Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST TlLAIl rKVUálAKJAI/ EllTEMILJEI EK < MEGYEI M K/unan AZ MSZMP PEST'MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1968- FEBRUAR 15., CSÜTÖRTÖK Oícrvi Salonen látogatása Budapesten Nagy József né, könnyűipari jnkiiszter meghívására szerdán Budapestre érkezett Olavi Sa­lonen, a Finn Köztársaság Ipar- és kereskedelemügyi minisztere és felesége. Elkí­sérte a minisztert budapesti útjára a finn gazdasági és köz­élet több vezető képviselője. A magyar—holland egyezmények aláírása A magyar—holland tárgya­lások eredményeképpen szer­dán Budapesten magyar—hol­land gazdasági, műszaki és ipa­ri együttműködési, valamint kulturális egyezményt írtak alá. A magyar kormány nevében Péter János külügyminiszter, a A* ENSZ vilájjiírbizoítságának elnöke szerint Hamarosan ember lép a Holdra Kurt Waldheim, az ENSZ 1 világűr-bizottságának osztrák j elnöke kedden búcsút vett az I ENSZ-nél akkreditált újság- ! íróktól. Az osztrák diplomatát j ugyanis január közepén kine- | vezték hazája külügyminisz­terévé, s nemsokára visszauta­zik Bécs be, hogy átvegye hi­vatalát. I Waldheim búcsúzóul annyit mondott a köréje sereglett újságíróknak, hogy „az ember holdra jutása immáron a leg­közelebbi jövő kérdése”. Nem részletezte, hogy véleménye szerint szovjet vagy amerikai asztronauták lépnek-e elsőnek földünk „társutasának” felszí­nére. holland kormány képviseleté­ben dr. J. M. A. H. Luns kül­ügyminiszter írta alá az egyez­ményeket. Az egyezmény aláírásakor Péter János és dr. J. M. A. H. Luns beszédet mondott. Péter János utalt a magyar— holland kapcsolatok múltjára, majd hangsúlyozta: az egyez­mények a két ország kormá­nyának azt a törekvését feje­zik ki, hogy kapcsolataikat bő­vítsék. „Nagy figyelmet for­dítottunk tanácskozásainkon az európai biztonság kérdéseire is, s ezt abban a tudatban tet­tük, hogy azok a feszültségek és háborús veszélyek, amelyek Délkelet-Ázsiából, a Távol- és Közel-Keletről erednek, beár­nyékolják az európai bizton­ság kérdéseinek megoldását is." Dr. J. M. A. H. Luns válasz­beszédében elmondta: — Teljesen egyetértünk az­zal, amit ön mondott. A kis országok néha könnyebb hely­zetben vannak, mint egyes nagyhatalmak, s az önök hazá­jának, mint Európa szívében fekvő országnak, a lehetőségei e téren különösen jelentősek lehetnek. Megbeszéléseink őszinték, nyíltak, hasznosak voltak, s bár természetesen nem oldhattuk meg az európai problémákat, tanácskozásunk értékes lépést jelentett ebben az irányban. U Thant Párizsban Az ENSZ-főtitkdr erőfeszítései a vietnami béke érdekében Hegyomlás Nem természeti jelenség, nem katasztrófa; az ember mestersége­sen idézi elő időről időre a diós- di vidéken. Az itteni ásványbánya vagonszámra adja a mészport, hogy legyen mivel javítani a szi­kes és savanyú talajokat. Markoló­gép, kalapács és őrlőberendezés ezen munkálkodik. De innen vi­szik a budapesti öntödéknek a nélkülözhetetlen homokot is. Már csaknem az egész országra kiterjedt az influenza Az influenzajárvány harma­dik hetének végén erősödött a betegség támadása. A megbe­tegedések száma Budapesten kedden is meghaladta a húsz­ezret. Az iskolai hiányzások is tovább emelkedtek, s elér­ték a 11,6 százalékot. A betegség lefolyása vál­tozatlanul enyhe, egy szá­zalék körüli szövődmény­nyel. Pécsett és Baranya megyében a járvány harmadik hetében az előző hetinek csaknem fe­lére csökkent a megbetegedé- | sek száma. Ezzel szemben az I influenza ma már az ország j majdnem minden megyéjében j jelentkezik, bár egyelőre vi- I szonylag kevés, 2—3 ezer meg- I betegedést okoz megyénként. Gyümölcsfa­metszés puskával PETKÓ ZSIGMOND BALA­TONFÜREDI EZERMESTER HIDRAULIKUS ÄGVÄGÖT EZERKESZTETT, AMELY A GYÜMÖLCSFAMETSZÉS NE­HÉZ FIZIKAI MUNKÁJÁT KÖNNYÍTI MEG. AZ ÁT­ALAKÍTOTT PUSKA OLAJ­NYOMÁSSAL MŰKÖDIK. EZZEL A FAMETSZÖ „FEGXVERREL” ÁLLVÁNY ÉS LÉTRA NÉLKÜL, A FÖLDRŐL LEHET LEVÁGNI A GYÜMÖLCSFÁK AGAIT. ENSZ-restancia Az ENSZ nagy problémája a túl sok beszéd. 