlések látogatot­tak és ünnepélyesek voltak. A továbbiakban a pártbi­zottság első titkára beszámolt a határozatok végrehajtásáról — a pártbizottsági és végre­hajtó bizottsági munkákról, a felmerült gondokról. Ezek után ismertette a pártbizottság ez évi munkaprogramját, mely­nek leglényegesebb feladatait így foglalta össze: — Az új gazdasági reform megvalósítása súlyponti fel­adatunk. Ahogy végrehajtjuk, úgy lesz rossz vagy jó a me­chanizmus. Pártbizottságunknak és párt- szervezeteinknek továbbra is segíteni kell a jó közszellem kialakításában. Biztosítani kell a termelés zavartalanságát, a lakosság minél jobb áruellá­tását. Továbbra is a IX. kong­resszus szellemében, határoza­taink megvalósításáért kell munkálkodnunk. Erősíteni kell a pártszervezeteket. Emelni kell a vezetőségi ülések és taggyűlések szín­vonalát. Nagy 'súlyt kell helyezni a pártépítésre, tömegszervezete­ink megerősítésére és tovább­ra is elő kell segítenünk járá­sunk gyors fejlődését. Guba Pál a pártbizottság első félévi munkatervének elő­terjesztésével fejezte be elő­adását. A beszámolót igen színvona­las, tartalmas vita követte, majd a pártbizottság tagjai el­fogadták a beszámolót, továb­bá az 1968. évi munkaprogra­mot és az első félévi munka­tervet. Polinger Ferenc zárszavával fejezte be ez évi első ülését a járási pártbizottság. B. M. Nem érte hátrány a vállalkozást A Monor és Vidéke január 30-i számában a Sertéste­nyésztési Vállalkozás zárszám­adásáról megjelent tájékozta­tó félreértésre adott okot, ezért azt kiegészíteni szeret­nénk. A cikket többen úgy ér­telmezték: a vállalkozást hát­rány érte abból, hogy az Állat­forgalmi Vállalat 517 darab ;sertést újév után vett át — holott ez nem áll fenn. Zárszámadási miniszteri utasításra a mérleg összeállí­tásánál a diktált elszámoló ár és az elérhető vételár közötti különbség a kimunkált tiszta nyereségben nem jelentkezett, azonban ez az összeg a nyere­ség felosztásánál pluszként figyelembe vehető volt. A tá­jékoztató is ezt akarta kifejez­ni, hogy az elért nyereséget az árkülönbözettel növelt összegben osztotta fel az igaz­gatóság. Ezt a megoldást is a zárszámadási miniszteri ren­delet szabályozta. Nagy László, a Sertéstenyésztési Vállalkozás igazgatója FÉLÉV A monori szakmunkásképző iskolában is elérkezett a fél­év. Az iskola 381 tanulója ezekben a napokban kapja meg a félévi bizonyítványt. MAI MŰSOR Monor: Orvosság a szerelemre. Vecsés: Egy pikoló világos. KÉNYSZERVEDEKEZES Vegyszerek, permetezőgépek — hozzáértő kezekben Növényvédelmi bizottságok Tápiósiily környékén A sülyi fogyasztási szövet­kezet legutóbbi igazgatósági ülésének egyik fontos napi­rendi pontja a növényvéde­lemmel foglalkozott. Varró Imre növényvédelmi felelős számolt be a Tápiósülyben, Sápon és Úriban történő nö­vényvédelemről. árusításival megbízott bolt­vezetők a méreg jelzéssel el­látott vegyszereket csak a községi tanács által kiállított igazolásra adhatják ki. A boltvezetők a mérgezett vegy­szerek kezelésére és haszná­latára megtanítják a vásárlót. A növényvédelmi bizottsá­gok tagjai a községek terüle­tén mindenütt ellenőrzik a növényvédelmi munkák el­végzését. Ahol ezt elhanya­golták, vagy nem látták el kellőképpen, ott"a községi ta­nács a termelő terhére kény­szervédekezést alkalmaz. Krátky László Farkasok világa Adalékok Monor történetéhez (2) Gyökeresen megváltozott életkörülményeink következté­ben gyerekeink jóformán csak a német elképzeléssel írott Piroska és a farkas történeté­ből ismerik már ezeket az ál­latokat. Néprajzi kutató előtt azonban, öreg emberek' sza­vai után — „úgy hallottam az apámtól” — még gyakran megelevenednek hamisítatlan alakjukban. Egyrészt magyar ízű meseként, másrészt való­ságban megtörtént eseménye­ket örökítve. Ami kutató szá­mára a legfontosabb: minden farkasos história régi népéle­tünk kis darabkájába ágyazó­dik bele, vagy törmelékében helységtörténetet őriz, A környék egyetlen — tulaj­donomban levő — ilyen emlé­ket érintő írása egy osztrák származású gombai földesúr leánya, Blanca Schützenau- Trenck tollából származik. (Tagespost, Graz 1936.) A cikk­író, kisgyermekkorának a gombai népélettel kapcsolatos kedves élményeit összeszedve, a múlt század hetvenes (’) éveiből, az olva­sónak gyönyörű vad virág­csokrot mutat. Mondanivalói­ban szeretettel visszagondolva öreg, paraszt dadájára — em­lékezik annak meséire: „...nagyrészt a* betyárokról és ... a „farkasáról (Wolf) szólották, amely a környéket még mindig biztonságtalunná tette ...” E pár szavas, emlékezéshez csatlakozna a nép szájhagyo­mánya. Hogy mennyire való­ság alapján álló képekkel és milyen mértékben régi forrá­sokból táplálkozó, kitalált mesékkel állunk szemben, annak meg­ítéléséhez azonban nagyjából ismernünk kell a vidék múlt századbeli települési és föld­rajzi viszonyait: Gombát, ahogy a jelenben is, hosszú geológiai múltra te­kintő völgyes dombok övezték. Csakhogy ezeknek kulturáltsá­ga igen messze állt a mosta­nitól. Hatalmas ősflórába il­leszkedő erdők láncolata — Farkasd, Bille, Gyertyámos — feküdt jó részben rajtuk. Föl, messze a szép időben odakék- lő Mátráig. Monor falu — mezőváros — nagyközség településének mag­va, a Főszögből — körülbelül mondhatjuk — a múlt század húszas évei után kezd erőseb­ben kibontakozni. Nem maradt nyoma, hogy pontosan hova esett a Strázsa- hegy törökvilágbeli figyelője. Vannak, akik a Hoffmann-szc»■ lő tájékát emlegetik. Itt állt volna egy nagy fa, amelynek koronájából jó időben Székes- fehérvárig elláttak. A széles kiterjedésű dombot különben tölgy- és szilfaerdő borította. Csak a húszas években jelenik meg rajta az első szőlőtelepü­lés. Szőlőkultúrával azidáig a Kutyahegyen, Forrás-dűlőn, Laposhegyen kívül egyedül a helységtől keletre fekvő Szá- raz>-hegyen találkozunk. (Utób­bi valószínűen az 1686 táján elpusztult Aranyos-Újfalu te­lepítése.) Az előbbi szőlőtele­peket követik bizonytalan idő­ben a tetei, mádi, haleszi pró­bálkozások. A hajdani uradal­mi (később népi) jószágtartás egyik irányító pontja volt a majorv-dűlő közepe-formára került Brenda-major. U alakú, óriási téglahodálya a múlt szá­zad elején több ezer birkát befogadott. Ilyenféle lehetett a Fölső-erdőnél levő Kucsera— Cellaó tanya helyén is. Tölgy­deszkával födött, irgalmatlan nagy itatókútja ma is megvan Benne — mesetermő képzelet állítja — sárkány tanyázott. Éj­féltájban, fürdése idején, far­kával messze hallhatóan pas- kolta a vizet. Borzsák Endre (Folytatjuk) Tápiósülyben a húszholdas almás védelmét a Kátai Álla­mi Gazdaság látja el. Ezenkí­vül összefüggő gyümölcsös Tápiósápon és Úriban is talál­ható. Ezeknek a növényeknek a védelmét a Petőfi, illetve a Béke tsz önállóan végzi. Tápiósülyben és Úriban négy-négy, Tápiósápon pedig öt főből álló növényvédelmi bizottság