Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-17 / 40. szám
pest megyei írtán 1968. FEBRUAR 17.. SZOMBAT EGYHARMADUK ENGEDELY NÉLKÜL Szelepüzemtől — bérfuvarig Öt tsz segéd- és melléküzemeit vizsgálta a NEB rú körülmények között dolgozó betanított munkásokkal a jövőben is csak növelik a közös gazdaság kiadásait. (A maglódi tsz 1966-ban fel1 számolt szegkovácsrészlege ugyancsak veszteséges volt. A részleg volt dolgozóinak még mindig 9951 forinttal tartozik a tsz, sőt a részleg kilépett tagjait nem törölték — közgyűlési határozattal — a dolgozók névsorából.) Az ot tsz mellék- és segédüzemeiben nagyrészt alkalmazottak dolgoznak, csak kis részük tsz- tag, így éppen a legfontosabbat, a tsz-tagpk folyamatos foglalkoztatását nem biztosítják ezek az üzemek. A járási népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat során tapasztalt hiányosságokra felhívta a járási tanács mezőgazdasági osztályának figyelmét és javaslatot tett a problémák megnyugtató rendezésére. Az osztály a vizsgálatot a NEB- ellenőrzés figyelembevételével megtartotta, és a következő intézkedéseket tette: A maglódi Micsurin Tsz vezetőségének figyelmét felhívták arra, hogy a zárszámadási vizsgálat során megállapított, a szegko- vácsrészleg felszámolása utáni 10 535 forint kár felelőseit megkeressék, és a le nem vonható SZTK-járulékokat törvényesen hajtsák be. Megvizsgálta az osztály a Péteri Rákóczi Tsz textil-, gyapjúhulladék-feldolgozó üzemének működését, és határozatot hoztak a működési engedély visszavonására. A jövőben az osztály a működési engedélyek elbírálásakor az eddiginél nagyobb gondot fordít arra, hogy a létesítendő mellék vagy segédüzem, elsősorban a tsz-tagoknaik biztosítson folyamatos munkát, jövedelmet és a közös vagyont növelje. A péteri melléküzem március 15- ig — az osztály kivételes engedélyével — eleget tehet előre lekötött megrendeléseinek, így elkerüli az esetleges peres eljárásokat, s a kötbért. <d) GÖDÖLLŐ A pékek ellentámadásra készülnek (Tudósítónktól) A Gödöllői Sütőipari Vállalat termelési tanácskozást tartott, melyet egybekötött árubemutatóval és kóstolóval. Az „ínyencek” 22 termék közt válogathattak. A tanácskozáson Zánk Imre műszaki vezető elmondotta, hogy a vállalat jelenleg 469 boltegységet és intézményt szolgál ki a gödöllői és monori járásban. A mérleg azonban mégis negatív, hisz a fővárosi sütőipar „betört” Gödöllőre. A választékosság és a gyors szállítás révén hódított teret — Itt az ideje, hogy bebizonyítsuk, mi is tudunk úgy dolgomi, mint ők. Ehhez azonban fokozni kell a technológiai fegyelmet, növelni kell a dolgozókat segítő műszerek alkalmazását. E célra 100 ezer forintot költenek az idén. A szállítás terén is előbbre kívánnak lépni. Nemrég még 50 lovas kocsival szállították az árut, ebből márcsak 13 van forgalomban. Gödöllő városában nyugalomba vonul az utolsó lovasfogat is. A vállalat problémája az utánpótlás. A két járásban összesen csak két ipari tanulójuk van. Ez évi legfontosabb tervük: 12 további szakboltot kívánnak nyitni, hetet a monori, ötöt a gödöllői járásban, Aszódon pedig a kenyérgyár szomszédságában fehérüzemet létesítenek. Csiba József Lópatkóexport Háromszáznyolcvanezer ló patkó szállításáról írt alá szerződést a salgótarjáni kohászati üzem egy csehszlovák céggel. A nagy mennyiségű lópatkó színtelen lakkozással készül, s már az első negyedévben 35 tonnányit szállítanak belőle. A 60 000 rubel értékű megrendelés gyors teljesítésére az üzemben külön patkí gyártó gépeket indítanak. Mátyás király olasz mesterei Reneszánsz emlékek a váei várból A központi hatalmat kemény kézzel erősítő Mátyás király nélkül aligha lett volna magyar reneszánsz. Nélküle aligha dolgozott volna Budán és minden jel szerint Vácott is, vagy legalább Vác számára is, az olasz Fierovante, aki később a moszkvai Kremlben a csodálatos Uszpenszkij székesegyház egyik mestere lett. Ezt azért fontos megemlíteni, mert erről, a most már elég gazdag váci helytörténeti irodalomban, tudomásunk szerint sehol nem esik szó. Mátyás itt egyezett meg CSALÁDI HÁRMAS Képünkön: Harangozó Gyula Kossuth-díjas koreográfus, felesége, Hamala Irén, az Operaház szólótáncosnője, cs ifj. Harangozó Gyula, az Állami Balettintézet II. osztályának növendéke. Az apa és fia először Strauss: „Térzene” című balettjében léptek együtt színpadra. A betanító balett- mester a feleség volt. Giskra cseh huszita vezérrel, aki az Anjouk alatt a feudális anarchia idején Csővárat is megszállva tartotta, továbbá 1485-ben itt tartották az országgyűlést. Mátyás megszüntette a feudális anarchiát. Megerősítette a központi királyi hatalmat, így a váci püspökök korábbi harca is megszűnt a királyi hatalommal szemben. Vác a reneszánsz korban á magyar és a világ művészettörténetéhez is hozzájárult. A váci vár területéről már régebben is kerültek elő olyan maradványok, melyek nyilvánvalóan Mátyás király műhelyéből származtak. Az elmúlt évek ásatásai sok olyan reneszánsz emléket tártak fel, melyekhez hasonlók csak a budai várban kerültek elő, sok még a visegrádi Mátyáspalotában sem. Ezek az olasz és magyar mesterektől származó ablakkeretek, padlócsempék, szobrok és domborművek, azonos minőségűek a korabeli olasz művekkel, tehát világszínvonalat képviselnek. Kiemelkedik közülük néhány ép padlócsempe, figurális dísszel, a festés felett fény- mázzal, köztük egy olyan töredék, melynek ábrája eddig még Budán sem került elő, s ami azért lényeges, mert az ábrák száma korlátozott volt és ezeket sorozatban festették. Találtunk még néhány szép fehér- és vörösmárványszobor- és kisplasztikái töredéket. Valameny- nyi között legszebb a visegrádi szökőkúthoz teljesen hasonló megmunkálású süttői vörös- márvány ablakkerettöredék melynek még a díszítőelemei is azonosak azzal. Stefaits István múzeumigazgató JÁTÉK Telefonáltak Dallosék: a munkagödör fala beomlott, s teljesen betemette á dózert. Gáli az utolsó pillanatban kiugrott, a gép azonban ott van a földtömeg alatt, legalább ötven köbméter szakadt rá. Mi legyen? — Mi legyen. O, hogy a néni- kétek... — mondta Tarján, s levágta a hallgatót. Dallos ebből tudta, hogy rövidesen ott lesz. Nem tévedett. Fél óra múlva az ütött-ko- pott GAZ harákolva, recsegve, ár- kon-bokron át becsörtetett. Tarján úgy szállt le a volán mögül, hogy látszott, csak éppen a bundát kapta magára indulás előtt, az most is nyitott volt. Alóla kikandikált a zakó, meg a fölkunkorodó nyakú ing. — Megfázol Béla bácsi — mondta Dallos. Tarján úgy intett neki, mint amikor valakit pofonlegyint az ember. — Mi az atyaistent csináltatok? Dallos húzta a vállát. Kezdje el most az egész hosszú mesét? A hetes esőt, mely teljesen alámosta ezt az egész ... s úgy dőlt le, mint öreg ember roskad a földre? Megmondták előre, hogy egy százötvenszer-hetve- nes göd.rben nem lehet biztosra menni, ha nincs körúlárkolva? Megmondták. És most tessék. Mert az árkolásra nincs idő, ezt senki nem fizeti meg; a szokott szöveg. — Mikor jött le? — Két órája. — És azóta mit csináltatok? — Semmit. — Vártátok, hátha jön ütána a többi is — mondta Tarján olyan hangon, hogy kiérzett belőle, legszívesebben megpukkadna a méregtől. Pukkadt is: — Hát mi a szépséges szép ángyikátoknak vagytok itt? He?! Azóta vakarjátok a fejeteket, áll az összes gép, bámuljátok a gödröt, mintha még soha nem láttatok volna ilyet?! Két óra alatt a negyedét már kihordhattátok volna ... — Én ugyan nem küldök le senkit, amíg... — Nem vállalod a felelősséget, ugye? Ügy álltak szemben egymással, mint akik rögtön ölre mennek. A többiek távolabb voltak, csöndben figyelték őket. Tarjántól tartott mindenki. Száz kilón felüli, hatalmas, erős ember volt, ha nem tudnák, hogy ő a főépítésvezetö mérnök, akáz birkózónak is nézhetnék. — Gáli, jöjjön j,de! Tarján hangja úgy bőgött, hogy ösztönösen behúzta mindenki a fejét. Gáli lassú léptekkel jött feléjük, még mindig zöld volt az ijedelemtől. Megbökte a fülét, erre Tarján elvi- gyorodott: — Megkukült? Gáli ó- lintott. Azután, ha kicsit erőltetve is, azt mondta: — Próbálta volna csak Béla bácsi! Most se tudom, honnét volt annyi eszem, hogy ugrottam. Nem is láttam, éreztem csak, hogy jön... — Alámentéi? — Nem én! — Biztos? — Hát... Tarján robbant: — Nem megmondtam, hogy tilos centizni a géppel? Faragják le lapáttal, van itt elég ember! Hát akkor, most mit méltóztatnak csodálkozni? Neki a géppel, mert úgy gyorsabb, meg jó pénz is. Elszámolhatjátok kézi munkára, igaz? Dallos hallgatott. Rogyna le az ég, az öreg rögtön kiszagolja, mi van. Még jó, hogy nem jött elő az esővel, meg az árkolássál. Tarján ügyet se vetett rá: — Gáli, maga hány éve van velem? — Béla bácsi, hát ha jól számolom ... — Jól számolja. ötvenegyben kezdtünk, igaz? Gáli bólintott, némi cinkos mosollyal. Tarján meg felüvöltött: — És ennyi idő nem volt elég magának ahhoz, hogy megtanulja az egyszeregyet?! Gáli arcán megfagyott a mosoly. Pont neki kellett kifogni... Az öreg most tisztára bepörgött, s rajta adja ki a mérgét. Krákogott: — Hiába tetszik most engem le ... szúrni. A mérnök úr mondta, hogy menjek. Dallos nyelt. Kész. Tarján feléje fordult: Szóval így? És akkor van még benned mersz engem kihívni? Ahelyett, hogy a magad szennyesét te mosnád tisztára? Otthagyta őket az öreg, mint a rohanó bika, úgy vágtatott körül a munkagödör peremén, s a túlsó oldalon járva már ordítani kezdett: — Biri, Sunyi! Gépre, le velük! Hat dömper járhat hozzájuk, gyerünk, a mindenségit, odanőtt a lábuk? Két óra múlva fölváltja Birit és Sunyit Gáli meg Zrufkó. Értve? Nyomás! Mire odaért, ahonnét elindult, az emberek már cihelődtek, akik nevét mondta, ha lassan is, de a gépük felé indultak. Dallos kiszáradt torokkal, de azért kimondta: — Béla bácsi, ez csak a te felelősségedre mehet... Tarján ránézett, s mintha valami olyasmát sziszegett volna, hogy tak- nyos, de Dallos nem volt benne biztos. Az öreg belökte a bundát a GAZ ülésére, s indult az álló gépek felé. Az emberek megmerevedtek, csak akkor értették meg, mit akar az öreg, amikor Biri és Sunyi éppen induló gépének álljt intett. Sunyit leparancsolta az ülésről, s ha nyögve is, de feltornászta magát. Intett Bi- rinek, hogy csak őutána, s elindult. A gép úgy fordult rá a lejtőre, mintha cérnán húznák, a motor egyenletesen dörgött; kezes jószág tesz csak így. Biri vagy tíz méterrel ment Tarján gépe mögött. Az öreg most fordult rá a lejtőre. A gép engedelmesen csúszott lefelé; a fontiek megint leálltak, bámulták, mi lesz odalenn? Tarján úgy mozgatta a gépet, hogy néhány ügyes fordulat után Biri gépének is helye lett. Intett is neki: jöhet. Biri centizve ment e! mellette, azután oldalra fordult, úfjy. hogy kettejük közé éppen beférjen a dömper, s míg az egyik markol, addig a másik tölt. Tarján vigyorgott; így gondoltam, ezt mondta a mosolya. Biriből elszállt a félsz. Ha az öreg lejött... azért mégis más A fontiek még mindig álltak. Gáli mondta ki, amit valamennyien gondoltak: — Ügy állt be az öreg, nézzétek, hogy ha szakad, akkor ö kapja. A dömper farait lefelé. Puttonyában puffant az első kanál rakománya, s mikor Tarján elfordult, Bin nyitott. Tökéletes összhangban dolgoztak, mintha mindig ezt csinálták volna. Dallos mindenről elfeledkezve, maga is gyönyörködve nézte, mennyire mentes minden fölösleges mozdulattól a két gép munkája. Csak a csikorgás hallatszik, meg a föld tompa puffanása, ahogyan a puttonyba hull. — Olyan innét föntről, mintha játék lenne, igaz mérnök úr — mondta Gáli Dallosnalc, s mintha gúnyt hallott volna ki a hangjából, de nem volt benne biztos, s ezért inkább nem válaszolt. Mészáros Ottó í üzemek, tevékenységük gazdaságos-e, és a megszűnt üzemek berendezése, munkaeszközei hová kerültek, használják-e őket. Az öt termelőszövetkezet — a gombai, a maglódi, a manódéi, a monori Kossuth, a pé- ! téri, a vecsési Zöld Mező — !— 1966—67. évi melléktevékenységét ellenőrizte a NEB- í vizsgálat. Ebben az időszakiban az öt tsz-ben összesen 40 ; mellék- és segédüzem műkö- >dött. Egy részük — kovács-, ibognár-, gépjavító műhelyek, Idarálók — kizárólag a tsz-t (szolgálták ki, alig foglalkoz- | tak eladásra szánt termékek ! előállításával, bérmunkákkal. | A vizsgált üzemágak közül ja gombai baromfikeltető, a mendei textil- és rolettakészí- tő, a monori bérfuvarozó, ve- gyianyag-csomagoló, konfekciócsomagoló, a Péteriben tevékenykedő, textilt és hulladékanyagot feldolgozó melléküzem, a vecsési bérfuvarozó, savanyító- és szelepvízüzem végzi a legtöbb bérmunkát, árutermelést. A negyven mellék- és segédüzemnek csak 30 százaléka működik engedéllyel. Az üzemek bevétele tsz-enként vál*- tozik. Ipari termékeiket az állami és szövetkezeti iparnak adják el. Tanulságos lett volna összehasonlítani a termelőszövetkezetek ipari termékeinek bruttó termelői árát az állami és a szövetkezeti ipar hasonló termékeinek árával, hiszen sokat elárult volna ■ a melléktevékenység jövőjéről. Az adatok, sajnos, hiányoztak, ezért az érdekes, tanulságos összehasonlításra a népi ellenőröknek nem volt módjuk. A melléktevékenység a vizsgált tsz-ekben, egy kivételével, gazdaságos, növeli a közös gazdaság jövedelmét. A Péteri tsz textil- és hulladék*- anyag-feldolgozó melléküzeme veszteséggel zárta az 1967- es évet. A péteri üzem azonnali megszüntetése annál is inkább indokolt, mert a szakképzetlen vezetők, a rozoga, korszerűtlen gépeken a szomoA monori járási népi ellenőrzési bizottság öt termelőszövetkezet mellék- és segédüzemeinek tevékenységét vizsgálta meg. Az ellenőrzés célja annak megállapítása: az előírásnak megfelelőek-e ezek az Minikrokik Mélyen Tisztelt Állami Biztosító! Felháborodással vettem tudomásul, hogy már megint, vagy 39-edszerre sem én kaptam meg a 20 ezer forintos életbiztosítási kötvényt, mint az év első újszülöttje. Felháborodásom alátámasztására el kell mondanom azt az egyszerű tényt, miszerint miért én vállaljak azért felelősséget, miért én szenvedjek most már életem végéig hátrányos helyzetet, mert amikor én megszülettem, még nem volt Állami Biztosító és nem is az új év első perceiben jöttem a világra. Az előbbiért az akkori társadalmi rendet terheli a felelősség, az utóbbiért pedig tapintatlanság lenne bárkit is hibáztatnom. A lényeg az, hogy ártatlan vagyok és méltatlanul mellőzött. Azért szólok most idejében, hogy 1969 újévének hajnalán engem köszöntsenek azzal a kötvénnyel, már annál is inkább, mert elmúltam húszéves és így a pénzt rögtön fel is vehetném. S akkor, ha nem is születnék, de újjászületnék! Én lennék az év első újjászületett embere. Szíves válaszukat várom 1969. 0 óra Ó0 perckor... ★ Olvasom a modern, és elsősorban nyugati drámák címeit: ami dráma, az ötmondatos — című. Ami még drámább dráma, az minden bizonnyal eléri címében a tizedik mondatot is. Onnan jutott mindez eszembe, hogy drámát írok, az ma rendkívül elegáns dolog, egykettőre világhírű lesz tőle az ember. A dráma, amelyet írok, a következő címet viseli: Hogyan lett Kovács Istvánból Kovács Istvánná, avagy egy modern reinkarnáció története sokak okulására, hogy a törvényt nem lehet kijátszani, mert éjfélkor üt a kakukkos óra és nem jelennek meg a kísértetek, hanem helyettük megjelennek a ... Arról, hogy a dráma miről fog szólni, fogalmam sincs. Épp elég gondot okozott nekem a cím is, mintsem hogy ilyen lényegtelen dologgal foglal- i kozzam. De a cím, az jó, mi? ★ Krónikus álmatlanságban: szenved. Borzalmas lehet. Egész éjszaka forog az ágy- i ban, a jobb oldalról a bal ol- i dalára, onnan vissza, majd a; hátára, és nem tud elaludni, j Illetőleg, ha el is szundít egy ki- j csit, rövidesen ismét felébred, \ és kezdi elölről a forgást, a szá- ] molást, a töprengést, a ki- és ] betakaródzást, a dohányzást, j És ez így megy reggelig. Világos, hogy munkahelyén i álmos, annyira álmos, hogy al-1 szik is. Végig kell aludnia a \ nyolc órát, mert ennyi alvás] kell egy egészséges szervezet- \ nek, hogy egészséges is ma- \ radjon. S mi jön ezután? Me- \ gint az éjszakai álmatlanság. \ Bűvös kör, amelyből nincs mód j kitömi. Tudja, már tudja, hogy ő a; hibás: néhány évvel ezelőtti egyszer megfontolatlanul jól ] kialudta magát a munkahe- ] lyén — akkor kezdődött. Most ] már csak abban bízik, hogy ha] nyugdíjba megy, helyreáll ren-\ des életritmusa. Borzalmas lehat így élni ad- i fig! i Szegény ... Gyurkó Géza