1954-ben az ENSZ-ben még mindössze 2373 ülés zajlott le, 1967-oen már 5388. Ennek következménye az, hogy a fordítók képtele­nek megbirkózni a megnöve­kedett feladatokkal. A restan­cia: 2150 oldal, amit angolra, 11 688 oldal, amit oroszra és 10 046 oldal, amit kínaira kell efordítani. Korszerű technikai javaslatom... — A technika ko­rában élünk, kérem, és... Sokan kezdik így, mert valóban a tech­nika, sőt a technikai forradalom korában élünk és... Igen: és sokan nagyon furcsán képzelik el a korsze­rű technika alkalma­zását és felhasználá­sát. Ügy gondolom, semmi helye olyas­fajta hebehurgyaság- nak, miszerint a ki­bernetika, az auto­matizálás, az elektro­nika és az „stb.” leg­újabb vívmányait, te­szem azt, a kiberne­tikában, az atomener­gia békés felhaszná­lásában, vagy az elektronikában gyü­mölcsözte ssék. Ma­gam és Povács Hugó okleveles nyárspolgár megbeszéltük néhány tudományos vívmány cél- és okszerű fel- használásának mód­szereit. Jelszavunk: nem az a fontos, hogy mibe kerül, hanem, hogy kinek kerül... a ház­tartásába. Mindezek után en­gedjék meg, hogy szerteágazó és az élet minden területére ki­terjedő kutatásaink­ból e tárgyra vonat­kozóan néhány témát, ötletet, megvalósítan­dó javaslatot nyújt­sunk át a tudomány és a gifakorlat illeté­keseinek. Javasoljuk a kor­szerű, világszínvona­lú sugárhajtású vas­villa bevezetését, kü­lönös tekintettel a háztáji gazdaságra, amelyek önműködő trágyamérővel és osz­cillográffal vannak ellátva. Modem ház­tájiban nélkülözhe­tetlen az oszcillátor. Kockacukor Jiázi porcukorrá való vál­toztatásának korszerű és minden szempont­ból kívánatos eszköze lehet a másodpercen­ként 10 003 452, eset­leg 10 003 453 csapást végző automatizált mozsár, amellyel kis átalakítással fát is le­het vágni. Feszmérő beépítése kívánatos. Nagy szolgálatot te­het a 70 millió tran­zisztorral működő elektronikus agy, amely elfér egy ho­kedlin, s amelybe az ember felül bedobja a lottószelvényét, majd másfél perces zúgás után a gép alul kidobja a másfél mil­liót. Megjegyzem, az igazi világszínvonal­nál teljesen felesleges időpocsékolás a más­fél másodperc... De­kát nálunk ... mit várjon az ember. Leg­feljebb ezt. Feltétlenül itt az ideje az atomenergia békés és gyakorlati felhasználásának ná­lunk is. Éppen ezért szükség lenne építeni egy 800 megawattos villany erőművet vil­lanyborotvám, és egy másikat, az lehet ki­sebb is, Povács Hugó hajszárítója részére. Korszerű háztartási kisgépekhez korszerű energiatermelést! ... £s végül feltét­lenül javasoljuk a technika minden vív­mányával felszerelt ama grillsütőt, amely másodperceken belül beszerzi, megsüti és szárnyra bocsátván, szánkba juttatja a sült galambot, amely­ből az utóbbi időben, minden kétséget kizá­róan, egyre kevesebb jut a magyar nem dolgozó népnek. Sült galambot minden em­ber asztalára! Jó, ha sült galamb nincs, nekem a liba­madár is megfelel, korszerű, világszínvo­nalat képviselő májá­val, amit kész vagyok a régi technikát kép­viselő tíz ujjammal is megenni. Gyurkó Géza A nemzetközi diplomáciai életet izgalomban tartó leg­fontosabb esemény pillanat­nyilag U Thant ENSZ>-főtitkár párizsi látogatása. Mint isme­retes, V Thant utazásának — Párizs előtt Londonban, Üj- Delhipen és Moszkvában járt — fő célja az volt, hogy a vietnami probléma tárgyalásos megoldását segítse elő. U Thant azt tervezte, hogy Lon­donból a világszervezet szék­helyére, New Yorkba repül, de váratlanul bejelentette, Pá­rtosba utazik. A francia fővárosban a fő­titkár első útja Mai Van Bo- hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjéhez vezetett, s csak ezután került sor tárgyalásaira Coute de Murville külügyminiszterrel és De Gaulle elnökkel. ü Thant megbeszélése a VDK párizsi megbízottjá­val 75 percig tartott, de arról semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem tett. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez folytatását jelenti azoknak á tárgyalásoknak, amelyeket á főtitkár Űj‘-Delhiben kezdett a VDK ottani képviselőjével. Több lapkommentár szerint (Folytatás a 2. oldalon) A térkép új színei A brit birodalom együk nagy rátörő miniszterelnöke, Joseph Chamberlain mondotta a századforduló táján: „Ang­lia birtokain sohasem megy le a nap és sohasem szárad fel a vér...” Ez volt az az idő­szak, amikor a térképen a hí­res és hírhedt brit királyi rózsaszín és még négy-öt gyar­matosító hatalom színei borí­tották a területek többségét. Mint csepp a tengert, tükröz­te a helyzetet a világ eddigi legrövidebb háborúja is. Brit ultimátumot adtak át a zanzi- bári uralkodónak, s elegendő volt egyetlen angol cirkálónak tüzet nyitnia a szultán palotá­jára, hogy harminckét perc múlva kitűzzék a megadást jelentő fehér zászlót. Századunk második felében azonban alapvetően megválto­zott a világtérkép. Korunk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet kora, de ennek keretében a nemzeti felszabadulási mozgalom nagy sikereinek időszaka is. A szo­cialista világrendszer létrejöt­te mellett jogosan tartják az elmúlt két évtized legfonto­sabb eseménysorozatának a harmadik világ kialakulását, összeomlott a gyarmati rend­szer és helyét fiatal, független országok foglalták el. Érde­mes ezzel kapcsolatban fel­idézni néhány számadatot. 1914-ben a föld lakott terüle­tének több mint hetven szá­zaléka, lakosságának 62 száza­léka a gyarmatokra jutott. Ma a föld népességének csupán egy százaléka él gyarmatokon. A folyamatra jellemző, hogy 1945 és 1960 között huszon­négy volt gyarmat szabadult fel. 19G0 és 1963 között szin­te földcsuszamlásszerűen 32 ország lett független, közülük csupán Afrikában 23. A leg­utóbbi fél évtizedben pedig ismét tucatnyi ország nyerte el önállóságát. A „legfiatalab­bak” a Dél-jemeni Népi Köz­társaság. valamint az idei márciusban függetlenné váló Mauritius-sziget. A gyarmati rendszer fel­bomlása azért történhetett ilyen viszonylagos gyorsaság­gal, mert kedvező belső és külső körülmények alakultak ki. Ami a belső tényezőket il­leti: általános antiimperialista tömegmozgalom bontakozott ki. A nagy tömegeket érintő megmozdulás élén a kommu­nista pártok, illetve olyan ha­ladó nacionalista szervezetek álltak, amelyekre közvetett módon ugyancsak nagy hatást gyakoroltak a szocialista esz­mék. A külső körülmények pedig különösen kedvezően alakultak, hiszen létrejött és megizmosodott a szocialista világrendszer, megváltoztak az erőviszonyok. Az alapvetően új helyzet, a nagy eredmények