alakult. A bizottság tagjai irányítják és ellenőrzik az időszerű növényvédelmi munkákat A fogyasztási szövetkezet négy fős brigádot szervezett. A növényvédelmi munkák el­látására elsősorban olyan gazdákkal kötnek szerződést, akik sem szaktudással, sem megfelelő felkészültséggel nem rendelkeznek. A szövet­kezet brigádja köteles a véde­kezést időben és szakszerű módon elvégezni. A növényvédelemhez szük­séges vegyszerekkel Tápió­sülyben a 3-as, Tápiósápon az 5-ös, Úriban pedig a 9-es szá­mú vegyesbolt foglalkozik. Mindhárom bolt vezetőjének van méregkezelési vizsgája. A növényvédelmi felelős havon­ként köteles mindhárom bol­tot felülvizsgálni, hogy ele­gendő növényvédőszerrel ren- [ lelkezik-e. Tápiósüly és Tápiósáp köl­csönző telepein három-három. Úriban pedig öt darab háti permetezőgép áll a lakosság rendelkezésére. Ugyanott háti porozógépeket is lehet kölcsö­nözni. A permetező és porozó­gépek alkatrészeinek pótlásá­ról és folyamatos üzemben- tartásáról a fogyasztási szövet­kezet gondoskodik. A növényvédelmi szerek SPORT Maglód — Tíz év hosszú idő, ennyire volt szüksége o maglódi KSK- nak, hogy ismét a megyei első osztályban futballozhasson. Amikor a csapat 1965-ben ki­esett a területi bajnokságból, a labdarúgást kedvelő szurko­lók legnagyobb része hűtlen lett a csapathoz, mondván: „nem érdemes kimenni a pá­lyára”. A sportkör vezetősége azonban nem esett kétségbe, nem engedte szétszéledni a já­tékosokat, szívós munkával rendezte a sorokat, s 1966-ban az eredmény sem maradt el. A járási bajnokságot is meg­nyerték. A tavalyi bajnokságban a csapat már a területi bajnok­ság középcsoportjában szere­pelt, sokkal biztatóbb körülmé­nyek között. Ezerikívül a já­rási bajnokságba is csapatot nevezett be a vezetőség. Két felnőtt- és két ifjúsági csapat képviselte tavaly a maglódi színeket. És ami a legfonto­sabb, maglódi fiúk rúgták a labdát Maglódon. A szakvezetés Angyal And- ~ás honvéd százados személyé­ben kitűnő kezekbe került. A vezetőség tudta, hogy a négy csapat szerepeltetése milyen anyagi kiadást jelent, de biz­tosította mintegy 80 labdarúgó tervszerű foglalkoztatását. 1967 meghozta tehát a játé­kosok és vezetők együttes munkájának eredményét. Az első csapat bajnokságot nyert, így tíz év után a maglódi fut­tíz év után ball újra régi hagyományaihoz híven, a megyei bajnokságban fog szerepelni az idén. Az ifi első csapat a területi bajnok­ságban a negyedik helyen vég­zett. A járási bajnokságban szereplő második csapat a hé­jé dik lett, az ifi második csa­pat pedig versenyen kívül min­den mérkőzését lejátszotta. A szurkolótábor1 lassan kiegé­szült az eredmények láttán, és a csapatot idegenbe is 250—300 lelkes szurkoló kísérte és biz­tatta. A sikerben minden játékos­nak, vezetőnek része van. Min­denki igyekezett a rábízott fel­adatot elvégezni. A vezetőség ezúton is köszönetét fejezi k: a játékosoknak, valamint « szurkolóknak a lelkes támoga­tásért. Tabányi Pál A Vasasban szerepel ez évtől kezdve So­mogyi Károly, a gyömrői ké­zilabdázók egyik erőssége. Próbajátékon már több eset­ben játszott a mostani NE I-es újonc a Vasasban — se szakvezetők megelégedéssé, nyugtázták a tehetséges fiata. szereplését. Reméljük, űj egyesületé­ben is a csapat legjobbjai kö­zé küzdi fel magát. “Szorgal­ma, eddigi magatartása, sport­szerű élete garancia erre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom