Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

1968. FEBRUAR 18., VASÁRNAP ■r-ea»» Htr.» ^árlap Halálos kétségbeesés Szív fék az idsgizgalom Reflex az eszméletlenség Régi megfigyelés, hogy a fogságban tartott állatok kö­zül sok elpusztul: a gazella gyakran már a csapdául szol­gáló hálóban, a cickány pedig az ápoló kezei között. Nyi1- vánvalóan a kilátástalanság okozta idegizgalom váltja ki ezt, azonban a fizikai vagy lelki kiúttalanság az ember életműködéseit is megszüntet­heti: a szív egyre lassabban ver, s végül teljesen megáll. A pszichológiai halálnak ezt a formáját, mivel az ún. „ner- vus vagus” nevű agyideg köz­vetítésével áll be, vagusz-ha- lálnak nevezik. A vagus-ideg az akaratunktól í iggetleniil működő vegetatív idegrend­szer része. A vegetatív ideg­rendszer két, egymással ellen­tétes működésű részre oszlik: a szimpatikus és a paraszim­patikus idegek csoportjára. Működésüket a szervezetben termelt adrenalin, illetve ace- tilkolin vezérli. Mivel azon­ban a vegetatív idegek az agy­Vegyiiletek a fogszuvasodás ellen Ausztrália fogszakorvosai az elmúlt évben tudományos konferenciát tartottak. Ezen a tanácskozáson két ausztráliai kutató nagy nemzetközi vissz­hangot keltő előadásban szá­molt be azokról a vizsgálatok­ról, amelyek eredményeképpen kimutatták:, bizonyos vegyü!«- tek, kaleium-szukróz foszfá­tok megfelelő, rendszeres ada­golásban megelőzhetik a fog- zománc idő előtti romlását. Mivel ezek a vegyülitek ízte­lenek, az egészségre ártalmatla­nok, és ami a döntő szempont, igen olcsók, minden további nélkül az élelmiszerekhez ada­golhatok. A szukróz-foszfátok a száj­ban oldódnak és kristályos fe­lületi réteggel vonják be a fog­zománcot. Az így kialakult ré­teg a továbbiakban megvédi a fogat a szénhidrátok: cukrok, keményítők bomlásából szár­mazó szerves savak káros ha­tásától. Jelenleg Sydney-ben 1100 iskolásgyermek fogyaszt rendszeresen kalcium-szukróz- ioszfátot tartalmazó élelmi­szert, és máris 30%-os csökke­nés mutatkozik a fogszuvaso­dások fellépésében. velő központjaiból indulnak ki és az érzékszervek, továbbá lelki befolyás alatt állnak, külső ingerekkel vagy lelki folyamatokkal könnyen meg­zavarhatok. A „Medizinische Welt” c. német nyelvű orvosi szaklap­ban Rudolf Bilz professzor be­hatóan foglalkozik a vagusz- halál jelenségével és érdekes párhuzamot von az állati és az emberi magatartásban észlel­hető félelemreakciók között. Különösen az állati magatar­tásnak szentel figyelmet, mi­vel ennek tanulmányozása ér­tékes támpontokat szolgáltat az orvostudományi, lélektani és antropológiai kutatásoknak. A félelem, illetve a teljes reménytelen­ség következményeként fellép­het többek között az ún. pszi- chogén kollapszus is; lényege az, hogy az illető átmenetileg mély álomba merül. Bilz pro­fesszor a háború alatt megfi­gyelte egy berlini óvóhelyen, hogy amikor egy-egy légitá­madás alatt a legtöbb ember felordított, vagy összehúzódva fedezéket keresett, vagy me­nekülni igyekezett, egy asz- szony oldalára fordult és el­aludt. Az adott helyzettől vagy az egyén alkati tulajdonságai­tól függ, hogy a félelem kinél milyen reakciót vált ki. Van, aki kiabál, más énekelni kezd, illetve hasmenése támad, de nagyfokú Jjéleíéjj) ’ hatására . eszméletlenség;. sőt halál ■ is. bekövettiezhét. Az elalvás reakcióját egyébként egyes madaraknál is megfigyelték. Ezeket a reflexeket az ember- réválás előtti időkből szárma­zó törzsfejlődési folyamat ma­radványainak tekinthetjük. Amíg az ember vadonban élt, ezeknek a reflexeknek életbe­vágóan fontos szerepük volt; ma már csak csökevényszám- ba mennek. Bilz professzor beszámol egy kísérletről, ame­lyet amerikai fiziológus vég­zett vadon élő patkányokkal. Vízzel telt edénybe tett né­hány állatot, amelyek egy­két percnyi úszás után élette­lenül merültek az edény fe­nekére. Olyanok is voltak azonban, amelyek már vízbe- érés előtt elpusztultak: kimú­lásukat tehát semmiképpen sem testi kimerülés okozta. Megismételték a kísérletet „szelíd”, azaz emberhez szo­kott patkányokkal is. A kí­sérlet a várt eredményt hoz­ta: az állatok nyolcvan vagy még több percig küzdöttek az életükért. Azoknak' a vad pél­dányoknak, amelyek nem pusztultak el néhány percnyi úszás után, vízbenyújtott bot segítségével lehetővé tették a menekülést. Ezek az állatok azután a következő kísérlet során éppen olyan szívósan küzdöttek az életért, iparkod­tak fenntartani magukat a vízben, mint „szelíd” tusaik. A félelemtől elpusztult álla­tok boncolása igazolta a kísér­letezők feltevését: valamennyi szíve erősen tágult volt. A cikk rámutat arra, hogy a vagusz-halál és az egyes természeti népeknél még ma is ismeretes ún. . wudu-halál azonos lélektani alapra vezet­hető vissza. A wudu-halál a wudu-istenségről kapta a ne­vét. A vétkező, akit ennek át­ka sújt, a pszichogén halál lassú és gyötrelmes formájá­nak válik áldozatává: a bűn­tudat és a félelem mértékte­lenné fokozott szorongásában lassan ' kialszanak az életmű­ködések. Az átok azt sújtja, aki valamiként megsértette a törzs szigorú wudu-rendjét, aki nem vetette alá magát a hatalmas istenség akaratának. A bűntől csak a sámán ment­heti fel az áldozatot. Bilz pro­fesszor kapcsolatot talált a vagusz- és wudu-jhsilál között: az ilyen err.:x:i«e5c szémára a törzsi törvények - éppö'y kér­lelhetetlenül záródó hálót je­lentenek, mint amilyen az ál­latfogó valóságos hálója, amelyben a gazellát megöli a kétségbeesett idegizgalom. Altató szemüveg Nyugatnémet kutatók kis elektromos készüléket szer­kesztettek az ideges, rosszul alvó embereknek — altató tab­letták helyett. A tranzisztoros zsebrádió nagyságú készülék kis energiájú áramimpulzuso­kat állít elő. Az elektródákat a szemhéjakra, vagy a fül mö­götti koponyarészekre kell he­lyezni (ezért' „altató szem­üveg”), így jutnak az ideg- rendszerbe a „jótékony" im­pulzusok. Hatásuk abban nyil­vánul meg, hogy elernyesztik az izmokat, elmélyítik a lég­zést, s ezzel mély álmot idéz­nek elő. Patkánypusztítás - belső vérzéssel ELLENÁLLÓ FAJTÁK Amióta a második világ­háború idején véletlenül fel­fedezték a szagos müge szé­nájában a kumarint, amely megakadályozza a vér alva- dását és ezzel a patkányokat belülről fájdalommentesen el­vérezteti — a tudomány dia­dalmaskodott a szívós termé­szetű kártevők elleni harcban. Sikerült például — a kumarin segítségével — Koppenhága kikötőjét, a világ első kikötő- jeként teljesen megtisztítani cs mindmáig tisztán tartani a patkányoktól. Azóta több európai városban is sikerült kumarin-csalétek- kel kiküszöbölni a patkányve­szedelmet. A kumarir.nal elért siker azon alapult, hogy éz az irtó­szer nem gyorsan ölő méreg. Az egy-egy telepen élő patká­nyok ugyanis rendkívüli óva­tossággal kerülik el az olyan lliedelt, amelynek fogyasztása Igyikük vagy másikuk pusz­tulását okozza. Sokszor előfor- [ult, hogy a patkányirtók ak- Siójuk végén érintetlenül ösz­. szeszedhették a csaléteknek kitett méregfalatokat. A ku- marinnál azonban nem lép fel azonnali halál: a méreg csak többszöri fogyasztás után éri el a szervezetben azt a szintet, amely kiváltja a belső elvérzést. Mielőtt tehát a pat­kányok figyelmeztethetnék egymást, az „időzített” méreg már bejutott valamennyiük szervezetébe. Amióta azonban híre ter­jedt, hogy Angliában, Skóciá­ban és Dániában egy kuma­rir.nal szemben érzéketlen patkányfajta jelent meg. nem pihenhetnek tovább habárai­kon a biológusok és a pat­kányirtók. Szuperpaíkánynak nevez­ték el a kumarinnal szem­ben ellenálló patkányo­kat, és felkészültek az újabb harc­ra. összefogdostak Skócia és Dánia területén egy csoport szuperpatkányt, amelyeket egy rezervátumban vetettek alá szaporodásgenetikai és toxi­kológiai kísérleteknek. SERDÜLŐ MATEMATIKUS Tizenöt éves tudós —kandidátusi fokon Valóságos szen­zációként hatott a lett fővárosban, Rigában nyáron megtartott VIII. östszoroszországi általános algebrai tanácskozáson az a beszámoló, ame­lyet Grisa Csud- novszkij, egy 15 éves kijevi iskolás terjesztett elő. B. Plot kin profesz- szor, a fizikai-ma­tematikai tudomá­nyok -doktora azt mondotta, hogy Grisa Csudnovsz- kij „rendkívüli je­lenség a matema­tikában”. Grisa hosszú idő óta súlyos betegségben szen­ved. Két évig fel sem kelhetett az ágybóL Most már járkál, bár nem könnyen, de már látogatja az isko­lai órákat. Grisa bátyja há­rom évvel ezelőtt iratkozott be az egyetemre és asz­talán megjelent egy csomó mate­matikai tankönyv, folyóirat, cikk. Grisa ezekben a napokban ágyban- fekvő beteg volt A könyvek egy­más után átkerül­tek hozzá. Mate­matikai érdeklő­désé. elemző gon­dolkodásmódja valahogy szinte váratlanul nyilvá­nult meg. Grisát érdekelte a felső­fokú algebra. Bátyja azóta az őt érdeklő munkákat hazahozza. Tavaly augusz­tusban Moszkvá­ban rendeztek egy felsőfokú matema­tikai kongresszust. Anyja ekkor ép­pen konzultációra vitte Moszkvába Grisát. Moszkvá­ban bemutatták Szergej Koga- lovszkijnak, .az ivanovoi matema­tikusnak, a fizika- matematikai tu­dományok kandi­dátusának. Azóta is leveleznek. A professzor java­solta, hogy Grisa próbáljon megol­dani néhány bo­nyolult tudomá­nyos feladatot. Az egyik téma éppen az volt, amelyről a rigai általános algebrai tanácsko­záson beszámolt. Tudományos munkája eléri a kandidátusi disz- szertáció színvo­nalát. Azokon az embereken akar most segíteni egy német orvos, akik nem tudnak hangosan beszélni. Egy új eljárá t kísérletezett ki a gégefő-operáció terén, amelynek élve a kö­vetkező: a beteg oldalbordájából kivett porcpálcikákat ke­resztbefektetve behelyezi a gégefőbe, ami a suttogó hangot szinte teljesen normális erősségűvé fokozza. Képünk dr. Eber­hard Königet, a bad-homburgi gége-, orr- és fülorvost ábrá­zolja, amint az „energiaátalakítót” egy plexiüvegből készült gégefömodellen bemutatja. STROPHANTHIN A szívinfarktus Megelőzhető? Nem ismétlődik többé? „Aki szívinfarktust kap, a jövőben biztos lelhet benne? hogy nem lesz újabb rohama. Az infarktus ismételt fellépé­sét manapság már szinte száz százaiéit biztonsággal meg le­het akadályozni. A valószínű­ség szerint ugyancsak ki lehet küszöbölni az első szívinfark­tus bekövetkezését is, ha en­nek közeledtét idejében észre­veszik.” Ezekre az optimista megál­lapításokra jutottak nemrégi­ben azok a szívspecialisták, akik Stuttgartban dolgoznak. Már több éve működik itt egy csoport „Az infarktus-prophylaxia munkakör” név alatt, s fáradozásuk siker­rel járt. Erről számol be az a tudományos tudósítás, amelyet nemrégiben adtak ki a Német Szövetségi Köztársaságban. A tudósítás nagy port vert fel or­vosi körökben. A szívinfarktust eddig a szívkoszorúér-edény elmesze- sedésével magyarázták. A stutt­garti szívspecialisták viszont arra a véleményre jutottak, hogy a szívinfarktus bekövet­kezésének legfontosabb oka nem a koloszterin-lerakódá- sokban, vagyis az érelmeszese­désben keresendő, hanem a szívizom beteges termé­szetű elváltozásaiban. Vizsgálataik alapján rájöttek arra, hogy itt tulajdonképpen egy hosszadalmas véralvadási folyamatról van szó, ami a f- nom hajszálerekben vészi kez­detét (Kapillaren) s az ennék következtében elpusztult, levá­lasztódott szövetek (Nekrosen) tömege pedig lassan a szív­izom felé vándorol. Érdekes azonban, hogy a szívizomnak minden esetben kizárólag csak a bal felét támadja meg. Amennyiben tehát a szívin­farktus keletkezése más okok­ra vezethető vissza, meg kel­lett változtatni az infarfctus- prophylaxiát és terápiát is. A stuttgarti specialisták nem használták fel többé azokat a jelenleg „divatos” orvosságo­kat, amelyekkel el lehet érni, hogy a jobb vérellátás érdeké­ben a szív véredényei kitágul­janak. Ezzel szemben olyan gyógyszerek felé fordították figyelmüket, amelyek közvetlenül a szív­izomra hatnak. így esett választásuk a már jól ismert Strophanthinre. A Strophanthin — az afrikai, ázsiai Strophanthus nevű mér­ges növény kivonata — már több mint egy évszázaddal ez­előtt is kiváló szívorvosság hí­rében állt. S alig tért vissza,a fentne- vezett orvosi munkacsoport — pár évvel ezelőtt — ennek a gyógyszernek az alkalmazásá­hoz, az infarktus megakadá­lyozásának terápiája meglepő fordulathoz érkezett. A Stro­phanthin szinte minden egyes betegnél, több mint ötszázezer személynél, csodát tett. Egyetlenegy esetben sem ismétlődött meg a szív- infarktus, s ha ezt időben beadták, a ha ■ lálos kimenetelű infarktusnak is elejét lehetett venni. Stro- phanthinnal még a legsúlyo­sabb Angina pectorisnól is évekre meg lehetett gátolni a visszaesést. A Strophanthint nemcsak intravénás injekció formájában lehet beadni, ha­nem tablettaként is. A szív­infarktus-megbetegedéseknél a stuttgarti orvosi kutatócsoport óva int a már generációk óta ismert Digitális nevű gyógy­szer alkalmazásától és ennek felhasználását veszélyesnek tartja. TUDOMÁNY - TECHNIKA Hang - oldalbordából

Next

/
Oldalképek
Tartalom