új problé­mákat is felvetnek. A nemzeti felszabadításért folyó küzde­lem nem érhetett véset a gyarmati rendszer összeomlá­sával, folytatódik tovább, sok­szor változott formában, új jelenségek figyelembevételé­vel. Valóban vázlatszerűen felvetítve, elég az alábbi há­rom tő kérdésre irányítani a figyelmet: 1. Bizonyos területeken, el­sősorban Afrika déli felén, még kemény utóvédharcot vív maga a klasszikus gyarmato­sítás is. Elsősorban a portugál kolonializmusról van szó, ille­tőleg olyan hivatalosan füg­getlen országokról, amelyek­ben egy fajüldöző kisebbség elnyomja az afrikai többséget (Rhodesia, Dél-Afrika). Az imperialista nagyhatalmak lé­nyegében támogatják őket. Portugália közismerten tagja a NATO-nak, az atlanti szö­vetségesektől kapott' fegyve­rekkel folytat gyarmati hábo­rút Angolában, Mocambique- ban és Portugál-Guineában. Rhodesia és Dél-Aírika ellen ugyan érvényes ENSZ-bojkott- határozatok vannak, de a nyu­gati hatalmak ezt nem veszik figyelembe. 2. A már függetlenné vált országokban kulcskérdés a gazdasági önállóság megszer­zése. A nagy nyugati mono­póliumok befolyása azonban egyelőre változatlanul erőtel­jes Afrika. Ázsia és Latin- Amerika számos pontján, sőt a neokolonial ista (újgyarma­tosító) próbálkozások egyes ál­lamokban további térnyere­ségre vezettek. 3. Miután előkészítették a, talajt, az imperialisták mind kevésbé vetik el a nyílt be­avatkozás eszközeit. Ez meg­nyilvánulhat jobboldali kato­nai puccsok formájában (pél­dául Ghana vagy Indonézia), amikor imperialistabarát gar­nitúrát segítenek az ország élére. A módszerek közé tar­tozik a helyi háború Is, még­hozzá két fő változatban. Egy­részt felhasználják helyi szö­vetségeseiket, hogy haladó szomszédaikra nyomást gyako­roljanak. Ebbe a keretbe illik az izraeli agresszió a progresz- szív arab államok ellen, vagy Szaúd-Arábia beavatkozása a Jemeni Köztársaság ügyeibe. De mind több példája van annak, hogy az imperializmus, mindenekelőtt a világ csend­őrének szerepére törő Egyesült Államok maga visel háborút, A nemzeti felszabadulásért küzdő erőknek számot kell vetniök tehát azzal a ténnyel, hogy az imperializmus — so­kat emlegetett globális stra­tégiájának keretében — bizto­sítani kívánja közvetett vagy közvetlen uralmát a harmadik világban. Ez az ellentámadás hallatlanul bonyolulttá tette Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka politikai viszonyait. Volt, ahol átmeneti sikert hoztak a jobboldali rohamok, másutt viszont éppen az antiimperia­lista ellenállást kristályosítot­ták ki. Megint szólnunk kell a haladó harmadik világbeli országok és a szocialista erők hatékony harci szövetségéről, Az elmondottakból követke­zően a nemzetközi munkás- mozgalom feladatai közé tar­tozik a harmadik világban ki­alakult helyzet alapos elem­zése, a mozgásfolyamatok fel­tárása, a lehetőségek számba­vétele. Egy kommunista világ­tanácskozás az antiimperialisía harc időszerű kérdéseiről foly-r tatott tanácskozásai során nyilvánvalóan érinti majd a harmadik világ eseményeit. Szükség van a pozitív és a negatív jelenségek értékelésé­re, hogy azok alapján alakul­hasson ki a helyes magatartás, amely egyaránt fontos a kom­munista mozgalom, a nemzeti felszabadulási mozgalom és a világ békéjének ügyét illetően, így lehet az imperializmus globális stratégiájával szem­ben a leghatékonyabb és ered­ményes globális, anliimperia- llsta egységet szembeállítani. * / Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom